rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Alszanak-e a halak?

  • Mindenkinek szüksége van a pihenésre, a regenerálódásra

    A halaknak is van napi ritmusuk, a pihenés és az aktív szakasz az õ életükben is váltakozik. Bár ahány hal, annyiféle alvási szokás...

    Mindenkinek szüksége van alvásra. Esténként mi is felöltjük pizsamánkat és befekszünk pihe-puha ágyacskánkba, behunyjuk szemünket és elkalandozunk az álmok világába. Szívünk lelassul, izmaink elernyednek, légzésünk is nyugodtabbá, egyenletesebbé válik.

    Óránkét egyszer vagy kétszer átfordulunk a másik oldalunkra, és ez idõ alatt teljesen kikapcsoljuk külsõ környezetünket. Embere válogatja, de általában 8 órát alszunk naponta- ez életünk egyharmadát teszi ki.

    A váltakozó napi ritmus

    De vajon hogyan mûködik ez az állatoknál? Ahány állat, annyiféle alvási szokás. Az állatok alvását mégis a legjobban így jellemezhetjük: egy pihenési fázis, amikor részlegesen vagy teljesen öntudatlanok, a testi funkcióikat lelassítják, mozdulatlan testalkatot vesznek fel, csökkentett éberségi - bár a külsõ jelekre bármikor reagálni tudó - állapotba vonulnak.

    Az állatoknak is van napi ritmusuk , a pihenés és az aktív szakasz az õ életükben is váltakozik. Ez a legtöbb állatnál az emberekhez hasonlóan mûködik: rohangálnak, intézik a dolgaikat napközben, majd éjszaka nyugovóra térnek. Ez azonban nem feltétlenül jelent alvást, néhányuknak elegendõ a "relaxáció" is. Nos, akkor mi a helyzet a halakkal? Úgy hisszük, õk sem különböznek a többi állattól, bár ez még mindig vitatott kérdés.

    Néhányuk teste lelassul és belépnek egy nyugalmi fázisba , melyet hívhatunk akár alvásnak is. Erre bizonyítékként szolgál az, hogy az éjszaka közepén a korallzátonyok között úszkáló könnyûbúvárok gyakran simogatnak vagy emelnek ki a vízbõl halakat anélkül, hogy azok felébrednének (természetesen sértetlenül helyezik vissza õket a "helyükre").

    Valamint több akváriumtulajdonos is megerõsíti, hogy a trópusi édesvízi fajok rögtön sötétebb helyekre húzódnak vissza, amikor hosszabb sötétség után felkapcsolják a szobában a villanyt. Mivel a halaknak nincs szemhéja, így nem egyszerû megállapítani, hogy alszanak-e vagy sem.

    Miért alszunk?

    Senki sem tudja biztosan, hogy miért alszunk. De annyi bizonyos, hogy az alvásnak két nagyon fontos funkciója van: regenerálja (helyreállítja) testünket, a hosszadalmas nap után új energiával töltõdik fel testünk, az állatok pedig általa alkalmazkodnak a külsõ környezeti változásokhoz, így energiát spórolhatnak meg és táplálékra sincs szükségük.

    Az alvási szokások különbözõek

    Az alvás a különbözõ halaknál különbözõ formában jelenik meg. Néhány hal és kétéltû faj csökkenti a tudatosságát, de soha nem válik teljesen öntudatlanná, mint mi, emberek. Ez azt jelenti, hogy kevésbé figyelnek környezetükre, de agyuk éppúgy mûködik, mint az aktív szakaszban. Az éberség és az alvás között "lebegnek" félúton.

    Néhány halfaj téli álmot alszik , hibernálják testüket, anyagcsere-folyamatuk pedig fokozatosan lelassul - bár ez nem teljesen azonos az emlõsök téli álmával -, a hõmérséklet csökkenésével folyamatosan lassul anyagcseréjük, aktivitásuk, és bódulatba esnek, még táplálkozni sem kelnek fel. A halak rendszerint a tó fenekére visszahúzódva töltik "téli álmukat".

    A nyáron alvók

    Vannak azonban olyan egyedek is, amelyek nem télen esnek "kábulatba" vagy álomba, hanem nyáron, ezzel védve magukat a forró nyári meleg okozta kiszáradástól. Ilyen például az afrikai tüdõshal, amely beássa magát az iszapba, amelynek védelmében várja meg a száraz évszak végét. A ponty hasonlóképpen "jár el": télen, félig beásva magát az iszapba várja a jobb idõket.

    Trópusi országokban nem a tüdõshal az egyetlen, amely az iszap védelmében - egy lyukon keresztül lélegezve - várja a száraz idõszak végét , ilyen az akletterfische (Anabas testudineus) is. A Gangesz folyó torkolatánál azonban van egy olyan hal, amely teljesen beássa magát az iszapba, egyedül a farka vége lóg a vízbe- ezen keresztül lélegzik!

    Néhány hajfal mozdulatlanul tölti az éjszakát , míg mások, mint például a sziklahal vagy a fûrészes sügér, egyáltalán nem alszik, csupán a sziklák védelmében pihennek egy kicsit, uszonyaik azonban ezalatt is mozognak. A macskahal viszont napközben pihen, ilyenkor felúszik a felszín közelébe, és egy úszó fatörzs alatt vagy a part közelében keres menedéket.

    Napi szieszta

    Vannak olyan fajok is, amelyek minden gond nélkül szundikálnak napközben is. A bohóchal egyik kedvenc szokása például, amikor az oldalán fekve az akvárium alján szunyókál- sikeresen a rémületbe kergetve az akváriumtulajdonost. Azt hihetnénk, hogy halott vagy beteg, pedig csak pihen!

    Elmondhatjuk tehát, hogy a halak is alszanak valamilyen módon, lehet, hogy csak lelassulnak, de az is lehet, hogy teljesen mozdulatlanná válnak. Annyi bizonyos azonban, hogy a víz legapróbb fodrozódása is megzavarja pihenésüket. Mindazonáltal õk is pihennek, akárcsak mi...

    Maxima / egyperces


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hobbiállat terápia a fiatalkorúak börtönében

    Kutya, hal, papagáj - állatterápia raboknak

    Háziállatokkal próbálják meg nevelni a rabokat a szirmabesenyõi fiatalkorúak börtönében.

    Kutyák, hörcsögök, papagájok és halak segítenek a nevelõknek a fiatal elítéltek érzelmi és értelmi nevelésében. A program egyelõre kísérleti jellegû. A szirmabesenyõi fiatalkorúak börtönében kedden megtartott egészség napon debütáltak az állatok elõször. Ha a program sikeres lesz, más börtönökben is bevezetik az úgynevezett kisállat terápiát.

  • A szúnyogok nyálából fedhetõ fel az általuk terjesztett kór jelenléte

    Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy új módszert a szúnyogok által terjesztett vírusos betegségek felderítésére, segítségével feleannyi idõ alatt ki lehet mutatni egy bizonyos terület fertõzöttségét, mint eddig.

    A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte komoly veszélyt jelentenek. Egyesek, mint a malária, csak bizonyos területeken jellemzõek, mások viszont - köztük a dengue-láz, a nyugat-nílusi vírus és a Chikungunya-láz - váratlanul felüthetik fejüket új vidékeken is.

  • Soha nem látott mértékben csökken az élõvilág sokfélesége

    A Magyar Természetvédõk Szövetsége arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémákat, fajokat és azok genetikai variációit magába foglaló biológiai sokféleség (biodiverzitás) eddig soha nem tapasztalt mértékben csökken.

    Az élõvilág sokszínûségének eltûnése az emberiségre nézve is veszélyes, hiszen az biztosítja az élelemtermeléshez és az egészséges környezethez szükséges erõforrásokat. Az élõvilág sokfélesége naponta csökken.

  • Fülöp új gazdit kapott

    A három éves, kan, tacskó keverék kutya egy magánház udvarán élt társával. Az állat gazdája betegségekkel küzdött, miatt kénytelen volt megválni az állatoktól. A sajnálatos helyzetet az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ csapata nem hagyhatta így...

    A kutyus játékos, szocializált, emberekhez - állatokhoz szokott, és szeretõ gazdiját siratva keresett új reményt. Néhány hónapos gazdikeresõ után a kutyát egy állatszeretõ család megismerte, majd úgy döntött, hogy örökbe fogadja.

  • Elõzzük meg az állatkínzást!

    Legyél Te is Állatvédõ!

    Az emberek végtelenül sokat bántalmazzák az állatokat. A továbbiakban megtudhatod, hogyan segíthetsz az állatkínzás megelõzésében. Az állat is élõlény, de sajnos nem minden ember tekinti annak.

    Az állatokkal szembeni erõszaknak több formája is létezik, ezek történhetnek szándékosan vagy akaratlanul. Az állatkínzás megelõzése nagyon fontos, fõleg, hogy az emberi érzéketlenség napról-napra általánosabb lesz.

  • Szuperintelligens varjak

    Az új-kaledón varjakról eddig is ismert volt, hogy képesek az eszközhasználatra, megértenek egyszerû fizikai törvényszerûségeket, felismerik egymást és különbözõ embereket. Most kiderült, hogy még ennél is okosabbak: többrétû, viszonylag nehéz problémákat képesek különbözõ eszközökkel megoldani.

