rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Csigaházbérlõ remeterák

  • Share on Tumblr

    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól, és óvja a kiszáradástól. A neve azt sugallhatja, hogy szereti a magányt, ennek azonban pont az ellenkezõje igaz, nagyon is társaságkedvelõ! Barátaival rendszeresen kiülnek a fövenyre csicseregni egy kicsit.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A remeterák igényli a társaságot

    Akkor fejlõdik és érzi magát jól, ha több (legalább 4-5) példányt tartunk együtt, valamint a hõmérséklet és a páratartalom is éppen megfelel az igényeinek. (22-28 oC közötti hõmérséklet és 70-80%-os páratartalom kell nekik.) Átlagos élettartama 6-15 év, de sajnos a többségük - a felkészületlen gazdáknak köszönhetõen - az egyéves kort sem éri meg - panaszkodnak a remeterák-szakértõk.


    A szárazföldi remeterák magas páratartalmú helyen érzi jól magát: ezt desztillált víz permetezésével segíthetjük elõ

    A szárazföldi remeterák a leggyakoribb

    Az ízeltlábúak törzsébe tartozó remeterák neve ellenére nem igazi rák, ugyanis a rákok osztályán belül a valódi rákoknak rövid potrohuk és hosszú, kemény kitinpáncéljuk van, a remetrákoknak viszont a potrohuk hosszú és nincs kitinpáncéljuk. Természetes környezetükben csoportosan élnek, éjszaka aktívak, napközben pedig levelek, gyökerek és ágak védelmében pihennek. A világ bármely pontján megtalálhatók, a kereskedésekben azonban a szárazföldi remeterák (Coenobita clypeatus) az egyik leggyakoribb.

    Eredeti élõhelyén nagyon nagy távolságokat is képes bejárni. Találtak már szárazföldi remeterákot a tengerparttól 15 km-re lévõ, 887 méter magas hegyen is. (Persze lehet, hogy valaki felkapta, és odavitte...)

    Vizet csak módjával!
    Öt pár lába van, mindegyik más-más funkciót lát el. Az elsõ pár lábán találhatók az ollók (a bal nagyobb, mint a jobb), melyeknek a védekezésben, evésben és mászásban van nagy szerepük. A második és a harmadik pár a közlekedésben és a táplálék felkutatásában segít. A negyedik és ötödik pár lába meglehetõsen apró, ezekkel kapaszkodik a kagylón belül, továbbá ezek teszik könnyebbé számára a járás közbeni manõverezést. A lábukon lévõ bojtos szõr segítségével tudják eljuttatni a vizet a szájukhoz.

    A remeteráknak is van kopoltyúja, bár ez eltérõ a kimondottan vízi életmódot folytató fajokétól. A szárazföldi remeteráknak ugyanis hetente csak egyszer ajánlott egy-egy gyors fürdetés. Nem árt óvatosnak lennünk: ha túl soká tartjuk a víz alatt, még a fulladás veszélye is fennáll. (Mivel tengeri állatok, a fürdetéshez nagyon jó az enyhén sós víz!)

    A csigaházlakó
    A remeterák többnyire elhagyott csigaházakba költözik be, így pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól és óvja a kiszáradástól. Szereti váltogatni házát, ezért jobb, ha rögtön kettõt-hármat is behelyezünk neki, melyek méretben legalább fél centiméterrel legyenek nagyobbak az állatnál.

    A remeterák vedlik és csicsereg
    Barátságos állat, mely igen különleges hangokon tud kommunikálni; ne lepõdjünk meg, ha ciripel, zümmög, búg vagy akár "brekeg". Nem harap, de idõnként csípni támadhat kedve. Szeret rejtõzködni, fõleg a vedlés idõszakában - ilyenkor az is elõfordulhat, hogy egy hónapra is beássa magát. Fiatalon - a gyors fejlõdés idõszakában - egy évben többször is vedlik, felnõtt korban minden 12-18. hónapban. Ilyenkor ne zaklassuk! A remeterák nagyon tiszta állat, de a heti egyszeri fürdést azért ne hagyjuk ki! Ehhez egy kis tálba öntsünk langyos, klórmentes vizet, melybe pár pillanatra merítsük bele.


    A csigaház a hiányzó kitinpáncélt pótolja

    A remeterák igazi ínyenc
    Nagy ínyenc és szeret újdonságokat is kipróbálni. A különféle ráksütiktõl kezdve a konzervtápon keresztül a száraz szemcsés eleségig mindent elfogad. A száraz eleséget azonban érdemes egy kicsit megnedvesítenünk. Mindig legyen elõtte táplálék, de ellenõrizzük, hogy minden frissen kerüljön a terráriumba. A kálcium pótlására fordítsunk kiemelt figyelmet: erre a célra a madaraknak szánt szépia tökéletesen megfelel.

    Ha kedveskedni szeretnénk, akkor jutalmazzuk meg gyümölccsel és zöldséggel is (például szõlõvel, mazsolával, salátával, banánnal), esetleg adjunk neki mogyoróvajat. De megkínálhatjuk kisebb rovarokkal, pattogatott kukoricával és csirkecsonttal is.

    Friss víz mindig legyen a tálkájában (hetente egyszer sós vizet is adjunk), de a tál - a fulladás elkerülése végett - 5 centiméternél ne legyen mélyebb.

    A remeterák szaporodása
    Természetes élõhelyén a szaporodás idejére visszatér a tengerpartra, hogy petéit a tengerbe engedje, mert a lárvák fejlõdéséhez elengedhetetlen a vizes közeg. A peték kikelése után a kis lárvák kb. 2 hónapig planktonokon élnek és folyamatos metamorfózison mennek keresztül, míg végül áttérnek a szárazföldi életre. A fiatal példányok színezete eltér a felnõtt korúakétól: fiatalon halvány és feltûnõen színes ollóik vannak, majd ahogy idõsödnek, testük mély vörösbe vált át. Ha az étrendben sötétebb tónusú eledelek szerepelnek, akkor maga az állat színe is sötétebbé válik.

    A remeterák igényli a nagy mozgásteret

    Ha háziállatként tartjuk, gondoskodjunk a számára megfelelõ körülményekrõl!

    Annak ellenére, hogy nem termetes jószág, nagy mozgásteret igényel, ezért egy három- vagy négytagú családnak legalább 40 literes akváriumra (terráriumra) van szüksége. A gömbakváriumot kerüljük. Jó mászó, ezért ajánlatos lefedni a lakhelyét, de a szellõztetést oldjuk meg! Meleg, párás környezetben érzi jól magát: 21-24 Celsius fok és 60-65 %-os páratartalom ideális számára. A terrárium levegõjét úgy párásítsuk, hogy egy nagy tál vizet helyezünk az aljára. Az remetelak aljára jó minõségû homokot vagy sódert szórjunk, legalább 15-20 cm vastagon.

    Fittsége és egészsége megõrzése érdekében alakítsunk ki számára búvóhelyet (ez lehet például homokba ágyazott törött cserép) és rendezzük be lakhelyét ágakkal, szikladarabokkal, melyeken kedvére mászkálhat. Helyét hetente takarítsuk, homokját pedig 3 havonta cseréljük, hogy mindig otthonosan érezhesse magát.

    A remeterák nappal beássa magát kövek vagy falevelek alá, éjszaka azonban megindul, hogy táplálékot keressen. Eredeti élõhelyén akár a fákra is felmászik, érett gyümölcsök után kutatva.

    Az együtt tartott remeterákok között megfigyelhetõ a társadalmi hierarchia kialakulása: néha össze is vesznek a táplálékon, de ne aggódjunk: nem tesznek kárt egymásban. Ha mégis leszakad egy lábuk, az a következõ vedléskor regenerálódik.

    Demeter Attila


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Wombat kölykök maradtak árván

    A magára maradt kicsit azonnal befogadta a Taronga Vadvédelmi Kórház, gondozója éjszakára még haza is viszi magával.

  • Agyonverte kutyáit

    Bosszút állt kecskéje elpusztítása miatt két kutyáján egy brutális gazda Szolnokon - értesült a HavariaPress. A Tisza-parti város rendõrségére csütörtökön jelentették be, hogy kegyetlenül agyonverte kutyáit egy helyi lakos.

  • A mókusok eledelét lopták el

    Fogyókúrás télnek néznek elébe egy pekingi park vadon élõ mókusai, ugyanis néhány ember ellopta diókészletüket.

  • 'Tenyészcsõdör' lesz az emberevõ krokodilból

    Canberra - "Tenyészcsõdör" lesz az a krokodil, amely feltehetõen megevett egy turistát Ausztráliában szeptember végén.

    A 4,5 méter hosszú emberevõ krokodilt nem azért szaporítják, mert annyira megszerették, vagy hogy minél több embert egyenek utódai, hanem mert nem végezhetnek vele, ugyanis védett, mivel négy méternél nagyobb. Ugyanakkor a vadonba sem engedik vissza, nehogy ismét végezzen valakivel. Állatkertben sem lenne szép mutogatni, elvégre elég kegyeletsértõ az áldozatra nézve. Ezért aztán nem maradt más, mint hogy kap egy háremet.

  • Húsz éve halt meg Konrad Lorenz, aki beszélni tudott az állatokkal

    Budapest - Hívei úttörõ tudósnak, az etológia egyik legismertebb mûvelõjének, bírálói náci multú biológusnak tartják a Nobel-díjas Konrad Lorenzet, aki húsz éve, 1989. február 27-én halt meg.

    1903. november 7-én született Bécsben. Tekintélyelvû családban nõtt fel, orvos apja nyomására õ is medikusi diplomát szerzett. Az állatok gyermekkorától érdekelték, a schönbrunni állatkertben a beteg állatok ápolója is volt.

  • Sötétben is a nap segíti a denevérek tájékozódását

    Az éjszakai állatként ismert denevérek a nap helyzetére alapozzák navigációjukat naplementekor, noha általában még barlangjukban vannak, amikor a nap lemegy - állítják német kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfõn megjelent tanulmányukban.

  • Kalapáccsal verték agyon a kölyköket

    Bíróság elé állítottak egy queenslandi házaspárt, akit azzal vádolnak, hogy hat kutyakölyköt kalapáccsal vertek agyon.

  • Peregi Szabina : Az én galambom

    Késõ délután az udvaron játszottam, amikor valami megcsörrent mellettem. Egy kis galamb reszketett az õszirózsa tövében. Megadóan hagyta, hogy testvéremmel felemeljük õt. Akkor vettük észre, hogy az apró állat szárnya eltörött. Azt sínbe tettük a bátyámmal.

  • Lebukott, mert megcibálta a majom a lófarkát

    Egy selyemmajommal a kalapja alatt utazott Perutól Floridáig egy férfi, és talán egészen úti céljáig, New Yorkig észrevétlenül eljuttatta volna az állatot, ha az le nem buktatja.

  • Nemi egyenjogúságot követelnek a kutatók a laboratóriumi állatoknál

    Nemi egyenjogúságot követelnek a kutatók a laboratóriumi állatoknál: az állatkísérletekben ugyanis túl kevés nõstényt vetnek be - állítja két amerikai szakember, akik szerint a hímek túlsúlyban vannak, és mivel a kísérletek eredményeit betegségek gyógyításánál használják fel, ez kihathat a nõk egészségére.

  • Kutyájával indít tévémûsort Ozzy felesége

    Sharon Osbourne kedvencével, a Minnie névre hallgató pomerániaijával látható április 18-tól az ITV csatornán.

  • Halat gereblyéztek, lopás mellett állatkínzásért is felelniük kell

    Állatkínzás és lopás vétsége miatt kell felelnie annak a két férfinak és egy nõnek, akik az egyik szegedi halastóból 35 és fél kilogramm pontyot loptak el - tájékoztatott kedden a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferense.

  • Fán fészkelõ rókák

    London - Fán fészkel egy rókacsalád Nagy-Britanniában, 10 méter magasan, ráadásul egy (ember)család kertjében.

    A rókáknak szárnyuk ugyanakkor nincs. A rókafamíliát egy 26 éves nõ fedezte fel felpillantva a suffolki családi ház kertjében az egyik fára, ahol meglátott egy rókakölyköt, melyrõl elõször azt hitte, hogy macska. Közelebb lépve aztán felismerte, hogy rókát lát, ráadásul hamarosan még egy kölyköt megpillantott. Nem akart hinni a szemének, ami nem csoda, elvégre a rókák inkább föld alatti üregekben éldegélnek, nem pedig madár módra a fák tetején.

  • Kutya és gazdája közötti túl szoros kapcsolat

    Kutya és gazdája közötti túl szoros kapcsolatNem csak az ember tekint sokszor gyermekként a kutyájára: a felnőtt ebek számára is olyan biztonságérzetet nyújt a gazda közelsége, mint gyereknek a szülő. Mindenki előtt ismerős, ahogy sok ember saját gyermekeként kényezteti a kutyáját. Rajta élik ki szülői ösztöneiket, társ utáni vágyukat, vagy egyszerűen csak ilyenek és kész. Az eb biztosan örül neki, hogy ágyban alhat és feltehetően nem érdekli, ha anyuci rózsaszín kis kabátot ad rá, nehogy megfázzon. A baj ott kezdődik, ha valaki annyira emberként kezeli a négylábút, hogy egy percre sem engedi kutyaként élni.

  • Kihaltnak hitt békafaj jelent meg újra Ausztráliában

    Négy évtizede kihaltnak hitt békafaj jelent meg újra Ausztráliában.

  • Majdnem komplett mamutcsontvázat tártak fel

    Egy majdnem komplett mamutcsontvázat tártak fel Párizs közelében. Az állat ötszázezer és kétszázezer évvel ezelõtti idõszakban élt - jelentette be kedden a francia régészeti kutatóintézet.

  • Százéves teknõs vett magához egy árva vízilovat Kenyában

    A közel egyéves vízilovat Kenya délkeleti részén, az Indiai-óceán közelében találták. Egyedül bolyongott, vélhetõen csak õ élte túl a cunamit, ami pár nappal korábban pusztított azon a területen. A kiszáradt állatot a Lafarge Park nevû rezervátumba szállították Mombassába, hogy ellássák.

  • Kutya rontott rá egy kislányra Baranya megyében

    Súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba azt a kislányt, akit kutya harapott meg kedden délután egy Baranya megyei településen. A rendõrség vizsgálja az esetet.

  • Illegális halkereskedõ magyarok Olaszországban

    Magyar horgászok tettenérésérõl beszél az olasz sajtó.

    Illegális harcsakereskedelemmel és állatkínzással gyanúsítják egy magyar horgászcsoport vezetõjét az olasz pénzügyõrök - közölte az olasz Libertá címû lap internetes kiadása.

  • Pimasz majmokkal küzd a rendõrség

    350-en vannak, lopnak, rongálnak, törnek-zúznak és mindent összepiszkítanak. A dél-afrikai rendõrség pedig tehetetlen velük szemben. Ugyanis nem emberekrõl, hanem szemtelen majmokról van szó. Ráadásul védettek is, ezért az állatvédõk szerint az embereknek kell többet elviselniük.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása