2022.05.23. - Dezsõ

Milyen hüllõt válasszak?

Egyre népszerûbb hazánkban a hüllõ és kétéltû tartás.

Sokan azért tartanak hüllõt, mert szereti megfigyelni az állatait, a táplálkozásukat, a szaporodásukat és a róluk való gondoskodás sok örömöt okoz.

Sokan persze sznobizmusból tartanak ilyen állatokat, nem a természet és az állatok iránt érzett szeretet és alázat vezérli õket, hanem a környezetüknek szeretnék megmutatni, hogy õk mennyire „különleges” és „extrém” emberek.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Amikor dolgoztam állatkereskedésekben – plázákban – tisztelet a kivételnek – sok emberen éreztem ezt.

Nekik nem lehet megmagyarázni, hogy fagyasztott egérrel etessen, mert kíméletes és praktikus megoldás. Sokan az élõ egeret vittek, mert látni akarták a gyilkolást és azt, ha esetleg szenved az egér.

Sokan tartanak már olyan mérges kígyót, is amit megoperáltak, a méreg-berendezést eltávolították, mert egy két méteres kobra mégiscsak kuriózum a lakásban, ellenben fél az állattól, semmilyen gyakorlata nincs, sem a szükséges engedélyek nincsenek a birtokában.

Az ilyen megcsonkított állatot tartó embereket nem fogadják be és kivetik magukból, az igazi terraristák!

A mérges kígyó mérge, a zsákmányszerzés mellett, elõemészti a takarmány állat szöveteit, így tudja rendesen megemészteni a táplálékot.

Napjainkban nagyon-nagy a választék, az ázsiai házi gekkóktól, egészen a kajmánig!

Mindenkinek magának kell eldönteni, milyen állat csoport tetszik, kígyók, gekkók, varánuszok, békák, pókok, sáskák stb.

Szinte csak a képzelet és a pénztárca szab határt.

St. Pöltenben 2008. szeptemberében voltam „Exotica” börzén, ott láttam egy királypiton színváltozatot, ami 4000 euróba került, de egy smaragd varánusz ára is 1000 euró.

Mivel élõ állatra nincs garancia és elpusztul egy ilyen drága állat, az bizony anyagilag is megterhelõ, nem beszélve az állat eszmei értékérõl, életérõl!

Két fajta állatokat lehet beszerezni:

Az elsõ csoport, a vad-befogásból származó hüllõk

Ezekbõl rengeteg van szinte minden kereskedésben találkozhatunk velük.

Az ilyen kereskedés más veszélyt is rejt magában. A Föld minden részérõl importált állatok nagyon sok élõsködõt és kórokozót hordoz magában, kivétel nélkül szinte mind!

Ezek átterjedhetnek más állatokra is, pl.: takarmányegérre stb.

Sõt léteznek emberre veszélyes kórokozók is (humanopatogén), ilyenkor zoonózisról beszélünk.
Ahol ezeket az állatokat befogják, ezeken a farmokon sokáig embertelen körülmények között vannak az állatok tartva, nem kapnak vizet sem.

Ilyenkor a köszvény lép fel és leáll az állatok veséje, ami a pusztulásukhoz vezet.

Én amikor importból származó díszhalakkal foglalkoztam, rajtam egy rejtélyes börbetegség jött ki, amirõl nem tudták, hogy mi lehet. Kb. fél év alatt gyógyultam meg!

A természetben nem viseli meg az állatot, együtt él velük, a terráriumban, ezek a paraziták és kórokozók, az ideális körülményeknek köszönhetõen felerõsödnek és elpusztítják az állatokat!
Gondoljunk csak arra, hogy Ázsiában nem olyan régen a Sarsvírus szedte az áldozatait, aminek akár egy kígyófaj is lehet a vivõgazdája. A tudomány még a mai napig nem tisztázta teljes egészében az Ebolavírus természetes rezervoárjainak a körét, ami egy kígyó is lehet. De egészen kézzelfogható példa a lóencephalitis vírusa, mely az embert is képes megbetegíteni (agyvelõgyulladást okoz az emberben). A kórokozó egyik rezervoár csoportja a hüllõk körébõl kerül ki.

Sokszor átterjedhetnek más állatokra is. Nekem egy amerikából importált honduraszi
királysikló tavaly 15-20 állatomat fertõzött meg, ezek mind el is pusztultak! Entamoeba nevû parazita volt, ami egysejtû és szépen lassan lerágják az állat bél falát, ami elhal.
Ez szerencsére nem humanopatogén, mert 35 °C - körül elpusztulnak.

Ezeket a vadon fogott állatokat minden esetben 8 hétig karanténozni kell, ha lehet külön szobában, nem érintkezhet a többi állattal. Leginkább a békák nagy része vadon-fogott, de a karantén után velük nem szokott gond lenni, de azért 1-1 állat elpusztul, ez pedig kivédhetetlen.

A másik csoport a tenyésztett állatok

Itt a probléma, hogy az egyik ilyen fontos szempont a hosszú ideje, kis egyedszámra épülõ tenyésztés, ami a rokon tenyésztést okozza.

Ilyenkor a zárt tenyészetben megnõ a terméketlenség, romlik a keltetési arány, gyakori a csökkent vitalitású utódok megjelenése.

Ebben az esetben jó hatású a fogságban tenyésztett populációra néhány, megfelelõen megválasztott, vadbefogásból származó, idegen géneket hordozó hím kígyó beszerzése.

A tenyésztett állatoknál, nem nagyon áll fenn parazita és kórokozó fertõzés veszély, de lehetnek kivételek!

Megismerve a tenyésztett és a vadbefogásból származó állatok beszerzésének elõnyeit és hátrányait azt tartom, hogy a fogságban jól szaporodó, nagy egyedszámban tenyésztett állatok esetén nem érdemes vadbefogásból származó egyedeket beszerezni.

Ezeket a dolgokat vásárlás elõtt nagyon fontosak tartom átgondolni!

Demeter Attila

Felhasznált irodalom:
Dr. Gál János: Királysiklók a terráriumban (Kitaibel kiadó 2007)
Dr. Gál János: (2006): Egzotikus állatok egészségvédelme I. Hüllõegészségtan. Bollók és Társa BT.,
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra