Miért elengedhetetlen a nyulak védőoltása?

Egy nyuszi gazdijaként tisztában kell lennünk, hogy mivel jár az, ha nem biztosítjuk nekik a rendszeres védőoltásaikat. Először is tudnunk kell, hogy a szúnyogok kiemelt veszélyt jelentenek nyulainkra, hiszen több olyan betegség ún. vektorai – azaz szállítói – lehetnek, amelyek az életüket veszélyeztetik. Ezekre a tudomány mai állása szerint nincs gyógymód, kizárólag megelőzéssel, azaz oltással védekezhetünk ellenük. A megbetegedett nyulakat támogató terápiával (pl. fűtött, meleg helyen tartás, antibiotikum adása felülfertőződés elkerülése végett, kényszeretetés, infúzió stb.) segíthetjük, de mindezek ellenére is sok esetben nem menthető meg a kisállat. Fontos kiemelni, hogy a szúnyogriasztó termékek (pl. elektromos szúnyogcsapda, illóolajos füstölők, illóolajok stb.) és a szúnyogháló nem nyújt elegendő védelmet. Több illóolajos készítmény és szúnyogirtó spray ráadásul – a hatóanyagától függően – akár mérgező is lehet a nyúlra nézve, így ezeket inkább ne használjuk az állatok közelében. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a beoltás nem csak a szabadban tartott vagy időszakosan udvarra kiengedett kedvenceknek szükséges, hiszen a lakásban tartott társaikra is ugyanúgy veszélyt jelentenek ezek a betegségek. A nyulak rendszeres védőoltásáról tehát mindegyikük esetében gondoskodni szükséges.

Egy nyuszi gazdijaként tisztában kell lennünk, hogy mivel jár az, ha nem biztosítjuk nekik a rendszeres védőoltásaikat.

A felelős állattartó egész évre védettséget biztosít nyuszijának attól függetlenül, hogy a szúnyogszezon késő őszig tart, hiszen nem kizárólag ezen vérszívók által fertőződhetnek meg a nyulak vírusokkal. A következőkben nézzük meg részletesen, mit kell tudnunk ezekről a megbetegedésekről. Ezek a kórokozók emberre, illetve más háziállatra nem terjednek át, kizárólag nyulakat fertőz.

- Myxomatózis: a betegség okozója egy vírus, amelynek több, eltérő súlyosságú tüneteket okozó törzse létezik. A nyulak többnyire szúnyogtól vagy bolháktól (pl. kisállatkereskedésben vásárolt széna által „bevitt” bolha) kapják el, de további szállítói lehetnek a vírusnak tetvek, kullancsok, valamint atkák is. Ezenfelül a nyulak elkaphatják egymástól egyaránt. Átlagosan 7-10 nappal a fertőződést követően a kisállatok levertek és lázasak lesznek, majd testszerte pedig – kiemelten az orron, füleken, szemhéjakon, végbélnyílás és nemi szervek körül – csomók, duzzanatok (ún. myxómák) jelennek meg. Az orron kialakultak nehezíthetik az állat légzését. Sajnos súlyos szövődményekkel is számolnunk kell, hiszen számos esetben alakul ki kötőhártya-gyulladás, tüdőgyulladás, orrhurut és/vagy egyéb bakteriális fertőzés. A betegséget a nyuszik csupán kis hányada képes átvészelni. Gyógyulás esetén a duzzanatok idővel ugyan felszívódnak, de gyakorta szőrhiányos területet, illetve hegeket hagynak maguk után.

- RHDV1: agresszív, nagyon fertőző vérzéses betegség, amelyet az RHD (angolul: Rabbit Haemorrhagic Disease) 1-es típusú vírustörzse okoz. A vírus a 4-6 hetes kornál idősebb üregi nyulakat és házi nyulakat (beleértve a törpenyulakat) támadja meg. A halálozási arány rendkívül magas, sajnos 90%-os. A vírus 1-3 nap lappangási időt követően egyebek mellett étvágytalanságot, orrvérzést, véres vizeletet és hasmenést, magas lázat, görcsöket, szapora légzést okoz, de hirtelen halál is bekövetkezhet.

- RHDV2: a nyulak RHD vérzéses betegségének 2-es típusú variánsa, amely már az 1 hónaposnál fiatalabb kisnyuszikat és a mezei nyulakat sem kíméli. Körülbelül 3-9 napos lappangási idő után enyhébb tünetek alakulnak ki, mint az RHDV1 fertőzésnél, ami a diagnózist megnehezíti: bágyadtság, étvágytalanság, hasmenés és/vagy savós orrfolyás jelentkezhet. A halálozási arány alacsonyabb, mint RHDV1 esetében, a nyulak egy része képes átvészelni a betegséget. Sajnos a közelmúltban az RHDV2 egy új, még veszélyesebb törzse is megjelent, ezért még inkább szükséges a megfelelő vakcina alkalmazása.

Az említett RHD vírusokat legyek, bolhák, szúnyogok terjesztik, de mi magunk is bevihetjük nyulainknak ún. ragályfogó tárgyakkal (pl. ruházat, cipőtalp, mosatlan zöldség és gyümölcs vagy új kisállat felszerelés stb.). A fertőzött állatok egymást is megbetegíthetik. Ezért fontos, hogy mindig csak mosott (és szárazra törölt) zöldséget és gyümölcsöt adjunk nyulainknak, hazaérve pedig mindig alaposan mossunk kezet és akár cseréljünk ruházatot, mielőtt üdvözöljük őket. Mindemellett gyakran takarítsunk nyulainknál, ha pedig új felszereléssel (pl. itató, tál, ketrec, hordozó, játék stb.) lepjük meg a nyúlalakú családtagot, akkor magas hőfokon és fertőtlenítőszerrel tisztítsuk át az eszközöket, hiszen a vírus rendkívül ellenálló. Ezekkel az óvintézkedésekkel és rendszeres védőoltásokkal biztonságban fogjuk tudni nyulainkat.

Az felsorolt betegségekre a következő vakcinák állnak rendelkezésre:
- Pestorin Mormyx kombináltan myxomatózis és RHDV1 ellen;
- Nobivac Myxo-RHD kombináltan myxomatózis és RHDV1 ellen;
- Nobivac Myxo-RHD Plus kombináltan myxomatózis és RHDV1-RHDV2 ellen is;
- Castrorex NEO vakcina külön egyedül RHDV2 ellen;
- Eravac külön RHDV2 ellen (Yurvac „elődje”, amit levált nemsokára végleg a Yurvac);
- Yurvac RHD szintén csak RHDV2 ellen, ez azonban már a legújabb, közelmúltban megjelent RHDV2 törzs ellen is védelmet nyújt.

A megfelelő oltási programot – a nyúl kivizsgálását követően – egzotikus állatorvosa fogja összeállítani, hiszen a nyuszi életkorától, aktuális egészségügyi állapotától, esetleges korábbi betegségétől vagy az egyes vakcinák elérhetőségétől függően eltérhet, hogy melyik oltás(ok)ra, illetve mikor (pl. csoportos vakcinázás keretein belül) esik majd a választás. Eközben a rendelőben arról is tájékoztatást fog kapni, hogy melyik típusú oltást mikor szükségszerű ismételni (6 havonta vagy évente), illetve a legelső vakcinázást követően kell-e emlékeztető oltásra jelentkezni az állattal pár hét múlva. Az oltás után legalább 1 napig tartsuk szoros megfigyelés alatt az állatot otthon és ha mellékhatás jelentkezik (pl. levertség, láz), jelezzük állatorvosunk felé.

Miért elengedhetetlen a nyulak védőoltása?

Fontos tudni, hogy a különböző injekciók közötti váltás csak indokolt esetben és kizárólag állatorvosi mérlegelést követően történhet meg. Ezért ha állatorvost vált, mindig vigye magával a nyuszi oltási könyvét és tájékoztassa orvosát az állat kórelőzményéről.

Ha korábban (akár évekig) nem beoltott nyuszi kerül Önhöz, oltassa be őt mihamarabb, hiába kerülte el addig a szerencsének köszönhetően az állatot egy megbetegedés. Sajnos ezt fontos nyomatékosítani, hiszen vannak olyan téves gazdi meggyőződések, miszerint ezek a nyuszik az évek alatt azért nem lett betegek, mert „immunisak” ezekre a fertőzésekre vagy ők „erősebbek, mint a társaik”.

Ha a cikkben tárgyalt betegségek jeleit látja egy nyuszin, haladéktalanul keresse fel az állatorvost, aki előbb a beteg nyúl kezelését kezdi meg, ezt követően kivizsgálja a tüneteket még nem mutató, de együtt tartott nyuszikat is. Nyúltartóként fontos azzal is tisztában lenni, hogy az Állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet alapján a nyulak vérzéses betegségei bejelentéskötelesek.

A cikkben található információk a feltüntetett szakmai forrásokon alapulnak, tájékoztató és ismeretterjesztő jelleggel. Az oltásokkal kapcsolatban felmerülő kérdése esetén mindig konzultáljon egzotikus állatorvosával!

Források: M. Varga: Textbook of Rabbit Medicine; A. Meredith, B. Lord: BSAVA Manual of Rabbit Medicine; European Medicines Agency (EMA) Veterinary Medicines – Summary of Product Characteristics (Pestorin Mormyx, Nobivac Myxo-RHD, Nobivac Myxo-RHD Plus, Eravac, Castrorex NEO, Yurvac RHD; https://medicines.health.europa.eu/veterinary/)); 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről

Szerző:
Dr. Tóthné Molitorisz Borbála,
2025. szeptember 7.