2022.05.23. - Dezsõ

Milyen hüllõt válasszak? 2. (kígyók)

Bevezetõ:

Amennyiben hüllõ vásárlásra, tartásra adjuk a fejünket, akkor tisztában kell lennünk a tartásuk alapvetõ feltételeivel.

Mivel nem az a cél, hogy életben maradjanak, hanem a lehetõ legjobb életfeltételeket teremtsük meg kedvencünknek.

A kígyókat kis korban érdemes beszerezni, -megbízható helyrõl- hogy mi neveljük fel.
Így kis kortól meg ismerjük, hogy milyen korban hogyan viselkedik, hogyan növekszik.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A tartásuk sok meg figyeléssel, gondoskodással, nagy örömet okoz gazdájának.
Ezzel a cikkel elsõsorban azoknak szeretnék kis útmutatót, segítséget adni, akik terveznek kígyót vásárolni és az alapvetõ dolgokat itt összegyûjtve elolvashatják.

Számos könyv van, ebben a témában, illetve az interneten sok információ áll rendelkezése, amiket ajánlok a kezdõ kígyótartóknak elolvasni.

Eredet:

Az elsõ hüllõk körülbelül 350 millió évvel ezelõtt váltak le az õsi kétéltûektõl.
A belsõ magzatburokkal (Amniota) és tojással szaporodó új csoport képviselõi, így függetlenítették magukat a víztõl, a szaporodásukat illetõen és elkezdõdött a szárazföldi életre való átalakulást, bár ekkor élték fénykorukat a mocsárerdõk.

Ez a szaporodási mód elõnyt jelentett a következõ idõszakban, (Perm, kb.: 280-240 millió éve) amely a környezet jelentõs kiszáradását eredményezte. A kétéltûek nagy mértékben visszaszorultak, mert nekik elengedhetetlen a víz jelenléte.

A Karbon idõszakban váltak le a gyíkok, a Diapsiákból, majd ezekbõl a Krétakor (140-160 millió éve) elején a kígyók, a hüllõk legfiatalabb rendének tagjai.

A gyíkokkal való rokonság, az legõsibb kígyók, az óriáskígyók (Boidae) mutatják, az elcsökevényesedett lábak ma az úgynevezett anális karom formájában mutatkozik.
Ezek a karmok, a kloáka elõtt közvetlenül figyelhetõk meg.

A kígyók testén nincsenek végtagok, testüket kisebb-nagyobb pikkelyek borítják.
A kígyók bõre nem nyálkás és síkos, ahogyan azt sokan gondolják, ellenkezõleg, teljesen száraz.

A pikkely nem más, mint a fel bõr szarurétege. Ez a szaruréteg gátolja meg a kiszáradást.
A fán élõ fajoknál figyelhetõ meg, (Atheris spp.) hogy a pikkelyek el állnak a testüktõl, ezzel is elõsegítve a mászást.

A kígyó fejlõdése során sokszor vedlik, mivel a csontvégek állandó növekedésben vannak.
Ezért idõnként új szarurétegnek kell képzõdnie, felváltva az elöregedett hámréteget.

A vedlés 1-2 hétig tartó folyamat, ami lehet hosszabb is.
Vedlés elõtt a kígyó megfakul, nem lesz élénk színû, általában elbújik és étvágytalan lesz.

Az állat szeme be szürkül, -ilyenkor nem lát az állat- az úgynevezett vedlési nyirok miatt.
A régi és új bõr közé préselõdik a nyirok folyadék, ami felpuhítja a régi bört.
Ha az elválasztás megtörtént, akkor a nyirok felszívódik, az állat színe kissé megélénkül.
Ezután -pár nap múlva- a kígyó levedli a bõrét. A vedlés elõtt állott vízzel permetezzük be a terráriumot, ami meg emeli a páratartalmat, ezzel is elõsegítve a vedlést.
Különbözõ módon is segíthetünk a vedlésben. Nagyobb itató tálat tegyünk be, amiben a kígyó teljes egészében bele fér, illetve különbözõ tereptárgyakat is betehetünk, mert az orrával neki dörgölõdve könnyebben felszakítja a régi bõrt, majd ezt utána kifordítva lemaszírozza magáról.

Ha száraz a terrárium levegõje, gyakran cafatokban vedlik a kígyó, ami azt jelenti, hogy a kígyó testén marad néhány bõr darab, amit -állat egészségügyi okokból- távolítsunk el.
Langyos vízben „áztatva” a kígyót, az ujjunkkal óvatosan „simogassuk” le.

Izomrendszerük bonyolult, de összehangoltan mûködik, ami segíti õket a mozgásban.
A gerinc mentén három pár vaskos izomköteg fut végig, amelyek a csigolyákkal összeköttetésben biztosítja a test folyamatos hullámzását.

A csigolya nyúlványokon lévõ izmok összehúzódásai, pedig a kisebb görbületeit hozzák létre.
Izmok találhatók a bordákon és a köztük lévõ területeken, illetve a bordák és a gerincoszlop között is.

Vázrendszerük koponyából és az egymással golyós izületekkel összekapcsolódó csigolyákból áll, amihez a mozgatható bordák csatlakoznak.

Vállövük és szegycsontjuk minden esetben hiányzik, a medenceövvel ellentétben, mert mint már említettem az óriáskígyók nagy részénél meg található az anális karom formájában, a kloákánál.

Belsõ szerveik testalkatuknak megfelelõen erõsen megnyúltak, páros szerveik pedig aszimmetrikus elhelyezkedésûek, ami azt jeleni, hogy általában a jobb oldal mûködõ képes.

Érzékelésük több módon történik.

Pislogni nem tudnak, mert az alsó és felsõ szemhéjuk összenõtt, így a szaruhártya védett.
A kígyók csak foltokban látnak, ezért az összetett mozgást nem érzékelik.

A éjszakai fajoknál jobban elõtérbe kerül a látás. A kígyók színlátásuk még nem tisztázott, de a vizisiklónál (Natrix natrix) találtak zöld és piros színek észlelésére alkalmas sejteket.
A fán élõ mérges kígyóknak nagyon fontos a látás, mert õk nem érzékelhetik a talaj rezgését.

Valódi hallásuk, illetve fülnyílásuk nincs, így a belsõ fül jelzi a talaj rázkódásait. A hallócsont összeköttetésben van az alsó álkapoccsal, ami a talajjal érintkezve felveszi és továbbítja a rezgéseket.

A kígyók legfontosabb érzékszerve, a szaglás.

Az érzékelés úgy történik, hogy, a kígyó a nyelvével összegyûjti a szagmolekulákat, amit aztán a szájpadlásán elhelyezkedõ, úgynevezett Jacobson - féle szervbe dugják.

Ennek alapján azonosítja a kígyó a legtöbb dolgot, például: táplálék, párválasztás, ellenség felismerése stb.

A gödörszerv, elsõsorban a gödörkésarcú viperákra jellemzõ és egyes óriáskígyó fajokra.
Az zsákmány szerzésre alkalmazkodott szerv, a szem és az orrnyílás között helyezkedik el, mindkét oldalon. Annyira kifinomult ez a hõérzékelõ szerv, hogy például a csörgõkígyók a környezõ hõmérséklettõl már 0,002-0,003 °C különbséget is képesek érzékelni vele.

Ennek köszönhetõen éjszaka is pontosan képesek a zsákmányt megkeresni, hõ és szagnyoma után.

A kígyók sokáig képesek -lassú anyag cseréjüknek köszönhetõen- táplálék nélkül hosszú ideig minden gond nélkül elviselni.

Elõfordul, hogy valamilyen stressz, vagy az esõs-száraz évszak miatt nem táplálkoznak.
A természetben is gyakran elõfordul. Például a királypitonjaim októberben beszûntetik a táplálkozást és csak májusban kezdenek újra táplálkozni. Ekkor van hazájukban a száraz idõszak, amit elbújva így vészelnek át.

Kígyóinknak érdemes a természetes élet ciklusukat betartani (telelés), de errõl késõbb, egy késõbbi cikkben szólok.

A tömést kerüljük, mert ezzel olyan traumát okozunk az állatnál, hogy lehet, hogy soha nem kezd el táplálkozni és komoly maradandó sérülést is tudunk okozni, ami akár végzetes is lehet.
Ha sokáig (kb. 3 hónapig) nem táplálkozik a kígyó, akkor mindenképpen forduljunk specialista állatorvoshoz! Ezt elõbb is természetesen meg tehetjük. Akár 6 havi rendszerességgel is meg nézethetjük orvossal, hogy rendszeresen lássa szakember!

Sok gondot a higiéniával meg tudunk elõzni: minden nap adjunk friss vizet, hetente hipós oldatban mossuk ki. Az ürüléket azonnal szedjük ki, mert gyorsan el szaporodik rajta a pnész gomba, ami a kígyó tüdejébe jutva, különbözõ betegségeket tud okozni.

A terráriumban lévõ tereptárgyakat (mászóágak, sziklák stb.) is havonta mossuk le forró vízzel, esetleg gyenge lúg oldattal öblítsük le.

A kígyók terráriumban, odafigyelõ gondozás mellett sokáig is élhetnek.

A gabonasikló 22 évig, a királysiklók 24 évig, a sziklapiton 30 évig is élhetnek, de ezek az adatok a rekordokat mutatják be az viszont bátran kijelenthetõ, hogy 15 évig minden gond nélkül elélhetnek.

Ezek után nézzünk néhány terráriumban gyakrabban tartott kígyót!

A legelterjettebb nálunk, a gabonasikló, ami könnyû tarthatóságának, szépségének és nem utolsó sorban kedvezõ árának köszönheti a népszerûségét.

A gabona sikló (Pantherophis guttatus) elterjedési területe délkeleti, keleti, erdõs területén fekszik, de megtalálhat6k elhagyott faházak farakásai alatt, és amint az a nevébõ1 is adódik, a gabonaraktárak környékén is gyakoriak.

A mintázatát feketével szegélyezett, szabálytalan alakú rõtes vagy barnás foltok képezik. A foltok kiterjedése a háti részen általában nagyobb, mint az oldalakon és a farok tájékán. A fejtetõ mintázata egyedenként változik, az csak az adott példányra jellemzõ, ezért kiválóan használható megkülönböztetésükre.

A világos színû hasi oldalon zongorabillentyûszerû mintázatot láthatunk.

A kifejlett állatok hosszúsága átlagosan 100-120 centiméteres. Az eddig mért legnagyobb példány 189 centiméteres volt.

A terráriumok 1-2 példány számára legalább 70x30x30 cm-es legyen.

Aljzatnak használhatunk fenyõkéreg – õrleményt, erdei földet, kókuszrostot.

Ezt minden esetben fertõtlenítsük, mikróban, vagy sütõben.

Elengedhetetlen egy nagyobb ,méretû itatótál is, amiben fürödhetnek is ,ez fõleg a vedléskor fontos, mert ha túl száraz a terrárium levegõje, akkor cafatosan vedlik, nyomokban rászáradhat a bör.

A terráriumot dekorálhatjuk szõlõtõkével és kövekkel is, ezekhez vedléskor hozzá tud dörgölõdni.

Tanácsos egy-két búvóhelyet is kialakítani.

Etetésük: kis korban (20-50 cm): heti egyszer szopós egérrel, 1-4 db
közepes korban (50-90 cm): heti egyszer, növendék egérrel 1-3 db
felnõtt korban (90 cm tõl): heti egyszer, növendék, vagy felnõtt egérrel 1-5 db

Mindig külön etessük õket csoportos tartásnál, mert gyakori, hogy egy egeret többen kezdenek enni.

Megfelelõ tartás mellett 16 évig is élhet.

A patkánysiklók (Pantherophis obsoteta) is ajánlhatók kezdõknek is,

hasonló feltételeket teremtsünk nekik, mint a gabonasiklóknak,

de mivel nagyobbra nõnek, ezért nagyobb terráriumba valók,

ami legalább 80x40x40 cm-es legyen.

Több alfaja és színváltozat ismeretes.

A tajvani sávos farkú sikló (Orthriophis [Elaphe] taeniurus friesei) szntén egy mutatós, könnyen tartható faj.

Meglehetõsen robosztus megjelenésû kígyó, 2-2,4 m a kifejlett hossz!

Hazája: Ázsia.

Hõmérséklet, nappal: 26-30 °C, éjszaka: 22-25 °C

Páratartalom: 60-80 %

Terrárium: Egy-két kígyó számára, legalább 150x60x50 cm-es terráriumot rendezzünk be, aljzatnak kókuszrostot használjunk, mászó ágakkal, búvóhellyel. Egy nagy méretû itatótálat is igényel, szeretnek fürdeni. Minden nap bepermetezzünk be állott langyos vízzel, a cseppeket gyakran leisszák a falról.

Etetésük, heti rendszerességgel történjen. A kifejletteket érdemes süldõ patkányokkal etetni, mert 10 db egeret is képes meg enni, ezért a patkány gazdaságosabb. Javaslom a fagyasztott takarmány állat etetését.

Az afrikai házisikló (Lamprophis fuliginosus) szintén jól tartható faj.

Kistestû kígyók, ezért ideális terráriumi állattok.
Kifejletten a nõstények 90-120 cm, a hímek sokkal karcsúbbak és csak 50-70 cm- re nõnek meg.
2-3 évesen válnak ivaréretté.
Hazája: Afrika, nagyon szeret az emberi települések környékén élni, mert itt sok a rágcsáló.
Hõmérséklet, nappal: 25-28 °C éjszaka: 22-25 °C
Páratartalom: 50-70 %
Terrárium: Egy pár számára megfelel egy 70x30x30 cm-es terrárium.

Aljzat lehet: fenyõkéreg – örlemény, kókuszrost.

Etetésük: szerintem a világ egyik legtágulékonyabb kígyója, elképesztõ nagy zsákmányt is képesek lenyelni, de inkább több kisebbet adjunk.
Hetente egyszer etessük kígyóinkat 2-3 növendék egérrel.

Szinte nincs olyan állatkereskedés, ahol ne találkoznák a kaliforniai királysiklóval (Lampropeltis getula californiae).

Nagyon szép faj és nem túl drága.

Sok színváltozata ismert. A leggyakoribb mégis a keresztben sávozott, fekete-fehér színnel.
Annyi a hátránya, hogy õt egyedül kell tartani, mert szívesen fogyaszt kígyókat is.
A természetben sok csörgõkígyót zsákmányol, ugyanis immunis a mérgével szemben.
Hazája: Kalifornia
Hõmérséklet, nappal 25-28 °C éjszaka: 22-25 °C
Páratartalom: 50-70 %
Terrárium: Egyesével tartsuk õket, egy felnõtt kígyónak legalább egy 60x30x30 cm-es terráriumot rendezzünk be. Aljzat lehet kókuszrost, vagy fenyõkéreg – õrlemény

Etetésük: egyszer egy héten 1-3 növendék egérrel

A vörös királysikló (Lampropeltis triangulum sinaloae) egyike, a legszínpompásabb kígyóknak.

Nagyon szép színezete, könnyû tarthatósága és nem magas ára miatt igazán elterjedt kígyóvá vált.A színezetükkel az ott élõ erõs mérgû korall kígyókat (Micrurus) utánozzák, meg tévesztés céljából.

Az angol nevük (mint minden triangulum formának): Milk snake, azaz tejkígyó, mert a népi mende - mondákban az istálló környékén azért van sok belõlük, mert éjszaka a tehenek tejét kiszívják. Ez természetesen nem igaz, mert az istállók környékére az ott élõ rágcsálók vonzzák ezeket a kígyókat, terített asztalt kínálva az egerek.

Kifejletten 100-120 cm.-re nõ meg. Nem kannibál hajlamú faj, együtt tarthatóak.
2-3 évesen válnak ivaréretté.
Hazája: Mexikó, Sinaloa tartomány
Hõmérséklet, nappal: 25-28 °C éjszaka: 22-25 °C
Páratartalom: 40-65 %
Terrárium: Egy pár számára megfelel egy 70x30x30 cm-es terrárium.
Aljzat lehet: fenyõkéreg – örlemény, kókuszrost.

Etetésük:
Kis korban: heti 2-3 alkalommal 2-4 db szopós egér
Felnõtt korban. hetente egyszer etessük kígyóinkat 2-3 növendék egérrel.

A szopós patkány etetését nem javaslom, mert a kígyó könnyen elhízhat, illetve fenn áll a veszély annak, hogy utána más táplálékot nem fogad el!

A floridai vizisikló (Nerodia fasciata pictiventris), kissé ideges, harapós természetû faj, de kezdésnek mégis ajánlott!

Nagyon szép színezetû és megjelenésû kígyó. Nagyon hasonlít a vízi mokaszinkígyóra, ami valószínûleg az ellenség megtévesztését szolgálja.

Kézbe véve bûzõs váladékot ereszt, hogy meg próbálja elriasztani a támadóját.
Ha nem muszáj ne fogdossuk õket, eléggé stresszes faj.

Gyors mozgású kígyó. 3-5 egyedet is tarthatunk együtt, egy szépen berendezett terráriumban, szükséges egy nagy vizes tál is.

Eleven szülõ faj, 40-45 kicsit is képes egy alkalommal szülni!
Fogságban többször sikerült szaporodásra bírni, kezdõk is meg próbálkozhatnak vele!

Hazája: Észak-Amerika
Hõmérséklet, nappal 24-28 °C éjszaka: 22-25 °C
Páratartalom: 60-80 %
Terrárium: Csoportban is tarthatjuk õket, 3-4 felnõtt kígyónak legalább egy 80x40x40 cm-es terráriumot, egy pár számára elegendõ egy 60x30x30-as terrárium elegendõ.
Tehetünk élõ növényt is a terráriumban, mert ezek a kígyók nem teszik tönkre a növényeket (letaposás, kitúrás stb).

Aljzat lehet fenyõkéreg – õrlemény. A kókuszrostot azért nem ajánlom, mert a kígyók össze kenik a terrárium falát, mivel sokat vannak vízben és rájuk ragad.

Etetésük: Kiskorban: 1-2 naponta fagyasztott halat adjunk nekik, felnõtt korban is 1-2 naponta meg etethetjük õket hallal, két hetente megkínálhatjuk õket szopós egérrel is.

Óriáskígyók

A terraristák körében nagyon közkedveltek a vörös farkú boák (Boa constrictor).
Általában, az úgynevezett Európa - mix kerül forgalomba.

Az 1960-as években egyre nagyobb mennyiségben érkeztek boák Európába, fõként Németországba, a legkülönbözõbb elõfordulási helyekrõl. Ezzel megnyílt a lehetõség a tartók elõtt a különbözõ alfajok és lokalitások egymással való keresztezésére. Az akkori kígyótartás kezdetlegességének köszönhetõen a mai terráriumi boák már több, mint tíz generáció óta elszakadtak egykori tiszta alfajú rokonaiktól. Ezek az állatok természetesen már nem alfaj tiszták és reprodukálni sem képesek tiszta alfajú utódokat.

A Boa constrictornak több alfaja van, illetve létezik albínó változat is, de ezeknek az ára igen magas (500-1000 euró).

A terráriumi boa nem magas ára, szelídsége, jó tarthatósága miatt nagyon elterjedt, kereskedésekben, börzéken, hirdetésekben gyakran találkozhatunk velük.
Elevenszülõ faj.

Mérete: 2-2,5 m, testsúlyuk általában 5-15 kg között mozog.

Hazája:
Az Új világban honosak, Közép- Amerikától egészen Dél- Amerika déli részéig honosak. Az esõerdõkben, éppúgy, mint a fél sivatagos füves területeken is elõfordul.
Hõmérséklet, nappal 26-30 °C éjszaka: 25-26 °C
NE ESSEN 25 °C-alá éjszaka a hõmérséklet, mert a belekben meg jelenõ véglények „lerágják” a bélfalat, ami az állat pusztulásához vezet. (Gál János nyomán)

Páratartalom: 60-80 % (minden este permetezzük be a terráriumot)

Megvilágítás: napi 10-12 óra

Terrárium: Tágas terráriumot igényelnek. Egy állatnak legalább 150x60x60-as helyet rendezzünk be , mászóágakkal. További egyed esetén 30 %-kal nagyobb terráriumot építsünk.

Aljzat lehet fenyõkéreg – õrlemény vagy kókuszrost.
A fenyõkéreg azért veszélyes, mert ha az állat le nyeli, akkor bélelzáródást okozhat, ami komoly gondokat okoz, akár az állat pusztulásához is vezethet.

Etetésük:
Kis korban (40-60 cm): hetente egyszer 1-2 növendék egér,
1 m-es korban: 2-4 egér hetente, 1,5 m-es korban: 2 patkány, két hetente, felnõtt korban: 4 patkány, két hetente.

A Boa constrictor 1999-ben hatályba lépett veszélyes állatokról szóló törvény értelmében veszélyes fajnak minõsül! Tartásához engedély szükséges!

Néhány jó tanács nagytestû kígyók kezeléséhez:

Az állatokkal való foglalatoskodás során soha ne kapkodjunk. A kígyó közelében
mozgásunk legyen inkább nyugodt, megfontolt.

Ha a kígyókat meg kell fogni, lehet leg ne felülr l közelítsünk hozzájuk, közvetlenül
az orruk el tt ne hadonásszunk. Kézbe véve ket hagyjuk, hogy kényelmesen
elhelyezkedhessenek - ez biztonságérzetet kölcsönöz az állatnak. Arra azonban
ügyeljünk, hogy ne tekeredjen túlságosan a testünkre. Nyakukat, illetve fejüket
mindig tartsuk távol az arcunktól.

Ne bolygassuk a vedlés el tt álló - tehát szinte teljesen vak - és a gravid (vemhes)
példányokat.

Ne nyúljunk olyan állatokhoz, amelyek valamilyen módon - fenyeget testtartással,
hangos fújtatással – már tudtunkra adták, hogy nem kívánnak fizikai kontaktust
kialakítani velünk

Nagyobb kígyók kezelése közben mindig tartózkodjon a közelünkben egy másik
személy, aki az esetlegesen felmerül problémák megoldásában segítségünkre lehet
Tilos az állatokhoz nyúlni - egér vagy patkány megfogása után - tehát olyan szagú
kézzel, amelyet a kígyók összekeverhetnek potenciális zsákmányukkal.
Számítsunk arra, hogy a kiéhezett vagy nagyon magas h mérsékleten tartott állatok
hiperaktívvá válhatnak és minden mozgó dolgot tápláléknak nézhetnek.

Ha egy kígyó agresszívan viselkedik, de valamilyen okból mégis meg kell fogni,
legtanácsosabb egy nagyobb törölközõvel letakarni, majd gyors mozdulattal
megragadni nyakát közvetlenül a feje mögött. Ezzel egy idõben segít társainknak a
testét kell több ponton lefogni.

Ha valamilyen baleset (pl. harapás) történik - az elsõsegély nyújtást is megelõzõ en - az
elsõ dolgunk legyen visszazárni az állatot a terráriumba.

Állataink legyenek bármennyire szelídek is soha ne becsüljük le fizikai képességeiket

A szivárványos boa (Epicrates cenchria)

Ez az alfaj jó alkalmazkodó képességének
köszönhet en hamar elterjedt Európa állattartóinak körében és mivel könnyen
szaporodik, olcsó és könnyen beszerezhet kígyónak számít.

A szivárványos boa átlagos mérete: 120-160 cm között mozog. A ritkán felbukkanó 180 cm körüli példányok igazi óriásoknak számítanak. Teste viszonylag karcsú, feje más — pl. fán
lakó — óráskígyókéhoz képest kicsi, a nyaktól csak kismértékben különül el. Farka közepesen hosszú.

Mint a legtöbb óriáskígyónál - lévén éjszakai állatok - a szivárványos boánál is megtalálhatók a száj mentén elhelyezkedõ h érzékel gödörszervek.

A kültakarójában elhelyezkedõ, prizmaként mûködõ mikroszkópikus méret brlécek a rájuk esõ
fényt alkotó színeire bontva verik vissza.

Ennek köszönhetõen teste olykor lilás, bíbor színekben pompázhat megfelel szögbõl szemlélve pedig a szivárvány teljes spektruma felfedezhetõ b õrének egyes területén- innen ered elnevezése is. A fiatal kolumbiai szivárványos boák alapszíne világos barnásszürke vagy bézs. Hátukon szabálytalan, ovális foltok sorakoznak. Ezek a foltok feketével szegettek, belsõ részük valamivel élénkebb színezet , mint a test egyéb részei.

Oldalukon rendszertelenül elszórt pettyeket, foltokat találunk. A fej felsõ részét és oldalait összesen öt, hosszanti fekete csík díszíti. Kis kori színezetük életük elsõ 6-10 hónapja során megváltozik. A felnõtt állatok barnák vagy vörösesbarnák. Gyakran láthatók rajtuk kis kori mintázatuk halvány nyomai.

Hasuk fehér. Ha a has furcsa vöröses színûvé kezd válni, nem kell megijedni, ez ugyanis közeledõ vedlés egyik jele.

Hazája: Patagónia és a nyugati partvidék egyes részeinek
kivételével csaknem az egész dél-amerikai kontinenst benépesítik.
Hõmérséklet, nappal 26-30°C éjszaka: 23-25 °C
Páratartalom: 60-80 %
Terrárium: egy pár számára legalább 120x50x50 cm-es terráriumot rendezzünk be, nagy vizes medencével és mászó ágakkal.
Dekorálhatjuk mûnövényekkel a terráriumot.

Aljzat lehet fenyõkéreg – õrlemény, vagy kókuszrost, vagy tõzeg és virágföld (vegyszermentes) 1:1 arányú keveréke javasolt.

Etetésük: kis korban (50 cm-ig): hetente: 2-5 szopós egér
50 cm-1 m között: hetente 2-5 pattogós egér
felnõtt korban: 10-14 naponta: 4-8 db nagy egér, vagy 2-4 süldõ patkány.
Az utóbbi gazdaságosabb.

Bár a szivárványos boák nemzetközi kereskedelme szabályozott — a Washingtoni Egyezmény II. függelékébe tartoznak - az Európai Uniótól átvett szabályok értelmében,
tartásukhoz az ország határain belül nem szükséges külön engedély.
Hivatalos igazolásokat csak exportjuk illetve importjuk esetén kell igényelni.

Remélem, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adni a leendõ, vagy már gyakorló kígyó tartónak.

Külön köszönetemet fejezem ki: Ferenc Balázs Rolandnak (www.moreliasnake.com) és Botond Ádámnak (www.boaconstrictor.hu), akik hozzá járultak a cikk elkészüléséhez!

Demeter Attila
2009. 04. 08.

Forrás:

Benke Zoltán: Kígyók terráriumi tartása Alexandra Kiadó
Buzás Balázs-Tóth Tamás: Mérgeskígyók Tuatara füzetek 2002
Gál János: Királysiklók a terráriumban Kitaibel Kiadó
http://www.lampropeltis.ch/haltung_ltsinaloae.htm
http://www.kingsnake.com
http://www.boaconstrictor.hu
http://www.terrarisztika.hu

A szerkesztõség üzenete:
- a veszélyes állatok tartása jegyzõi engedélyhez kötött,
- állatot tartani nagy felelõsség,
- megfelelõ tudás biztosíthatja csak a felelõs állattartást.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra