rss
  • Lelkes Miklós: A majomtudósok

  • Share on Tumblr

    No, nem a tudósok voltak majmok, hanem ők voltak tudósak a majmok viselkedését illetően. Ott kóboroltak az afrikai tájon. Egyikük igen szép leány volt, Baba keresztnévvel, kézitáskával. A másik Huba névre hallgatott, de ha fejébe vett valami tudománykodó eszmét, akkor nem hallgatott senkire, csak saját magára. Megesik az ilyesmi, többször is, mint az eső esik.

    Mindkét fehér tudóst négy-négy fekete szolga követte, ők vitték a csomagokat, fegyvereket. Afrikában szükség volt rájuk, mert ha egy fekete szolgát megeszik az oroszlán, az csalhatatlan bizonyíték: oroszlán van azon a tájon! Tudta ezt Baba, meg Huba, ilyen oroszlán-előrelátóak voltak.

    Előttük folyó kanyargott, túlságosan is, amiért Huba meg is rótta: az a csúnyán piszkos víz nem kígyó, - minek kanyarog annyira! Így nehéz követni. Később Baba kíváncsi lett: milyen hosszú lehet egy átlagos krokodilus? No és ugyanolyan hosszú-e fejétől a farkáig, mint farkától a fejéig?!

    Huba sajnálattal közölte: nem tudja. Néhai barátja is, Kázmér, ezt szerette volna tudni, tervet is készített, hogy megméri a dolgot huszonöt krokodiluson, de már az elsőnél sem jutott el a fejétől a farkáig. A tudományt gyűlölő krokodilus bekapta. Kázmér lábáról közben leesett a bal lábra való bakancs, ezt ő el is tette emlékül, - de hát mit ér egy fél lábra való bakancs ebben a féleszű világban?

    Baba minderre nagyon bólogatott, mert tetszett neki Huba, a tudós férfiak pedig szeretik, ha helyeselnek nekik. Különben a kevésbé tudósak is.

    Megjelent a mézmadár, amelyik megmutatja az embernek a méhek tanyáját, de azután illik neki mézet adni a begyűjtöttből. Követték. Talán a véletlen műve, hibája volt, de Baba szerint a mézmadáré: mielőtt a méhek mézzel telt lakához értek volna, egy oroszlánnal találkoztak. Huba igen férfiasan viselkedett: a legjobban célzó fekete szolgával agyonlövette a mézmadarat. Megjegyzendő, hogy egyes oroszlánoknak milyen sok esze van: a lövés hangjára úgy elfutott, mint a nyúl!

    Baba csábos tekintettel nézett a bátor Hubára, akiről sejtette: egy új bozótrendszerváltás hőse lesz. A mézmadarat a szolgák hasznosították: megsütötték, megették, csak az volt a baj, hogy kevés húsa volt.

    Majmok egyelőre nem mutatkoztak, talán majomtudós-előrelátásból. Előttük termett viszont egy kétméteres termeszdomb. A termesz is hangya, csak sokkal nagyobb. Sokkal nagyobbat csíp is. Baba és Huba megpiszkálta a termeszdombot, de közben két termeszhangya nem nézte jó szemmel ezt a piszkatúrát, pedig hát az a leggyakoribb túra, és megcsípték Babát. A lovagias Huba erre a fekete bőrű szolgákkal szétverette azt a termeszdombot, de később még tíz másikat is, termesztanítás céljából: fehérbőrű tudóst termesz ne csipkedjen, mert a nevét végeszre változtatják!

    Baba csengő hangon jújgatott, de az egyik fekete szolga ízléstelen színű kenőcsöt kent a sebekre. A szolgának Baba saját kezűleg kent le két pofont, mert a kenőcs bántotta a szépérzékét. Igaz viszont, hogy a fájdalmat megszűntette, ezért a szolga, vigasztalásul, később kapott egy vállveregetést, meg egy feladatot: ejtsen el valami vadat, rakjon tüzet, süsse meg, mert ebédelni is kell valamikor. Huba viszont csókot kapott Babától a rögtönzött versért, amelyben ily gyönyörű sorok is voltak:

    A szívem sohasem lusta.
    Megszeretlek terminusra!

    Baba szíve vadul szerette volna tudni, hogy mikor lesz az a terminus, vagyis időpont, de eszével azt gondolta: majd később kiugrasztja a nyulat a bokorból. Két szolga egyébként már sütögette a valóságos vadnyulakat.

    Baba és Huba eszegették a sült nyúlhúst, és a szolgáknak is engedélyezték az árnyékban való elnyúlást.

    Délután végre majmokat is láttak, csapatosan menekültek fel a fákra. Négy szolga azonban Baba és Huba parancsára, a majomharapások ellenére, négyet leráncigált belőlük a földre. A tudósok megkötözték a majmokat, jobban, mint a kötözött sonkát szokták. Utána - megkötözött állapotban - felvitették a szolgákkal a fára. Huba stopperórával nézte egy darabig: mennyi idő alatt tudják kikötözni magukat. Később sem hagyták cserben a majmokat, csak a fán, megkötözötten. Valamiféle más állat, a majmokkal foglalkozó tudomány ellensége, beleavatkozhatott a dologba, mert vélhető segítségével a majmok eltűntek, és csak majomfarkakat, meg majomcsontokat hagytak hátra a fa alatt.

    Baba és Huba - két csók között - oly szavakkal szidta az ismeretlen, majomszöktető állatot, hogy azok közül talán nem is mindegyik illett szerelmes szívekhez. Bár ki tudja?! Manapság is fura a világ. Lekerül a lepedő, ott a meztelenkedő!

    Huba sátrat veretett a szolgákkal, egy szolgát pedig megveretett a másik hárommal, mivel azt hitte: el akarta lopni a fényképezőgépét. Később kiderült: nem ellopta, hanem visszahozta egy csenegető majomtól. Baba azonban úgy vélte: Huba helyesen cselekedett, a szolga most már tudja, hogy ha ő lopná el a fényképezőgépet, akkor azt kapná, amit a lopós majom kapott volna, ha elkapják. Ez az okfejtés igen tetszett Hubának, mert minden tudós férfi szereti, ha tetteit imádják. Különben a kevésbé tudósak is.

    Baba és Huba lefeküdt a sátorban, de a csókolódzást zavarta, hogy sok sakál gyülekezett, és üvöltöztek is. Huba megparancsolta az egyik szolgának a terület sakáltalanítását, de még hozzátette rövid, ám igen értékes, szavannaszagú költeményét is:

    Sakálokba menjen sörét!
    Sakál menjen, igya sörét!
    Sakálhad itt ne tüntessen!
    Szolga sakált eltűntessen!

    A szolga engedelmeskedett, sörétes puskával többször is odalőtt a sakáloknak. Egy sakál feldobta a talpát. A többi erre abbahagyta az üvöltözést, mert nehéz egyszerre üvöltözni, meg sakáltetem húsát marcangolni. A jóllakott sakálok eltávoztak.

    Baba és Huba egybekeltek. A lakodalom után majomtudományuk is egybekelt. Közös könyvük, AZ AFRIKAI MAJMOK TESTI ROKONSÁGJEGYEI, MEG VISELKEDÉSBELI HASONLÓSÁGAIK EGYES EMBERFAJTÁKKAL címmel nagy sikert aratott. Később címét és tartalmát némileg megváltoztatták, mert minden rendszerben mást és másképpen kell rendszerezni, elrendezni. Közös gyermekük egyébként később egyik változatot sem olvasta szívesen, mert mindegyikben túl sok volt a latin kifejezés.

    Lelkes Miklós
    (2010)


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Aligátorteknőst találtak a győri csatornában

    Aligátorteknőst találtak a győri csatornábanNem mindennapi élményben volt részük hétfőn az adyvárosi tónál csatornát tisztító szakembereknek: egy közel félméteres, tízkilós aligátorteknőssel találták szembe magukat. Ez a fajta teknős rendkívül veszélyes, minden mozgó dologra rátámad. A csatornabúvár végül megúszta a különös munkanapot. A csatorna tisztítása közben arra lett figyelmes a csatornabúvár, hogy van valami a lábánál. Először azt hitte, hogy csatornafedél, de amikor megmozdult, már tudta, hogy valamilyen állattal van dolga. Nagyjából kitapintotta az állatot, és abban biztos volt, hogy teknős.

  • Gyümölcsökkel táplálkozott és a fán élte mindennapjait a 47 millió éves emlõs

    Egy õskori emlõs teljes egészében megmaradt kövületét találták meg a frankfurti Senckenberg Intézet kutatói a Darmstadt melletti Grube Messelben. A kövületen jól felismerhetõ az állat bundája és lompos farka, és az ugyancsak látható ízületekbõl és karmaiból arra lehet következtetni, hogy a fákon lakott. Gyomortartalmából és egyéb leletekbõl arra lehet következtetni, hogy gyümölcsökkel táplálkozott.

  • Húszmillió forintért értékesítették az óriás tonhalat Tokióban

    Tokió - Száznégyezer dollárért, azaz több mint húszmillió forintért vette meg két szusibár-tulajdonos azt az a kékuszonyú óriás tonhalat, amely a hétfõi tokiói halárverésen került kalapács alá.

    Ennél magasabb összeget, 20 millió jent (több mint 42 millió forintot) mindössze egyszer, 2001-ben fizettek a kékuszonyú tonhalért. Egy hongkongi és egy japán étteremtulajdonos versengett a 128 kilós halért, végül megegyeztek, s közösen vették meg a becses portékát, amelynek kilójáért 817 dollárt, azaz 160.586 forintot fizettek.

  • Légitámadások az USA-ban: a sólyom leszáll

    Sorozatos légitámadásokat hajt végre emberek ellen egy amerikai városban egy sólyom.

  • Ne a kutyádon vezesd le a haragod!

    Az, ahogyan az állatainkkal viselkedünk, gyakran tükrözi, mi megy végbe a tudatalattinkban. Az állat gyakran a katalizátora annak, ami egy viszonyban megtörténik vagy nem történik meg". A gazdik csak ritkán ismerik be - még önmagunknak is - hogy kedvenceik gondot jelentenek a kapcsolatukban. Mivel kedvtelésbõl tartott állataiknak kiemelt szerep jut az életükben, hajlamosak embertársaikra hárítani minden felelõsséget a felmerülõ problémákért - állítja Dr. Gavriele-Gold pszichiáter.

  • Számûzik a macskákat a Kennedy repülõtérrõl

    New York John F. Kennedyrõl elnevezett nemzetközi repülõtere hozzálátott a kóbor macskák és kölykeik begyûjtéséhez annak a tervnek részeként, hogy az állatbarátok tiltakozásai ellenére teljesen megszabaduljanak tõlük. Hivatásos állatkereskedõk a héten elkezdték befogni a repülõtér teherfuvarozási részlegének közelében elszaporodott macskákat. Az elfogott állatokat átadják a város által fenntartott állatgondozási és -ellenõrzési szervezetnek, amely tavaly csaknem 12 ezer nem kívánt macskát altatott el.

  • Tacskó, rövid szõrû

    Leírása: A hosszú szõrû változattól szõrzete jellegében és hosszúságában különbözik. Ennek a típusnak a bundája rövid, sima, sûrû, fényes, testhez simuló.

    Eredete: Kialakulásának története azonos a hosszú szõrû változatéval. Egyiptomban találtak egy fáraót ábrázoló szobrot három kutyával. Közülük az egyik rövid lábú, hosszú testû, "Tekal" nevû kutya volt.

  • Orvvadászokat fogtak el Vasban

    Lőfegyverrel való visszaélés, lopás, valamint állatkínzás miatt indult nyomozás két gencsapáti férfi ellen, akik a gyanú szerint több száz értékes vadat, szarvasokat, őzeket, vaddisznókat ejtettek el engedély nélkül a Vas megyei erdőkben - közölte csütörtökön Szombathelyen Hollósi Gábor városi rendőrkapitány.

  • Állatok Világnapja - Ivartalanítási kampány

    Idén is a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székháza adott otthont az állatvédõ szervezetek Állatok Világnapja alkalmából tartott, immár hagyományosnak tekinthetõ sajtótájékoztatójának. Az idei év témája a Magyar Állatvédõk Országos Szervezete által létrehozott Ivartalanítási Alap és a hozzá kapcsolódó országos kampány, ami a szemléletformálást hivatott elõsegíteni.

  • Borz program Angliában

    A brit kormány azt tervezi, hogy engedélyt ad ki a gazdáknak Angliában, hogy szabadon lelõhessék a földjükön megjelenõ borzokat; így több tízezer állat kerülhet célkeresztbe.

  • Az ornitológusok szerint nem kell tartani a varjútámadástól

    Alaptalannak tartják a városban élõ varjak támadásaitól való félelmet a madarakat vizsgáló német kutatók.

  • Milliós károkat okoznak a mezei nyulak

    Az állatok évrõl évre egyre nagyobb területeken pusztítják az olajos növényeket. A vadászok ezért nagy örömmel lõdözik õket az erdõkben...

    Egyre veszélyesebbek a mezei nyulak. Nem az emberre, hanem a termésre. Évrõl évre egyre nagyobb területeken pusztítják az olajos növényeket. A kárt a helyi vadásztársaságoknak kell megtéríteniük, ám az egyre drágább terményeket nem tudják kifizetni. A békési vadászok szerint a gazdák is felelõsek, mert nekik is védekezni kellene a nyulak ellen.

  • Az Antarktisz fogyó jege hatással van a bálnák életére

    A hosszúszárnyú bálnák korábban nem tapasztalt tömörülésére figyeltek fel amerikai kutatók az Antarktisz közelében: a húszéves rekordkoncentrációban megjelenõ krillek miatt gyûlnek össze az állatok.

  • Nem szabad többé forgalomba hozni állatokon tesztelt kozmetikumokat

    Nem szabad többé forgalomba hozni állatokon tesztelt kozmetikumokat az Európai Unióban. Az Európai Bizottság megerõsítette elkötelezettségét az Európai Tanács és az Európai Parlament által még 2003-ban megállapított határidõ tiszteletben tartása mellett.

  • Különös lényt vetett partra a víz Új-Zélandnál

    Különös lényt vetett partra a víz Új-ZélandnálCsak a feje maradt meg annak az állatnak, amelyet egy vihar után sodort partra a víz az új-zélandi Plenty-öbölben. A hivatalos meghatározása még folyamatban van, de egy szakértő szerint egy gyilkos bálna teteme lehet. A körülbelül 9 méteres, hatalmas fogakkal rendelkező tetemre Elizabeth Ann talált rá Pukehina Beach-en. Az oszladozó maradványok nagy részét homok fedte, és csak az állat koponyája maradt meg többé-kevésbé épségben. A megtaláló szerint a rejtélyes élőlényt valószínűleg valami megtámadhatta a tengerben.

  • Értékes kiskutyákat loptak

    Három betörõ elvitt két Yorkshire terrier kiskutyát egy drága floridai állatkereskedésbõl. A teáscsésze méretû kölykök ára egyenként 2500 dollár.

  • Merülési rekord cápáéknál

    Egy fehér cápa 1200 méter mélyre merült le Új-Zélandtól nem messze; ilyen mély merülést még soha nem mértek a faj esetében.

  • Kiköltöztették Zorrót

    Több mint egy évig élt egy fokvárosi szennyvíztelepen a Zorro nevû fiatal dél-afrikai víziló, de most "kilakoltatták".

  • Nem adott személyleírást a papagáj, mert ellopták

    Egy beszélõ papagáj esetleges "vallomásától" tartva az állatot is magával vitte egy betörõ Nagy-Britanniában egy Bristol környéki birtokról - adta hírül a Magyar Rádió.

  • Házicica, házimacska, macskák

    Házimacska: Földünkön mintegy 300-400 millió macska él. Ezek nagy többsége "közönséges" házi-macska, s csak elenyészõ részük fajtatiszta, törzskönyvezett jószág. Egy japán mondás szerint: "Ha az ember egy kutyát 3 napig etet, az 3 évig sem felejti el. Ha azonban egy macskát etetsz 3 évig, az már 3 nap múlva sem fog emlékezni rád." Nos, ez a mondás kicsit leegyszerûsíti a cicák viselkedését, de az tény, hogy a macska csak félig-meddig háziasodott, és ez sok mindent megmagyaráz.