A gyapjaslepke a több tíz éves tapasztalatok szerint erdészeti károsító. A 2003- as évben gócszerûen jelentkezett az országban. A 2004- es évben tömeges felszaporodását figyelhettük meg, eddig nem tapasztalt mértékben, a fertõzés, döntõen Veszprém megyére terjedt ki, (kisebb területen Somogyban és Csongrád megyében is észleltek jelentõs károsítást) országban, foltokban.
A rendkívül nagy számban kelõ lárvák már nem csak az erdõterületeken, hanem kultúrnövényeken, házikertekben, díszfákon, gyümölcsfákon, szõlõn is károsítottak. Az erdészek megfigyelései szerint a károsító ilyen mértékû megjelenése a múlt évi száraz meleg idõjárással magyarázható.
A gyapjaslepke hím és nõstény imágója között nagy különbségek vannak. A hím kisebb és sötétebb, mint a nõstény. Testének hossza 18 - 22 mm. Alapszíne szürkésbarna, 4-5 elmosódó harántvonallal tarkítva. A nõstény 30 - 40mm testhosszú, színe fehér, vagy piszkosfehér, rajta 3 - 4 harántvonallal. A tojás a fa törzsén, vagy a vastagabb ágak törzsén csomókban látható, rajtuk gyapjúszerû bevonattal. Egy fatörzsön 5 - 50 db tojáscsomót is láthattunk Veszprém megyében, ebben az évben. A lárva keléskor 0,5 cm, majd kifejlõdve eléri az 50- 60 mm - es hosszúságot. Alapszíne barnásszürke, vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedõ pontsor látható. Ezek közül az elsõ 4 pár kék, a hátsó 6 pár piros. Változatos színárnyalatuk alapján könnyen hihetnénk, hogy két különbözõ fajhoz tartoznak. Testét hosszú szõrök fedik. A bábja feketésbarna fedett báb.
Évente 1 nemzedéke fejlõdik. A lárvák 2004-ben, április végén keltek ki. A keléselhúzódó volt 3 - 4 héten át zajlott. Tömegével kezdõdött a kivándorlásuk az erdõbõl, a szomszédos táblákba, kertekbe. Ezt elõsegítették a lárvaszõrök végén lévõ levegõvel telt gömböcskék, valamint a lárva által kibocsátott repítõháló. A kis hernyók elõször hámozgattak, majd lyuggató, karélyozó rágással károsítottak. Az erdei fák kilombosodása késõbb indult meg, ezért a kis hernyók elsõként az almástermésû fákat, szilvaféléket, és díszfákat rágták. A növekedésükkel arányosan nõtt a kártételük is. Június elején, táplálék hiányában a tûlevelû fákat is rágni kezdték. Május utolsó napjaiban már láthattuk az elsõ tarrá rágott tölgyfákat. A helikopterrel, kitinszintézist gátló szerrel védett erdõterületeken a védekezés után 5 - 6 nappal látható lárvapusztulás indult meg. A fiatal 2 cm - es hernyók szinte azonnal elpusztultak, míg a fejlettebb hernyóknak hosszabb idõre volt szükség a növényvédõszer hatásához. A lerágott fákon, ahol a hernyók nem találtak táplálékot helyenként kannibalizmus alakult ki a fejlettebb és a kevésbé fejlett egyedek között. A hernyók a teljes fejlettséget június utolsó heteiben érték el, és az elsõ bábokat június 8.-án találtuk. A tömeges bábozódásra június második felében került sor. A még zöld lombozatú cserjéket választották a lárvák, ahol apró szövedéket készítettek a bábozódáshoz. Egy szövedékben 2 - 3 lárva is bábozódott, de voltak egyedül bábozódó egyedek is. A bábnyugalom 8 - 10 napig tart, majd az imágók tömeges rajzására június végén, július elején számíthatunk. A nõstények a fák kérgén helyezkednek el, repülni alig képesek és csak a hím érkezését várják. Mivel egyáltalán nem táplálkoznak, a peterakás a lepkék megjelenése után hamarosan következik. A lerakott petékben már a nyár folyamán megindul az embrionális fejlõdés és a nyár végéig ki is fejlõdnek a lárvák. Kelésük azonban, csak a következõ év tavaszán indul.
A gyapjaslepke gradációk az eddigi tapasztalatok szerint 10 évente követik egymást. A felszaporodás évében a tojáscsomókat mindig a fák kérgének alsó részére rakják. Az összeomlás szakaszában a tojáscsomók a fák törzsének felsõ részén, közel a koronához helyezkednek el. A gradáció összeomlását a madarak és élõsködõ rovarok segíthetik elõ. A madarak a tél és tavasz folyamán ritkítják a tojáscsomókat. A 2004 - es évben erre csak a tojáscsomók kb. 5 % - nál volt példa. Megfigyelhettük azt is, hogy a lerakott tojások egy része nem kelt ki, életképtelen maradt. A lárvák pusztulását a növényvédõszeres kezelések mellett a kannibalizmus, valamint több erdõterületen megfigyelt bábrabló lárvák táplálkozása segíti elõ. Ez utóbbiak nagyobb arányban a bábokat pusztították. A lárvák bebábozódása nem volt 100 % - os 2004 - ben. A Balaton- Felvidéken gyakran láthattunk olyan összeszõtt leveleket, ahol a lárva bábozódása nem tudott megkezdõdni, vagy a folyamat nem fejezõdött be, és a lárva elpusztult. Tehát, több tényezõ járul hozzá a különbözõ fejlettségû egyedek pusztulásához, amely feltételezéseink szerint még nem elegendõ a gradáció összeomlásához. A júliusi rajzásadatok, a bábok parazitáltságának vizsgálata és a lerakott tojáscsomók, már jelzést fognak adni arról, hogy jövõre vajon számíthatunk e károsításra.
Nagy Krisztina
Gyapjaslepke: az FVM önkormányzati segítséget kér
Az önkormányzatok segítségét kérte a gyapjaslepke elleni védekezéshez a megyei közgyûlések elnökeinek írt levelében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára; Lasztovicza Jenõ, az országgyûlés idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke bírálta a védekezés késlekedõ kormányzati koordinációját és kevesellte a rendelkezésre álló összeget is.
"Minden megyei közgyûlési elnöknek írtam levelet, amelyben arra kértem õket, hogy kísérjék figyelemmel a gyapjaslepke fertõzést az önkormányzatokkal karöltve és jelezzék a problémát" - mondta el Pásztohy András csütörtökön, Kecskeméten az MTI-nek. Hozzátette, számítanak az önkormányzatok anyagi hozzájárulására is, amennyiben a helyhatóságok "úgy ítélik meg". Az államtitkár szerint nem lenne szó nagy összegrõl. Elmondta, hogy beszélt több megyei önkormányzati vezetõvel, fogadókészséget tapasztalt. "Megértik, de természetesen pénzt nem szívesen áldoz rá senki" - mondta.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az FVM-nek 100 millió forintja van erre a célra, a költségvetés vis maior keretébõl 220 millió forintot vehetnek igénybe, 100 millió forintot pedig a környezetvédelmi tárca biztosít. Elismerte, hogy az agrártárca büdzséjében kevés a gyapjaslepke elleni védekezésre felhasználható pénz, de úgy vélte, a helyi és megyei önkormányzatok, az FVM a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi
Minisztérium "össze tudja hozni" a szükséges forrásokat.
László Boglár kormányszóvivõ április 6-án azt közölte, hogy a gyapjaslepke elleni védekezéshez az agrártárca 100 millió forintos elkülönített keretét további 125 millió forinttal egészíti ki a kormány az általános tartalékból. A védekezéshez szükséges félmilliárd forint fennmaradó részét, 250 millió forintot elsõsorban a Veszprém, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok igényelhetik a vis maior keretük terhére. A kormányszóvivõ elmondta: jelenleg 280 ezer hektárnyi terület fertõzött, és az elõrejelzések alapján az idén még a tavalyinál is nagyobb kárt okozhatnak a gyapjaslepkék. Hozzátette: az állami erdõterületek 15 százaléka erõsen fertõzött.
Lasztovicza Jenõ az MTI-nek csütörtökön elmondta: több helyen már kikeltek a lárvák, úgyhogy már most kellene megkezdeni a gyapjaslepke inváziója elleni védekezést. Az ellenzéki politikus hozzátette: ennek ellenére a kormányzat még hatósági felelõst sem nevezett ki, aki felülrõl irányíthatná az önkormányzatokat és az erdõtulajdonosokat a károk megakadályozásában. Nehezményezte azt is, hogy nem hogy csak kevés pénzt különített el a kormány, de annak összege is bizonytalan. Megjegyezte, hogy múlt héten még 550 millió forintról beszélt a kormány az ez évi védekezési keret kapcsán, Pásztohy András pedig összesen már csak 440 forintot említett. "A gyapjaslepke tavalyi károkozásának tapasztalatai alapján legalább 1,2 milliárd forintra lenne szükség" - hangsúlyozta a bizottsági elnök. (Budapest)
A gyapjaslepke elleni légi védekezéshez jogszabály-módosítás szükséges
A gyapjaslepkék elleni hatékony védekezéshez a Somogy megyei védelmi bizottság elnöke azt kéri a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM), hogy ideiglenesen oldja fel a lakott területek fölötti növényvédõszeres repülés tilalmát. Gyenesei István errõl tájékoztatta az MTI-t.
"A hatékony védekezés túlnyomórészt csak légi permetezéssel oldható meg" - jelentette ki a védelmi bizottság elnöke, aki kérését is ezzel indokolta Benedek Fülöp államtitkárhoz írt levelében.
"A jelenlegi FVM-rendelet tiltja a lakott terület, állattartó hely, szennyvíztisztító telep fölötti átrepülést, márpedig a déli part egyes összefüggõ részeinek, természetvédelmi értékeinek érintése nélkül a légi védekezés nem oldható meg" - fûzte hozzá Gyenesei István. Közölte: az államtitkártól a jogszabály ideiglenes módosításának kezdeményezését kérte a lakott területekre vonatkozóan. Hangsúlyozta: a tilalom feloldása az élõvizek, szennyvíztisztító telepek fölötti légteret nem érintené, ott továbbra is tilos lenne töltött növényvédõszeres tartállyal átrepülni.
A gyapjaslepkék elleni védekezésrõl szó volt a megyei területfejlesztési tanács csütörtöki ülésén is. Elhangzott: becslések szerint a gyapjas lepke csaknem 30 ezer hektáron okozhat károkat Somogyban. A tanács tagjait szakemberek tájékoztatták arról, hogy egy hektár erdõ helikopteres permetezése mintegy 10-12 ezer forint, a belterületen a megközelítheti a 17 ezer forintot. A légi munkák elvégzésére a jövõ héten pályázat jelenik meg, amelyen várhatóan 5-6 környékbeli vállalkozás is indul. A felmérések szerint Somogyban a legveszélyeztetettebb a marcali és a balatoni térség, a megyeszékhely közelében több település, továbbá a Koppány-völgyétõl délre esõ erdõk.
A kormány 540 millió forintot szán a gyapjaslepke elleni védekezésre. A keret elsõsorban arra szolgál, hogy megvédjék az erdõsávokat és az idegenforgalmi területeket. (Kaposvár)