rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Csigaházbérlõ remeterák

  • Share on Tumblr

    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól, és óvja a kiszáradástól. A neve azt sugallhatja, hogy szereti a magányt, ennek azonban pont az ellenkezõje igaz, nagyon is társaságkedvelõ! Barátaival rendszeresen kiülnek a fövenyre csicseregni egy kicsit.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A remeterák igényli a társaságot

    Akkor fejlõdik és érzi magát jól, ha több (legalább 4-5) példányt tartunk együtt, valamint a hõmérséklet és a páratartalom is éppen megfelel az igényeinek. (22-28 oC közötti hõmérséklet és 70-80%-os páratartalom kell nekik.) Átlagos élettartama 6-15 év, de sajnos a többségük - a felkészületlen gazdáknak köszönhetõen - az egyéves kort sem éri meg - panaszkodnak a remeterák-szakértõk.


    A szárazföldi remeterák magas páratartalmú helyen érzi jól magát: ezt desztillált víz permetezésével segíthetjük elõ

    A szárazföldi remeterák a leggyakoribb

    Az ízeltlábúak törzsébe tartozó remeterák neve ellenére nem igazi rák, ugyanis a rákok osztályán belül a valódi rákoknak rövid potrohuk és hosszú, kemény kitinpáncéljuk van, a remetrákoknak viszont a potrohuk hosszú és nincs kitinpáncéljuk. Természetes környezetükben csoportosan élnek, éjszaka aktívak, napközben pedig levelek, gyökerek és ágak védelmében pihennek. A világ bármely pontján megtalálhatók, a kereskedésekben azonban a szárazföldi remeterák (Coenobita clypeatus) az egyik leggyakoribb.

    Eredeti élõhelyén nagyon nagy távolságokat is képes bejárni. Találtak már szárazföldi remeterákot a tengerparttól 15 km-re lévõ, 887 méter magas hegyen is. (Persze lehet, hogy valaki felkapta, és odavitte...)

    Vizet csak módjával!
    Öt pár lába van, mindegyik más-más funkciót lát el. Az elsõ pár lábán találhatók az ollók (a bal nagyobb, mint a jobb), melyeknek a védekezésben, evésben és mászásban van nagy szerepük. A második és a harmadik pár a közlekedésben és a táplálék felkutatásában segít. A negyedik és ötödik pár lába meglehetõsen apró, ezekkel kapaszkodik a kagylón belül, továbbá ezek teszik könnyebbé számára a járás közbeni manõverezést. A lábukon lévõ bojtos szõr segítségével tudják eljuttatni a vizet a szájukhoz.

    A remeteráknak is van kopoltyúja, bár ez eltérõ a kimondottan vízi életmódot folytató fajokétól. A szárazföldi remeteráknak ugyanis hetente csak egyszer ajánlott egy-egy gyors fürdetés. Nem árt óvatosnak lennünk: ha túl soká tartjuk a víz alatt, még a fulladás veszélye is fennáll. (Mivel tengeri állatok, a fürdetéshez nagyon jó az enyhén sós víz!)

    A csigaházlakó
    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól és óvja a kiszáradástól. Szereti váltogatni házát, ezért jobb, ha rögtön kettõt-hármat is behelyezünk neki, melyek méretben legalább fél centiméterrel legyenek nagyobbak az állatnál.

    A remeterák vedlik és csicsereg
    Barátságos állat, mely igen különleges hangokon tud kommunikálni; ne lepõdjünk meg, ha ciripel, zümmög, búg vagy akár "brekeg". Nem harap, de idõnként csípni támadhat kedve. Szeret rejtõzködni, fõleg a vedlés idõszakában - ilyenkor az is elõfordulhat, hogy egy hónapra is beássa magát. Fiatalon - a gyors fejlõdés idõszakában - egy évben többször is vedlik, felnõtt korban minden 12-18. hónapban. Ilyenkor ne zaklassuk! A remeterák nagyon tiszta állat, de a heti egyszeri fürdést azért ne hagyjuk ki! Ehhez egy kis tálba öntsünk langyos, klórmentes vizet, melybe pár pillanatra merítsük bele.


    A csigaház a hiányzó kitinpáncélt pótolja

    A remeterák igazi ínyenc
    Nagy ínyenc és szeret újdonságokat is kipróbálni. A különféle ráksütiktõl kezdve a konzervtápon keresztül a száraz szemcsés eleségig mindent elfogad. A száraz eleséget azonban érdemes egy kicsit megnedvesítenünk. Mindig legyen elõtte táplálék, de ellenõrizzük, hogy minden frissen kerüljön a terráriumba. A kálcium pótlására fordítsunk kiemelt figyelmet: erre a célra a madaraknak szánt szépia tökéletesen megfelel.

    Ha kedveskedni szeretnénk, akkor jutalmazzuk meg gyümölccsel és zöldséggel is (például szõlõvel, mazsolával, salátával, banánnal), esetleg adjunk neki mogyoróvajat. De megkínálhatjuk kisebb rovarokkal, pattogatott kukoricával és csirkecsonttal is.

    Friss víz mindig legyen a tálkájában (hetente egyszer sós vizet is adjunk), de a tál - a fulladás elkerülése végett - 5 centiméternél ne legyen mélyebb.

    A remeterák szaporodása
    Természetes élõhelyén a szaporodás idejére visszatér a tengerpartra, hogy petéit a tengerbe engedje, mert a lárvák fejlõdéséhez elengedhetetlen a vizes közeg. A peték kikelése után a kis lárvák kb. 2 hónapig planktonokon élnek és folyamatos metamorfózison mennek keresztül, míg végül áttérnek a szárazföldi életre. A fiatal példányok színezete eltér a felnõtt korúakétól: fiatalon halvány és feltûnõen színes ollóik vannak, majd ahogy idõsödnek, testük mély vörösbe vált át. Ha az étrendben sötétebb tónusú eledelek szerepelnek, akkor maga az állat színe is sötétebbé válik.

    A remeterák igényli a nagy mozgásteret

    Ha háziállatként tartjuk, gondoskodjunk a számára megfelelõ körülményekrõl!

    Annak ellenére, hogy nem termetes jószág, nagy mozgásteret igényel, ezért egy három- vagy négytagú családnak legalább 40 literes akváriumra (terráriumra) van szüksége. A gömbakváriumot kerüljük. Jó mászó, ezért ajánlatos lefedni a lakhelyét, de a szellõztetést oldjuk meg! Meleg, párás környezetben érzi jól magát: 21-24 Celsius fok és 60-65 %-os páratartalom ideális számára. A terrárium levegõjét úgy párásítsuk, hogy egy nagy tál vizet helyezünk az aljára. Az remetelak aljára jó minõségû homokot vagy sódert szórjunk, legalább 15-20 cm vastagon.

    Fittsége és egészsége megõrzése érdekében alakítsunk ki számára búvóhelyet (ez lehet például homokba ágyazott törött cserép) és rendezzük be lakhelyét ágakkal, szikladarabokkal, melyeken kedvére mászkálhat. Helyét hetente takarítsuk, homokját pedig 3 havonta cseréljük, hogy mindig otthonosan érezhesse magát.

    A remeterák nappal beássa magát kövek vagy falevelek alá, éjszaka azonban megindul, hogy táplálékot keressen. Eredeti élõhelyén akár a fákra is felmászik, érett gyümölcsök után kutatva.

    Az együtt tartott remeterákok között megfigyelhetõ a társadalmi hierarchia kialakulása: néha össze is vesznek a táplálékon, de ne aggódjunk: nem tesznek kárt egymásban. Ha mégis leszakad egy lábuk, az a következõ vedléskor regenerálódik.

    Demeter Attila


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vigyázni kell, ha jön a csiga?!

    A spanyolcsiga már Izlandon is pusztít

    Bécs - Sok hobbikertész esküdt ellensége, a spanyol csupaszcsiga most Skandinávia után Izlandot készül meghódítani - írta a Der Standard címû bécsi lap. Az Arion lusitanicus elsõ, fõvároson kívüli egyede a héten bukkant fel a szigetország nyugati felén.

    A zoológusok attól tartanak, hogy a falánk haszonnövény-zabáló elterjedését Izlandon már nem lehet megfékezni.

  • Magyar Vizsla

    Leírása: Jó felépítésû, elegáns megjelenésû, közepes nagyságú kutya. Feje szikár, nemes vonalú, szeme egy árnyalattal sötétebb a szõrzete színénél, füle lelóg. Háta egyenes, rövid, ágyéka széles, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. Farkát kétharmadára kurtítják; általában vízszintesen tartja. Végtagjai egyenesek, izmosak. Szõrzete rövid, sûrû, erõs szálú. Színe sötét zsemlyesárga. Eredete: Régi magyar fajta, már a 15. században ismerték. Az évszázadok folyamán angol sárga vizslákkal német pointerekkel, különféle kopókkal keresztezték. Tulajdonságai: Intelligens, tanulékony, kiegyensúlyozott, ragaszkodó, eléggé érzékeny.

  • A madagaszkári tarka gekkó terráriumi tartása

    (Paroedura pictus Peters, 1854)

    Bemutatása:

    Madagaszkár nyugati, déli és keleti részén terjedt el, alfajai nincsenek.
    Száraz helyeken, száraz erdõkben, szavannán, félsivatagokban él.
    Éjszaka aktív, nappal rejtõzködik; kövek alatt, sziklarepedésekben húzza meg magát.
    A természetben pókokat, termeszeket és rovarokat eszik.

  • Rózsaszínû elefántborjút kaptak lencsevégre Botswanában

    Gaborone - Rózsaszínû elefántborjút kapott lencsevégre egy természetfotós Botswanában, az Okavango-folyó deltájában.

    A szakértõk szerint a kiselefánt, amely egy körülbelül 80 egyedet számláló elefántcsorda tagja, feltehetõen albínó, s így kilátásai nem túl rózsásak. Az égetõ afrikai napfény ugyanis vakságot és bõrelváltozásokat okozhat - olvasható a BBC hírei között.

  • Elsüllyedt a ló a patakban

    Elsüllyedt egy ló egy Páty és Biatorbágy közötti patakban, ám a tûzoltók kimentették, a lovas nem sérült meg.

  • Faképnél hagyta a tolvajokat az ellopott ló

    Megpróbáltak ellopni egy lovat Alsóvadásziban, az állat azonban otthagyta a tolvajokat és hazament.

  • Szarvas vágódott egy busz ablakába, megsérült a sofõr

    Berepült egy távolsági busz ablakán egy elgázolt szarvas Vokány közelében. A sofõr könnyebb sérülést szenvedett, a szarvas elpusztult.

  • Telelni készülnek a méhek is

    Jászberény - Nemcsak az embernek kell felkészülnie a hideg idõre, hanem az állatoknak is. A méhek is megteszik a maguk óvintézkedéseit az õsz beálltával, mégpedig a családi létszám csökkentésével.

  • Nem létezõ kutyafajt tenyésztenek Mernyén (fotóval)

    Nem létezõ törzskönyves kutyákat tenyészt egy mernyei család. Sokan beagle-nek nézik a kutyákat, pedig zsemlesárga erdélyi kopókat tartanak. Somogyban õk az egyetlen tenyésztõk, és az országban is csak néhányan foglalkoznak ezzel a kutyafajtával.

    Talán nem véletlenül: A nemzetközi kutyaszövetség szerint ugyanis nincs ilyen állat.

  • Japán szabadon engedi a bálnavédõket

    A japán hatóságok szerdán ígéretet tettek arra, hogy bizonyos feltételek mellett szabadon engedik azt a két állatvédõt, akik a bálnavadászat ellen tiltakozva behatoltak egy japán bálnavadász hajóra.

  • Elpusztult Sony, a néhai Tito elnök egyik elefántja

    Elpusztult Sony, a legnagyobb indiai elefánt Európában, a Horvátországhoz tarozó Brioni-szigetek szafariparkjának legismertebb lakója.

  • Vaddisznó invázió a budai hegyekben

    A tavalyi rekord makktermés és az enyhe tél következtében szaporodtak el idén a vaddisznók. Az ember közelségéhez hozzászokott állatoknak ideális életteret jelentenek a lakott területekhez közeli erdõségek. A nappal az erdõben megbúvó állatok, este és hajnalban bejárnak a házak kertjeibe, ahol rendszeresen feltúrják a gyepet, a virágágyásokat és megdézsmálják a gyümölcsfákat. Az esetek többségében inkább bosszúságot okoznak...

  • Kutyájával kelt egybe egy ausztrál férfi

    A saját kutyáját vette el egy ausztrál fiatalember, aki mindössze a közeli hozzátartozóit akarta összehozni és megnevettetni a szokatlan ceremóniával.

  • Házi kedvenc nyomaira bukkantak egy középkori kéziraton

    Macskalábnyomokat talált egy 15. századból származó, kézzel írt könyvben a szarajevói Emir O. Filipovic középkorkutató. A történész akkor bukkant rá a csintalan házi kedvenc nyomaira, miközben a dubrovniki állami archívum régi kéziratai között keresgélt.

  • Kancsal oposszum a világsztár

    Igazi sztár lett Heidi, a lipcsei állatkert kancsal oposszuma. Az állatnak saját Facebook profilja van közel 70 ezer rajongóval, és már dal is született róla.

  • Veszett denevérek támadnak

    A perui lapokban egy idõre megfeledkeztek az áprilisi elnökválasztásokról, mert az ország õserdei területein terjed a veszettség a megvadult denevérek harapásai miatt. A denevérek már nemcsak állatokat, hanem embereket is megtámadnak, hogy a vérüket szívják.

  • Mentõknek telefonáló kutya

    Phoenix - Kutya telefonált segítségért az Egyesült Államokban, amikor gazdája agyvérzést kapott.

    Nem - egészen - csoda történt: a német juhász remek kiképzést kapott, egyebek közt megtanították vészhelyzetben telefonálni. A kutya persze csak az elõre programozott segélyszám gombját képes lenyomni, de az is nagy dolog.

  • Megvan Roznik medve gyilkosa

    Megtalálta és feljelentette az osztrák rendõrség azt a vadorzót, aki megölte Roznikot, a barnamedvét.

  • DNS-teszttel a kutyagumi ellen

    Petah Tikva - Egy izraeli önkormányzat illetékesei a tudomány eszközeivel vették fel a harcot az utcákat elborító kutyaürülék ellen: a kutyák DNS-adatbázisának felállításába fogtak.

    Tel-Aviv egyik külvárosa, Petah Tikva a héten indította el a féléves kísérleti programot, amelynek során a gazdáknak el kell vinniük ebeiket valamelyik illetékes állatorvoshoz, ahol DNS-mintát vesznek az állatok nyálából.

  • Éjszakai fény miatt híznak az egerek

    A túl sok éjszakai fény súlygyarapodáshoz vezethet, állapították meg egérkísérletekben amerikai kutatók.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása