(Aspidelaps lubricus infuscatus Mertens, 1954) terráriumi tartása.
Leírás:
Kis testû kobrák, méretük: 30-60 cm. Színük: narancs és sárga színek fekete kereszt sávokkal. Fejûk és nyakuk korom fekete. A nyakuk alsó részén-nagyon jól látszik, ha „kobráznak”-fehér és fekete haránt sávok vannak.
A törzsalak sokkal élénkebb fekete-fehér és egészen vörös színû, nagyon szép és jóval drágább is.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Élõhelyükön száraz, sivatagos helyen élnek.
A nyakpajzsukat annyira nem tudják szétfeszíteni, mint pl. egy Naja, hanem csak kis mértékben sikerül nekik és ilyenkor a talajtól 10-15 cm-re emelkednek el.
Zavarás esetén nagyon hangosan fújtatnak, az idegesebb egyedek azonnal „kobráznak” is.
A természetben nagyon sok mindent elfogyasztanak: madarak, rágcsálók, gekkók, kígyók szerepelnek étlapján.
Nagyon gyors kígyó! Takarításkor, itatáskor, etetéskor fokozottan kell figyelni!
Fajok, elterjedés:
Aspidelaps lubricus (Laurenti, 1768) Dél-Afrikai korallkobra-Dél-Afrika, Namíbia, Dél-Angola
A. l. infuscatus (Mertens, 1954) Namíbiai korallkobra -Namíbia (Délnyugat Afrikai korallkobra-Búzás Balázs, Tóth Tamás)
A. l. cowlesi (Bogert, 1940) Cowles-korallkobra Dél-Angola
A. l. lubricus (Laurenti, 1768) Közönséges Dél-Afrikai korallkobra Dél-Afrikai Köztársaság
Aspidelaps scutatus (A. Smith, 1849) Pajzsos korallkobra (Botswana, Dél-Afrikai Köztársaság, Mozambik, Namíbia, Zimbabwe
A. s. bachrani (Merthens, 1954) Bachran korallkobra (Namíbia)
A. s. fulafula (Bianconi, 1849) Keleti korallkobra (Dél-Mozambik, Délkelet-Zimbabwe)
A. s. intermedius (Broadley, 1968) Travnsvaal korallkobra (Kelet-Transvaal)
A. s. scutatus (A. Smith, 1849) Közönséges pajzsos korallkobra (Botswana, Namíbia, Északkelet-Transvaal, Zimbabwe)
Élõhely:
Száraz, homokos területek, szavannák és nyílt ligeterdõk.
Terráriumi tartása:
Nálam az állatkák egy 83X35X25 (SZxMÉxMA)cm-es hátterezett terráriumban laknak, amit középen elválasztottam egy fix üveglappal, ami lehetõvé teszi az állatok egyedüli tartását.
Több okból javaslom: a kígyók etetését pontosabban gyomon lehet követni, illetve fenn áll a veszélye az összemarásnak!
Két mérges kígyót nem olyan egyszerû szétválasztani!
Másik nagyon fontos dolog, hogy ennél a fajnál fenn áll a kannibalizmus (ophiophagia) veszélye! Sõt!
Fekete Sándortól tudom, hogy a nõstényeknél elõfordul a spontán marás veszélye is!
Aljzatnak homokot használok 6-8 cm vastagon elterítve, mert ebben nagyon szeretnek túrni.
Járatokat fúrnak a homokban, azonkívül a homokkal tisztítják és tartják karban a pikkelyeiket, tehát a homok aljzat elengedhetetlen. Kizárt az újságpapír, papírtörlõ és egyéb borzalmak használata!
Elengedhetetlen még a búvóhelyek kialakítása, mert nagyon félénk, ijedõs kígyó.
Zavarás esetén azonnal nagyon hangosan fújtat és „kobrázik”.
Búvóhelynek tökéletesen meg felelnek fakéreg darabok, vagy lapos kövek, amit javaslok cementtel összeragasztani, mert a folyton túrkáló kígyók könnyen agyon üthetik magukat!
Napközben szeretnek a mûsziklán pihenni.
Itatótálnak egy kisebb méretû, az alján szélesebb mûanyag edényt használok.
Az alsó szélesebb rész megakadályozza, hogy a folyton túró-fúró kígyó kiborítsa a vizet.
Fürödni sosem láttam õket, csak ivásra használják a tálat.
Itt jegyezném meg, hogy a nedves környezet pikkelyrothadást okozhat ennél a fajnál, mivel teljesen sivatagi fajról van szó.
A pikkelyrothadást (vagy fekélyes bõrgyulladás) Aeromonas, Pseudomonas, Proteus baktériumok, illetve gombák okozzák, a nedvességtõl fellazult hámrétegekben nagyon gyorsan elszaporodnak. Kezelésre a Betadine oldat a legjobb, minden reggel és este végig kell kenni a kígyót és általában a következõ vedléskor teljesen meggyógyul. Ha súlyos a helyzet, azonnal orvoshoz kell fordulni!
Megvilágítás: 9-10 óra
Hõmérséklet: nappal 26-32 C’-t kell biztosítani, ez éjszakára lecsökkenhet 20 C’-ra.
Etetésük: nálam kéthetente kapnak enni fagyasztott egeret, de már ettek élõt is. A lemart egeret a szájukban tartják, amíg az el nem pusztul, kb. ez 1-2 perc. A hímnek 1 db, a nõsténynek 2-3 db pattogós egeret szoktam adni. Gyorsan el lehet hizlalni õket, ezért ne adjunk sok táplálékot! Nagyon gyorsan nõnek, már egy éves korukban elérik a kifejlett méretüket!
Etetéskor nagyon élénkek, iszonyúan gyorsak, mindenre azonnal oda vágnak!
Nagyon óvatosan és körültekintõen etessük õket!
Méregerõsség: Nem túlzottan erõs mérgük az idegrendszerre hat (neurotoxikus), de kedvezõtlen esetben akár halált is okozhat!
Eddig két halálos esetet regisztráltak Namíbiában, mindkét marás éjszaka, alvás közben történt.
Nem lehet egyértelmû választ adni mérgük veszélyességére, mert ez teljesen emberfüggõ!
Legyengült emberre, vagy gyerekre nagyon veszélyes lehet.
Minden maráskor elõfordulhat, anafilaxiás sokk, amit bármely összetevõvel szembeni érzékenység, allergia kiválthatja. De hála istennek , ez elég ritka, de figyelembe kell venni!
Ez könnyen halálos is lehet!
- légzési és nyelési nehézség
- hõhullám, gyors szívverés, pánikérzés
- gyomorgörcs, hasmenés
- szédülés, ájulás
Ezen reakciósor végsõ fázisait nevezzük anafilaxiás sokknak.
A sokk halálos lehet a vérnyomásesés, a torokduzzanat és a súlyos hörgõgörcs miatt.
Aki ilyen kígyót szeretne tartani, annak az embernek ezekkel számolni kell.
Csak tapasztalt - és a szükséges engedélyekkel rendelkezõ – embereknek ajánlom, mivel mérges kígyóról van szó és rendkívül gyors mozgású kígyó.
A terráriumokat kulccsal zárható vitrinzárral zárom le, amit javaslok mindenkinek saját és MÁSOK VÉDELME ÉRDEKÉBEN!
Egy villámgyors kobrát még egy tapasztalt terraristának is nehéz „elkapni”, nemhogy egy laikusnak!
Nagyon körültekintõen kezeljük õket és mindig a teljes biztonságra törekedjünk!
TAPASZTALT TERRARISTÁKNAK ajánlom ezt a fajt, mert egy gyönyörû és nagyon érdekes fajról van szó, ami könnyen tartható.
Terráriumban 9-11 évig élnek.
A szaporítási eredményekrõl remélem, hogy jövõre beszámolhatok!
Köszönetemet fejezem ki: Fekete Sándornak és Rácz Attilának, akik megosztották velem a saját tapasztalataikat.
Írta: Demeter Attila
Felhasznált irodalom:
Károli Gáspár: Szent Biblia, azaz istennek Ó és Új testamentomában foglaltatott egész Szent Írás
Vizsoly 1529
Búzás Balázs-Tóth Tamás: Mérgeskígyók Tuatara füzetek 6. Budapest, Tuatara 2002.
Benke Zoltán: Kígyók terráriumi tartása Pécs, Alexandra kiadó
http://www.reptiles.de/Aspidelaps%20lubricus%20lubricus.htm
http://www.keils-reptiles.com/pageID_6009417.html
