Hírek - Állatmesék - 127 db hír

A kutya az ember legjobb barátja. Miért élnek rövidebb ideig? Hmm... “Miért élnek rövidebb ideig a kutyák, mint az emberek? Itt van egy 6 éves gyerek meglepő válasza.

A Messzierdőföldi manócsalád tagjai nagyra nőttek, - manómértékkel mérten. Még a legkisebb manógyerek is nagyobb volt fél bíbictojásnál, apjuk-anyjuk pedig egy hajszállal nagyobb, mint két egymásra tett gyűszű.

No, nem a tudósok voltak majmok, hanem ők voltak tudósak a majmok viselkedését illetően. Ott kóboroltak az afrikai tájon. Egyikük igen szép leány volt, Baba keresztnévvel, kézitáskával. A másik Huba névre hallgatott, de ha fejébe vett valami tudománykodó eszmét, akkor nem hallgatott senkire, csak saját magára. Megesik az ilyesmi, többször is, mint az eső esik.

Rettentően Kálmán nem kecskével, kutyával szokott kóborolni, - most mégis ez történt. Előzőleg kecske és kutya nélkül ment és ment, ha kellett a harmadik falu határáig is.

A tyúkmamának tizenkét kíváncsi kiscsibéje volt. A tizenkettedik, Csibibibi Panna, túlságosan is az. Ugyanennek a tyúkmamának tizenegy többé-kevésbé szófogadó csibéje volt, meg egy kevésbé szófogadó tizenkettedik: Csibibibi Panna.

Volt egyszer egy leány, aki az erdő sűrűjében éldegélt, takaros kis házikóban. Volt tehénlepényeket, meg tejet adó tehene, káposztát jóval nem kecsegtető, pákosztos kecskéje, rátarti lova, meg egy cicája: Hamiska Miska.

Hol volt. hol nem, volt egy ember, akinek igen nagyra nőtt a nagy lábujja és úgy hívták: Nagylábujjú Balambér. Volt egy macskája is, amelyiknek viszont a termete volt nagy, de azért sokkal kisebb volt egy oroszlánnál, őt úgy hívták: Bundás Berci.

Kerestalál Jancsi nem akármilyen legény volt Falatozó faluban, hanem igen furfangos. Azt mondta neki az édesanyja: - Menj, Jancsi, ma te hajtsd ki a libákat a rétre. A kishúgoddal be kell mennünk a városba, cipővételre. Ám ne tégy úgy, mint Ludas Matyi, aki elment a piacra kötözködni azzal a Döbrögivel, és háromszor megveretett!

Híreshirtelen Károly Pöttömputtony faluban nyaralt. Szép tájon, mert volt ott hegy is. Nem akkora, mint a Himalája, de nem is olyan zord és kopasz, mert csinos tölgyerdővel. Mező is virult, olyan virulással, hogy arra nem lehetett panasz, legfeljebb csak akkor, ha valaki véletlenül hangyabolyra feküdt a fűben.

Rigószerető Éva meséket, verseket írt, és igen szerette cicáját, Szárnyadó Marcit. Mindkettőjük neve találó volt, mert Éva szerette a madarakat, köztük a rigókat is, és a madarak, köztük a rigók is, ha meglátták Marcit, felrebbentek, tehát szárnyakat adott nekik a cica.

Volt egy erdő, abban vén bükkfa, a fában odú, az odún ajtó. Miért volt az odún ajtó? Mert lakás volt belül, az odúban, három szobás. Benne éldegélt három parányi törpécske: Dani, Feri, Laci.

Kardoskarmos Marci cica volt, kandúr. A Marci nevet gazdájától, Tyúkkergető Jakabtól kapta, a Kardoskarmost viszont ő ajándékozta magának. Egy napon azzal állt elő gazdájánál, mikor az megállt a két lábán:

Belebumba majom volt, csimpánz. A cirkusz egyik tréfás jelenetében ő volt, a bohóc mellett, a másik főszereplő. Eredetileg Bumbának hívták, de a cirkusz nézőközönsége egyszer így biztatta:

Volt egy legény, Acélkardos Mihály, becenevén Miska. Kis szőlőjéből, erdőbirtokából eléldegélt, ha nem is túl fényesen. Nemesi címerében is erdő ékeskedett, felette kardot tartó sas madárral. Az, aki a címert festette egykoron, nem lehetett valami nagy művész, mert a sas kissé kövér volt, - pedig elhízott sast nem látott még senki.

A báró macskája valójában a báró kislányának cicája volt, - de ne vágjunk a dolgok elébe. Ha már vágni van kedvünk, vágjunk inkább sonkába, ementáli sajtba, vagy más finomságba.

A furcsa nevû faluban, Palacsintabependerítõben, megjelent egy gyönyörû, barna bundás cica. Miként került oda? Nem kötöm az orrotokra, nehogy megnyúljon a nózitok!

A mesejáték óvodások és kisiskolások részére készült. A szereplõk lehetnek gyermekek, felnõttek, illetve különbözõ életkorú gyermekek és felnõttek együtt is.

Talán manó tölgyfa üregében lakott. Szeretett ott lakni, mert a fa ellátta makkal, abból ágyat, asztalt, széket készített magának. A makk kupakja sapkát is adott neki, meg ilyen kupakot bögreként is használhatott.

Cilimici cica díszpárnán feküdt, ott búcsúztatta az óévet. Lehet jobb helyen évet búcsúztatni? El is szunnyadt. Ám azért nagyon szorgos volt a cica, - álmában. Ez szép volt tõle, még ha álmában is, - hányan álmukban is csak hevernek, vagy ülnek a fotelban, a tévé elõtt.

A majom a pálmafán datolyát eszegetett. A krokodilus a majmot szerette volna eszegetni, ezért hízelgõ hangon szólította meg: - Kedves majom! Úgy szeretném tudni, hány fog van a szájamban. Nem számolnád meg? Te olyan okos vagy!