    Ez arra utal, hogy a madarak képesek összetett, sõt ok-okozati gondolkodásra - írták Alex Taylor új-zélandi kutató és kollégái. Vizsgálatuk során hét varjút bonyolult feladat elé állították.

  • Póráz, nyakörv, kutyaház adományt várnak az állatvédők

    Póráz, nyakörv, kutyaház adományt várnak az állatvédőkÁllatokat mentünk, utcára kidobált, bajban lévő kutyusokat, cicusokat. Naponta több olyan utcáról megmentett védencünk van, akit féregteleníteni, parazita mentesíteni, oltani, chipezni, tanítani, gazdihoz segíteni kell. Jól jönne egy kis segítség! Várjuk cégek, magánszemélyek segítő felajánlásait. Elsősorban póráz, nyakörv, kutyaház, eledel, játékok (teniszlabda) tehetné jobbá az állatmentő tevékenységeinket. Aki támogatja az állatok megmentését, az évente a nyolcszáz utcáról megmentett állat életének jobbá tételéhez járul hozzá. A legapróbb segítséget is hálás köszönettel fogadjuk!

  • Állatbarát Mesepályázat 2004/2005

    Kreatív alkotói pályázatot indítunk, melyben részt vehetnek fiatalok és öregebbek egyaránt! Olvasd el a részleteket, és küldd be az általad megírt mesét!

  • Filip is szeretõ gazdihoz került!

    A kölyök, kan, vizsla kutyára egy fa alatt találtak állatbarát gyerekek, akik szülei azonnal értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet, hogy az állat megmeneküljön az utcáról.

    A kutyust a beszállítást követõen, az állatvédelmi telepen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük, egészségügyi ellátásban részesítettük.

    A nagyon játékos, könnyen tanítható kölyök kutyus gyorsan gazdira talált.

  • Az anyai gondoskodástól függ az emlõsök agymérete

    Ha egy állatnak különösen nagy az agya, az magas fokú intelligenciára, ügyességre utal: ebbe csoportba elsõsorban az emlõsök, köztük is leginkább a fõemlõsök, fogascetek, kutyafélék tartoznak. Biológusok most felfedték, miért épp õk: a fõszerepet az e fajokra jellemzõ anyai gondoskodás játssza. Vera Weisbecker, a németországi Friedrich Schiller Egyetem és Anjali Goswami, az angliai Cambridge-i Egyetem kutatói csaknem kétszáz erszényes és több mint négyszáz méhlepényes emlõs agyméretét hasonlították össze. A két csoport csak távoli rokona egymásnak, és egymástól függetlenül alakult ki körükben a nagy agy.

  • Kimentették az ártérbe szorult vadállatokat Fejérben

    Az áradás a vadon élõ állatok életterét is nagyban veszélyezteti. Az erdei állatok megmentéséért bárki tehet: kellõen körültekintõen közlekedjünk!

    Az állatok átterelésének idejére lezárták a 6-os fõút 38. és 52. kilométere közötti szakaszát

    Az ártérbe szorult vadállatok biztonságos részekre terelése miatt egy idõre lezárták a 6-os fõút 38. és 52. kilométere között szakaszát - közölte a rendõrség hétfõn.

  • Gazdihoz került Cirmi, Barna, Zozo, Mexi, Pracli, Bamba

    Praclit a törékeny csöppséget állatbarát találta, Bamba egy vödörben lett testvéreivel együtt kidobva, úgy leltünk rá. Mexi és Zozo együtt kószáltak egy veszélyes úttesten, ott fogtuk be õket, Barna a fajtatiszta golden kutyát egy utcában találtuk, Cirmi cica egy udvarba tanyázott le, ahol az ott lakók nem nézték jó szemmel, a család kérte az elszállítását. Mind a hatuk gazdihoz került.

    Sajnos nagyon sok további állat vár szeretõ és felelõs gazdi személyében megmentõre. Várjuk örökbefogadók jelentkezését.

  • Kis magyar állatvédelem - Aki piál, az kínozhat?!

    Szinte nem telik el nap anélkül, hogy - igaz, többnyire „mínuszos„ hírben - de ne tudósítanának a lapok valamilyen újabb, elborzasztó esetrõl, ahol az áldozatok védtelen, kiszolgáltatott kutyák voltak szörnyûséges kínokra ítélve. (Szegény macskákról nem írnak, õk kevésbé fontosak, pedig velük még kegyetlenebbül bánik el az „ember”, már születésük pillanatától)

    Legutóbb a BORS adott le a fura esetekrõl két, önmagában is rettentõ hírt.

  • Milliószám pusztulnak a cápák

    Legalább 7,8 millió cápát ölnek meg évente Dél-Afrika partjainál véletlenül, más állatok számára kikészített horgokkal - állítja egy kutatás. A véletlenül kifogott állatok között mintegy 34 ezer tengeri madár és 4200 tengeri teknõs van évente Dél-Afrika nyugati partjainál, Namíbiánál és Angolánál. A WWF dél-afrikai kirendeltsége és a Birdlife Dél-Afrika múlt héten közölte a lehangoló jelentést. Az állatokat a halászhajókon használt, több kilométer hosszú zsinegekre erõsített csalis horgok vonzzák, melyeket egyébiránt tonhalaknak és tõkehalaknak szánnak.

  • BNV-znek az Állatvédõk

    A Budapesti Nemzetközi Vásárról jelentjük:

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesülettel is találkozhatnak azok, akik felkeresik a 2011-es Budapesti Nemzetközi Vásárt. A rendezvényen a gyártók / kereskedõk mellett a szervezõk meghívására nonprofit szervezetek is részt vehettek. Az Orpheus a felelõs állattartás jegyében információs standján az arra járó több ezer látogatót a rendezvény egész ideje alatt kiadványokkal (matricákkal, plakátokkal, naptárakkal) ajándékozza meg.

  • Gazdihoz kerültek: Ezel, Rexer, Lizi, Bea, Szefi, Lõrincz, Alek

    Ezel, Rexer, Lizi az utcán, nagy forgalmas utakon (maguk és a közlekedõk életét is veszélyeztetve) kóboroltak. Bea és Szefi, Alek kölökként kerültek utcára, gyengén és kiszolgáltatottan várták az életmentõ segítséget. Lõrinc kutya felelõtlenül volt tartva, rendszeresen az utcára került, így a hatóság kérésére lett közterületrõl összeszedve, így került az Orpheus Állatvédelmi Központjába.

    Sok szeretetre méltó, megmentését váró további négylábú várja felelõsen gondolkodó és szeretõ gazdi jelentkezését.

  • Véres játék: kutyaviadal

    Amerikában virágkorát éli az illegális állatviadalok szervezése. Az állatvédõk titkosügynökként beépülnek illegális csoportok tagjaiként a szervezõk közé, így próbálják meg felderíteni, hogy hova is futnak a szálak. A szervezõk fejei között gazdag üzletemberek, sportemberek, közéleti személyek is akadnak.

    Az állatok harcoltatását kemény fizikai állóképességi próbák, gyilkolási tesztek elõzik meg. Ezután indulnak a "game dog-ok" az életre - halálra menõ mérkõzésekre. A küzdelemre 500 dollár a legolcsóbb jegy, és dollár ezrekben cserélnek gazdát az illegális fogadások révén a pénzkötegek.

  • Egy teljes kutyacsaládot dobott valaki utcára

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett Ebrendészetet egy állatbarát értesítette a városrészébe költözött kóbor kutyacsaládról. Az anya-és apakutya társaságában két kölykük is ott tanyázott a szegedi kertváros hideg utcáján. Nagy a valószínûsége, hogy a kutyacsaládot korábbi tartója egyszerûen szélnek eresztette.

    Az állatokat rövid idõn belül sikerült a szakembereknek megfogni, majd az Orpheus állatvédelmi telepére kerültek beszállításra.

  • Rókák az utcákon

    Kukákban keresnek élelmet

    Veszettséget már nem, más fertõzést azonban terjeszthetnek azok a rókák, amelyek egyre merészebbek és egyre gyakrabban kóborolnak falvak, városok közelében a Dunántúlon. Az állatok éppen a veszettség elleni hatékony védekezés miatt szaporodtak el, és emiatt nem félnek az emberek közelségétõl sem.

    10-12 róka kutat élelem után éjszakánként a zalakarosi kukákban. A szakemberek szerint Zalában a lakott területeken egyáltalán nem ritka látvány a róka.

  • Robotfóka segít az Alzheimereseknek

    Japánban az Alzheimer-kór enyhítésére egy robotfóka-terapeutát használnak

    Az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítésére is alkalmas terapeuta bébifóka-robotot fejlesztettek ki a Japán Tudományos és Technikai Intézet (AIST)munkatársai. A Paro névre hallgató mû-bébifóka antibakteriális bundája alatt számtalan érzékelõt és mikromotort rejt, így majdnem úgy viselkedik, mint egy igazi élõ állat: mozog, kacsint a szemével, reagál a simogatásokra és egyéb emberi gesztusokra.