rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Csigaházbérlõ remeterák

  • Share on Tumblr

    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól, és óvja a kiszáradástól. A neve azt sugallhatja, hogy szereti a magányt, ennek azonban pont az ellenkezõje igaz, nagyon is társaságkedvelõ! Barátaival rendszeresen kiülnek a fövenyre csicseregni egy kicsit.

    A remeterák igényli a társaságot

    Akkor fejlõdik és érzi magát jól, ha több (legalább 4-5) példányt tartunk együtt, valamint a hõmérséklet és a páratartalom is éppen megfelel az igényeinek. (22-28 oC közötti hõmérséklet és 70-80%-os páratartalom kell nekik.) Átlagos élettartama 6-15 év, de sajnos a többségük - a felkészületlen gazdáknak köszönhetõen - az egyéves kort sem éri meg - panaszkodnak a remeterák-szakértõk.


    A szárazföldi remeterák magas páratartalmú helyen érzi jól magát: ezt desztillált víz permetezésével segíthetjük elõ

    A szárazföldi remeterák a leggyakoribb

    Az ízeltlábúak törzsébe tartozó remeterák neve ellenére nem igazi rák, ugyanis a rákok osztályán belül a valódi rákoknak rövid potrohuk és hosszú, kemény kitinpáncéljuk van, a remetrákoknak viszont a potrohuk hosszú és nincs kitinpáncéljuk. Természetes környezetükben csoportosan élnek, éjszaka aktívak, napközben pedig levelek, gyökerek és ágak védelmében pihennek. A világ bármely pontján megtalálhatók, a kereskedésekben azonban a szárazföldi remeterák (Coenobita clypeatus) az egyik leggyakoribb.

    Eredeti élõhelyén nagyon nagy távolságokat is képes bejárni. Találtak már szárazföldi remeterákot a tengerparttól 15 km-re lévõ, 887 méter magas hegyen is. (Persze lehet, hogy valaki felkapta, és odavitte...)

    Vizet csak módjával!
    Öt pár lába van, mindegyik más-más funkciót lát el. Az elsõ pár lábán találhatók az ollók (a bal nagyobb, mint a jobb), melyeknek a védekezésben, evésben és mászásban van nagy szerepük. A második és a harmadik pár a közlekedésben és a táplálék felkutatásában segít. A negyedik és ötödik pár lába meglehetõsen apró, ezekkel kapaszkodik a kagylón belül, továbbá ezek teszik könnyebbé számára a járás közbeni manõverezést. A lábukon lévõ bojtos szõr segítségével tudják eljuttatni a vizet a szájukhoz.

    A remeteráknak is van kopoltyúja, bár ez eltérõ a kimondottan vízi életmódot folytató fajokétól. A szárazföldi remeteráknak ugyanis hetente csak egyszer ajánlott egy-egy gyors fürdetés. Nem árt óvatosnak lennünk: ha túl soká tartjuk a víz alatt, még a fulladás veszélye is fennáll. (Mivel tengeri állatok, a fürdetéshez nagyon jó az enyhén sós víz!)

    A csigaházlakó
    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól és óvja a kiszáradástól. Szereti váltogatni házát, ezért jobb, ha rögtön kettõt-hármat is behelyezünk neki, melyek méretben legalább fél centiméterrel legyenek nagyobbak az állatnál.

    A remeterák vedlik és csicsereg
    Barátságos állat, mely igen különleges hangokon tud kommunikálni; ne lepõdjünk meg, ha ciripel, zümmög, búg vagy akár "brekeg". Nem harap, de idõnként csípni támadhat kedve. Szeret rejtõzködni, fõleg a vedlés idõszakában - ilyenkor az is elõfordulhat, hogy egy hónapra is beássa magát. Fiatalon - a gyors fejlõdés idõszakában - egy évben többször is vedlik, felnõtt korban minden 12-18. hónapban. Ilyenkor ne zaklassuk! A remeterák nagyon tiszta állat, de a heti egyszeri fürdést azért ne hagyjuk ki! Ehhez egy kis tálba öntsünk langyos, klórmentes vizet, melybe pár pillanatra merítsük bele.


