rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A szúnyogcsípés újabb veszélyei - szívférgesség

  • Share on Tumblr

    A szúnyogcsípés újabb veszélyei - szívférgességMájusban menetrendszerűen megjelentek a vérszívó szúnyogok, hogy csípésükkel sok kellemetlenséget okozzanak nem csak az emberek, de a házi kedvencek számára is. Meddig tart a szezon, mikor csíp a szúnyog, és mely betegségek írhatók a vérszívó számlájára? Az alábbi összeállításból kiderül! A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak, és elsősorban a meleg, nedves környezetet kedvelik. Hazánkban jellemzően májustól szeptemberig vannak jelen, általában 1-6 hétig élnek. Idegesítő zümmögésük számukra pozitív tartalommal bír – valójában nem más, mint nászra hívó hang.

    A nőstény szúnyogok okozzák magát a csípést. „Az esti, szürkületi órákban aktívak: este 6 és 10 óra között kell számítani a támadásukra” - figyelmeztet Dr. Lukács Zoltán kisállat klinikus szakállatorvos. A nőstények - a hímekhez hasonlóan - életük nagy részében növényi nedveket szívogatnak, azonban a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz szükség van madarak vagy emlősök vérének szívására is, életükben legalább egyszer. Minden elszívott vércsepp több száz pete lerakásában segíti őket.

    A szúnyogok egyes embereket szívesebben csípnek meg, mint másokat. Ez nem csupán hiedelem, hanem valóban így van. A szúnyogokat a kilélegzett levegőben lévő szén-dioxid vonzza leginkább, emiatt a gyorsabb anyagcseréjű, testesebb embereket és a várandós kismamákat kedvelik, továbbá azokat, akiknek magasabb a testhőmérsékletük. A szúnyogok a látásuk alapján is válogatnak: állítólag nagyobb eséllyel veszik észre a fekete, a sötétkék és a piros ruhát viselőket.

    A szúnyogok csípésük által többféle súlyos betegséget terjesztenek. Hazánkban a bőrférgességet és a szívférgességet – utóbbi az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő, újabb veszélyt jelent, a szívférges megbetegedések száma szaporodik. „Hazánkban 3-4 olyan szúnyogfaj van, ami az emberre és a házi állatokra is veszélyes szív- és bőrférgesség kórokozóját hordozza” – mondta el a szakértő. A bőrférgesség ugyan nem halálos betegség, de a féreg például eljuthat a szembe is, esetenként látászavart okozhat. A szívféreg fertőzés legfőképpen a kutyákra, a macskákra és a vadászgörényekre jelent halálos veszélyt, de a szívféreg lárva az emberi tüdőbe is eljuthat – a fertőződés forrása legtöbbször a beteg házi kedvenc.

    A szívférgességet azonban meg lehet előzni! „A betegség a csípéstől számított első 6-7 hónapban lappang, ezért nem szabad várni a tünetek jelentkezéséig - megelőző kezelést kell alkalmazni! A szúnyogokat távol tartó készítménnyel folyamatosan védjük kedvencünket, emellett szívféreg elleni kezelést is alkalmazzunk” – javasolta Dr. Lukács Zoltán. A szívférgesség megállapításához vérvizsgálatra van szükség, a beteg állat kezelése kockázatos, ráadásul az ára akár a tizenötszöröse is lehet a megelőzés költségének.


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Elpusztult az állatkert egyik legidõsebb lakója

    Matuzsálemi kort ért meg Johnny, a Fõvárosi Állat- és Növénykertben tegnapelõtt elpusztult fehérfejû rétisas. A ritka ragadozó madár 37 évet és három hónapot élt, amely, ha nem is világrekord, kiemelkedõnek számít ennél az állatfajnál!

  • Halat gereblyéztek, lopás mellett állatkínzásért is felelniük kell

    Állatkínzás és lopás vétsége miatt kell felelnie annak a két férfinak és egy nõnek, akik az egyik szegedi halastóból 35 és fél kilogramm pontyot loptak el - tájékoztatott kedden a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferense.

  • Cápavédelmi cselekvési tervet dolgozott ki az Európai Bizottság

    Brüsszel - Cápavédelmi cselekvési tervet ismertetett csütörtökön Brüsszelben az EU legfõbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság.

    Joe Borg uniós halászati biztos azzal indokolta a terv szükségességét, hogy a cápapopulációk rendkívül sérülékenyek a túlhalászásra, ugyanakkor a cápaállomány megfogyatkozása az egész tengeri ökoszisztémára nézve hátrányos lehet.

  • Kutyájának köszönhetően vették időbe észre a mellrákját egy 43 éves nőnek

    Kutyájának köszönhetően vették időbe észre a mellrákját egy 43 éves nőnekEgy nő akkor jött rá, hogy mellrákja van, amikor kutyája megszagolta mellkasát. A 43 éves Sharon Rawlinson szerint spánielje, Penny, addig zaklatta, amíg el nem ment megnézetni magát. A tesztek kimutatták, hogy Penny ott szaglászta gazdáját, ahol a daganat növekedett. Sharon megkezdte a kemoterápiát és hamarosan el fogják távolítani daganatát. „Penny már hetek óta bökdösött a mancsával, mintha valamit ki akart volna venni a bal mellemből, de nem foglalkoztam vele. Egyik éjjel rám állt és nem volt hajlandó megmozdulni. Olyan érzés volt, mint ezer méhcsípés.”

  • Tengeri csiga veszélyezteti a korallzátonyokat

    Egy apró tengeri csiga tetemes károkat képes okozni a korallzátonyokon - állapították meg új-zélandi kutatók, megjegyezve: a pusztítás mértéke meghaladja az éghajlatváltozás vagy a korallfehéredés okozta rongálást.

  • Galambfészkelés miatt meghosszabbított karácsonyfázás

    Meghatározatlan idõre meghosszabbították egy település köztéri karácsonyfájának "mellékállását" Skóciában, mert ráfészkelt egy galamb.

  • Párját ritkító ritka látványosság: szarvasok a narai utcákon

    Párját ritkító ritka látványosság: szarvasok a narai utcákonNarában a számos Buddha-templom és kolostor mellett ma a városka egyik legnagyobb látványossága a nyári estéken, az út szélén megpihenő szarvascsorda. A szarvasokról tudjuk, hogy szelíd állatok, mint ahogyan azt is, hogy vadon élnek. Hogy mégis ennyire hozzászoktak az emberek közelségéhez, abban nagy szerepe van a város lakóinak, akiknek barátságos, szeretetteljes viselkedése szinte magukhoz édesgette a szarvasok sokaságát. Az állatok szabadon mozoghatnak, egészen közel engedik magukhoz a helyieket és a turistákat.

  • A legelõ szarvasmarhák az eddig véltnél kevésbé ártanak az éghajlatnak

    Német kutatók szerint eddig jócskán túlbecsülték a szarvasmarhatartás éghajlatváltozásra gyakorolt hatását. Kínában végzett vizsgálatuk azt igazolta, hogy a szarvasmarhatartás nem növeli, sõt inkább csökkenti a légkörbe jutó kéjgáz mennyiségét.

  • Mérgezõ algák a halakat is veszélyeztetik a Ligur-tenger partjainál

    A Ligur-tenger partjainál a fürdõzõk között rosszullétet és lázat okozó mérgezõ algák veszélyeztetik a kagylókat és az emberi fogyasztásra alkalmas halakat is. A trópusi alga (Ostreoptis ovata) az állatok májába és izomszöveteibe hatol be. Elfogyasztásuk nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, mivel a méreg koncentrációja meglehetõsen alacsony.

  • Kihalás fenyegeti a világ legkisebb bálnapopulációját

    A világ legkisebb ismert bálnapopulációja mindössze harminc egyedre zsugorodott, amelybõl csupán nyolc a nõstény - derül ki egy amerikai kutatásból.

  • Állat vagyok: Ingrid Newkirk, a harcos állatvédõ

    Ingrid Newkirk, a legismertebb állatvédõ szervezet egyik alapítója és az állati jogok talán legelszántabb harcosa. Elmélete szerint „a legkisebb élõlényt - még egy hangyát vagy egy kagylót - is megilleti az emberi bánásmód”. És bár október 4-én, az Állatok Világnapján számos módon tiszteleghettünk az állatok jogai elõtt, az HBO saját gyártású dokumentumfilmje, az Állat vagyok: Ingrid Newkirk, a harcos állatvédõ 2009. november 5-én 22 órakor ismét a figyelem középpontjába állítja az állatvédelmet.

  • Kutyát mentettek a vízimentõk a Csendes-óceánból

    Majdnem az életébe került a fókákkal kötött friss barátsága egy kutyának Ausztráliában: a parttól négy kilométerre az óceánban találtak rá a vízimentõk.

  • Egy egész utca postáját blokkolja egy eb

    Egy egész utcában blokkolja a postaforgalmat immár egy teljes hónapja egy kutya Nagy-Britanniában.

  • Orvvadász ejtett el egy méretes gímszarvasbikát - nem jutott messzire

    Orvvadász ejtett el egy méretes gímszarvasbikát 2011. február 15-re virradóan Kastélyosdombó külterületén. Sokáig viszont nem örülhetett a zsákmánynak: délután már rendõrök hallgatta ki õt.

  • Meghívó: Állatok Világnapja

    Az Orpheus Önkéntes Közösség minden évben szerteágazó tevékenység sorozattal segíti a felelős állattartó társadalom fejlődését. Fiatalok számára tartunk interaktív előadás sorozatot, október 4. az Állatok Világnapja alkalmából. Szó esik a gazdasági és a hobbi célú állattartásról, a környezet és a természet védelméről, az önkéntesség fontosságáról.

  • Vadelefánt taposott agyon egy vietnámi fiút

    Vadon élõ elefánt taposott agyon Vietnám déli részén egy 14 éves fiút, aki családjával a dzsungelben lévõ horgászterületre tartott.

  • Ember harapott embert ebek miatt

    Játszadozó kutyák miatt harapott meg egy ember egy másikat az Egyesült Államokban.

  • Kacsát rántottak tûzoltók - kéménybõl

    Családi ház kéményébe szorult egy vadkacsa az Egyesült Államokban, a madár elõbb füstölt lett, de késõbb repült.

  • Négy embert harapott meg egy harci kutya Eszergomban

    Négy embert, köztük egy 11 éves fiút harapott meg egy harci kutya Esztergom- Kertvárosban. A kutyatámadás áldozatait súlyos sérülésekkel szállították kórházba csütörtök este.

  • Állati elmék

    Egy az Angol Királyi Társaság finanszírozásában készült tudományos kutatás azt állítja a delfinek „saját nevükön” szólítják egymást.