rss
  • A japán erdei sikló (Elaphe climacophora Boie, 1826) bemutatása, terráriumi tartása és szaporítása

  • Share on Tumblr

    A Japán erdei sikló a legismertebb japán kígyók egyike, de ennek ellenére a külföldi börzéken is eléggé ritka.

    Magyarországon Dr. Vincze Zoltán tartotta elõször a fajt, 1998-ban, az elsõ hazai szaporítási eredmények is az õ nevéhez fûzõdnek.

    A japán neve: Aodaisho.

    Szinoním nevek:

    Coluber climacophorus Boie 1826: 210
    Coluber virgatus SCHLEGEL 1837: 146 (fide STEJNEGER 1907) Coluber virgatus Schlegel 1837: 146 (FIDE STEJNEGER 1907)
    Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & SCHLEGEL 1837 (in error fide STEJNEGER 1907) Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & Schlegel 1837 (tévedésbõl fide STEJNEGER 1907)
    Elaphis virgatus — DUMÉRIL, BIBRON & DUMÉRIL 1854: 261 Elaphis virgatus - Duméril, Bibron & Duméril 1854: 261
    Coluber climacophorus — BOULENGER 1894: 54 Coluber climacophorus - BOULENGER 1894: 54
    Elaphe climacophora — STEJNEGER 1907: 324 Elaphe climacophora - STEJNEGER 1907: 324
    Elaphe climacophora — SCHULZ 1996 Elaphe climacophora - SCHULZ 1996
    Elaphe climacophora — UTIGER et al. Elaphe climacophora - UTIGER et al. 2002 2002

    A kifejlett kígyók: 100-170 cm testhosszúak.

    Igaz, hogy a hímek nagyobbra nõnek, mint a nõstények -amit az évenkénti tojás rakások vissza fognak-, de ez csak idõsebb korban érvényesül, mert a hímek rossz evõk és sokkal karcsúbbak a nõstényeknél. Idõ kell, hogy utolérje a nõstények méretét.

    Színük: kékes-szürke, esetleg zöldes. A hasi pikkelyek világosabbak.
    A szemüktõl, a szájzugig egy fekete csík húzódik, ami nagyon feltûnõ és szép.
    Testükön 4 db sötétebb csík húzódik végig.

    Kis korban, barnás-szürkés színûek, de nagyon hasonlítanak a felnõtt állatokra.

    A németországból származó egyedek szürkésebbek, a Csehországból származóak, inkább zöldesebbek.

    A természetben fiatal korban inkább békákat, gyíkokat fogyasztanak, felnõtt korban pedig rágcsálókat, madarakat, esetleg ezek tojásait.

    Japánban van egy albínó populációja, a Nishiki folyó mentén, a Lwakuni nevû falu közelében de ezt a kormány 1924-ben oltalom alá vonta, a veszélyeztetettsége , illetve a vallásban betöltött szerepe miatt.

    Az albínó egyedek fogyatkozásának visszafogása érdekében létrehoztak egy tenyészprogramot, hogy megmentsék a populációt.

    Minden japán szigeten megtalálható (Yakushima, Tanegashima, Kyushu, Tsushima, Shikoku, Honshu, Hokkaido, Ryukyu-szigetek), és a Kunasir nevû orosz szigeten is honos.

    A reggeli és esti órákban indul meg a zsákmányszerzõ útjára, napközben elrejtõzik, szívesen ver tanyát emberi települések közelében és a házakban.

    A földön és a fákon is egyaránt jól mozog. Nagyon ügyesen mászik.

    Megtalálhatóak, erdõkben, mezõkön, gyepes-füves réteken, cseréjeskben, bambusz erdõkben.

    Az õsz beköszöntével, hibernációba vonulnak, 3-4 hónapra. Tavasszal párzanak, az ébredés után és a nõstény lerakja: 5-20 tojását.

    Terráriumi tartásuk:

    Az állataimat (1 pár) 2006. õszén szereztem be Dr. Gál Jánostól, ekkor kb 1 hónaposak voltak.
    Egyik sem evett önálóan, ezért hetente tömtem õket kis méretû szopós egérrel, amit elõre elpusztítottam.

    A tömést csak tapsztaltaknak ajánlom, mert könnyen fel sérthetjük a szájukat belül, illetve a nyelõcsövüket.

    A másik módszer, ha letört gyík farkával (nem védett hazai fajjal) beszagosítjuk.

    Ezzel a módszerrel átverjük a kígyót, mert azt hiszi, hogy gyíkot eszik.

    Néhány hét kényszertáplálás, vagy szagosítás után általában el kezdenek önálóan táplálkozni a kiskígyók.

    Kezdetben egyesével helyeztem el õket, egy 30x30x30-as üvegterráriumban.

    Aljzatnak fenyõkéreg-örleményt használtam, de lehet kerti földet is berakni.

    Egy nagyobb méretû itató tálat is beraktam, amibe a kígyó teljes egészében befért fürdõzni, ez a vedlés elõtt fontos különösen.

    Egy búvóhellyel tettem komfortosabbá a helyüket, ami egy -kellõ képpen kifertõtlenített- fakéreg darab volt.

    A kígyókat hetente kínáltam meg egy-egy szopós egérrel, amit a elõre elpusztítva adtam oda nekik.

    A nõstény nagyon jó evõ volt, a hím nevelése problémásabb volt. A hím gyakran csak 2-3 hetente volt hajlandó enni.

    Néhány hónap elteltével, nagy volt a testméret közötti különbség.

    Egy éves korukban, a nõstény már kb. 80 cm hosszú volt, a hím csupán 45-50 cm hosszú volt és sokkal karcsúbb is.

    Ekkor helyeztem õket közös terráriumba, amiben azóta is élnek.

    A terrárium 70x40 alapterületû és 40 cm magas.

    Egy nagy itatótál szükséges, búvóhelyet már nem tettem be nekik.

    Mivel szeretnek mászni, ezért beraktam -sütõben kisütött- mászóágakat, amiket jól rögzítettem.

    Aljzatnak kókuszrostot és fenyõkéreg-örleményt használok, 1-1 arányban összekeverve.

    A megvilágításról egy fénycsõ gondoskodik, napi 10-12 órában.

    A nyári hónapokban, amikor 28-30 C-van a szobában, akkor leállnak a táplálkozással, mert a hûvösebb, nyirkosabb környezetet kezdvelik.

    A megfelelõ hõmérséklet számukra: 22-25 C.

    A terráriumot bepermetezem forralt (és visszahûtött) vízzel, minden nap, amitõl a kígyók megélénkülnek.

    Etetésükre, választási korú, vagy kifejlett egereket adok.

    Fejenként: 1-3 kifejlett, vagy 2-6 db választási korú egeret esznek, a nõstény heti egyszer, a hím 2-3 hetente.

    Minden eteéskor a hímet kiveszem egy zárható dobozba, nehogy össze marjanak.

    Szaporításuk:

    A szakirodalmi adatok szerint szükséges a teleltetésük a szaporításhoz, ezért nem tartottam a korai párzástól.

    A túl korán tenyésztésbe fogott nõstények kevesebb tojást raknak, amik gyakran viasztojások és a késõbbiekben sem tojnak rendes fészekaljat.

    A nõtényen láttam, hogy a hátsó 1/3-a megvastagodott és nagyon nagy étvágya lett. Ekkor kb másfél évesek voltak és kb 110 cm hosszú volt a nõstény, a hím mindössze 60-80 cm és sokkal karcsúbb.

    A nõstényem 2008. május 14-én vedlett és 2008. május 26-án tojt le 5 db egészséges és nagyméretû tojást. A tojások mérete átlagosan: 6x2 cm volt.

    A fészekaljat azonnal keltetõbe raktam, nedves kókuszrostba.

    A keltetõ léghõmérséklete: 25-28 C volt, és 90 %-os páratartalom mellett fejlõdtek a tojások.

    A keltetés 52. napján (2008. július 30-án) az elsõ kicsi felhasította a tojást és folyamatosan kikeltek, ami 2 napig tartott összesen.

    A kicsiket egyesével helyeztem el, perforált oldalú salátás dobozban, aljzatnak erdei földet használtam, nagyobb méretû itatóval.

    2 db hím és 3 db nõstény született.

    Mivel továbbra is együtt tartottam a felnõtt párat, ezért 2009. február 10-én újabb fészekaljat tojt a nõstény, összesen 8 db egészséges tojást! A tojásrakás elõtt 10 nappal (január 31-én) vedlett.

    A keltetés megegyezett az elõbbivel.

    Az üsszes tojás szépen nõtt és 2009. április 5-én és 6-án 8 db egészséges pici kelt ki.
    4 db nõstény és 4 db hím. Volt amelyik a vedlését követõen (10 nap) azonnal evett önálóan, akik nem, azokat a fent említett módszerekkel tápláltam.

    A legnagyobb meglepõdésemre, 2009. március 30-án is letojt a nõstény 5 db egészséges tojást!

    A már említett módon keltetve, 2009. május 14-én a kicsik kikeltek, 45 nap inkubációs idõ alatt.
    Az elsõ vedlésük: 2009. május 22-én következett be.

    Az összes bébi hím lett és nagyon problémásan ettek.

    Tehát: a szaporításukhoz én nem teleltettem õket és összesen egy év alatt 3 fészekealjat tojt a nõstény, összesen: 18 kicsi kelt ki, 100 %-arányban.

    A 18 kicsibõl: 10 db hím és 8 db nõstény lett.

    Újabb párzásokat figyeltem meg: 2009 július 2-án és 3-án!

    Ezt a fajt mindenkinek ajánlom, mert egy fantasztikus és gyönyörû kígyó, ami fogságban 12-15 évig él.

    Köszönöm: Dr. Gál Jánosnak, a sok hasznos és jó tanácsot, amivel elátott.

    Demeter Attila 2009.08.12.

    Képek: Demeter Attila, Tóth Attila (Puhito)


    Forrás:

    Gál, János. 2002. Egy érdekes szaporodás: Az Elaphe climacophora szaporítása. Terrárium. 4(2):12-13.
    www.asian-colubrids.com
    www.elaphe.it
    www.ratsnakes.com/Eclimacophora.html
    www.ratsnakefoundation.org
    www.rare-reptiles.com/Mfrms/cs/.../EcUK.htm
    www.asian-colubrids.com/.../climacophora.htm








    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Pici óriásteknõs született Szegeden

    Szeged - Elsõ ízben született sarkantyús teknõs Szegedi Vadasparkban; a napokban kikelt hüllõ most alig nagyobb egy pingponglabdánál, de ha megnõ, testtömege elérheti a 70 kilogrammot is. - A sarkantyús teknõs a kontinensek legnagyobb termetû szárazföldi teknõse, nála csak a tengeri és a szigeteken élõ fajok hatalmasabbak - mondta Veprik Róbert igazgató.

  • Megtizedelte a gyöngybaglyokat a rossz idõ Baranyában

    2010 június végéig mindössze 9 bagolyfiókát sikerült meggyûrûzniük a baranyai szakembereknek, míg a tavalyi év hasonló idõszakában már 200 fölötti volt a példányszám.

  • Süni téli oltalmazása

    Süni téli oltalmazásaHa a hidegben, télen találsz sünit, helyezd biztonságba. A süni téli álmot alszik, normális körülmények között a téli hideg időszakra elvackolja magát. Előfordulhat, hogy az erdőben kutyák kikaparják a sünit, ilyenkor az embernek tavaszig segítenie kell a tüskés túlélését. A tartására vonatkozóan: kell alá szalma, forgács, macska alom egy kis alomtálcába. A süni laktóz érzékeny nem szabad nekik tejet adni (habár a sajtot és a tejet is mohón fogyasztaná). Ehetnek, halat, húst, zöldséget-gyümölcsöt. Száraz macskatápot felnőttnek valót. Alutasakos cica kaját felnőttet. A kemény tojást is nagyon szeretik. A süni a természetben rovarokat - bogarakat eszik leginkább...

  • Kóbor kutyák húsát tálalták fel birkahúsként - bezárták az éttermet

    Az orosz rendõrség Moszkva délnyugati részében bezárt egy éttermet, mert kiderült, hogy kóbor kutyákat végeztek ki, és a húsukat birkahúsként szolgálták fel.

  • Átfogó ivartalanítási program indul

    Átfogó ivartalanítási program indul Átfogó ivartalanítási program indul a kóbor kutyák számának csökkentése és az örökbefogadások segítése érdekében - ez egy igazán fontos kezdeményezés, az állatok védelmében! A kóbor kutyák számának csökkentése érdekében egyedülálló, 1000 menhelyi kutyát érintő program indult el az Állatok Világnapján. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 10 millió forintos támogatásával 1000 gazdátlan kutya ivartalanítását végzi el a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara.

  • A veszettség jogi szabályozása

    TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY

    A 2009. január 01-tõl hatályba lépett, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet elõírásai következtében részben megváltoztak az ebek tartásához és kötelezõ veszettség elleni védõoltásához kapcsolódó szabályok. Ezért az Országos Fõállatorvos és a Magyar Állatorvosi Kamara az alábbi tájékoztatóval kívánja elõsegíteni az állattartók jogkövetõ magatartását:

  • A háziállatok mentése is életbevágó - árvízhelyzet fotóval

    Kutyákat ment ki csónakkal egy tûzoltó és egy önkéntes egy árvíz által elöntött udvarról Körmend mélyen fekvõ részén, a Rába folyótól délre esõ ártéren 2013. február 27-én.

    A folyó ezen szakaszán harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben.

  • Békák hada miatt lezártak egy görög autópályát

    A vonuló békák seregei miatt két órára lezárták az egyik kulcsfontosságú görög autópályát - közölte a görög közlekedési rendõrség.

  • Meztelenül tüntettek az állítvédõk

    A Peta nevû radikális állatvédõ szervezet tagjai meztelenül tüntettek egy Orlando melletti bevásárló központnál.

  • 15 hónapig éhezett egy skorpió egy fosszíliában

    Az apró állatka 15 hónapot töltött bezárva, étlen-szomjan egy dinoszaurusz fosszíliában.

  • A család kutyája mentette meg a 3 éves kislány életét

    A család kutyája mentette meg az életét annak a hároméves lengyel kislánynak, akire egy mocsárban találtak rá. Czarus egész éjjel a testével melegítette a csuromvizes Juliát.

  • Egyébként tudtad a kutyákról és a többi állatfajról?

    A kutya szája és fogai kétszázszor tisztábbak, mint egy emberé.

    A krokodil gyomorsava olyan erõs, hogy képes megemészteni az acélt is.
    A kékbálnának még a nyelve is nehezebb, mint egy kifejlett elefánt.

  • Állatbarát - Állatvédelem: elõadásaink 1999 óta közölnek állatvédelmi ismereteket!

    A CSEMETE Természet - Környezetvédelmi Kiemelkedõen Közhasznú Egyesület Állatvédelmi Szakosztálya együttmûködve az Orpheus Országos Állatvédõ és Természetbarát Közhasznú Egyesülettel már 1999 óta folytatja állatbarát-védõ elõadássorozatát, mely a kedvtelésbõl-és a gazdasági célból tartott állatok háziasításának folyamatát mutatja be, valamint ismereteket közöl a kedvtelésbõl tartott állatok tartásának módjairól. Az interaktív elemeket tartalmazó program más témákra is kiterjedhet (sintértelepek, vadászat, laborállatok, stb...).

  • Felelõsebben kell tartani a macskákat is!

    Ami sok, az sokk macskából is sok

    Hága - Hatvan macskájából novemberig ötvenen túl kell adnia egy holland állatbarát hölgynek - így döntött az ország északi részében lévõ Leeuwarden bírósága.

  • A peptid-kezelés után újra látnak a megvakított hörcsögök

    Szintetikus peptidmolekulákkal sikerült elérni, hogy sérült szemidegek hegesedés nélkül forrjanak össze és összenõjenek az idegsejtek, vagyis hogy a kísérleti állatok újra lássanak. A kísérleteket végzõ merikai és kínai kutatók nem titkolt távlati célja, hogy emberi agymûtéteknél is használják készítményüket.

  • Kutyák enyhítik a vizsgadrukkot az Egyesült Államokban

    A bostoni Tufts Egyetem kollégiumában nyolc terápiás kutya áll a hallgatók rendelkezésére, akik gyakran szoronganak vizsgáik elõtt. A hallgatók gondoskodnak az ebekrõl - etetik, simogatják õket, játszanak velük - ez oldja a vizsgák elõtti feszültséget.

  • Négyezer nyérc szökött meg egy németországi állatfarmról

    Négyezer nyérc lépett meg egy brandenburgi farmról, miután feltehetõen szélsõséges állatvédõk betörtek az üzem területére, és szabadon engedték az állatokat.

  • Állatok Világnapja - Persányi Miklóssal

    Különleges fagyival etette a jegesmedvéket, és halakat dobált a fókáknak az Állatok Világnapja alkalmából hétfõn az Állatkertben rendezett eseményen Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) államtitkára.

  • A botos kölönte a 2006. év hala

    A botos kölönte a 2006. év hala - így döntött a német sporthorgász-szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma. Mint Stuttgartban közölték, azért határoztak így, hogy felhívják a figyelmet arra: ez a markáns, fura hal a veszélyeztetett állatfajok közé tartozik.

  • A Balatonon kutyát mentettek a somogyi tûzoltók

    Míg a Dráva egyik holtágán a jégrõl mentést gyakorolták a somogyi katasztrófavédõk, addig társaik a Balatonon "éles bevetésen" vettek részt, egy kutyát mentettek ki a Nyugati-övcsatornánál.