rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A japán erdei sikló (Elaphe climacophora Boie, 1826) bemutatása, terráriumi tartása és szaporítása

  • Share on Tumblr

    A Japán erdei sikló a legismertebb japán kígyók egyike, de ennek ellenére a külföldi börzéken is eléggé ritka.

    Magyarországon Dr. Vincze Zoltán tartotta elõször a fajt, 1998-ban, az elsõ hazai szaporítási eredmények is az õ nevéhez fûzõdnek.

    A japán neve: Aodaisho.

    Szinoním nevek:

    Coluber climacophorus Boie 1826: 210
    Coluber virgatus SCHLEGEL 1837: 146 (fide STEJNEGER 1907) Coluber virgatus Schlegel 1837: 146 (FIDE STEJNEGER 1907)
    Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & SCHLEGEL 1837 (in error fide STEJNEGER 1907) Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & Schlegel 1837 (tévedésbõl fide STEJNEGER 1907)
    Elaphis virgatus — DUMÉRIL, BIBRON & DUMÉRIL 1854: 261 Elaphis virgatus - Duméril, Bibron & Duméril 1854: 261
    Coluber climacophorus — BOULENGER 1894: 54 Coluber climacophorus - BOULENGER 1894: 54
    Elaphe climacophora — STEJNEGER 1907: 324 Elaphe climacophora - STEJNEGER 1907: 324
    Elaphe climacophora — SCHULZ 1996 Elaphe climacophora - SCHULZ 1996
    Elaphe climacophora — UTIGER et al. Elaphe climacophora - UTIGER et al. 2002 2002

    A kifejlett kígyók: 100-170 cm testhosszúak.

    Igaz, hogy a hímek nagyobbra nõnek, mint a nõstények -amit az évenkénti tojás rakások vissza fognak-, de ez csak idõsebb korban érvényesül, mert a hímek rossz evõk és sokkal karcsúbbak a nõstényeknél. Idõ kell, hogy utolérje a nõstények méretét.

    Színük: kékes-szürke, esetleg zöldes. A hasi pikkelyek világosabbak.
    A szemüktõl, a szájzugig egy fekete csík húzódik, ami nagyon feltûnõ és szép.
    Testükön 4 db sötétebb csík húzódik végig.

    Kis korban, barnás-szürkés színûek, de nagyon hasonlítanak a felnõtt állatokra.

    A németországból származó egyedek szürkésebbek, a Csehországból származóak, inkább zöldesebbek.

    A természetben fiatal korban inkább békákat, gyíkokat fogyasztanak, felnõtt korban pedig rágcsálókat, madarakat, esetleg ezek tojásait.

    Japánban van egy albínó populációja, a Nishiki folyó mentén, a Lwakuni nevû falu közelében de ezt a kormány 1924-ben oltalom alá vonta, a veszélyeztetettsége , illetve a vallásban betöltött szerepe miatt.

    Az albínó egyedek fogyatkozásának visszafogása érdekében létrehoztak egy tenyészprogramot, hogy megmentsék a populációt.

    Minden japán szigeten megtalálható (Yakushima, Tanegashima, Kyushu, Tsushima, Shikoku, Honshu, Hokkaido, Ryukyu-szigetek), és a Kunasir nevû orosz szigeten is honos.

    A reggeli és esti órákban indul meg a zsákmányszerzõ útjára, napközben elrejtõzik, szívesen ver tanyát emberi települések közelében és a házakban.

    A földön és a fákon is egyaránt jól mozog. Nagyon ügyesen mászik.

    Megtalálhatóak, erdõkben, mezõkön, gyepes-füves réteken, cseréjeskben, bambusz erdõkben.

    Az õsz beköszöntével, hibernációba vonulnak, 3-4 hónapra. Tavasszal párzanak, az ébredés után és a nõstény lerakja: 5-20 tojását.

    Terráriumi tartásuk:

    Az állataimat (1 pár) 2006. õszén szereztem be Dr. Gál Jánostól, ekkor kb 1 hónaposak voltak.
    Egyik sem evett önálóan, ezért hetente tömtem õket kis méretû szopós egérrel, amit elõre elpusztítottam.

    A tömést csak tapsztaltaknak ajánlom, mert könnyen fel sérthetjük a szájukat belül, illetve a nyelõcsövüket.

    A másik módszer, ha letört gyík farkával (nem védett hazai fajjal) beszagosítjuk.

    Ezzel a módszerrel átverjük a kígyót, mert azt hiszi, hogy gyíkot eszik.

    Néhány hét kényszertáplálás, vagy szagosítás után általában el kezdenek önálóan táplálkozni a kiskígyók.

    Kezdetben egyesével helyeztem el õket, egy 30x30x30-as üvegterráriumban.

    Aljzatnak fenyõkéreg-örleményt használtam, de lehet kerti földet is berakni.

    Egy nagyobb méretû itató tálat is beraktam, amibe a kígyó teljes egészében befért fürdõzni, ez a vedlés elõtt fontos különösen.

    Egy búvóhellyel tettem komfortosabbá a helyüket, ami egy -kellõ képpen kifertõtlenített- fakéreg darab volt.

    A kígyókat hetente kínáltam meg egy-egy szopós egérrel, amit a elõre elpusztítva adtam oda nekik.

    A nõstény nagyon jó evõ volt, a hím nevelése problémásabb volt. A hím gyakran csak 2-3 hetente volt hajlandó enni.

    Néhány hónap elteltével, nagy volt a testméret közötti különbség.

    Egy éves korukban, a nõstény már kb. 80 cm hosszú volt, a hím csupán 45-50 cm hosszú volt és sokkal karcsúbb is.

    Ekkor helyeztem õket közös terráriumba, amiben azóta is élnek.

    A terrárium 70x40 alapterületû és 40 cm magas.

    Egy nagy itatótál szükséges, búvóhelyet már nem tettem be nekik.

    Mivel szeretnek mászni, ezért beraktam -sütõben kisütött- mászóágakat, amiket jól rögzítettem.

    Aljzatnak kókuszrostot és fenyõkéreg-örleményt használok, 1-1 arányban összekeverve.

    A megvilágításról egy fénycsõ gondoskodik, napi 10-12 órában.

    A nyári hónapokban, amikor 28-30 C-van a szobában, akkor leállnak a táplálkozással, mert a hûvösebb, nyirkosabb környezetet kezdvelik.

    A megfelelõ hõmérséklet számukra: 22-25 C.

    A terráriumot bepermetezem forralt (és visszahûtött) vízzel, minden nap, amitõl a kígyók megélénkülnek.

    Etetésükre, választási korú, vagy kifejlett egereket adok.

    Fejenként: 1-3 kifejlett, vagy 2-6 db választási korú egeret esznek, a nõstény heti egyszer, a hím 2-3 hetente.

    Minden eteéskor a hímet kiveszem egy zárható dobozba, nehogy össze marjanak.

    Szaporításuk:

    A szakirodalmi adatok szerint szükséges a teleltetésük a szaporításhoz, ezért nem tartottam a korai párzástól.

    A túl korán tenyésztésbe fogott nõstények kevesebb tojást raknak, amik gyakran viasztojások és a késõbbiekben sem tojnak rendes fészekaljat.

    A nõtényen láttam, hogy a hátsó 1/3-a megvastagodott és nagyon nagy étvágya lett. Ekkor kb másfél évesek voltak és kb 110 cm hosszú volt a nõstény, a hím mindössze 60-80 cm és sokkal karcsúbb.

    A nõstényem 2008. május 14-én vedlett és 2008. május 26-án tojt le 5 db egészséges és nagyméretû tojást. A tojások mérete átlagosan: 6x2 cm volt.

    A fészekaljat azonnal keltetõbe raktam, nedves kókuszrostba.

    A keltetõ léghõmérséklete: 25-28 C volt, és 90 %-os páratartalom mellett fejlõdtek a tojások.

    A keltetés 52. napján (2008. július 30-án) az elsõ kicsi felhasította a tojást és folyamatosan kikeltek, ami 2 napig tartott összesen.

    A kicsiket egyesével helyeztem el, perforált oldalú salátás dobozban, aljzatnak erdei földet használtam, nagyobb méretû itatóval.

    2 db hím és 3 db nõstény született.

    Mivel továbbra is együtt tartottam a felnõtt párat, ezért 2009. február 10-én újabb fészekaljat tojt a nõstény, összesen 8 db egészséges tojást! A tojásrakás elõtt 10 nappal (január 31-én) vedlett.

    A keltetés megegyezett az elõbbivel.

    Az üsszes tojás szépen nõtt és 2009. április 5-én és 6-án 8 db egészséges pici kelt ki.
    4 db nõstény és 4 db hím. Volt amelyik a vedlését követõen (10 nap) azonnal evett önálóan, akik nem, azokat a fent említett módszerekkel tápláltam.

    A legnagyobb meglepõdésemre, 2009. március 30-án is letojt a nõstény 5 db egészséges tojást!

    A már említett módon keltetve, 2009. május 14-én a kicsik kikeltek, 45 nap inkubációs idõ alatt.
    Az elsõ vedlésük: 2009. május 22-én következett be.

    Az összes bébi hím lett és nagyon problémásan ettek.

    Tehát: a szaporításukhoz én nem teleltettem õket és összesen egy év alatt 3 fészekealjat tojt a nõstény, összesen: 18 kicsi kelt ki, 100 %-arányban.

    A 18 kicsibõl: 10 db hím és 8 db nõstény lett.

    Újabb párzásokat figyeltem meg: 2009 július 2-án és 3-án!

    Ezt a fajt mindenkinek ajánlom, mert egy fantasztikus és gyönyörû kígyó, ami fogságban 12-15 évig él.

    Köszönöm: Dr. Gál Jánosnak, a sok hasznos és jó tanácsot, amivel elátott.

    Demeter Attila 2009.08.12.

    Képek: Demeter Attila, Tóth Attila (Puhito)


    Forrás:

    Gál, János. 2002. Egy érdekes szaporodás: Az Elaphe climacophora szaporítása. Terrárium. 4(2):12-13.
    www.asian-colubrids.com
    www.elaphe.it
    www.ratsnakes.com/Eclimacophora.html
    www.ratsnakefoundation.org
    www.rare-reptiles.com/Mfrms/cs/.../EcUK.htm
    www.asian-colubrids.com/.../climacophora.htm








    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vádat emeltek egy brit nõ ellen, aki kukába dobott egy macskát

    Vád alá helyezték hétfõn azt a brit nõt, aki egy biztonsági kamera által augusztus végén rögzített felvétel szerint kukába dobott egy macskát, nagy közfelháborodást okozva ezzel.

  • A jegesmedvék veszíthetnek a grizzlykkel szemben

    A jegesmedvék nagy valószínûséggel veszíteni fognak a grizzlyk ellen a táplálékért vívott küzdelemben, mert állkapcsuk és fogazatuk nem igazán jó növényevésre - erre jutottak amerikai kutatók.

  • Állat vagyok: Ingrid Newkirk, a harcos állatvédõ

    Ingrid Newkirk, a legismertebb állatvédõ szervezet egyik alapítója és az állati jogok talán legelszántabb harcosa. Elmélete szerint „a legkisebb élõlényt - még egy hangyát vagy egy kagylót - is megilleti az emberi bánásmód”. És bár október 4-én, az Állatok Világnapján számos módon tiszteleghettünk az állatok jogai elõtt, az HBO saját gyártású dokumentumfilmje, az Állat vagyok: Ingrid Newkirk, a harcos állatvédõ 2009. november 5-én 22 órakor ismét a figyelem középpontjába állítja az állatvédelmet.

  • Sziámi fecskék

    Little Rock (Arkansas állam) - Sziámi ikerfecskékre bukkantak az Egyesült Államokban, a két fióka a csípõjénél nõtt össze, de amúgy mindenbõl megvolt mindenük, bár lábból összesen csak három és fél, az egyik csökevényesre sikeredett.

  • Meztelenül tüntettek az állítvédõk

    A Peta nevû radikális állatvédõ szervezet tagjai meztelenül tüntettek egy Orlando melletti bevásárló központnál.

  • Víznyelõbe szorult tevét mentettek tûzoltók

    Nem mindennapi esethez riasztották kedd éjszaka az Oregon állambeli Clackamas megye tûzoltóit: egy 680 kilogrammot nyomó tevét kellett sürgõsen kiszabadítani egy két méter mély víznyelõbbõl.

  • Macskamama neveli az újszülött vöröspandakölyköt

    Amszterdam - Házimacska fogadott be kicsinyei közé egy születése után magára hagyott vöröspandakölyköt az amszterdami állatkertben.

    Tíz nappal ezelõtt két kis vörös macskamedve, azaz vöröspanda jött világra a holland állatkertben, ám a kölyköket Gladys, az anyjuk magukra hagyta. A csöppnyi pandákat egy ideig inkubátorban tartották, majd az egyik gondozó macskája, amelyik éppen megkölykezett, befogadta õket a kiscicák közé.

  • Egy egész utca postáját blokkolja egy eb

    Egy egész utcában blokkolja a postaforgalmat immár egy teljes hónapja egy kutya Nagy-Britanniában.

  • Tömeges csigagyilkolásra készülnek Dániában

    A lassú állatkák olyan gyorsan szaporodnak, hogy kiirtani nem lehet õket - de miért is kellene? "Pusztítsátok el a csigákat!" - ezzel a felhívással fordult olvasóihoz a Politiken címû koppenhágai lap, felszólítva õket, hogy kezdjenek harcot a Dániát sújtó csapás ellen. Connie Hedegaard dán környezetvédelmi miniszter asszony azzal a gondolattal foglalkozik, hogy törvényileg kötelezzék csigák pusztítására az állampolgárokat.

  • Kutya gázolt el egy gyalogost

    A kutya ugyan nem szándékosan, de sebességbe tette az autót, így az elindult és elgázolta a segítségére sietõ járókelõt.

  • Meghívó: Dorozsmai Mikulás

    Az Orpheus Önkéntes Közösség nemzetiségi napját az ünnephez kapcsolódóan, szegregált közegben tartjuk meg. Az állattartás minőségét javító céllal kiadványokat, a szegénység visszaszorítása végett a programon résztvevők számára életminőséget javító adomány csomagokat tudunk adni. A program hasznos, mert a hátrányokkal küszködő rétegeket segítjük, hogy önálló és jobb életük lehessen.

  • Megmentette kutyáját az elaltatástól a volt bokszoló, börtönnel fizet

    Börtönbe kell vonulnia egy volt ausztrál profi bokszolónak, mert megszöktette elaltatásra ítélt kutyáját.

  • Az állatvédõk nem kérnek a mókuspecsenyébõl

    Elmúltak a böjti hónapok a mókushús-imádók számára: több hónapos szünet után ismét engedélyezte a hatóság a kedves állatka fogyasztását New Jersey-ben - a New York mellett lévõ amerikai szövetségi államban ugyanis ínyencfalatnak számít. Az év elején azért tiltották be a specialitást, mert a vegyi elemzések azt jelezték, hogy túl sok ólmot és nehézfémet tartalmaz a mókusok szervezete, így az egészségre ártalmas lehet a belõlük készített pecsenye.

  • Nem tudták megmenteni a jeges vízbe esett õzet

    Beszakadt a jég a fõvárosban, a XXII. kerületi Hárosi-öböl környékén egy õz alatt; a tûzoltók nem tudták megmenteni az állatot - mondta a Fõvárosi Tûzoltóság ügyeletes tisztje. Vasárnap reggel fél tíz körül érkezett a tûzoltókhoz a lakossági bejelentés, amely szerint 30 méterre a parttól beszakadt a jég egy õz alatt.

  • 12 melltartót nyelt le a kutya

    Molly, a fiatal Rottweiler csupa csont és bõr volt, amikor végre állatorvoshoz került. A mûtét megmentette az életét, angol gazdáit állatkínzással vádolják, mert hónapokig nem vitték orvoshoz.

  • Egy spániel kapta az állati bátorság legrangosabb brit érdemérmét

    Ismét kutya, egy spániel kapta az állati bátorság legrangosabb brit érdemérmét, a Dickin Medalt. A megtiszteltetést nem érte meg, belepusztult gazdája halála miatti bánatába Afganisztánban.

  • Megható történet az egymást ölelő kutyusokról

    Megható történet az egymást ölelő kutyusokrólKala és Keira, a két sorsára hagyott kutya a legjobb barátok. A két kóbor állat egy sintértelepe került, ahol napokon belül elaltatták volna őket, ha nem találnak nekik örökbefogadó gazdát. Az Angels Among Us Pet Rescue nevű állatmentő szervezet egyik önkéntese lefényképezte a rettegő kutyákat és a róluk készült fotót közzétették a szervezet Facebook oldalán és arra kérték az embereket, hogy segítsenek megmenteni őket és találjanak együtt szerető gazdit a számukra. A megható fotót, melyen Kala magához öleli barátját, rövid időn belül több ezren osztották meg.

  • Észtországban 30 év után ismét engedélyezik a fókavadászatot

    Harmincévi szünet után visszakaphatják a fókavadászat jogát az Észtországhoz tartozó kis sziget, Kihnu lakói, mert a fókapopuláció jelentõsen növekedett az utóbbi tíz évben - közölte egy magas rangú észtországi vezetõ.

  • Örömtáncot jár a kutyus, mikor viszont látja gazdiját

    Örömtáncot jár a kutyus, mikor viszont látja gazdijátEz a tüneményes kutyus aztán igazán örült a gazdijának, mikor végre viszontláthatta. A cuki kiskutya egy állatmegőrzőben perdült táncra (de nem is akármilyenre), amikor meglátta, hogy a gazdája érte megy. A kutyus teljes örömmámorban, ugrál, táncol, hogy végre elmehet a gazdival. Őszintén fejezi ki, hogy mennyire szereti őt. A videó zenés változata pedig egyszerűen tökéletes és nem lehet betelni vele, mintha arra járná a táncot a kutyus. Közben pedig a fülei is úgy lobognak, mintha azok is együtt ropnák vele.

  • Volt így néha, van így néha

    Volt egy majom: ugrabugra.
    Majdnem ráugrott egy tyúkra.
    Az ijedt tyúk: "Kotkotkotkot!",
    s egy tojás is kipottyantott.