A hõmérséklet emelkedése miatt a nyári idõszakban olvad a jég az Északi-sarkon és ez veszélyezteti a jegesmedvék és az ott élõ állatok életét. 1978 óta 35 százalékkal kisebb területet fed nyáron a jégtakaró, a jég vastagsága pedig 40 év alatt 40 százalékkal lett vékonyabb.
Az északi-sarki állatok egyik fontos lételeme a jég. A jégen hozza világra kicsinyeit a fóka és azon szoptatja azokat. Úszó jégtáblákon közlekedik a rozmár és a jégen keresik élelmüket a tengeri madarak. A jegesmedve, amelybõl jelenleg 22 ezer példány él, egyre kevesebb kis jégszigetet talál, ahol hosszú órákon keresztül várhatja kedvenc csemegéjének, a kis zsíros fókának a vízbõl való felbukkanását. Ilyen szigetek keresése közben ma már egyre hosszabb távolságot kell úszva megtennie és a kutatók egyre több megfulladt állattal találkoznak. Bár a medvék ügyes úszók - 30-40 kilométert nagyobb fáradtság nélkül képesek megtenni a tengervízben - az új helyzetben gyakran kénytelen 100 kilométert is leúszni. Megesik, hogy sokkal kevesebb élelemmel, például madártojással kell megelégedniük, ez alultápláltsághoz, és ugyancsak pusztulásukhoz vezet, mivel egy kifejlett állatnak napi 2 kg zsírra van szüksége. A nyári idõszak kitolódása júniustól októberig öt nehezen túlélhetõ hónapot jelent nekik - írta Corriere della Sera címû olasz napilap.
A kutatók szerint a felmelegedés és a széndioxid okozta üvegház-hatás miatt a nyári jégtakaró 2080-ra teljesen el is tûnhet, akkor pedig eltûnnek a jegesmedvék is. A fajta sorsa annyiban függ az embertõl, amennyiben az ember felelõs ezért az ökológiai károkozásért.
(MTI - Róma)