Fõként a sünöktõl kell távol tartania magát és háziállatait annak, aki el akarja kerülni a kullancs által okozott fertõzéseket - ez az egyik tapasztalata a Kullancs Szövetség (KSZ) által május végén meghirdetett kullancs-visszaküldési akciónak
A magánszemélyek, fõként orvosok és állatorvosok által alapított - idõközben közhasznú egyesületté alakult - KSZ fõ célja a hazai kullancsfajok és az általuk terjesztett kórokozók elterjedési térképének elkészítése, ami az eredményesebb megelõzést szolgálja. A visszaküldési akció a vártnál is sikeresebbnek bizonyult - mondta a szövetség keddi értékelõ tájékoztatóján dr. Xantus Gábor, a szövetség titkára. Már a meghirdetés utáni elsõ hétvége után kétszázötvenen küldték el - speciális egységcsomagban - a belõlük eltávolított rovart, mostanra pedig több mint 1200 minta érkezett a KSZ címére. A szövetség tagjainak idén megduplázott, összesen kétmillió forintos adományának köszönhetõen végül a tervezett kétszázötven helyett több mint négyszázötven rovart vizsgálhatott meg az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum.
Lyme-kórt okozó - egy vagy több - Borrelia baktériumot mutattak ki a kullancsok 17,3 százalékában. A baktériumok közül az elsõsorban ízületi változásokat okozó bizonyult a legritkábbnak (a fertõzött kullancsok 8,2 százalékában találtak ilyet), az idegrendszeri megbetegedéssel járó 39,8, a bõrelváltozásokat elõidézõ baktérium pedig 52 százalékban fordult elõ. A kutatások kimutattak egy eddig itthon ismeretlen Borrelia alfajt is - közölte dr. Gasparics Roland Gábor a géndiagnosztikai központ munkatársa.
Az ízületi bántalom kórokozójának tipikus hordozói a kisrágcsálók, a mókusok, az õzek és a sünök, az idegrendszert megtámadóé a rigófélék és a sünök, a bõrelváltozást okozóké az erdei egerek, pockok és szintén a sünök. A legtöbb fertõzött kullancs Gyõr-Sopron-Moson, Komárom-Esztergom és Pest megyébõl, valamint Budapestrõl érkezett, de Csongrád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas és Veszprém megyei mintákban is találtak veszélyes baktériumokat.
Egész évben védekezni kell a kullancsok ellen - hívta fel a figyelmet dr. Kapiller Zoltán, a Kullancs Szövetség elnöke. A természetben gyakran megfordulók rendszeresen ellenõrizzék, nincs-e rajtuk vagy gyerekükön kullancs, és amint lehet, szakszerûen (a gyógyszertárakban kapható speciális kanállal) távolítsák el a rovarokat. Õsszel és télen pedig ajánlatos beadatni a háziorvossal az agyvelõ- és agyhártyagyulladás elleni védõoltásokat - tette hozzá.
Dr. Muzsay András, a KSZ alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kullancsok komoly veszélyt jelentenek a kutyákra, macskákra is, ráadásul róluk könnyen átkerülhetnek az emberre - ezért mindenképpen érdemes a hobbiállatok elõzetes védettségét eredményezõ kezeléseket elvégeztetni. A vizsgálatok korántsem értek véget - hívták fel a figyelmet a KSZ vezetõi. A fertõzött kullancsok beküldõit további vérvizsgálatra hívják, hogy kiderüljön: a fertõzött rovartól elszenvedett csípés mekkora eséllyel okozhat megbetegedést. Háromszáz embert pedig azért vizsgálnak majd meg, hogy megtudják, van-e összefüggés az egyes vércsoportok és a kullancsok támadási hajlandósága között.
Az értékes tudományos anyagnak számító több mint 1200 minta az Országos Epidemiológiai Központ vírusdiagnosztikai laboratóriumába kerül, ahol igyekeznek képet alkotni a kullancsok által terjesztett vírus-kórokozók gyakoriságáról és földrajzi elterjedésérõl is.