"Az állatokat felhasználni olyan jelentéktelen célokra, mint kozmetikai kísérletek és a szõrmedivat, nem az emberi jólétet szolgálja, hanem az emberi hiúságot és az anyagi hasznot segíti elõ."
A világon 1998-ban 27 millió nyércet és 4,5 millió rókát tenyésztettek, más fajták tenyésztése milliós nagyságrendû. Az 1980-as években ez a szám 30 százalékkal magasabb volt.
Minden a divat diktátoraitól függ? Vagy a vásárlói piac erejétõl? Vagy egyszerûen az élõlények általunk kialakított képétõl? Van értékítélet?
A prém-és szõrmekészítésnek is története van: míg a régmúltban az õsember a barlangban lakott, a megélhetésre bevadászott vadállatok prémeit használta a bõre megvédésére, azaz létszükségleteit elégítette ki. Mára, a központi fûtés és az összkomfort korában emberi hiúság és sznobizmus, azaz a divat és versengés diktálja a trendeket.
A jelen: évente sok tízmillió élõlény pusztulása árán válik valósággá.
Nagy prémtermelõ országok:
Dánia: 10 millió,
Finnország: 4,5 millió,
Hollandia: 2,8 millió,
USA 2,7: millió,
Ororszország: 2,6 millió,
Svédország: 1,4 millió.
...stb...
Magyarország: húszezer róka, soktízezer nyérc, csincsilla...a prémcélból tenyésztett állatok mennyisége...
Az iparosodott prémgyártás:
1. Hosszú, (gyakran már születéstõl kezdõdõ) gyötrelmes hizlalás, tárolás. Monoton kínszenvedés, ingerszegény, talpalatnyi élettérrel.
2. A feldolgozás kezdete: mészárlás
Rókát ölnek: az áramot a végbelébe és a szájába vezetik, hogy a szõrme ne sérüljön... Ezzel növelik az "áru" értékét.
Gyilkológép: a nyérceket, csincsillát beleteszik a szerkezetbe, a kipufogógázt csövön visszavezetik a belsõ térbe. Így gyötrelmes haláltusát okoznak az állatoknak, de a szõrme nem sérül meg...
3. A mészárlás után dolgozzák össze a szõrméket.
Szõrök osztályozása: itt dõl el, hogy milyen minõségû termék készül az állati prémbõl... Minél kegyetlenebb az eljárás, annál jobb a minõség...
Mi a szõrmekikészítõk célja? Az, hogy az emberi társadalom felsõ rétegének (ami 1%-unkat sem éri el) sznob igényeit kielégíthesse...
A prémipar profitja állatok millióinak életébe kerül!
Az összkomfort korában nem létkérdés más bõrét-szõrét felvenni...
Hogy mi készül a sok millió kisállat bõrébõl, szõrébõl?
Bundakabát, bõrkabát, cipõ, mellény, kulcstartó, kabala, asztali díszek, gallérok, kesztyû...
Az állatok ösztönszerûen menekülnének a kényszerû vesztõhelyrõl, de esélyt sem kapnak, mert vastag rácsok közt végzik. Tényleg ennyire kell a profit, az óriási árbevétel?
A valódi bundákat helyettesíthetné a sokkal tartósabb, könnyebben kezelhetõ mûszõrme, mûirha... Ezek a termékek esztétikai szempontból ugyanolyan értékûek, mint a valódiak.
A divat áldozatai:
Ne vásárolj prémkabátot, szõrgallért, bundakesztyût! Ezzel is csökkenni fog az igény, és a termelés - a kínálat is!
Egy bunda állati élet értékekben mérve:
leopárdbunda = 6 leopárd,
fókabunda = 8 fóka,
kutya-farkas bunda = 12 kutya, farkas
rókabunda = 18 róka,
vidrabunda = 20 vidra,
nutriabunda = 30 nutria,
mókusbunda = 40 mókus,
nercbunda = 50 nerc,
csincsillabunda = 150 csincsilla.
Ne vegyünk szõrmét! Így sokkolhatjuk a piacot, és nem ölnek annyi állatot szõrmecéllal.
Orpheus Állatvédõ Egyesület
A bundájától megfosztott állat teteme
A klímaváltozás napjaink beszédtémájává nõtte ki magát az elmúlt pár évben. Köszönthetõ ez annak, hogy rendszeresen dõlnek meg a melegrekordok, egyre több árvíz és környezeti katasztrófa sújtja az emberiséget.
A kutya megmutatja a babának, hogy hogyan csinálják ezt a 'nagyok'. A felvételen láthatjuk, hogy egy baba, kinek beceneve Bear Bear hason fekszik a földön egy Jack Russell kutyus mellett. A kis kedvenc úgy gondolta, hogy ha már egymás mellett vannak, akkor tanít valamit a pici lánynak. Elkezdett kúszni, annak reményében, hogy a lány majd utánozza őt, ám nem jött össze. A kislány csak bambult és csodálattal nézte Buddy-t, a kutyust. "Mindketten imádnivalóak" - mondta az édesanya. Lehet a későbbiekben a kutyusnak még sikerül a kislánynak tanítania valamit.
Berlin - Egy 12 méteres hosszúszárnyú bálnát láttak és fényképeztek le a balti-tengeri Rügen szigete elõtt - jelentette a Die Welt címû német lap. Az ugró állat fényképe alapján a stralsundi Német Tengermúzeum igazgatója, Harald Benke egyértelmûen azonosítani tudta az állatot.
