Laboratóriumi patkány: Kevés kórokozó, kevés reakció
Laboratóriumi és vadon élõ rágcsálók immunrendszerének összehasonlítása nyomán amerikai kutatók kimutatták, hogy a vadon élõ állatok immunrendszere jobban mûködik, és ezért a piszkos patkányok egészségesebbek, mint steril körülmények között tartott laboratóriumi társaik.
Lehet, hogy a túlzott higiénia gyengíti le az emberi szervezetet, és így könnyebben kapunk el fertõzéseket, betegségeket?!? Dr. William Parker tanársegéd az észak-carolinai Duke egyetem orvosi munkatársaival ellenõrzött körülmények között akart utánajárni annak a kérdésnek, hogy a tisztaságmániás ipari társadalmakban miért fordulnak elõ nagyobb arányban az allergiás és az autóimmun betegségek, s az eredményt a „Scandinavian Journal of Immunology” címû tudományos folyóirat publikálta – adta hírül a Duke egyetem közleménye.
Az általános feltételezés szerint – bár két különbözõ immunválaszról van szó – az allergiát és az autoimmun betegséget egyaránt az okozza, hogy a higiénikus körülmények között élõk szervezete nem harcol nap mint nap a környezet számtalan ellenségével.
A népszerû hipotézist nem támasztották még alá állatkísérletekkel, s a publikált tanulmányok mind speciális patogénekre vagy élõsködõkre vonatkoztak.
A Duke egyetem kutatói Wisconsinban befogott, vadon élõ házi egereket és Észak-carolinából származó falusi és városi patkányokat hasonlítottak össze az egyetemen steril körülmények között felnevelt laboratóriumi állatokkal, és mérték a vérben található ellenanyagok mennyiségét.
A vadon élõ rágcsálók vérében a várakozásnak megfelelõen magasabb volt a paraziták ellen védõ IgE immunoglobin (amely túlzott mennyiségben allergiát okoz), hiszen az állatok sokféle parazitával találkozhattak. A vadon élõ állatok vérében az autoimmun betegségeket okozó IgG immunoglobinból viszont egy szokatlan fajtát, az úgynevezett „polireaktív, autoreaktív IgG-t” találtak nagy mennyiségben, miközben a steril körülmények között tartott állatoknál a polireaktív, autoreaktív immunglobulinok IgM típusúak szoktak lenni.
Míg a laboratóriumi állatoknál a fenti magasabb immunglobulin szintek már-már kórosak, a vadon élõ állatok esetében viszont sem allergiás, sem autóimmun reakciót nem okoztak.
Valószínûleg az lehet az ok, hogy a vadon élõ állatok életük során sokféle ellenanyagot gyûjtöttek, nem csak néhány mintából termeltek nagy mennyiséget – áll az egyetem közleményében.
