Leírás:
A rókakígyó Magyarországon még nem annyira elterjedt, lehet hogy kiszorították a színesebb királysiklók, a patkánysiklók, illetve a gabonasiklók, amik olcsóbbak is.
Eredetileg a neve Elaphe vulpina gloydi volt, de átsorolták a Pantherophis genusba.
Majd, 2005-ben a két addigi ismert alfajt, két külön fajként ismerték el (SCHMIDT & KUNZ 2005). A jelenlegi két faj:
- keleti rókakígyó (Pantherophis gloydi,)
- nyugati rókakígyó (Pantherophis vulpinus, UTIGER et al. 2002)
A rókakígyó élénk színû: világossárga, szürkés sárga vagy narancsos alapon sötét foltok díszítik a testét. Egyes példányok feje narancssárga.
Közepes méretû kígyók, kifejlett korukban 100-140 cm-esek.
A fiatal kori színezetük nagyban eltér a felnõtt kori színtõl. Szürke kiskígyók sötétebb foltokkal tarkítottak.
Elterjedési területe az Egyesült Államok.
Az egyik legészakibb elterjedésû kígyó.
A Nagy-tavak környékén, mocsarak közelében, erdõs ligetekben és mezõgazdasági területeken gyakori.
Táplálékai a rágcsálók, a madarak és a madártojások. A fiatalok békákat is elfogyasztanak. Ha zavarják, akkor S alakban meggörbül, száját kinyitja és hevesen rázza a farkát.
Ezt még felnõtt korban sem vetkõzik le, de alapjába véve szelíd, jól gondozható kígyók.
Ha elfogják, kellemetlen szagú váladékot ereszt ki a végbélmirigyébõl.
A rókakígyók többen is összegyûlhetnek az alkalmas telelõhelyeken, elsõsorban elhagyott sziklás kutak környékén.
Mivel hideg területrõl származnak, ezért 3-5 hónapig is telelnek.
Terráriumi tartása:
A kígyóimat 2006. szeptemberében Dr. Vincze Zoltántól szereztem be, akkor két hónaposak voltak, egy hím és egy nõstény.
Elõször egyesével helyeztem el õket kis mûanyag dobozokban. Aljzatnak kisszemû fenyõkéreg - õrleményt használtam és egy kis itatót tettem be.
A kígyókat hetente 2-3 alkalommal kínáltam meg szopós egérrel, 1-3 db-ot fogyasztottak el, egy etetés alkalmával.
Két hónap múlva egy 60x30x30-as terráriumba költöztettem õket.
Aljzatnak itt is fenyõkéreg-örleményt használtam. Egy nagyobb méretû itató is tettem be, amiben ketten elférnek a kígyók.
Nagyon fontos, mert ha túl száraz körülmények között vannak tartva, akkor elpusztulnak!
Búvóhelyüknek öblös fenyõkéreg darabokat tettem be, illetve szõlõtõkét, mászó ágnak.
A szinte mindig éhes kígyók sokat mozognak nappal, de éjjel is mászkálnak.
Minden nap permeteztem állott vízzel, ezt nagyon szeretik és az élõhelyükbõl adódóan muszáj is ezt elvégeznünk mindennap!
Ekkor ( 4 hónaposan) már 40-45 cm-esek voltak.
Etetésük heti egyszer történt 1-2 pattogós egérrel. Nagyon vehemensen rávetik magukat a zsákmányra, ezért etetéskor mindig külön választottam õket! Ilyen etetés esetén 4-6 hetente vedlenek, gyorsan nõnek.
Jelenleg (2 és fél évesek) egy 84x35x30-as terráriumban laknak ketten. Sokan külön tartják a kígyókat a jobb megfigyelés, illetve a szaporodást pontosabban lehet szabályozni, ez igaz, de
én a csoportos tartásnak vagyok a híve.
Az aljzat itt is fenyõkéreg - õrlemény, egy nagyméretû itató tálat kaptak, ebben nagyon sokat fürdenek, ücsörögnek. Minden nap friss vizet adjunk a kígyóknak!
Heti egyszer etetem a kígyókat, 2-3 nagy egérrel, a hím 1-2 egeret kap, mindig eggyel kevesebbet, mint a nõstény.
Pólyás koruk óta nálam csak fagyasztott egeret kaptak, mint minden kígyóm.
Ezt több okból is ajánlom:
- kevesebbet eszik, mint az élõ
- nem kell mindig elmenni és venni pont annyi egeret, amit feletetünk.
- egyszerre nagyobb mennyiség megvásárlásakor tudunk elraktározni
- az egér nem tudja megsebesíteni a kígyót
- egy rosszul elkapott egér szörnyû haláltusát képes vívni – nem szép látvány- így viszont nem szenved
- gyógyszereket könnyedén be tudunk adni, a hasüregbe rejtve
A rókakígyót szinte lehetetlen elhizlalni, nyugodtan lehet õket bõségesen etetni, persze nem minden napi etetésre gondolok!
Naponta bepermetezek állott vízzel, a páratartalom biztosítása érdekében.
Az ideális páratartalom ennél a fajnál: 60-80 %.
A hõmérséklet nappal: 24-28 C°, éjszaka: 20-22 C°
Itt hívnám fel a figyelmet a nedvesebb tartás hátrányára: az atkákra.
Turányi Andris barátom szerint: Akinek nincs kígyóatkája, nincs kígyója..."
(http://radiata.extra.hu/main.htm)
A rókakígyóim, minden igyekezetem ellenére kb. 10-szer voltak atkásak, de ezt odafigyeléssel meg tudjuk oldani, néha istenivel.
Mivel a gazdaállat vérével táplálkoznak, ezzel gyengítik az állatot és a sebeken keresztül fertõzéseket juttathatnak be. Nagy mértékben elszaporodva komolyan veszélyeztethetik az állat életét.
Elõször is a talajnak szánt anyagot mindig fertõtlenítsük ki! A kérget mikrohullámú sütõben szoktam fertõtleníteni, 4-5 perc elég a legerõsebb fokozaton. De lehet sütõben is.
A köveket, ágakat kifõzöm minden esetben.
Ha észrevettük az atkákat (pl.: a vízben apró pöttyök úsznak, azok a belefulladt atkák, a kígyó erõsen dörzsöli magát a terrárium falához, háttérhez, elutasítja a táplálékot)
Mindig a nyakpajzsok környékén keressük õket. Ha megtaláltuk, akkor a terráriumból az aljzatot ki kell szedni és újat - az említett eljárással – betenni.
Fújjuk be az egész terráriumot belülrõl Fronline, vagy Insecticid nevû készítményekkel.
A kígyókat ne tegyük be 2 óráig, addig a mérgezõ anyagok elpárolognak.
A kígyót vegyük kézbe, rögzítsük a fejét óvatosan az ujjainkkal, egy papírtörlõt, vagy gézlapot fújjunk be az elõbbi szerek valamelyikével és kezdjük bedörzsölni finoman a kígyó testét, a fejet hagyjuk ki, viszont a nyakon végezzük el a kezelést.
3 naponta ismételjük meg, összesen 5-ször, mert a petéket nem pusztítja el egyik szer sem, csak a kifejlett állatot.
Végezetül ajánlom ezt a fajt mindenkinek, mert nagyon szép és könnyen tartható, de azért odafigyelést igényel.
Köszönet Dr. Vincze Zoltánnak, aki megosztotta velem a tapasztalatait.
Demeter Attila
Felhasznált irodalom:
Károli Gáspár: Szent Biblia, azaz istennek Ó és Új testamentomában foglaltatott egész Szent Írás
Vizsoly 1529
http://www.reptile-database.org/
http://radiata.extra.hu
http://web4.msue.msu.edu/mnfi/explorer/species.cfm?id=11505
http://www.herpnet.net/Minnesota-Herpetology/snakes/Fox_snake.html
