Az örök dilemma: miből itassuk a nyuszinkat?

Sok nyúlgazdi számára ismerős lehet a megfelelő itató típus kiválasztása körüli hercehurca. Jelen iromány az előnyök és hátrányok összegyűjtésével segítséget nyújt abban, hogy milyen tálból vagy önitatóból érdemes nyulaink hidratálásáról gondoskodni. Egy tál esetén a nyuszi kihívásmentesen fér hozzá az ivóvízhez, ami a fiatal, idős vagy beteg egyedek esetében döntő szempont is lehet. Az állatok számára ilyenkor természetesebb testhelyzetben történik az ivás, ami szintén előnyös. A naponta szükséges vízcsere, a tál rendszeres mosása, valamint időszakos vízkőtelenítése is (amire kiválóan alkalmas a legalább 10 %-os háztartási ecet) egyszerűbben kivitelezhető, mint az önitatóknál. Tálból több vizet tudnak egyszerre magukhoz venni, nem kell a vízért apró cseppenként a golyós itatóból „megküzdeni”, ami különösen frusztráló lehet, ha nagyon szomjas a nyuszi. Van néhány hátránya is azonban a tálas itatási módnak. Ha a nyuszi túl „mohón” iszik, az orrába kerülhet a víz (főleg fiatal nyulaknál fordul elő), ilyenkor érdemes - akár csak ideiglenesen - golyós önitatóra váltani. A nyulak továbbá sok esetben játék során, véletlenül vagy szándékosan belelépnek az edénybe, vagy felborítják azt. Ezért válasszunk vastag kerámiából készült verziót, aminek befelé fordul a pereme. Így kevésbé sanszos, hogy kiborítja, hiszen nehéz és a perem miatt nem lesz rajta fogás sem a nyuszi számára. Próbálkozhatunk állvánnyal együtt kapható vizes tállal is, azonban sok esetben pont ez triggereli a felborítást, hiszen állványostul még mókásabbnak ígérkezhet fellökni a szerkezetet. Ha kiborul a víz, akkor nemcsak eláztat mindent, de akár hosszú időre víz nélkül maradhat a nyuszink. Ezenfelül nyuszibogyó, széna, alom, szőr vagy sok egyéb dolog könnyen bepiszkolhatja az ivóvizet, amit csak rendszeres ellenőrzéssel és vízcserével tudunk orvosolni.

Az örök dilemma: miből itassuk a nyuszinkat? Fontos a felelős állattartás!

Önitatóból nagyon sokféle létezik, amiket kétféle csoportba sorolhatunk: golyós itató („cumis” vagy „csőrös” jelzőkkel is fut) és a madáritató palackhoz hasonló ún. tálcás automata nyúlitató. Az önitatók előnye, hogy zártak és rögzítve vannak a rácshoz, így a nyuszi nem tudja sem felborítani, sem bepiszkolni a tartály vizét. A palackon ml-re pontosan tudjuk monitorozni a kisállat vízfogyasztását, ami hasznos információval szolgál, különösen állatorvosa számára. Hátulütője lehet a golyós itatónak az, hogy természetellenes pózban kell innia ilyenkor a nyuszikáknak és emiatt bizony akadnak olyanok, akik nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tanulják meg a használatát. Hátrányaik közé sorolható továbbá számos műszaki probléma: kieshet a golyó vagy az itató teljes szára, vagy éppen ereszthet, csöpöghet az egész a nem megfelelő elemek és illesztések miatt. Tovább bővítve a negatívumok listáját, ha nem elég erős az itatót tartó pánt, akkor a palack megdőlhet, kedvezőtlenül befolyásolva ezzel a belőle felvehető vízmennyiséget vagy akár le is eshet, teljesen víz nélkül hagyva a nyuszit. Éppen ezért szenteljünk elég időt, energiát és pénzt egy jó minőségű itató beszerzésére és felszerelés előtt mindenképpen próbáljuk ki, mielőtt éles bevetésre küldjük a nyúlhoz. Együttélés szempontjából nem elhanyagolható tény az sem, hogy a golyós verzióból történő ivászat nagyon hangos tud lenni, ezért ezt figyelembevéve kell meghatároznunk a nyuszi ketrecének helyét. Fontos megemlíteni, hogy az itatók esetében is - hiába körülményesebb a szétszerelés - minden nap ki kell cserélni a vizet, attól függetlenül, hogy a palackok térfogata akár 1-2 liter is lehet. A rendszeres tisztítást szintén be kell iktatni, amihez érdemes üvegmosó kefét beszerezni.

Összegezve tehát a legjobb választás, ha elsősorban tál, kiegészítve pedig egy önitató is rendelkezésére áll a nyuszinak. Ugyan számunkra ez kétszer annyi karbantartással jár, de így minden eshetőségre felkészülve, duplán lesz biztosítva nyuszink ivóvize. Ezt a konklúziót tudományos tanulmányok és szakmai ajánlások támasztják alá. Elkerülve az egészségügyi problémákat (pl. vesekövesség), a megfelelő mennyiségű vízfogyasztás – kiemelten a sajátos kalcium-anyagcseréjük miatt – nagyon fontos a nyulak esetében. Egzotikus állatorvosa kiskedvencének kalcium szintjét vérvétellel egybekötött vizsgálatokkal nyomon tudja követni és részletesen tájékoztatni tudja Önt az ezzel kapcsolatos betegségről, szükség esetén pedig megfelelő kezelést és/vagy diétát is javasolhat.

Források: Marinell Harriman: House Rabbit Handbook – How to Live with an Urban Rabbit; Rabbit Welfare Association & Fund (RWAF) – The Importance of Water; A. Meredith, B. Lord: BSAVA Manual of Rabbit Medicine; PubMed – A. Tschudin, M. Clauss, D. Codron, A. Liesegang, J-M. Hatt: Water intake in domestic rabbits (Oryctolagus cuniculus) from open dishes and nipple drinkers under different water and feeding regimes (Aug 2011) doi: 10.1111/j.1439-0396.2010.01077.x.

(Dr. Tóthné Molitorisz Borbála, 2025. január 8.)