A vegetarianizmus, mint életmód

Az alternatív táplálkozási formák egyik legnagyobb és legismertebb csoportja, a vegetáriánus táplálkozás, a fiatalok körében is egyre népszerûbb és elterjedtebb lesz hazánkban.
A vegetarianizmus elterjedése valószínû azzal magyarázható, hogy a napjainkban elterjedt "wellness-fitness" propaganda oly mértékben eredményesnek bizonyult, hogy egyfajta divat és életmódbeli szemléletváltás következett be. A vegetarianizmus nem csupán táplálkozási forma, egyfajta életmód, mely társulhat a különféle rossz szokások (dohányzás, alkohol fogyasztás) felhagyásával, mellõzésével.

Sok vélemény szól amellett, hogy a "csak növényi" táplálkozás egészségesebb. A vegetáriánusok ennek az étkezési rendnek természetességét vallják, mondván, hogy az ember eredendõen növényevõ. Ennek ellentmond, hogy úgy a fogazatunk, mint gyomor- és bélrendszerünk a vegyes táplálkozáshoz alkalmazkodott.

Kétségtelen tény, hogy követõi körében kisebb a szív és érrendszeri, a daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás, az elhízás és az epekõ elõfordulása, mint a népesség átlagában. Ez elsõsorban annak köszönhetõ, hogy a vegetáriánus étrend bõségesen tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostot és csak kevés telített zsírt és koleszterint. Azonban a betegségek elõfordulási arányait nézve nem mutatható ki különbség a vegetáriánusok és a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozást követõk között.

A szélsõséges vegetáriánusok még az egyéb állati termékek használatától is tartózkodnak, mint pl. bõr, szõrmék, gyapjú, stb. Tekintve, hogy a növények is élõlények, önkényesnek tûnik az állati életnek a növények fölé helyezése. Az viszont kétségtelen, hogy a vegetáriánus étrend olcsóbb, mint a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás. Bár a napjainkban elterjedt táplálkozási forma által megkövetelt változatosság egyre nagyobb teret enged a kereskedõknek, szolgáltatóknak, így a különbözõ, egyre változatosabb termékekkel gyarapodott piacon igen borsos árat kell fizetni azoknak, akik különlegességre is vágynak.

Gyermekkorban az optimális táplálásnak biztosítani kell a gyermek növekedését, fejlõdését, és a betegségekkel szembeni maximális védettségét. Ezért különleges jelentõsége van a szülõknek gyermekük táplálkozási szokásának kialakításában. Nagy hibát követnek el, ha kisgyermeküket is csak növényi eredetû ételekkel táplálják, mert az egyoldalú táplálkozásnak gyermekkorban maradandó károsodás lehet a következménye. Kizárólag növényi eredetû élelmiszerekkel nehéz a gyermekek viszonylag nagy energiaszükségletét fedezni.

A zöldségek, gyümölcsök bármennyire egészségesek a vitamin és ásványianyag tartalmuk miatt, energiatartalmuk kicsi. A növekedésben, fejlõdésben lévõ gyermekeknek testtömeg kilogrammra számítva több fehérjére van szüksége, mint felnõttnek. A növényi fehérjék pedig nem teljes értékûek. A vegetáriánus étrenden tartott gyermekeket a vas, a cink, a kalcium, a D-vitamin, a B12-, B2- és a B6 vitamin hiányának kialakulása veszélyezteti. A növényi élelmiszerekbõl a vas rosszul szívódik fel: spenótból 1%, rizsbõl 1%, szójából 3-7%, húsból 37%, ezért okozhat vashiányt a tisztán vegetáriánus táplálkozás. A kalciumhiány oka, hogy a növényi élelmiszerek kalciumtartalma kicsi. Tej és tejtermékek fogyasztása nélkül nehéz a kalciumszükségletet fedezni. A B12-vitamin csak állati eredetû élelmiszerekben található. A világon csak kevés olyan növény él, amelyikben megtalálható ez a létfontosságú vitamin. Az egyik ilyen növény az Aloe. Ha valaki mégis a vegetarianizmus mellett dönt, ügyeljen rá, hogy a szükséges energiaértéket eljuttassa szervezetébe. Növelheti az energiaértéket hüvelyesekkel, olajos magvakkal.

(sulinet)