"Az állatokat felhasználni olyan jelentéktelen célokra, mint kozmetikai kísérletek és a szõrmedivat, nem az emberi jólétet szolgálja, hanem az emberi hiúságot és az anyagi hasznot segíti elõ."
A világon 1998-ban 27 millió nyércet és 4,5 millió rókát tenyésztettek, más fajták tenyésztése milliós nagyságrendû. Az 1980-as években ez a szám 30 százalékkal magasabb volt.
Minden a divat diktátoraitól függ? Vagy a vásárlói piac erejétõl? Vagy egyszerûen az élõlények általunk kialakított képétõl? Van értékítélet?
A prém-és szõrmekészítésnek is története van: míg a régmúltban az õsember a barlangban lakott, a megélhetésre bevadászott vadállatok prémeit használta a bõre megvédésére, azaz létszükségleteit elégítette ki. Mára, a központi fûtés és az összkomfort korában emberi hiúság és sznobizmus, azaz a divat és versengés diktálja a trendeket.
A jelen: évente sok tízmillió élõlény pusztulása árán válik valósággá.
Nagy prémtermelõ országok:
Dánia: 10 millió,
Finnország: 4,5 millió,
Hollandia: 2,8 millió,
USA 2,7: millió,
Ororszország: 2,6 millió,
Svédország: 1,4 millió.
...stb...
Magyarország: húszezer róka, soktízezer nyérc, csincsilla...a prémcélból tenyésztett állatok mennyisége...
Az iparosodott prémgyártás:
1. Hosszú, (gyakran már születéstõl kezdõdõ) gyötrelmes hizlalás, tárolás. Monoton kínszenvedés, ingerszegény, talpalatnyi élettérrel.
2. A feldolgozás kezdete: mészárlás
Rókát ölnek: az áramot a végbelébe és a szájába vezetik, hogy a szõrme ne sérüljön... Ezzel növelik az "áru" értékét.
Gyilkológép: a nyérceket, csincsillát beleteszik a szerkezetbe, a kipufogógázt csövön visszavezetik a belsõ térbe. Így gyötrelmes haláltusát okoznak az állatoknak, de a szõrme nem sérül meg...
3. A mészárlás után dolgozzák össze a szõrméket.
Szõrök osztályozása: itt dõl el, hogy milyen minõségû termék készül az állati prémbõl... Minél kegyetlenebb az eljárás, annál jobb a minõség...
Mi a szõrmekikészítõk célja? Az, hogy az emberi társadalom felsõ rétegének (ami 1%-unkat sem éri el) sznob igényeit kielégíthesse...
A prémipar profitja állatok millióinak életébe kerül!
Az összkomfort korában nem létkérdés más bõrét-szõrét felvenni...
Hogy mi készül a sok millió kisállat bõrébõl, szõrébõl?
Bundakabát, bõrkabát, cipõ, mellény, kulcstartó, kabala, asztali díszek, gallérok, kesztyû...
Az állatok ösztönszerûen menekülnének a kényszerû vesztõhelyrõl, de esélyt sem kapnak, mert vastag rácsok közt végzik. Tényleg ennyire kell a profit, az óriási árbevétel?
A valódi bundákat helyettesíthetné a sokkal tartósabb, könnyebben kezelhetõ mûszõrme, mûirha... Ezek a termékek esztétikai szempontból ugyanolyan értékûek, mint a valódiak.
A divat áldozatai:
Ne vásárolj prémkabátot, szõrgallért, bundakesztyût! Ezzel is csökkenni fog az igény, és a termelés - a kínálat is!
Egy bunda állati élet értékekben mérve:
leopárdbunda = 6 leopárd,
fókabunda = 8 fóka,
kutya-farkas bunda = 12 kutya, farkas
rókabunda = 18 róka,
vidrabunda = 20 vidra,
nutriabunda = 30 nutria,
mókusbunda = 40 mókus,
nercbunda = 50 nerc,
csincsillabunda = 150 csincsilla.
Ne vegyünk szõrmét! Így sokkolhatjuk a piacot, és nem ölnek annyi állatot szõrmecéllal.
Orpheus Állatvédõ Egyesület
A bundájától megfosztott állat teteme
Egy gyanútlan strandolót a lábánál fogva rántott a mélybe a szörnyeteg, de szinte egy időben, nem messze szinte ugyanez a baleset történt meg. Horrorfilmekbe illő rejtély a napfényes parton. Két cápatámadás sokkolta egy floridai strand fürdőzőit szombaton. Az első áldozat derékig állt a vízben, amikor egyszer csak eltűnt. Lábát egy cápa ragadta meg, lehúzta, de csodával határos módon sikerült megmenekülnie. Alig pár perccel később egy 43 éves szörfös is támadás áldozatául esett, ráadásul nem messze az előző helyszínétől.
Hogyan váljunk falkavezérré kutyánk számára
