rss
  • Csigaházbérlõ remeterák

  • Share on Tumblr

    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól, és óvja a kiszáradástól. A neve azt sugallhatja, hogy szereti a magányt, ennek azonban pont az ellenkezõje igaz, nagyon is társaságkedvelõ! Barátaival rendszeresen kiülnek a fövenyre csicseregni egy kicsit.

    A remeterák igényli a társaságot

    Akkor fejlõdik és érzi magát jól, ha több (legalább 4-5) példányt tartunk együtt, valamint a hõmérséklet és a páratartalom is éppen megfelel az igényeinek. (22-28 oC közötti hõmérséklet és 70-80%-os páratartalom kell nekik.) Átlagos élettartama 6-15 év, de sajnos a többségük - a felkészületlen gazdáknak köszönhetõen - az egyéves kort sem éri meg - panaszkodnak a remeterák-szakértõk.


    A szárazföldi remeterák magas páratartalmú helyen érzi jól magát: ezt desztillált víz permetezésével segíthetjük elõ

    A szárazföldi remeterák a leggyakoribb

    Az ízeltlábúak törzsébe tartozó remeterák neve ellenére nem igazi rák, ugyanis a rákok osztályán belül a valódi rákoknak rövid potrohuk és hosszú, kemény kitinpáncéljuk van, a remetrákoknak viszont a potrohuk hosszú és nincs kitinpáncéljuk. Természetes környezetükben csoportosan élnek, éjszaka aktívak, napközben pedig levelek, gyökerek és ágak védelmében pihennek. A világ bármely pontján megtalálhatók, a kereskedésekben azonban a szárazföldi remeterák (Coenobita clypeatus) az egyik leggyakoribb.

    Eredeti élõhelyén nagyon nagy távolságokat is képes bejárni. Találtak már szárazföldi remeterákot a tengerparttól 15 km-re lévõ, 887 méter magas hegyen is. (Persze lehet, hogy valaki felkapta, és odavitte...)

    Vizet csak módjával!
    Öt pár lába van, mindegyik más-más funkciót lát el. Az elsõ pár lábán találhatók az ollók (a bal nagyobb, mint a jobb), melyeknek a védekezésben, evésben és mászásban van nagy szerepük. A második és a harmadik pár a közlekedésben és a táplálék felkutatásában segít. A negyedik és ötödik pár lába meglehetõsen apró, ezekkel kapaszkodik a kagylón belül, továbbá ezek teszik könnyebbé számára a járás közbeni manõverezést. A lábukon lévõ bojtos szõr segítségével tudják eljuttatni a vizet a szájukhoz.

    A remeteráknak is van kopoltyúja, bár ez eltérõ a kimondottan vízi életmódot folytató fajokétól. A szárazföldi remeteráknak ugyanis hetente csak egyszer ajánlott egy-egy gyors fürdetés. Nem árt óvatosnak lennünk: ha túl soká tartjuk a víz alatt, még a fulladás veszélye is fennáll. (Mivel tengeri állatok, a fürdetéshez nagyon jó az enyhén sós víz!)

    A csigaházlakó
    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól és óvja a kiszáradástól. Szereti váltogatni házát, ezért jobb, ha rögtön kettõt-hármat is behelyezünk neki, melyek méretben legalább fél centiméterrel legyenek nagyobbak az állatnál.

    A remeterák vedlik és csicsereg
    Barátságos állat, mely igen különleges hangokon tud kommunikálni; ne lepõdjünk meg, ha ciripel, zümmög, búg vagy akár "brekeg". Nem harap, de idõnként csípni támadhat kedve. Szeret rejtõzködni, fõleg a vedlés idõszakában - ilyenkor az is elõfordulhat, hogy egy hónapra is beássa magát. Fiatalon - a gyors fejlõdés idõszakában - egy évben többször is vedlik, felnõtt korban minden 12-18. hónapban. Ilyenkor ne zaklassuk! A remeterák nagyon tiszta állat, de a heti egyszeri fürdést azért ne hagyjuk ki! Ehhez egy kis tálba öntsünk langyos, klórmentes vizet, melybe pár pillanatra merítsük bele.


    A csigaház a hiányzó kitinpáncélt pótolja

    A remeterák igazi ínyenc
    Nagy ínyenc és szeret újdonságokat is kipróbálni. A különféle ráksütiktõl kezdve a konzervtápon keresztül a száraz szemcsés eleségig mindent elfogad. A száraz eleséget azonban érdemes egy kicsit megnedvesítenünk. Mindig legyen elõtte táplálék, de ellenõrizzük, hogy minden frissen kerüljön a terráriumba. A kálcium pótlására fordítsunk kiemelt figyelmet: erre a célra a madaraknak szánt szépia tökéletesen megfelel.

    Ha kedveskedni szeretnénk, akkor jutalmazzuk meg gyümölccsel és zöldséggel is (például szõlõvel, mazsolával, salátával, banánnal), esetleg adjunk neki mogyoróvajat. De megkínálhatjuk kisebb rovarokkal, pattogatott kukoricával és csirkecsonttal is.

