Az Abruzzói juhászutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz pásztorkutya. Nemes vonalú, erõteljes és izmos. Az olaszok egyik leghíresebb nyájõrzõ kutyája. Pontos származása nem ismert. Egyes források szerint õsi olasz, illetve római fajta. Azoknak az õsi pásztorkutyáknak lehet a leszármazottja, amelyeket már a római kor elõtt is ismertek Maremma és Abruzzo tájain. Mások szerint azonban Közép-Ázsiából származik, alighanem azoktól a nagy fehér keleti nyájõrzõktõl, amelyek ezer évvel ezelõtt, lassan terjedtek el egész Európában.
Az Abruzzói juhászkutya õsei idõvel kisebbé váltak, mint a többi pásztorkutya, de megmaradt független és tartózkodó jellemük.
Feltûnõen szép, mutatós, hatalmas, izmos eb. Egész megjelenése tiszteletet parancsoló. Feje erõteljes, füle viszonylag kicsi, lelógó, ha figyel, kissé felfelé tartja. Fogai nagyok, harapása ollószerû. Szeme sötétbarna. Mellkasa mély, háta egyenes, feszes, fara enyhén lejtõs. Végtagjai izmosak, mancsa kerekded. Farka lelóg. Szõrzete közepesen hosszú, dús, enyhén hullámos, a nyakán gallért alkot. Színe többnyire hófehér, de lehet elefánt- vagy csontszínû illetve halványsárga áryalatú is. Dús szõrzete hosszú, testhez simuló. A szõrszáak durva tapintásúak. A pofa, a fülek és a lábak elülsõ oldalának szõrszálai rövidek. A orr fekete, a szem pedig barna.
Igen megbízható kutya. Barátságos és hûséges, józan és nem kíméli önmagát. Bátor, értelmes és kiegyensúlyozott. Ritkán ugat. Gyengéd, de nem önállótlan vagy tolakodó, és sok helyzetben meglepõen önállóan viselkedik. Kiváló õrkutyává nevelhetõ, amely igen meggyõzõ módon védelmezi családját és otthonát a nemkívánatos egyénektõl. Az abruzzói juhászkutya általában elég jól kijön más kutyákkal és háziállatokkal is. A gyermekekkel szemben általában türelmes, sok mindent elvisel tõlük. Az idegenekkel szemben tartózkodóan viselkedik, hívatlan vendégeket nem enged be a család otthonába.
