Tavaly augusztusban összeomlott egy híd Minneapolisban. A vizsgálat kiderítette, hogy a galambok felhalmozódott ürüléke is szerepet játszott a több mint tíz ember halálát okozó tragédiában. A nyolcsávos híd többek között azért omolhatott a Mississippi folyóba, mert az évek alatt felgyülemlett madárürülék felgyorsította az acélszerkezet rozsdásodását. A galambok ürüléke ammóniában és sóban gazdag, ezek aztán esõvízzel keveredve az acél rozsdásodását kiváltó kis elektrokémiai reakciókhoz vezethetnek. Az erkélyünk sem jelent kivételt. A galambok ürülékének az eltávolítását praktikus minél hamarabb elvégezni, mert hosszabb távon gyakorlatilag meggyengülhet tõlük az erkély szerkezete.

Veszélyesebb a patkánynál is
A galamb az egyik legegészségtelenebb állat az ember közvetlen közelében. A galambok légzõrendszerében (orrjárat, tüdõ) vérszívó atkák élõsködnek, egyes példányok pedig az influenzára hasonlító papagájkórral fertõzhetik meg az embereket. A nagyvárosi lakosoknak fõleg ez a papagájkór és a szalmonellózis okozhat gondot, amelyek az állatok ürülékén keresztül is megbetegíthetnek mindannyiunkat. Az ürülékben az ártó mikroorganizmusok nagyon sokáig bírják a beszáradást, s késõbb egy esetleges felverõdés után is fertõzõképesek.
A szétmorzsolt fokhagymagerezd és a petróleum csak idõszakos megoldások
A lakók több házilagos módszerrel is próbálkoznak távol tartani a galambokat. Ilyen a kiakasztott CD lemez, nylon darabok, tükrözõdõ tárgyak, különféle sólymokat és héjákat ábrázoló papírcsodák, ragadozó madarak hangja, rongylengetés, egérfogó kiakasztása. A háztartási praktikák, és fortélyok címû könyv azt írja a hívatlan madarakra: a fûmagot pár percre petróleumba kell tenni, a virágágyástól pedig szétmorzsolt fokhagymagerezdekkel lehet õket elzavarni.. Sajnos ezek csak idõszakos megoldások, mert a galambok néhány nap után megszokják ezeket, és hatástalanná vállnak, a petróleum pedig emellett nem csak büdös, de talán még a madaraknál is veszélyesebb, ugyanis 50 fokon belobbanhat.
Ha hagyjuk az erkélyre betelepülni, élete végéig visszatérhet bármikor
Ha a kezdetekben elnézõek voltunk a galambokkal, akkor utána már nagyon nehezen lehet õket elzavarni. Ha odafészkeltek és már tojást is tettek, akkor hosszú tortúrára számíthatunk a repülõ patkányokkal. Az utódokhoz való ragaszkodás ugyanis egy nagyon erõs biológiai alapprogram, itt már a rongyrázás hatásfoka alacsony, közel nulla. Továbbá a galambnak nincsen fészkelési szezonja, állandóan költ, ha tud. A tavasz persze a legveszélyesebb évszak mind közül, mert a fiatal galamb szexuális érése a tél miatt lelassul, és a jó idõvel érkezik meg hozzájuk a nemiségük. A galamb életében egyszer választ fészkelõhelyet, és azt véglegesnek tekinti. Ezért baj, ha hagyjuk az erkélyre betelepülni. Élete végéig visszatérhet bármikor.
Hatásos megoldások
Nem minden próbálkozás hatástalan. Vannak cégek, amelyek kimondottan a galambok eltávolítására specializálódtak. Szabó Dénes, a Galambriasztás cég ügyvezetõ igazgatója szerint a leggyakoribb lakossági felkérés az ablakpárkányokra, kiszögelésekre telepedett galambok eltávolítása, a terasz, a homlokzat ürüléküktõl való megtisztítása. „Ezekre a helyekre a leghatásosabb megoldás a galambriasztó tüske, mely tisztítás után könnyen felszerelhetõ mindenfajta felületre. Ezek a tüskék a madarak megsértése nélkül akadályozzák meg azok leszállását. A lakáserkélyekre a madarak betelepülése ellen galambriasztó hálókat forgalmazunk, és telepítünk, mely megakadályozza a madarak berepülését, valamint beköltözését. A légudvarok, padlások nyílásait hálózással óvhatjuk meg.” Mindenesetre, ha egyedül állnánk neki a kitakarításnak, mindenféleképpen megfelelõ higiéniás körültekintéssel tegyük azt. Mindenkor használjunk védõmaszkot, és szemüveget, melyek megakadályozzák a kórokozók nyálkahártyába jutását, valamint viseljünk védõruházatot gumikesztyûvel. Ne feledkezzünk meg a fertõtlenítésrõl sem!
Nem csak a mi életünket keseríti meg
Velencében turisztikai látványosság volt egykor a galambcsorda, idén májustól viszont tilos a Szent Márk téri galambok etetése, a húszezresre becsült állatállomány ugyanis negyvenszer akkora, mint amennyi közegészségügyileg még elviselhetõ. Londonban öt éve ötvenfontos bírsággal büntetik a galambetetõket, Prágában azzal próbálkoztak, hogy a madaraknak szánt eleségbe fogamzásgátlót kevertek, egyes német városokban pedig vándorsólymokat vetettek be. Sok helyen sterilizáló hatású eledellel is próbálkoznak, amely megakadályozza a lerakott tojások kikelését. Ez utóbbi módszert Párizsban nagy hatékonysággal alkalmazzák.

Galamb történelem
A házigalambot Közép - Ázsiában a szírti galambból és a koronás galambból kezdték háziasítani idõszámításunk elõtt 5000 évvel ezelõtt. A folyamatban szerepet játszott, hogy a pusztai ember szent és áldozati állatnak tartotta a galambot. A nevelt egyedek késõbb váltak haszonállattá, azaz húsgalambként és postagalambnak is használták szárnyas barátainkat. A nyolcvanas években kedvelt eledele volt a lakosságnak a galambhúsleves vagy a galambpaprikás. Mára a városok területén élõ galambok nagy része koordinálatlanul él, szaporodik, és okoz valós vagy vélt károkat.
Tudtad-e:
A galamb nem megy be a lakásokba. Annyira retteg a bezártságtól, hogy képes elpusztulni már attól, hogy beteszed egy dobozba.
Az ablakpárkányra 5 cm- enként szükséges a galambriasztó tüske felszerelése, tehát egy 10 cm széles 1m hosszú párkányra két sor (2m) kétsoros galambriasztó tüske szükséges.
A madártüskék csak megakadályozzák a galambokat a leszállásban, a tüskék nem hegyesek, teljesen ártalmatlanok.