    A csigaház a hiányzó kitinpáncélt pótolja

    A remeterák igazi ínyenc
    Nagy ínyenc és szeret újdonságokat is kipróbálni. A különféle ráksütiktõl kezdve a konzervtápon keresztül a száraz szemcsés eleségig mindent elfogad. A száraz eleséget azonban érdemes egy kicsit megnedvesítenünk. Mindig legyen elõtte táplálék, de ellenõrizzük, hogy minden frissen kerüljön a terráriumba. A kálcium pótlására fordítsunk kiemelt figyelmet: erre a célra a madaraknak szánt szépia tökéletesen megfelel.

    Ha kedveskedni szeretnénk, akkor jutalmazzuk meg gyümölccsel és zöldséggel is (például szõlõvel, mazsolával, salátával, banánnal), esetleg adjunk neki mogyoróvajat. De megkínálhatjuk kisebb rovarokkal, pattogatott kukoricával és csirkecsonttal is.

    Friss víz mindig legyen a tálkájában (hetente egyszer sós vizet is adjunk), de a tál - a fulladás elkerülése végett - 5 centiméternél ne legyen mélyebb.

    A remeterák szaporodása
    Természetes élõhelyén a szaporodás idejére visszatér a tengerpartra, hogy petéit a tengerbe engedje, mert a lárvák fejlõdéséhez elengedhetetlen a vizes közeg. A peték kikelése után a kis lárvák kb. 2 hónapig planktonokon élnek és folyamatos metamorfózison mennek keresztül, míg végül áttérnek a szárazföldi életre. A fiatal példányok színezete eltér a felnõtt korúakétól: fiatalon halvány és feltûnõen színes ollóik vannak, majd ahogy idõsödnek, testük mély vörösbe vált át. Ha az étrendben sötétebb tónusú eledelek szerepelnek, akkor maga az állat színe is sötétebbé válik.

    A remeterák igényli a nagy mozgásteret

    Ha háziállatként tartjuk, gondoskodjunk a számára megfelelõ körülményekrõl!

    Annak ellenére, hogy nem termetes jószág, nagy mozgásteret igényel, ezért egy három- vagy négytagú családnak legalább 40 literes akváriumra (terráriumra) van szüksége. A gömbakváriumot kerüljük. Jó mászó, ezért ajánlatos lefedni a lakhelyét, de a szellõztetést oldjuk meg! Meleg, párás környezetben érzi jól magát: 21-24 Celsius fok és 60-65 %-os páratartalom ideális számára. A terrárium levegõjét úgy párásítsuk, hogy egy nagy tál vizet helyezünk az aljára. Az remetelak aljára jó minõségû homokot vagy sódert szórjunk, legalább 15-20 cm vastagon.

    Fittsége és egészsége megõrzése érdekében alakítsunk ki számára búvóhelyet (ez lehet például homokba ágyazott törött cserép) és rendezzük be lakhelyét ágakkal, szikladarabokkal, melyeken kedvére mászkálhat. Helyét hetente takarítsuk, homokját pedig 3 havonta cseréljük, hogy mindig otthonosan érezhesse magát.

    A remeterák nappal beássa magát kövek vagy falevelek alá, éjszaka azonban megindul, hogy táplálékot keressen. Eredeti élõhelyén akár a fákra is felmászik, érett gyümölcsök után kutatva.

    Az együtt tartott remeterákok között megfigyelhetõ a társadalmi hierarchia kialakulása: néha össze is vesznek a táplálékon, de ne aggódjunk: nem tesznek kárt egymásban. Ha mégis leszakad egy lábuk, az a következõ vedléskor regenerálódik.

    Demeter Attila


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A keák ügyesebben lopnak, ha elõre tervezhetnek

    Az új-zélandi keának nincs túl jó híre hazájában: a mintegy 45 centiméteres hegyi papagájfaj például elõszeretettel rongálja meg a parkoló autók gumiszigetelését, és még számtalan trükköt tartogat tarsolyában, lepipálva a tolvaj szarkát is.

  • Állatkínzásért feljelentettek egy múzeumot

    Az Amnesty Animal állatvédelmi szervezet állatkínzásért feljelentette a madridi Zsófia Királyné Múzeumot.

  • Szerencsétlen állatok tömegesen akadtak fenn a szögesdróton

    Az orosz-mongol határt megnyitották a gazelláknak - így döntött a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az aszály miatt ugyanis az állatok ezrével próbálnak Mongóliából egy közeli orosz természetvédelmi területre menekülni, de eddig fennakadtak a szögesdróton.

    A gazellák problémáját az orosz sajtó vetette fel: az állatok iránti sajnálat mellett szerintük intézkedést követelne az is, hogy a töménytelen tetem ökológiai katasztrófához is vezethet.

  • Fitneszklub idõs kutyáknak

    Japánban az élelmedett korú négylábúaknak is kijár a wellness szolgáltatás.

  • Kutyavásárlás előtt van néhány fontos dolog...

    Kutyavásárlás előtt van néhány fontos dolog...Egy kutya kiváló társ és hűséges barát egyben de NEM tárgy és robot, szüksége van egy szeretetteljes falkára akiknek tagjai szeretik, odafigyelnek rá és gondoskodnak róla. Mielőtt kutyát vásárolnánk vagy fogadnánk örökbe gondoljuk át a következőket: Fontos: a kutyát magunkhoz vesszük, mely döntés az állat élete végéig kell, hogy szóljon! Nincs apelláta, nem lehet a megvásárolt házi kis kedvencet megunni, kitenni, szélnek ereszteni! A háziállatokért az ember a felelős, nem is akárhogyan, büntető jogilag és erkölcsileg is...

  • Állatkölyköket evett az õsbéka

    A Kréta-korban élt állatnak páncélja és fogai voltak
    Hetvenmillió éves, hatalmas béka megkövült maradványaira bukkant Madagaszkáron brit és amerikai kutatók csoportja.

  • Házicica, házimacska, macskák

    Házimacska: Földünkön mintegy 300-400 millió macska él. Ezek nagy többsége "közönséges" házi-macska, s csak elenyészõ részük fajtatiszta, törzskönyvezett jószág. Egy japán mondás szerint: "Ha az ember egy kutyát 3 napig etet, az 3 évig sem felejti el. Ha azonban egy macskát etetsz 3 évig, az már 3 nap múlva sem fog emlékezni rád." Nos, ez a mondás kicsit leegyszerûsíti a cicák viselkedését, de az tény, hogy a macska csak félig-meddig háziasodott, és ez sok mindent megmagyaráz.

  • Megpuszilta az orángután a várandós nő hasát

    Megpuszilta az orángután a várandós nő hasátMegható élményben volt része egy brit párnak, akik ellátogattak a Colchesterben lévő állatkertbe. Masie Knight és férje Jay Clarke éppen az orángutánokat nézte, amikor a 37 hetes kismama odatette pocakját az üveghez. Ezután olyan pillanat következett, amit soha nem fog elfelejteni. A Rajang nevű orángután mintha csak megérezte volna, hogy Masie egy új életet hord a méhében közelebb jött és az üvegen át egy csókot lehelt a nő pocakjára. A hihetetlen pillanatokat pedig a nő férje videóra vette. Csak a feleség pocakjának járt ki ez, a férj kezére nem reagált így a majom.

  • Nem csak egérfogónak tartanak macskát a magyarok

    Nem csak egérfogónak tartanak macskát a magyarok - derült ki az ELTE Etológia Tanszék és a FRISKIES közös online felmérésébõl. A megkérdezett macskatulajdonosok közül tízbõl heten egész életre szóló elkötelezõdésnek tekintik az állattartást és barátaiknál is nagyobb figyelmet szentelnek kedvencüknek.

  • Elválaszthatatlan lett gondozójától a kis panda

    Elválaszthatatlan lett gondozójától a kis pandaA Kínában működő óriáspanda tenyésztő -és kutatóközpontok fontos szerepet töltenek be a faj fennmaradásáért folytatott küzdelemben. A pandák szaporítása nehéz és lassú folyamat, így minden világra jött bocs igazi kis csodának számít. A központok gondozói soha nem unatkoznak az aranyos és kíváncsi pandák mellett, igaz nincs mindig könnyű dolguk, főleg amikor a bocsoknak csak a csínytevésen jár az eszük, vagy éppen a legragaszkodóbb állatokat kell ellátniuk. Ilyen aranyos pillanatokat örökítettek meg néhány napja az egyik központban, ahol a felvételek tanúsága szerint, a világ talán legkitartóbb kis pandája él.

  • Légibalesetet okozott a madár Kecskeméten

    Madár csapódott egy leszálláshoz készülõdõ katonai repülõgépbe Kecskeméten.

  • Ne a kutyádon vezesd le a haragod!

    Az, ahogyan az állatainkkal viselkedünk, gyakran tükrözi, mi megy végbe a tudatalattinkban. Az állat gyakran a katalizátora annak, ami egy viszonyban megtörténik vagy nem történik meg". A gazdik csak ritkán ismerik be - még önmagunknak is - hogy kedvenceik gondot jelentenek a kapcsolatukban. Mivel kedvtelésbõl tartott állataiknak kiemelt szerep jut az életükben, hajlamosak embertársaikra hárítani minden felelõsséget a felmerülõ problémákért - állítja Dr. Gavriele-Gold pszichiáter.

  • Huszonkét komodói varánusz született a Los Angeles-i állatkertben

    Huszonkét komodói varánusz született augusztus folyamán a Los Angeles-i állatkertben. Az állatpark felnõtt nõstény varánusza, Lima január 22-én rakta le tojásait. Az elsõ kisgyík 2010 augusztus 8-án törte át vékony tojáshéját, s ezután két héten át egymás után bújtak ki testvérei.

  • Újabb megböbbentõ titokra derült fény a dinoszauruszokkal kapcsolatban

    Egy Arizonában felfedezett új dinoszaurusz faj azt sugallja, az õshüllõk nem úgy terjedtek el a világon, hogy legyõzték a többi fajt, hanem elõnyt kovácsoltak abból a természetes katasztrófából, mely elsöpörte versenytársaikat.

  • Tejet adó hímkecske

    A brazíliai Apodi területén egy alpesi hím kecske került a figyelem középpontjába, aki annyi tejet ad, akár egy nõstény.

  • Mese az icipici nyulacskáról, aki mindenáron tojást akart kifesteni

    Volt egyszer egy erdõ, - megjegyzem: ott van most is, ahol volt.
    Volt benne egy icipici nyúl, - megjegyzem: most is ott van benne, de már nem picike, mert felnõtt.
    Volt az erdõben egy híres tojásfestõ, a Nyúlmester, - megjegyzem: most is ott van benne, még a tojásfestést is oktatja a Gyorslábú Nyuszkóról elnevezett Nyúlegyetemen.

  • Óriás kutyusok apró gazdáikkal

    Óriás kutyusok apró gazdáikkalA fotós négy hónapon át több ezer fotót készített imádnivaló modelljeiről, akik számos önfeledt és meghitt pillanatot okoztak a fotósnak. Az 58 éves férfi ugyanis elsősorban kutyákat szokott fotózni, legutóbbi projektjében is ők kaptak főszerepet, ezúttal kis gazdáikkal az oldalukon. "Mindig sok időt töltök el a modelljeimmel, illetve a kamera előtt szereplő kutyákkal, hogy minél jobban megismerjem a személyiségüket és ezáltal a lehető legjobb képeket készíthessem el róluk." Íme néhány kép az óriás kutyusokról és apró gazdáikról:

  • Mérges kígyók jelentek meg a focimeccsen

    Több mérges kígyó "tette tiszteletét" egy indiai futballmeccsen a találkozó lefújása után nem sokkal. Az állatok szerencsére senkit sem martak meg.

  • Cairn terrier

    A Cairn terrier neve az angol cairn, azaz "kõrakás" szóból származik, amely gyakori Skócia-szerte, és útjelzõként szolgál, vagy emléket állít valaminek. Találó név ennek a szürkés-barnás, sprõd bundájú felföldi terriernek. Lehetséges, hogy a cairn a Skóciához tartozó Skye-szigetrõl származik, és feltehetõen már Stuart Mária uralkodása idején használták a kõrakásokban megbúvó rókákra való vadászatban. A XX. század elején a tenyésztõk vigyáztak, hogy fenntartsák a fajta szálkás bundáját, zömök testét és egyéb terrierjellemzõit. A fajta 1909-ben kapta nevét, azelõtt rövid szõrû Skye terriernek hívták.

  • Meghökkentõ - kétfejû teknõsbékára bukkantak (képpel)

    Két fej jobb, mint egy? Többségünk szerencsére ezt soha nem fogja megtudni, sõt az állatvilágban is igen ritka a hasonló esemény.

    Ezen a kérdésen gondolkodhatott az az iskolás is, aki megtalálta ezt az elképesztõ állatot Japán déli részén. Az állatot Takara - japánul kincs - névre keresztelték, mégpedig azután a fiú után, aki megtalálta.