Kedvenceink tavaszi ivarzásáról

A hírtelen jött jó idõ az emberek számára kellemes, az állatoknak is "jó"

Minden év tavaszodó idõszaka társállataink számára (a kutyákra, macskákra) egyet jelent a párzási idõszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok ellenõrizetlen szaporodása okolható többek között a kóbor állatok magas számáért. A négylábú háziállataink szaglószerve sokkal fejlettebb, mint az emberé, így akár kilométerekrõl is megérezheti a hím állat azt, hogy valahol tüzelni kezdett egy nõstény (akkor aztán mindenáron oda akar menni). A macskák ivarzásából a tömbházban élõ lakosság csak a macskazenét érzékeli (a macskák hangosan nyávognak), a kutyák nemi folyamatára pedig a megszaporodott kóborló állatból lehet következtetni.

Alaptalan félelmek a tüzelés miatt elkóborolt kutyáktól

A tüzelési idõszakban nem ritka, hogy elszöknek a kedvencként tartott állatok. Gyakran (alaptalanul) riadalmat keltenek az emberek körében. Van, hogy az elkószált állatok soha többé nem kerülnek vissza gazdáikhoz, mert jármûvek kerekei vagy más eszközök, illetve személyek áldozataivá válnak (kirakott mérgeket kóstolnak, drót-sintér hurokba akadnak, vagy az erõkben a vadászok állják útjukat).

Gyakorta okoznak ilyenkor baleseteket az elcsavargott kutyák: a megriadt ember az idegen állatot valamilyen eszközzel távozásra kívánja kényszeríteni (fadarabok, kövek formájában), az állat pedig a farkastörvény alapszabályát használva - legjobb védekezés a támadás - okoz balesetet.

A túlszaporodás

Az igazi problémák az ivarzás után 1,5-2 hónappal késõbb kezdõdnek: az elcsavargott – gazdátlan egyedek hím tagjai bepározták a nõstényeket, a szuka kutyák leellenek. A kóbor - jövendõ anyaállatok - pedig egyszerûen az utcán, a bokor alatt, az árokban adnak életet utódaiknak. Van, hogy az anya és kölykei is elpusztulnak a folyamatban, de legtöbb esetben életképesek maradnak, az anya felneveli kölykeit, semmi baj nem történik, "csak" a kóbor állatok egyébként is magas száma tovább növekszik.

Megelõzhetõ a folyamat! Kedvencként tartott állatainkat ne szaporítsuk, ne termeljünk kóborrá váló állatokat. Az ivarzási idõszak alatt fokozottabb óvatossággal sétáltassuk a kijelölt helyeken õket, és ne engedjük pározni. Legjobb lenne az állatokat ivartalanítani, ehhez állatorvosa tanácsát kell kikérnie.

Az állatvédelmi törvény szigorodása révén, és a környezetünkre tudatos állattartás irányelvei alapján is célszerû állatainkat felelõsebben, jó gazda gondosságával (szocializáltan) tartani.

Az állatvédõk törekvései ellenére a kóbor állatok száma nagyobb mértékben nem csökken. A menhelyek dugig állatokkal, a prevenciós programjainknak pedig hosszútávon van csak mérhetõ eredménye. A felelõtlen szaporítók – tenyésztõk pedig lassan ébrednek rá a saját maguk által gerjesztett (eladhatatlan állatokból képzõdõ) kóbor állat problémára, és arra, hogy eredményt tevékenységük szûkítésével érhetünk csak el.

Világunkat Mi magunk alakítjuk, Ön is legyen Állatvédõ!

Seres Zoltán
Orpheus Állatvédõ Egyesület
Állatbarát Web Kuckó

Adó 1% az állatvédelemre: Orpheus Egyesület - 18464654-1-06