A férfiak fizetnek a szexért, legalábbis a fonálférgeknél: a párzást követõen a hímek egyfajta kocsonyás dugóval látják el a nõstényeket, amelyrõl német kutatók kiderítették, hogy jót tesz a nõstényeknek, és fokozza ökológiai rátermettségüket.
A hím fonálférgek viselkedése mindazonáltal nem teljesen önzetlen. A dugó a petetermelésre is kedvezõ hatással van.
A zselészerû anyagot a hímek a nõstény külsõ nemi szerveire helyezik, és az - akár egy ragasztó - késõbb megszilárdul. Eddig úgy vélték a kutatók, hogy ezzel a hímek riválisaikat akarták megakadályozni abban, hogy az "õ" nõstényükkel közösüljenek. Nadine Timmermeyer tübingeni zoológus és csapata azonban felfedezte, hogy a dugóval ellátott nõstények éppoly gyakran szexelnek, mint azok, amelyeknek nincs.
Az eredmények arra utalnak, hogy a dugaszolás nincs befolyással arra, mekkora valószínûséggel talál rá egy nõstényre egy hím, sem arra, hogy ezt követi-e párzás vagy sem. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy a kocsonyás anyag hatással van a petetermelésre - fejtették ki Timmermeyerék. Tehát a dugó a nõstény javát szolgálja, nem pedig a többi hím távoltartását.
Hatása azzal magyarázható, hogy egyfajta zárat képez a nõsténybe jutott spermiumok és a külvilág között, távol tartva így a kórokozókat. Az is lehetséges, hogy olyan anyagokat tartalmaz, amelyek stimulálják a nõstényt, tápanyagokat közvetítenek vagy antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek.
Víziló mentette meg egy medencébe esett orrszarvú életét egy szafariparkban. A bajba jutott orrszarvú egy nőstényen veszett össze egyik riválisával, amelyik dühében a vízbe lökte. A szóvivő az eset kapcsán elmondta, hogy az orrszarvúhímek között nagy most az izgalom, mert egyik nőstény éppen párosodásra alkalmas napjait éli és a domináns egyed már párosodott vele. Utána azonban az egyik fiatalabb bika is szeretett volna szerencsét próbálni. Egymásnak estek és az egyik orrszarvú a medencében kötött ki. 
A Maine Coon Amerika nemzeti macskája, különleges tulajdonságai miatt, eredetét tekintve meglepõ és valószerûtlen elméletek és történetek láttak napvilágot, a genetikai képtelenségnek számító macska-mosómedve keresztezõdéstõl kezdve, Marie Antoinette cicájának kalandos utazásával bezárólag. Ezzel szemben õseik egyrészt a vikingekkel érkezett norvég erdei macskák lehettek, másrészt az Amerikába érkezõ európai tengerészek által a hajókon utaztatott hosszú szõrû macskák, amelyek képesek voltak elviselni a zord körülményeket.
Látjátok a Roti farkát? Nem csonkították esztétikai célból! Farokkal született ő is mint sok más olyan fajtatársa, akiknek szintén manapság már csak esztétikai okok miatt csonkítják fülét-farkát. Mi nem támogatjuk a fülvágást, farokcsonkítást! Tilos törvényileg a kutyák fülének csonkítása 2012. augusztus 1-jétől, és farokkurtításra is csak az állat hétnapos koráig van lehetőség. Az állatok nyúlványainak, csonkolása idejét múlt, alapvetően buta dolog, hiszen a hobbicélú állatok nem töltenek be semmilyen olyan funkciót, amely igényelne fül vagy farok csonkítást.
Reflexet javít, készséget fejleszt, logikát épít az az 1-2 éveseknek kifejlesztett műanyag játék, melyben a játszadozó gyerekeknek az a feladatuk, hogy a teknősbéka házát egy műanyag kalapáccsal addig püföljék, míg minden porcikája beverésre nem kerül. Amint sikerül bekalapálni a teknősbéka házát, a meggyötört gyerekjáték feje kiugrik és jajdul egyet. Mondjuk a népköltészet gyermekdallamai is tartogatnak pár durva fejezetet, példaként említhető a Katalinka szállj el című versecske. Vajon az állatok nyüstölése a gyerekekben milyen irányba fejleszti (vagy rombolja) az egészséges személyiséget?