    Friss víz mindig legyen a tálkájában (hetente egyszer sós vizet is adjunk), de a tál - a fulladás elkerülése végett - 5 centiméternél ne legyen mélyebb.

    A remeterák szaporodása
    Természetes élõhelyén a szaporodás idejére visszatér a tengerpartra, hogy petéit a tengerbe engedje, mert a lárvák fejlõdéséhez elengedhetetlen a vizes közeg. A peték kikelése után a kis lárvák kb. 2 hónapig planktonokon élnek és folyamatos metamorfózison mennek keresztül, míg végül áttérnek a szárazföldi életre. A fiatal példányok színezete eltér a felnõtt korúakétól: fiatalon halvány és feltûnõen színes ollóik vannak, majd ahogy idõsödnek, testük mély vörösbe vált át. Ha az étrendben sötétebb tónusú eledelek szerepelnek, akkor maga az állat színe is sötétebbé válik.

    A remeterák igényli a nagy mozgásteret

    Ha háziállatként tartjuk, gondoskodjunk a számára megfelelõ körülményekrõl!

    Annak ellenére, hogy nem termetes jószág, nagy mozgásteret igényel, ezért egy három- vagy négytagú családnak legalább 40 literes akváriumra (terráriumra) van szüksége. A gömbakváriumot kerüljük. Jó mászó, ezért ajánlatos lefedni a lakhelyét, de a szellõztetést oldjuk meg! Meleg, párás környezetben érzi jól magát: 21-24 Celsius fok és 60-65 %-os páratartalom ideális számára. A terrárium levegõjét úgy párásítsuk, hogy egy nagy tál vizet helyezünk az aljára. Az remetelak aljára jó minõségû homokot vagy sódert szórjunk, legalább 15-20 cm vastagon.

    Fittsége és egészsége megõrzése érdekében alakítsunk ki számára búvóhelyet (ez lehet például homokba ágyazott törött cserép) és rendezzük be lakhelyét ágakkal, szikladarabokkal, melyeken kedvére mászkálhat. Helyét hetente takarítsuk, homokját pedig 3 havonta cseréljük, hogy mindig otthonosan érezhesse magát.

    A remeterák nappal beássa magát kövek vagy falevelek alá, éjszaka azonban megindul, hogy táplálékot keressen. Eredeti élõhelyén akár a fákra is felmászik, érett gyümölcsök után kutatva.

    Az együtt tartott remeterákok között megfigyelhetõ a társadalmi hierarchia kialakulása: néha össze is vesznek a táplálékon, de ne aggódjunk: nem tesznek kárt egymásban. Ha mégis leszakad egy lábuk, az a következõ vedléskor regenerálódik.

    Demeter Attila


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az állat, amire Batman is irigykedne

    Madagaszkár szigetén felfedeztek egy új denevérfajt, melynek végtagjain szívókorongok helyezkednek el. Eddig csak egy ilyet ismertek.

  • Keresztes harcol a vérszívókkal

    A kullancsok nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is veszélyesek. Keresztes Ildikó nagyon félti a kedvencét a vérszívóktól, hiszen az állat akár bele is halhat egy fertõzött egyed csípésébe.

  • Összeütközött a ló a 182-es busszal

    A 18. kerületben egy megvadult ló a hátáról ledobta a kislányt, majd kiszaladt az útra. A ló életét nem tudták megmenteni.

    Egy megvadult ló összeütközött egy BKV-busszal a fõváros XVIII. kerületében, személyi sérülés nem történt, de a ló elpusztult - közölte a rendõrség, a tûzoltóság és a BKV a távirati irodával csütörtökön.

  • Yoda névre hallgat a világ legcsúnyább kutyája - fotóval

    Yoda nem hogy nem cuki, nem is éppen csak csúnyácska, hanem egyesen borzasztó. Olyannyira, hogy mikor a gazdája elõször meglátta, el akarta kergetni, mert azt hitte, patkánnyal van dolga.

  • Háziállataink

    A körülöttünk lévõ állatok sok örömet rejtenek, de egyben kitartó gondoskodást is igényelnek. Aki ezt együttesen vállalja, az felelõsséggel tud élni, gondolkodni és cselekedni.

  • Bele akart rúgni a kutyába, ráfázott - nézd meg a videót

    Bele akart rúgni a kutyába, ráfázott - nézd meg a videótAki másnak vermet ás, maga esik bele - tartja a közmondás. S hogy ez mennyire igaz, arra fényes bizonyíték ez a videó, amelyet egy biztonsági kamera rögzített. A felvételen egy férfi bele akar rúgni egy kutyába, hogy így kergesse el az állatot. Számításába azonban hiba csúszik: túl magasra lendíti a lábát, emiatt elveszíti az egyensúlyát, kicsúszik a másik lába, és arccal a földre zuhan. A kutya nyert, támogatója a reflex és a gravitáció volt.

  • Robotokat ihlet a patkányagy

    A patkányok rendkívül hatékonyan térképezik fel a számukra új környezetet, ezért amerikai kutatók az õ mintájukra készítettek katonai robotokat, hogy azok könnyebben tájékozódhassanak a terepen.

  • Veszettség tünetei egyes állatokon, és az embereken

    A veszettség (rabies, lyssa) egy vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertõzõ betegség, ami agy- és gerincvelõgyulladást okoz emlõsökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtõl eltekintve halálos kimenetelû betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása elõtt ún. poszt expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlõdése. Mindösszesen eddig 6 ismert esetben számoltak be arról, hogy az idegrendszeri tünetek kialakulása után a páciens túlélte a fertõzést.

  • Mérges kígyó mart meg egy asszonyt Tolcsván

    Vélhetõen viperát sodort le a hegyekbõl az elmúlt hetek áradata a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tolcsvára, ahol a mérges kígyó megmart egy nõt.

  • Észt szúnyogfogó bajnokság

    Valamelyest csökkent a szúnyogállomány Észtországban, miután országos szúnyogfogó bajnokságot rendeztek.

  • Kikötözött lótetem Ráckeve határában

    Egy több mint egy hetes lótetemet találtak a Pest megyei Ráckeve határában. Az állatvédõk szerint az állat már korábban elpusztult, csak azért vitte oda a gazdája, hogy megspórolja a megsemmisítés költségét, az állati tetem ugyanis veszélyes hulladéknak számít.

  • Náthás kismajmot gyógyítottak a gyerekorvosok

    Gyerekorvosok gyógyítottak meg egy kis csimpánzt a baskíriai Ufában. A város cirkuszában való vendégszereplésre Ufába érkezett a cseljabinszki Marica Zapasnaja állatszelidítõ csoportja, s vele Csucsa, az Afrikában született, s csak nemrég Oroszországba került hároméves kis csimpánz. Úton Ufába a nagy hidegben Csucsa minden jel szerint megfázott, akárcsak egy kisgyerek: magas láza lett, folyt az orra, bágyadt és rosszkedvû volt. Gazdái állatorvoshoz fordultak, de az azt tanácsolta, hogy tekintettel a fõemlõsök és az emberek közeli rokonságára, inkább vigyék gyerekorvoshoz.

  • Kis veszedelem a szélesorrú békagyík

    Magyarországon elõször mutatják be a szélesorrú békagyíkot a Fõvárosi Állat- és Növénykertben – olvasható közleményükben. A világon csak három állatkertben, Európában egyedül Budapesten látható hüllõk bizarr különlegessége, hogy veszély esetén támadójukat vérrel lövik szemen.

  • Nyakörve mentette meg a kutya életét

    Egy kutya a csodával határos módon saját lábán jár azután, hogy lezuhant egy 12 méteres szikláról, miután egy nyulat üldözött.

  • „Állatok” a Sziget Fesztiválon

    Negyedik alkalommal vesz részt a Sziget Fesztiválon a Fõvárosi Állat- és Növénykert.

  • Hihetetlen utazások

    Ismerd meg a vándorlók csodálatos utazásainak történetét! Kövesd a gnút az afrikai szavannán, a királylepkét Amerikában és a tonhalakat a Csendes-óceánban.

    Légy szemtanúja az utazókra lesõ veszedelmeknek, és tudd meg, hogyan tájékozódnak az állatok hihetetlen pontossággal hatalmas távokon át.

    Fedezd fel, hogyan birkóznak meg a vonuló lények az útközben felmerülõ nehézségekkel és olvasd el az állatokat követõ kutatók felfedezéseit a természeti világ legnagyszerûbb titkairól!

  • Nem engedték be a meleg kutyát az ausztrál étterembe

    Bocsánatot kell kérni és kártérítést is fizetni egy ausztrál étteremnek attól a vak embertõl, akit egy pincér nem engedett be vacsorázni, mivel azt hitte vakvezetõ kutyájáról, hogy az állat meleg.

  • Cilimici és az óévi-újévi ajándék

    Cilimici cica díszpárnán feküdt, ott búcsúztatta az óévet. Lehet jobb helyen évet búcsúztatni?

    El is szunnyadt. Ám azért nagyon szorgos volt a cica, - álmában. Ez szép volt tõle, még ha álmában is, - hányan álmukban is csak hevernek, vagy ülnek a fotelban, a tévé elõtt.

  • Az idõjárás-változás miatt csökken a pingvinek száma az Antarktiszon

    Barcelona - Rohamosan csökken a pingvinkolóniák száma az Antarktiszon, a hõmérséklet emelkedésével párhuzamosan - figyelmeztetett a téma kapcsán a WWF nemzetközi alapítványa.

    Andrés Barbosa, az argentin Tudományos Kutatások Legfelsõ Tanácsának kutatója elmondta egy, a természet világával foglalkozó barcelonai konferencián, hogy a hõmérséklet emelkedésével csökkent a tengeri jégtakaró az Antarktiszi-félszigeten és ezzel együtt a fitoplankton mennyisége.

  • Vemhes ürgéket is megkínzott

    Hurokkal gyilkoló ürgevadászt értek tetten a természetvédelmi õrök Szerencs közelében, a tettesrõl kiderült, hogy vemhes állatokat is megkínzott a nekik felállított csapdákkal.