A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól, és óvja a kiszáradástól. A neve azt sugallhatja, hogy szereti a magányt, ennek azonban pont az ellenkezõje igaz, nagyon is társaságkedvelõ! Barátaival rendszeresen kiülnek a fövenyre csicseregni egy kicsit.
A terrarisztikában egyre népszerûbb az ízeltlábúak, így a skorpiók tartása is. Más skorpió való egy kezdõnek, és más a haladóknak. Lássuk, mik a legfontosabb tudnivalók!
A skorpió népszerû terráriumi állat
A terrarisztika egyre jobban teret hódít hazánkban, és a legkülönbözõbb egzotikus állatok kerülnek a kereskedések polcaira. A vásárló több szakbolt egyre szélesebb kínálatából válogathat, egyre felkészültebb eladókkal, s a hüllõk mellett az ízeltlábúak is nagyon népszerû terráriumi állatok.
A Japán erdei sikló a legismertebb japán kígyók egyike, de ennek ellenére a külföldi börzéken is eléggé ritka.
Magyarországon Dr. Vincze Zoltán tartotta elõször a fajt, 1998-ban, az elsõ hazai szaporítási eredmények is az õ nevéhez fûzõdnek.
A japán neve: Aodaisho.
Szinoním nevek:
Itt a nyár,itt a kánikula! A hüllõkkel ki a kertbe! Persze ennek a tarás módnak is meg vannak a szigorú feltételei.
Nemcsak kitesszük, oszt' jó napot!
Magyarországon a szabadtéri tartásnál az idõjárás szabja meg, hogy mikor tehetjük ki az állatokat.
"a szabadba csak nehezen megfigyelhetõ csúszómászó pontosabb ismeretét elõremozdítsuk legalkalmasabbak a terráriumok, tehát tenyésztõhelyek kicsiben a hol az állatokat térbeli határok korlátozzák.
Bevezetõ:
Amennyiben hüllõ vásárlásra, tartásra adjuk a fejünket, akkor tisztában kell lennünk a tartásuk alapvetõ feltételeivel.
Mivel nem az a cél, hogy életben maradjanak, hanem a lehetõ legjobb életfeltételeket teremtsük meg kedvencünknek.
A kígyókat kis korban érdemes beszerezni, -megbízható helyrõl- hogy mi neveljük fel.
Így kis kortól meg ismerjük, hogy milyen korban hogyan viselkedik, hogyan növekszik.
Egyre népszerûbb hazánkban a hüllõ és kétéltû tartás.
Sokan azért tartanak hüllõt, mert szereti megfigyelni az állatait, a táplálkozásukat, a szaporodásukat és a róluk való gondoskodás sok örömöt okoz.
Sokan persze sznobizmusból tartanak ilyen állatokat, nem a természet és az állatok iránt érzett szeretet és alázat vezérli õket, hanem a környezetüknek szeretnék megmutatni, hogy õk mennyire „különleges” és „extrém” emberek.
Leírás:
A rókakígyó Magyarországon még nem annyira elterjedt, lehet hogy kiszorították a színesebb királysiklók, a patkánysiklók, illetve a gabonasiklók, amik olcsóbbak is.
Eredetileg a neve Elaphe vulpina gloydi volt, de átsorolták a Pantherophis genusba.
Majd, 2005-ben a két addigi ismert alfajt, két külön fajként ismerték el (SCHMIDT & KUNZ 2005).
(Aspidelaps lubricus infuscatus Mertens, 1954) terráriumi tartása.
Leírás:
Kis testû kobrák, méretük: 30-60 cm. Színük: narancs és sárga színek fekete kereszt sávokkal. Fejûk és nyakuk korom fekete. A nyakuk alsó részén-nagyon jól látszik, ha „kobráznak”-fehér és fekete haránt sávok vannak.
A törzsalak sokkal élénkebb fekete-fehér és egészen vörös színû, nagyon szép és jóval drágább is.
(Paroedura pictus Peters, 1854)
Bemutatása:
Madagaszkár nyugati, déli és keleti részén terjedt el, alfajai nincsenek.
Száraz helyeken, száraz erdõkben, szavannán, félsivatagokban él.
Éjszaka aktív, nappal rejtõzködik; kövek alatt, sziklarepedésekben húzza meg magát.
A természetben pókokat, termeszeket és rovarokat eszik.
Kutyaotthon adó 1% támogatása
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra