rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Csányi Vilmos: amit mondok, mindenkinek értenie kell

  • Share on Tumblr

    - Az ön személyében az egyik legtermékenyebb magyar írót köszönthetem. A Bukfenc és Jeromos amerikai kiadása épp a harmincadik a sorban. Az etológiai szakmai kiadványoktól a szépirodalmi próbálkozásokig terjed a skála.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    - A nyaraimat írással töltöm. Elbújok Nógrádban az almáskertemben, és nem veszem föl a telefont.

    - Ma tölti be a hetvenet. Ifjúkorában, az ötvenes években itthon még nem ismerték az állatok viselkedésével foglalkozó tudományt, az etológiát. Az állativiselkedés-kutatás, melynek külföldi szakirodalma - például Konrad Lorenz - a hetvenes évekre elérhetõvé vált - mennyire volt rendszerkonform? És hogy nézett ki ez az iskola a hõsi idõkben?

    - A rendszer viszonylag gyorsan befogadta, mert nem volt olyan veszélyes, mint egyes társadalomtudományi terület. Kezdetben különben voltak a madarászok, akiket hagyományos zoológusnak kell elképzelni. Mások mezõgazdasági állatokkal - lóval, marhával, birkával - kísérletezgettek. Lorenz könyvei ismertté tették az etológiát, de ilyen divathullámokról a molekuláris biológia területérõl is tudunk. A helyzet ma úgy áll, hogy a szakirodalom nõttön nõ, viszont mégsem mennek oly sokan etológusnak, mert az ilyen végzettségû szakemberek nem tudnak elhelyezkedni.

    - Mennyit változott az etológia a modern évtizedekben, a technológiai fejlõdés korában?

    - Egy hagyományos tudományág sok tíz vagy száz év alatt fejlõdik ki, vannak leíró és elméleti szakaszai. Az etológia iszonyúan gyorsan fejlõdött, hamar átment a leíró fázison, s mára túljutott a viselkedéstani szakaszokon. Az új kutatási irány az állati tudat területe, aminek az a velejárója, hogy az etológia is szépen beállt a biológiai tudományok rendjébe. A sors iróniája, hogy a modern tudományok közül a pszichológia csupán modellt látott az állatokban. Errõl mondta Lorenz kedvesen, hogy ha pszichológiai tanulmányokat folytatott volna, soha sem lett volna etológus. Az etológia újszerûsége abban rejlett, hogy az állatokat saját környezetükben kezdte vizsgálni. Azelõtt a biológus elment az õserdõbe, talált egy majomtetemet, s az állatot "beillesztette" a rendszerbe. Egy futkározó, örökké izgõ-mozgó kutya vizsgálatához lelkesebb biológiai érdeklõdésre volt szükség.

    - Könyvei és írásai szélesebb körben is népszerûek lettek. Egy oxfordi zoológus a Bukfenc és Jeromos angol változata után úgy fogalmazott: gondolkodása olyan, mint a tudósé, de úgy ír, hogy azt a laikusok is könnyen megértik.

    - Az írás komoly próbatétel. Egyrészt a szakmai körök elõtt nem járathatom le magam, mert azonnal lecsapnak rám. Másrészt amit írok vagy mondok, mindenkinek értenie kell. Nemcsak én írok népszerû könyveket, megteszik mások is. Népszerû formában beszélni: megtanulható, nincs benne ördöngösség.

    - Humánetológiai cikkei miatt az utóbbi idõkben emlékezetes konfliktusai támadtak. Egy ismert folyóirat például visszaadta a cikkét, mely aztán végül lapunkban jelenhetett meg. Mi volt a konfliktus forrása?

    - Világprobléma, hogy a bölcsésztudományokkal foglalkozók úgy gondolják, erõs váraikba a természettudományok kóbor lovagjai ne merészkedjenek be. Aki bölcsésznek megy, nem hajlandó a minimális természettudományi ismereteket sem elsajátítani, ami a világban való eligazodáshoz feltétlenül kellene. Ez fordítva is igaz. A természettudományi karokon úgy spórolnak, hogy megszüntetik a tudománytörténetet. A múltkor egy ismert filozófus úgy nyilatkozott, hogy nem hisz az evolúcióban. Ez olyan szörnyû dolog, mintha kijelenteném, hogy nem hiszek a motorszerelésben. Volt olyan vita, amely megkérdõjelezte egyes cikkeim állításait, de abból, amit felhoztak ellenem, világos volt, hogy vagy nem olvasták végig, vagy a címen kívül mást nem értettek meg belõle. És hivatkoztak egy olyan feminista, marxista, de leginkább idióta forrásra, akin a szakmabeliek leginkább röhögni szoktak. A bölcsésznek elég az, ha valami le van írva. Nekem, a természettudósnak bizonyítanom kell az állításaimat. A természettudomány nem igazságokat keres, ahhoz semmi köze. Van ugyan elmélete, amiben soha nem hisz, hanem azt mondja, hogy pillanatnyilag ez a legjobb. Az elmélet jósága abban rejlik, hogy legyen valami gyakorlati haszna. Meg lehet vele jósolni egy jelenséget, vagy elindul általa egy autó. Az, hogy ég a villany, nem azt jelenti, hogy a dróton kis elektronok futkároznak. Ha jobban ég a villany, nem azt igazolja - miként a bölcsész gondolja -, hogy amit az elmélet mond: igaz. Csak annyit igazol, hogy ha így jársz el, a gyakorlati eredményed is jobb lesz. A társadalomtudományok leíró fázisban vannak. A biológia is megjárta ezt az utat - 150 évvel ezelõtt. De ma azzal már nem elégszünk meg, hogy valaki leír valamit, és kimondja róla, hogy ez így van. Azt mondjuk, tessék elõállítani. Teljesen érdektelen, hogy mi a véleményem a génrõl, mint elmekonstrukcióról. Annyit tudok, hogy ha az inzulint beadom a cukorbetegeknek, nem halnak meg. Ez azért más, mint egy gyakorlati haszon nélküli, leíró eszmekonstrukció.

    - Hogy bírja a konfliktusokat?

    - Volt idõ, amikor kerestem a konfliktusokat, méghozzá nagyon is aktívan.

    - Verekedõs volt gyerekkorában?

    - Dehogyis. Félénk gyerek voltam, leginkább engem vertek, a fizikai konfliktusokat kerültem. Nyilván ennek lehet valamiféle szellemi kompenzációja, hogy tudományos pályám derekán viszont szerettem odamondogatni. Aztán rájöttem, hogy ez sok hátránnyal jár, mert indokolatlanul is megsértek olyanokat, akik az általam fölvetett hibát ugyan elkövették, de ettõl még sok értékes tulajdonságuk van. Az évek során ez úgy változott, hogy tisztelettel is el tudom mondani valakinek a véleményemet. Ma már nincs kedvem ahhoz, mint fiatalabb koromban, hogy lerohanjam az ellenfelemet.

    - Jeromos mennyi idõs?

    - Nyolcéves.

    - Ahogy elnézem a könyveit, sokat köszönhet neki.

    - Meg Bukfencnek is, aki tavaly májusban kimúlt. Nemcsak a kutyáim voltak õk, de a munkatársaim is. Talán ezért is, a Bukfenc és Jeromos címû könyvem sokakat megszólított. Nem sokkal megjelenése után megyek az utcán, egy idõs néni megkocogtatja a vállamat, majd gratulál: Jeromosnak. A parkban pedig azt láttam, hogy gyerekek olvasnak fel egymásnak a különben drága könyvbõl. Mintha hájjal kenegettek volna. Egyszer Bukfenccel kószáltunk, és egy kisgyerek azt mondja az apjának: ez a kutya teljesen olyan, mint a Bukfenc. Mire az apja: ez nem olyan, kisfiam, ez õ maga Bukfenc. Mire a gyerek: nahát, micsoda megtiszteltetés! Most jelent meg különben Richard E. Quandt fordításában New York-ban az angol változat, az a címe, hogy Ha a kutyák beszélni tudnának. Bukfencbõl Flip, Jeromosból Jerry lett. Nagyon elégedett vagyok.

    - Hogy érzi magát az országban? Milyen a közérzete?

    - Van egy gyerekkori barátom Ausztráliából, és beszélgettünk arról, hogy mennek a dolgok. Elkezdtem a szokásos panaszkodást, amit egyébként várnak is az embertõl. A barátom visszakérdezett, miért panaszkodsz, háromévente jövök, egyre szebb és tisztább a város, új épületeket emeltek, jók az éttermek, udvariasak a hivatalokban, könnyebb az ügyeket elintézni, nincs itt semmi baj. Az ember belegondol, és azt látja, tényleg nem olyan rossz a helyzet, mint 1990-ben. Rosszabb is lehetne, de azt mondom, hogy örültünk volna ezeknek a problémáknak húsz évvel ezelõtt. Persze bosszankodik az ember, miért is ne? Az, hogy a 70. születésnapomon, május 9-én rúgnak ki az egyetemrõl, eléggé megalázó, fölháborító dolog. De hát örülök annak, hogy elszabadulok, és abba is hagyom aznap a tanítást. Megtartom az utolsó elõadást, és majd valaki folytatja.

    - Hogy van ez?

    - Úgy lehet megspórolni néhány százezer forintot, hogy az ember állását a születésnapján szüntetik meg. Az a baj, hogy az elõadások kétharmada ment le. De miután a munkaviszonyom megszûnik, sajnálom, bejelentem a hallgatóknak, hogy engem többet nem látnak. És veszem a kalapom. Ebben az a szörnyû, hogy kitalálja egy pénzügykukac, ami rendben van, sok ilyet ki kell találni. De van ott valamilyen székben egy-egy politikus is. Például egy miniszter. Könyörgöm, ezt valaki aláírta, aki nem pénzügyes. És ott az egyetem, meg se mukkan. Nem mondott semmit, nem hívott össze egy sajtótájékoztatót, hogy talán ne alázzuk meg a negyven itt tanító kollégát. Mert nemcsak rólam van szó, vagyunk legalább tízen. Van, akit januárban rúgtak ki, Vida Gábort márciusban, mások júliusban következnek. Mindezek ellenére általában optimista vagyok, mert azt látom, hogy az ilyen bosszúságok ellenére nem rosszabb a helyzet, hanem jobb. Azon kevesek egyike voltam, akik nem hittek abban a rendszerváltás pillanatában, hogy két-három éven belül itt milyen jó lesz. Azt mondtam, hogy két-három generáció után térjünk vissza a dologra. Úgy tûnik, igazam lett, mert egygenerációnyi idõ elteltével valamivel tényleg jobb lett. Jöhet a második nemzedék. Mózes sem véletlenül császkált a sivatagban negyven évig. Amíg régi világ generációja el nem tûnik, nem lesz lényegi változás, mert nem tudnak másként gondolkodni. Ilyen iszonyú társadalmi változásokhoz egy élet alatt nem lehet gondok és tragédiák nélkül hozzáváltozni. A fiatalok majd hozzáváltoznak a világhoz. Ebben az a legtragikusabb, hogy jó harminc százalék képtelen a változásra, és ezek gyerekei is a rossz helyzetet öröklik. Az ember el tudta volna képzelni, hogy az átmenet lassabban, kézben tartva és ellenõrzöttebben zajlik le, de hát így alakult. Ez azonban rossz elképzelés, mert ehhez bizalom, autoritás, ideális birtokméretek, technológiai fegyelemmel rendelkezõ munkások és sok más kellett volna. Akik évekkel ezelõtt a drága magyar földet féltették a tõkétõl, most azért sírnak, hogy nem jön ide a tõke. No lám, mondom erre én, végre eszetekbe jutott, hogy nem elég a drága magyar föld, kellene hozzá a drága magyar tõke is. Nem kellett volna mindent szétverni, mondom megint én, de az a gyanúm, ez ma már nem érdekel senkit sem.

    (NOL - Rab László)


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Óriási kockás pitont találtak egy svájci baromfiudvarban

    Négy és félméteres kockás pitonra (Python reticulatus) bukkant baromfiudvarában egy svájci férfi a Bázel melletti Füllinsdorfban.

  • Trükkök erõszakoskodó hímek ellen

    A particsiga hímjei állandóan szexre éhesek. Ezért a nõstények egy különleges trükköt eszeltek ki a nemkívánatos udvarlók távoltartására - fedezték fel svéd kutatók.

  • Luxushotelben élnek az állatok

    Las Vegas - Jakuzziban fürdőző fehér tigrist, mindennap friss halhúst lakmározó delfineket és igazi játszótéren szórakozó kisoroszlánokat csodálhatnak az amerikai turisták az Egyesült Államok szórakoztatóközpontjának számító városban.

  • 191 macskával élt együtt egy svéd nõ

    191 macskával osztotta meg Stockholm egyik elõvárosában lévõ otthonát egy 60 éves nõ.

  • Farkasfalka támadt emberekre Ukrajnában

    Farkasfalka támadott meg 14 embert Kelet-Ukrajnában, az állatok egyike veszettségben szenvedett; valamennyi megtámadott személy, köztük egy 60 éves asszony, súlyos állapotban van.

  • Bele akart rúgni a kutyába, ráfázott - nézd meg a videót

    Bele akart rúgni a kutyába, ráfázott - nézd meg a videótAki másnak vermet ás, maga esik bele - tartja a közmondás. S hogy ez mennyire igaz, arra fényes bizonyíték ez a videó, amelyet egy biztonsági kamera rögzített. A felvételen egy férfi bele akar rúgni egy kutyába, hogy így kergesse el az állatot. Számításába azonban hiba csúszik: túl magasra lendíti a lábát, emiatt elveszíti az egyensúlyát, kicsúszik a másik lába, és arccal a földre zuhan. A kutya nyert, támogatója a reflex és a gravitáció volt.

  • Csipeszekkel rögzítette a kölyökkutyát a szárítókötélhez - fotóval

    Azért csináltam, mert unatkoztam – magyarázta tettét az a fülöp-szigeteki fiatalember, aki kölyökkutyáját csipeszekkel egy szárítókötélre rögzítette.

  • Húsevõ hangya az új csodafegyver az aga varangyok ellen Ausztráliában

    Új csodafegyvert, húsevõ hangyákat vetnek be ausztrál tudósok a mérhetetlenül elszaporodott aga varangyok ellen.

    A hangyákat macskatáppal csalogatják azoknak a tavaknak a partjára, ahol a varangyok lerakják petéiket. Amikor a fiatal varangyok kimásznak a vízbõl, a hatalmas hangyák azonnal felfalják õket. Az elméletet alátámasztó vizsgálat eredményét most közölte a Journal of Applied Ecology, a brit környezetvédelmi társaság szakfolyóirata.

  • Egyébként tudtad a kutyákról és a többi állatfajról?

    A kutya szája és fogai kétszázszor tisztábbak, mint egy emberé.

    A krokodil gyomorsava olyan erõs, hogy képes megemészteni az acélt is.
    A kékbálnának még a nyelve is nehezebb, mint egy kifejlett elefánt.

  • Indiának tennie kell valamit az elefántok védelmében

    India csak úgy mentheti meg vadon élõ elefántjait, ha sokkal nagyobb védelmet biztosít a vadrezervátumoknak, megfékezi az orvvadászatot, és megakadályozza, hogy az állatok által használt vadfolyosókat ipari beruházások dúlják fel.

  • Partra vetõdött, majd elpusztult a bálnaklinikán a hatalmas állat

    Elpusztult a nemrég megmentett, Maui szigeténél partra vetõdött barázdás bálna a tengeri emlõsök klinikáján.

  • Sadie, a skót terrier a kutyák kutyája

    Egy Sadie nevû fekete skót terriert koronáztak a 2010-ben, a 134 éves múltra visszatekintõ amerikai kutyaverseny gyõztesévé New Yorkban.

  • Mérgespókok martak meg öt embert a Krímben

    Ungvár - Öt embert martak meg karakurt pókok az utóbbi két hét során a Krím-félszigeti Kercs városban és környékén.

    Egy nõt az autójában, kettõt pedig a konyhakertben ért a karakurtok harapása. Két közeli faluban egy-egy helybéli lakos szenvedett mérgezést pókokmarás következtében - jelentette hétfõn az UNIAN hírügynökség.

