Májusban menetrendszerűen megjelentek a vérszívó szúnyogok, hogy csípésükkel sok kellemetlenséget okozzanak nem csak az emberek, de a házi kedvencek számára is. Meddig tart a szezon, mikor csíp a szúnyog, és mely betegségek írhatók a vérszívó számlájára? Az alábbi összeállításból kiderül! A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak, és elsősorban a meleg, nedves környezetet kedvelik. Hazánkban jellemzően májustól szeptemberig vannak jelen, általában 1-6 hétig élnek. Idegesítő zümmögésük számukra pozitív tartalommal bír – valójában nem más, mint nászra hívó hang.
A kullancs a melegvérű állatok és az ember parazitája. 50 millió éve él a Földön, 200 szorosára felduzzad táplálkozás közben, egy peterakáskor több ezer petét képes lerakni. Az egyre többet emlegetett, ember és állat által egyaránt megtapasztalható klímaváltozás hatással van a kutyák parazitáira is. Korábban még lehetett tavaszi és őszi kullancsszezonról beszélni, ám napjainkban ez a ciklus egyre inkább fölborulni látszik. Az utóbbi években már csupán néhány hétig tartott az az időszak, amikor kedvenc négylábúink nem kullanccsal a bőrükben tértek haza a szokásos sétákról.
Egyre több kutyatartó retteg a szívférgességtől. Félelmük némileg jogos is. A korábban egzotikus mediterrán betegség, egyre nagyobb számban fordul elő már Magyarországon is. A gyógyítása bonyolult és rizikós. A megelőzés egyszerű és hatékony. Itt egy vicces videó, ami igen csak komolyan taglalja a témát. Minden kutyás gazdinak szinte kötelező megnézni! Ha megnézted a videót, légyszi oszd meg kutyusos ismerőseid körében, mert szinte minden alapvető információt tartalmaz a film, ráadásul nagyon egyszerűen fogalmaz és jól meg van a képanyag is komponálva.
Nyáron szigorúan tilos autóban a házi kedvencet otthagyni. Még néhány percre se tegyük, hiszen a motor (és légkondi) kikapcsolás után a napon 2-3 perc alatt a 20 fokból 60-70 fokos hőmérséklet keletkezhet. Ez a nagy hőemelkedés a gépjárműben kialakuló üvegház hatás miatt keletkezik. A kutya pár perc után hőgutát kaphat, ami rövid időn belül pusztuláshoz vezethet. A háziállatokért a gazda a felelős, ha le kell állni tankolni vagy a boltban, és nincs hol otthagyni a kutyát... sokkal jobb, ha az üzlet elé, árnyékos helyre kerül kikötésre.
Ha a családhoz odakerül az újdonsült kis kedvenc kutyus, 5-8 hónapos kora környékén (fogváltáskor) gyakran lakásszétrágásba kezd... Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembereit sokan hasznos tanácsokért kérdezik. Ami fontos: a kölyköt alapvető dolgokra meg kell tanítani. Rengeteget kell vele foglalkozni, fizikailag-agyilag lefárasztani, időt és energiát nem sajnálva ott kell lenni. Valószínű a felesleges energiáját köti le a rombolással, plusz viszkethet neki az ínye is. Ha a fogai miatt rágcsál, mert még kölyök, akkor eledelboltba vásárolható füstölt csonttal vagy szárított bőrrel tudod rágcsáltatni. Fontos, hogy ne hagyjunk nagy értékeket a kutyus életterében, így nem tudja tönkretenni...
A nyári szabadtéri élmények elrontója, jellegzetes veszélyforrása a toklász. Néhány fontos tudnivalót érdemes kiemelni ezzel kapcsolatban minden állattartó számára. A toklász az egérárpa (Hordeum murinum) nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalászának egy darabkája. A fű kaszálása után a kiszáradt növény termése megszárad, lehullik és potenciális veszélyt jelent kedvenceinkre. A séták alkalmával a fűből alattomosan a szőrzetbe kerülő toklászok igen nagy gondot jelenthetnek. Éles, tűszerű elülső részükkel képesek a bőrbe furakodni és a bőr alatt haladva komoly szövetroncsolást, szövetkárosodást okozhatnak.
Egy kutyussal kezdetekben sűrűbben, majd felnőtt korában egészséges állapot esetén évente egyszer biztos járnunk kell állatorvosnál. Nagyon fontos, hogy csak egészséges, megvizsgált, panaszmentes állat oltható, a megfelelő immunválasz elérése céljából. A házi kedvencek (kutyák) védőoltásainak célja, hogy a sok esetben életveszélyes betegségeket az állat elkerülhesse. A kötelező veszettség elleni védőoltáson felül sok más javasolt - kombinált oltás is fontos! Legyen a házi kedvenc kapcsán egy állandó - ellátó állatorvos, aki ismeri az állatot és tudja, hogy mi következik soron.
A fogkövesség a házi kedvenceknél fontos és megelőzendő probléma. Táplálékból és a nyálból a fogak felületén megtapadó "bevonat", foglepedék marad vissza. Hasonlóan, mint az embernél, ez hosszabb idő után a fogak egészségének romlásához, szuvasodáshoz, ínygyulladáshoz és fogvesztéshez vezetnek. Idővel a foglepedékbe különféle szervetlen sók rakódnak le, kialakul a fogkő. Bizonyos kisállat fajtákban a fogkövesség az átlagnál is gyakoribb pl. uszkár, yorkshire terrier, tacskó, mops, perzsamacska. Tehetünk gazdiként az állatoknál a fogkő kialakulásának lassulásáért, illetve a megszüntetéséért.
A kullancsok ma már évszaktól függetlenül, egész évben veszélyeztetik kutyáink és emellett az emberek egészségét is.
A tavaszi emelkedõ hõmérséklet magas páratartalommal együtt különösen kedvez a kullancsok elszaporodásának. A nõstények egyszerre akár több száz petét raknak és a kórokozókat közvetlenül is átadhatják utódaiknak, így a petékbõl a lárvák már fertõzötten kelnek ki.
A veszettség (rabies, lyssa) egy vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertõzõ betegség, ami agy- és gerincvelõgyulladást okoz emlõsökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtõl eltekintve halálos kimenetelû betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása elõtt ún. poszt expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlõdése. Mindösszesen eddig 6 ismert esetben számoltak be arról, hogy az idegrendszeri tünetek kialakulása után a páciens túlélte a fertõzést.
Valószínûleg minden kutyatartó tudja, hogy az állatait minden évben kötelezõ beoltania veszettség ellen.
A jelenleg érvényben lévõ állategészségügyi jogszabályok azt írják elõ, hogy minden 3 hónapnál idõsebb ebet 30 napon belül (tehát 3 és 4 hónapos kora között) be kell oltani veszettség ellen.
Állataink egészsége érdekében évente legalább egy alkalommal (a kötelező veszettség oltáskor legalább) konzultáljunk kedvencünk egészségügyi állapotát illetően! Sok állatbetegség van, mely kölyök korban, vagy felnőtt korban veszélyt jelenthet háziállatunk számára.
Aki kutyát vagy macskát tart, bizonyára ismeri a karmok jelentõségét. E folyamatosan növõ képzõdmények a lakásban tartott állatok esetében különösen sok problémát okozhatnak, s nemcsak a nekik otthont nyújtó embereknek, hanem a kedvenceknek is.
A túlnõtt karom számukra is kellemetlenségek forrása, ezért röviden tartása - ha szükséges: karomvágással - gazdáik egyik kötelessége. Mi a teendõ kutyák esetében?
Miért szánkázik a kutya?
A kutyatulajdonosok gyakran fordulnak az állatorvoshoz, panaszolva, hogy kedvencük fura szokásokat vett fel: a farkát kergeti, a fenekét húzza a földön (szánkázik), hullik a szõre, vagy éppen a fülét vakarja. A gond okozója leggyakrabban a bûzmirigy tartalmának a pangása.
Sokan nem tudják, hogy ez a mirigy mind kanokban, mind szuka kutyákban létezik, ugyanígy a macskákban is.
Ha szeretné elkerülni az egész lakás fertõtlenítését, hetente legalább kétszer alaposan át kell nézni az állatot. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy bolhát hoz haza.
A kutyák emésztõcsatornájában számos féregfaj (fõként fonál- és galandféreg) élõsködik, melyek petéi, lárvái több ezres számban juthatnak ki a környezetbe az állatok bélsárürítése során.
A parvo hasmenéssel, hányással járó betegség. Magyarországon a parvovírusos bélgyulladás az "újabb keletû" betegségek közé tartozik, hiszen az 1970-es években még nem igen tudtunk róla.
A fiatal kutyák és macskák heveny ragadós betegsége, mely a nyálkahártyák hurutjában, ezenkivül pedig sokszor ideges tünetekben és sajátszerü bõrkiütésben nyilvánul. A fiatal kutyák között rendkivül gyakori (innen a másik neve: kutyabetegség) és igen sok esetben elhullásra vezet. Kizárólag ragályozás útján támad és terjed állatról állatra.
Kutyaotthon adó 1% támogatása
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
