rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Hírek / Kutyatár

    Összesen 71 db cikk
  • Welsh terrier

    A welsh terrier az egyik legõsibb kutyafajta, Wales-bõl, Nagy-Britanniából, az airedale terrier egyik õse. Magyarországon csak elvétve vadásznak vele, luxuskutyaként tartják.
  • Weimari vizsla

    A weimari vizsla egy kutyafajta. Szikár, borostyán- vagy ritkábban vízkék szemszínû, ezüstös, õz- vagy egérszürke szõrû, gyakran sötétebb hátcsíkkal bíró fajta. Többnyire rövid szõrû változatát tenyésztik, de hosszú, sõt sörtés szõrváltozatban is elõfordul. Rámenõssége miatt, mint a hivatásos vadászok szolgálati kutyája szerzett hírnevet. Az USA-ban igen felkapott fajta. Gyakoribb ott, mint eredeti hazájában Németországban.
  • West highland white terrier

    A west highland white terrier a skót felvidékrõl származó, fehér színû terrierfajta. Feje kissé rókaszerû, stopja kifejezett.

    A skót terrierfajták valószínûleg egyetlen közös õsre vezethetõk vissza. A fajtát Poltalloch terrier néven mutatták be elõször. Kialakítása egy neves kutyatenyésztõ, Malcolm ezredes nevéhez fûzõdik.
  • Drótszõrû foxterrier

    Marmagassága 35-39,5 cm körüli, testtömege ehhez illõ, körülbelül 7–8 kg, a kan ennél tömegesebb is lehet, elérve akár a 8,6 kg-ot is. Várható élettartama 13-14 év, melyet nagyrészt aktívan, egészségesen végig is dolgozik. Szõrzetét leszámítva olyan, akár a rövidszõrû fox terrier, bundája durva és egyenetlen, mely folytán jóval nehezebb belé harapni, illetve fogást találni rajta. Szõrét trimmelni kell, mert nyíratlan állapotban kócos, elhanyagolt állatnak tûnik. Foltozottsága általában fakóbb a sima szõrû változatnál. Természetük hasonló, de még egy fokkal élénkebb, igen sok közöttük a kiegyensúlyozatlan, "túlfûtött" példány.
  • Simaszõrû foxterrier

    Eredeti neve smooth fox terrier. A simaszõrû foxterrier megjelenése alig tér el a drótszõrûétõl. Feje balta alakú, füle kicsi és elõre bicsaklik, szeme éber, figyelmes, színe sötétbarna. A rövid, egyenes hát mély mellkassal és izmos farral, valamint enyhén ívelt ágyékkal párosul, ezek együttesen teszik fürgévé, és a kotorékokban is mozgékonnyá. A végtagok párhuzamosak, egyenesek és jó felépítésûek, szabályos csontozatúak. A farok felfelé álló, magasan tûzött, általában kurtított. Szõre dús és egyenesszálú,a testre simuló, szálai kemények.
  • Fekete sery

    A fekete sery egy Szlovákiából származó kutyafajta. Vérvonala ó német juhász kutyáktól, schnauzerektõl és belga juhászkutyáktól származik. Tudatosan az 1980-as évektõl kezdték tenyészteni. A fajta nemzetközi elismertsége azonban 2001-ig várhatott magára. Neve a kutya színére és a fajta kitenyésztõjének, Sery nevére utal. Arányos kutya, a lágy külsõ vonalak kiváló belsõ harmóniát, bátorságot és tökéletes kiegyensúlyozottságot sugároznak. A koponya enyhén széles, a fülek között lapos, oldalai fokozatosan és simán kicsit vékonyodnak el az orrig. Az arcorri rész erõs, hossza megegyezik az agykoponya hosszával.
  • Tibeti masztiff

    A tibeti masztiff tiszteletet parancsoló megjelenésû, igen erõs testfelépítésû kutya. Hátvonala erõs és vízszintes, mellkasa széles és mély, a könyöke alá nyúlik. Hátával egy vonalban tûzött farkát járás közben a hátára görbíti; a farok lógó helyzetben nem érhet a csánk alá. A hátsó lábak igen izmosak. Szorosan zárt ujjú mancsai nagyok és erõsek, az ujjak közt szõrösek. A hátsó lábakon farkaskarom is elõfordulhat. Válla izmos, szép formájú, széles és erõs nyakán gyengén fejlett lebernyeg látható. Feje viszonylag széles, nehéz és erõs.A stopp határozottan kirajzolódik.
  • Afrikai oroszlánkutya

    Az afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) származása bizonytalan. Sokáig vadon élõ, falkában kóborló, embert kerülõ fajta volt, amit késõbb dél-afrikai telepesek háziasítottak. Termetes, izmos kutya. Feje háromszög alakú, keskeny, melyet nagy lógó fülei kereteznek. Végtagjai egyenesek, erõsek.

    Nagyon jó futó, farkát lelógatva tartja. Sárgás-vöröses szõrzetének különlegessége a gerinc vonalán a fartól egészen a fejig húzódó szõrbarázda, amely a testszõrzettel ellentétesen nõ.
  • Nápolyi masztiff

    A nápolyi masztiff erõteljes, izmos kutya. Megjelenése egyszerre rusztikus és fenséges. Bõre laza, ez fõként a fején feltûnõ. Oldala felhúzott, a széles, izmos far csak enyhén lejtõs. Azokban az országokban, ahol ez megengedett, erõs farkát a harmadjára kurtítják. Az igen izmos mellkasa széles és a könyökig vagy valamivel lejjebb ér. A váll izmos, hosszú és kissé lejtõs. A lábak izmosak és erõs csontúak. Farkaskarom nincs. A mancsok ovális alakúak, igen nagyok, zártak és íveltek, a hátsó mancsok valamivel kisebbek a mellsõknél.
  • Komondor

    A komondor az egyik legismertebb pásztorkutyafajtánk, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínûleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette. A kunlakta vidékek pászorkutyája lehetett. A komondor valószínûleg õseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok hozták be.
  • Fáraókutya

    A fáraókutya elegáns,erõs felépítésû állat. Hátvonala majdnem vízszintes, a fara enyhén lejtõs. Mellkasa a könyökéig ér, bordái szépen íveltek. Hasa enyhén felhúzott. A közepes magasságban tûzött farok a tövénél vaskos, majd kihegyesedik. Nyugalomban lelóg-de soha nem a hátsó lábak közé, és ilyenkor a csánkig ér. Amikor az állat figyel vagy mozog, farkát ívben felemeli. Lábai erõsek, akárcsak a mancsai. Hosszú,enyhén ívelt, feszes és izmos nyaka van. A fej ék alakú, a koponya hosszúkás és feszes. Az arcorri rész általában valamivel hosszabb, mint a koponya.
  • Dalmata

    A dalmata erõs, vízszintes hátán jól kirajzolódik a marja. A lágyéka erõs, enyhén ívelt,a hátsó testrésze izmos, lekerekített. Farka a tövénél vaskos, majd kihegyesedik, csaknem a csánkig ér, és a kutya enyhén felfelé görbítve tartja. Mellkasa nem túl széles, de mély és tágas. A feszes, izmos vállak mérsékelten ferdék, a könyökök közel vannak a testhez. Lábai egyenesek, hengeres csontúak, a térd erõsen hajlott. Mancsai macskáéhoz hasonlóak, azaz köralakúak, szorosan zárt, erõs, íves lábujjakkal. A viszonylag hosszú és feszes nyak szépen ívelt. Viszonylag hosszú, lapos koponyával, amely a fülek között meglehetõsen széles.
  • Afgán agár

    Az afgán agár eredeti neve: Tāzī (Arabul: تازی) Az afgánok szerint olyan õsi faja, hogy már Noé is felvette a bárkájába a "tázisz"-t, ahogy eredetileg hívják. A pasutok (afgán hegyi törzs) antilop, vadkecske, vadjuh, és ragadozók vadászatára használják. Talán az egyetlen afgán fajta, melyet hegyi vadászatokra, sõt teherhordára is befognak. Az eredeti típus lényegesen eltér a mai luxusfajtától. Az afgán agár egy kutyafajta, a Földközi-tenger keleti partvidékérõl származik, az agarak közé tartozik. Azért tenyésztették, mert nagyon jó futó és nagyon jó látása volt.
  • Csau csau

    Kínából származik, ahol egyes vidékeken húsa kedvelt csemege. A kutyasonkát hamisítják is, ezért a kereskedõk "védjegyként" rajta hagyják a csau szõrös mancsát. Eredeti megjelenésû kutya. Koponyája lapos, arcorri része rövid, szögletes, stopja kifejezett. Szeme kicsi, sötétbarna, keleties metszésû. Füle hegyes, apró, felálló. Orrtükre fekete. Szájpadlása és ajkai ugyancsak feketék. Nyelve kékeslila. Nyaka izmos,rövid,gallérszerû szõrzet borítja. Háta erõs, egyenes, ágyéka széles, masszív, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, közepesen hosszúak, erõteljes csontozatúak.
  • Cane corso

    A cane corso közepesen nagy kutya,erõs,de nem zömök testfelépítéssel.Háta egyenes,széles és igen izmos. Széles mellkasa ugyancsak izmos, az elülsõ része elõreugrik, a farok viszonylag magasan tûzött.Azokban az országokban,ahol ez megengedett,a farkát általában megkurtítják, de nem túl rövidre,a csonkot a kutya nyugalmi helyzetben lelógatja, de járás közben a hátával egy vonalban vagy kissé még magasabbra emelheti.Lábai egyenesek,ízületei szépen kirajzolódnak. A cane corso mancsa macskaszerû,a hátsó mancs valamivel hosszabb az elsõnél.
  • Cairn terrier

    A Cairn terrier neve az angol cairn, azaz "kõrakás" szóból származik, amely gyakori Skócia-szerte, és útjelzõként szolgál, vagy emléket állít valaminek. Találó név ennek a szürkés-barnás, sprõd bundájú felföldi terriernek. Lehetséges, hogy a cairn a Skóciához tartozó Skye-szigetrõl származik, és feltehetõen már Stuart Mária uralkodása idején használták a kõrakásokban megbúvó rókákra való vadászatban. A XX. század elején a tenyésztõk vigyáztak, hogy fenntartsák a fajta szálkás bundáját, zömök testét és egyéb terrierjellemzõit. A fajta 1909-ben kapta nevét, azelõtt rövid szõrû Skye terriernek hívták.
  • Basset hound

    A Basset hound több változatban ismert, a vérebek közé sorolható kutyafajta. A basset szó francia eredetû, jelentése a bas/basse („alacsony”) szóból ered. Legtöbb fajtája Franciaországból származik. Elõször a 16. század közepén jelent meg. Falkában szeret legjobban vadászni. Nyugodt és érzelmes, de – vadászkutya lévén – zsákmányát (étel, játék vagy ezeknek vélt más tárgyak) egyes esetekben agresszívan megvédi. Háziállatnak alkalmas: bolondos és kedves kutya. A felnõtt egyedek mély hangú, öblös ugatása elsõ hallásra ijesztõnek tûnhet. Alkalmas városi és vidéki életre is. Szereti a gyerekeket. Néha csökönyös szokott lenni.
  • Abruzzói juhászkutya

    Az Abruzzói juhászutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz pásztorkutya. Nemes vonalú, erõteljes és izmos. Az olaszok egyik leghíresebb nyájõrzõ kutyája. Pontos származása nem ismert. Egyes források szerint õsi olasz, illetve római fajta. Azoknak az õsi pásztorkutyáknak lehet a leszármazottja, amelyeket már a római kor elõtt is ismertek Maremma és Abruzzo tájain. Mások szerint azonban Közép-Ázsiából származik, alighanem azoktól a nagy fehér keleti nyájõrzõktõl, amelyek ezer évvel ezelõtt, lassan terjedtek el egész Európában.
  • Amerikai staffordshire terrier

    Testfelépítése

    Az amerikai staffordshire terrier igen izmos, zömök testû kutya. Erõteljes benyomásának összhangban kell állnia a méretével. Háta rövid és egyenes. Alacsonyan tûzött farka a kutyához képest rövid, a vége kihegyesedik. Mellkasa széles és mély – annyira széles, hogy mellsõ lábai távolra kerülnek egymástól. A lábak függõlegesek, kerek keresztmetszetû csontokkal, a mancsok viszonylag kicsik.
  • Csivava

    Leírása: Rendkívül apró termetû, de arányos felépítésû minikutya. Feje elkeskenyedõ, koponyája kissé domború. Arcorri része rövid, hegyes. Füle testéhez képest aránytalanul nagy. Szeme fekete, barna, kék vagy rubinszínû. Fogai aprók, de szabályosan záródnak. Egy kis elõreharapást elfogadnak. Nyaka karcsú, elegáns ívelésû, törzse hosszú. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farka a csánkig ér. Rövid és hosszú szõrû változatban tenyésztik. Színe sárgásbarna, fehér, fekete, vörösesbarna, krémszínû, gesztenyebarna, ezüstszürke, fekete és rõt.
  • Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • további cikkek