  • Harminchat métert zuhant a kutyus: csodával határos módon túlélte

    Harminchat métert zuhant a kutyus: csodával határos módon túlélteBonzo, akit gazdija nyolc évvel korábban fogadott örökbe egy menhelyről, idős korából fakadóan már nehezen mozog és idegrendszeri problémákkal küzd, így a gazdája azt gondolta, hogy anyja lakásában nyugodtan kiengedheti felügyelet nélkül az erkélyre, hiszen úgyis csak pihenni fog. A kutyust felfedező ösztönei azonban a balkon szélére vitték, ahol átcsúszhatott a rácsokon, majd harminchat métert zuhant. A füves területre érkezett állatot azonnal orvoshoz vitték, a vizsgálatok és röntgenképek pedig kiderítették, hogy korántsem volt akkora a baj, mint azt elsőre hitték.

  • Szexéhesek lettek a patkányok a kávétól

    Növeli a libidót a kávé a nõsténypatkányoknál - állítják amerikai kutatók, akik megfigyelték, hogy a koffein stimulálja az ébrenlétért felelõs agyterületet. A hatás természetesen embereknél is hasonló, de csak azoknál, akik nem szenvedélyes kávéfogyasztók.

  • Az ûrbõl keresik az elefántok táplálékát

    Bécs - Ûrbõl készített radarfelvételek segítségével próbálják meg feltérképezni a jénai egyetem földrajzkutatói, hogy mennyi táplálékuk van még az elefántoknak a Krüger Nemzeti Parkban. A vizsgálatra azért van szükség, mert a rezervátum ormányosainak száma gyors ütemben növekszik - tudósít a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása.

    Az elefántok naponta mintegy három mázsa lombot és növényt fogyasztanak, és ez rövidesen kopár foltokat eredményezhet a park egyes részeiben.

  • Madarat tolláról, embert kutyájáról

    Penélope Cruzhoz afgán agár, a Barcelona focistájához, Ronaldinho-hoz cocker spániel illene. Legalábbis a spanyol Laboratorios Intervet kézikönyvében ez áll.

  • Kutyafogó szék

    Kutyát fogott egy összecsukható pihenõszék Chicagóban, és annyira erõsen tartotta az ebet, hogy a tûzoltók közbelépésére volt szükség.

  • Kutyák és a sofőr is meghaltak az autóbalesetben

    Kutyák és a sofőr is meghaltak az autóbalesetbenÓrákig, akár egy fél napig is az út mellett fekhetett egy halott nő Ságvárnál, lesodródott az útról a kocsijával, és egy fának csapódott. Senki nem vette észre hosszú ideig, azt se tudják, hogy mikor történt a baleset. Mire a rendőrök odaértek, már rég halott volt. A kocsiban a kutyáival utazott, azok sem élték túl a balesetet. Mi történhetett?! Közlekedés szempontjából aggályos, ha egy autóvezető mellett ott lébecolnak a kutyák! A kutyát - mint a többi utast - szigorúan biztonsági övvel rögzíteni kell, így nem terelheti el a figyelmét a vezetőnek, és nem sodródhat ki az útról sem...

  • Október 4. az Állatok Védelmének Világnapja - Állatrendõrség megalakításáért küzdenek az Állatvédõk

    Magyarország 10 milliós lakossága körében nagyon sok az ember által tartott (az ember felelõssége alá tartozó) gazdasági és hobbi állat. Gyakori a felelõtlen állattartás, a bûncselekményekig fajuló állatkínzás. Az ember kezei alatt sok esetben értelmetlenül pusztulnak a tartott állatok. Az elkövetkezõ évek felelõs állattartói-és környezettudatos polgári átalakuláshoz komoly felzárkóztatásra, ismeretszerzésre, és állatvédelmi folyamatokra van szükség. Meg kell akadályozni, hogy évente 1 millió kutya / macska kerüljön utcára dobásra, meg kell akadályozni a gazdasági állatok durva kizsákmányolását. Világunkat Mi Magunk alakítjuk...

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása