A kígyók hõérzékelõ gödröcskéjük segítségével a legcsekélyebb hõmérsékletingadozást is észlelik, aminek köszönhetõen melegvérû zsákmányukat a sötétben is fellelik: amerikai kutatóknak most sikerült megfejteniük, hogyan mûködik ez az úgynevezett gödörszerv.
Az érzékelõben különleges fehérjék veszik fel a hõsugarakat, majd idegimpulzussá alakítják azokat - számolnak be a Kaliforniai Egyetem kutatói a Nature címû folyóiratban a Der Spiegel címû német lap internetes kiadása (www.spiegel.de) szerint.
Az elsõsorban viperák, boák és pitonok fején található hõérzékelõt az állatok hatodik érzékének is nevezik.
A kutatók a szervbõl származó sejteket vizsgálták meg, így jöttek rá az úgynevezett TRPA1 csatorna hõérzékelõ szerepére. A csatorna a sejthártya speciális fehérjéibõl épül fel, a hõsugárzástól felmelegszik, majd az ingert továbbadja az idegvégzõdéseknek. Érdekes módon a TRPA1 csatorna csak akkor aktiválódik, ha a hõmérséklet meghalad egy bizonyos küszöbértéket. A vizsgált texasi csörgõkígyók esetében ez 28 Celsius fok volt, amely nagyjából egybeesik melegvérû zsákmányállataik hõmérsékletének alsó határával.
A fehérjeérzékelõ nem csupán a kígyóknál fordul elõ, és más feladatot is elláthat. Emlõsök esetében a hõ helyett bizonyos kémiai vegyületekre reagál. A kutatók szerint a szenzoros TRP-rendszer sokszínûsége bizonyíték arra, hogy az evolúció során kiválóan alkalmazkodott a különbözõ fajok igényeihez.
Az ember esetében a TRPA1 csatornát Wasabi-receptornak is hívják, mivel fontos szerepet játszik a japán torma, más néven wasabi bizonyos ízeinek érzékelésében. Ez a funkció a kígyóknál is megmaradt, az evolúció során azonban az õ TRPA1 csatornájuk hõérzékelésre is szakosodott.
