2024.03.19. - József, Bánk

Öröm és boldogság az állattartás?! - a felelõs állattartásról

Öröm és boldogság az állattartás?! - a felelõs állattartásról
Ne tartson állatot, aki nincs tisztában a leendõ kedvenc szükségleteivel, és azokat nem tudja az állat élete végéig biztosítani! Ez a hobbi-állattartás alapvetõ feltétele.

Az állattartás az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül, a várások szaporodásával. A korábban gazdasági haszonállat-tartás szemlélete, mely szerint csak olyan állatot kell tartani, amely hasznot hoz, megváltozott, a betonrengetegben élõ emberek igénye pedig megnövekedett a minõségi állattartásra.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Megjelent a „társállat” fogalma a köztudatban, ami már azt is jelzi, hogy állattartási kultúránk is közelít Európa jobbik feléhez, bár még elég döcögõsen.

Aki állatot valaha is tartott, az tudja, milyen felelõsséget "vesz a nyakába". Sokan azonban vagy erõn felül vállalnak ilyen feladatot, vagy egyszerûen nem gondolják végig, milyen anyagi és egyéb áldozatokkal is jár egy állat felnevelése és tartása. Így aztán amikor szembesülnek a gondokkal, amelyek számukra megoldhatatlanokká is nõhetnek, akkor egyszerûen túladnak szerencsétlen állaton.

Megesett, hogy egy terhessége ötödik hónapjában lévõ kismama egy két hónapos kismacskával jelent meg a rendelõben. A kismacska tele volt bolhával. Miután az állat megkapta a kezelést, kiderült, hogy nemcsak egy légtérben él a hölggyel, hanem egy 35 négyzetméteres garzonban együtt tartják további tucatnyi macskával, és ugyanannyi vadászgörénnyel!

Sok példát sorolhatnának az állatorvosok arra, hogy egyesek megkérdezésük és beleegyezésük nélkül, illegálisan rájuk testálnák megunt kedvenceinket. Felelõtlenségük megbocsáthatatlan! Találtak már cipõsdobozban fedéllel lefedve, a rendelõ ajtaja elé lerakva tengerimalac mamát két kölykével, dobtak már át a kerítésen keresztül csuklyáspatkányt kalitkában - egy falat ennivaló nélkül, utazótáskában két kölyökmacskát, amelyek olyan macskanáthásak voltak, hogy csak úgy folyt a szemükbõl és az orrukból a váladék. Csupán egy cetli volt a táskára tûzve: "Gyógyíts meg minket!"

Ezek az állattartók rendszerint nem fedik fel magukat, mert félnek a megszégyenüléstõl, és saját kudarcukat sem merik vállalni. Másrészt arra számítanak, hogy ha egy állatorvoshoz „passzolják el” az egykori kedvenceket, akkor a doktor már csak a szakmájából fakadó állatszeretetbõl is segít mindent megtenni a kidobott, kivert állatok megmentéséért. Az utóbbi hónapok történéseibõl vett és felsorolt esetek szerencsésen végzõdtek, mert valamennyi állatot sikerült meggyógyítani és szeretõ, gondoskodó új gazdihoz juttatni, de sajnos voltak ellenpéldák is, hiszen belátható: minden kidobott állatot a legjobb szándék ellenére sem lehet megmenteni.

Egy szomorú ellenpélda: télvíz idején, amikor mínusz 20 fok körüli volt a hõmérséklet, egy két hónapos kölyökkutyát kötöttek pórázon éjjel egy állatorvosi rendelõ ajtajához, a nyakában egy cédulával, amin ez állt: „Gazdit keresek”. Se egy takaró, se élelem, se egy doboz, amiben meghúzhatta volna magát! A szerencsétlen állatot reggel nyitáskor találták meg, de már nem lehetett segíteni rajta. Megfagyott. Az emberi felelõtlenség, meggondolatlanság sajnos gyakorta határtalan.

Ezekbõl a példákból is látszik: mennyire fontos, hogy akik csupán merõ szeszélybõl, meggondolatlanságból, hirtelen „felindulásból” vesznek otthonukba kisállatot, vagy mert csupán „sikk” felkapott fajtát tartani, azok ezt ne tegyék meg! Ne egy szerencsétlen állat fizessen az életéve egy elhamarkodott, meggondolatlan döntésért, egy súlyos emberi tévedésért!
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra