rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A csernobili állatokra a feltételezettnél súlyosabban hatott a sugárzás

  • Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben érintette a környéken élõ állatokat a csernobili atomerõmû katasztrófája utáni radioaktív sugárzás - cáfolja a korábbi kutatási eredményeket egy szerdán közzétett tanulmány.

    A tanulmány szerint a poszméhek, lepkék, pókok, szöcskék és más gerinctelen állatok száma kisebb a szennyezett területeken, mint másutt, mert a baleset után még 20 év elteltével is magas volt a sugárzás szintje.

    A megállapítás cáfolja azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek az állatpopuláció növekvõ létszámáról számoltak be az ukrajnai Csernobil környékén, ahol a robbanás után kiürített zónában ezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat.

    A baleset által okozott halálesetek számát eltérõen becslik: az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 9000, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kalkulációja alapján viszont 93.000 ember halála írható a katasztrófa számlájára.

    Anders Moller, a franciaországi nemzeti tudományos kutatóközpont munkatársa, a tanulmány vezetõje megdöbbenésének adott hangot a megalapozott számadatok hiánya miatt. "A mi tanulmányunk volt az elsõ, mely az állatpopuláció nagyságára összpontosított" - mondta Moller, akinek csapata a csernobili reaktor 30 kilométeres körzetét vizsgálta. A kutatók úgy találták, hogy egyes területeken csaknem teljesen kipusztultak az állatok. Hozzátette, hogy vannak területek, melyeknek négyzetméterén száz egyed él, míg másutt ugyanekkora részen átlagosan még az egyet sem éri el az egyedszám.

    A kutatók szerint a reaktor közelében az olyan állati deformitások száma is növekedett, mint az elszínezõdés vagy a satnya végtagok. "Ezeket a deformált állatokat általában gyorsan megeszik, mert nehéz elmenekülni eltérõ hosszúságú szárnyakkal" - magyarázta a kutatásvezetõ, aki 1991 óta foglalkozik a csernobili baleset hatásával.

    A megállapítások kétségbe vonják, hogy Csernobil környéke ökológiailag helyre állt, annak ellenére, hogy az ukrán tisztviselõk természetvédelmi területnek nyilvánították farkasokkal, bölényekkel és medvékkel. Moller szerint a korábbi kutatások figyelmen kívül hagyták a tényt, hogy egyes állatpopulációk akadálytalanul szaporodhattak az emberi "zaklatás" hiányában.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nog-ot az utcáról szedtük össze a gazdájának...

    Nagy riadalmat keltett a német dog, kan kutya a magánházas környéken. A közterület felügyelet hívta az ebrendészeti telepet, hogy fogjuk be a csatangoló kóbor állatot.

    Az Orpheus Egyesület állatvédelmi szakembere a helyszínre érve befogta a kutyát, akinek a gazdáját még ott, lakossági segítséggel sikerült beazonosítani.

    Az állatot szabálysértési eljárás mellett visszaadtuk eredeti gazdájának.

  • Bécs: kutyaharapást törvénnyel

    Életbe lépett a bécsi állattartási törvény módosítása, amely kötelezõ felelõsségbiztosítást és a kutyavezetõi engedély megszerzését is elõírhatja az osztrák fõváros kutyatartói számára.

    A 2005 júniusában elfogadott törvénymódosítás célja, hogy megóvja a bécsieket a kutyaharapásoktól anélkül, hogy feleslegesen bosszantanák az ebtartókat. Az új rendszabályok kül- és belföldi szakértõkkel történõ hosszas egyeztetések után születtek meg, és azt is lehetõvé teszik, hogy a hatóságok még azelõtt intézkedjenek, mielõtt valami tragédia történne.

  • Illegális bálnahús a szusiban

    Egyértelmû bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.

    Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédõkkel együtt 2009-ben az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyûjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tõkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.

  • Hóleopárdról készült az év természetfotója

    Egy gyönyörû hóleopárdról készült felvételével Steve Winter, a National Geographic magazin fotósa nyerte meg idén a BBC Wildlife Magazin és a londoni Természettudományi Múzeum által meghirdetett Az év természetfotósa nemzetközi pályázatot. Winter éjszakai portyázás közben kapta lencsevégre az állatot egy indiai nemzeti parkban a Himalájában 4400 méter magasan. A fotós 13 hónapon át néha mínusz 40 Celsius-fokos hidegben volt a nyomában a veszélyeztetett fajok listáján nyilvántartott állatnak, hogy a legtökéletesebb felvételt készíthesse el róla.

  • Korábban domesztikálták a haszonállatokat

    Haszonállatok háziasítása

    Tizenegyezer évvel ezelõtt (vagyis sokkal korábban, mint eddig hitték) háziasították a haszonállatokat: elõször a kecskét és a juhot, majd nem sokkal ezután a sertés és a szarvasmarha domesztikálása következett - állítja egy amerikai kutató.

    A Smithsoniaan Intézet régésze, Melinda Zeder az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) számolt be kutatási eredményeirõl.

  • Kutyafutta a Városligetben: gazdik, kutyák együtt fogytak

    Minegy nyolcszázan vettek részt vasárnap a Városligetben a Felelõs Állatbarátok Egyesülete és a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Kara által immár második alkalommal megrendezett Kutyafutta elnevezésû futóversenyen. Az eseménnyel a szervezõk a rendszeres mozgás szükségességére hívták fel a figyelmet. Professzor Dr. Solti László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának tanszékvezetõ tanára, aki maga is részt vett a futásban, az MTI-nek elmondta, Bécsben találkozott egy hasonló rendezvénnyel, és ennek apropóján kezdeményezte a közös futás hazai meghonosítását.

  • Kutyákat akasztottak fel Ózdon - vigyázat, durva képpel!

    2010. 02.22-én este csörgött a telefonom, és egy bejelentés érkezett Arlóból, miszerint egy úr két felakasztott kutyatetemet talált saját kutyája sétáltatása közben. 23-án, kedden, reggeli órákban kimentünk egy állatbaráttal, és sajnos, saját szemünkkel kellett meggyõzõdnünk róla, hogy a bejelentés igaz.

    Arlóban, a romatelep mögötti területen, egy vízvezeték lezáró aknájában két felakasztott kutya teteme volt található.

  • Élveboncolás Elleni Társaság - a Laboratóriumi Állatok Világnapja!

    Április 24-én tartják a Laboratóriumi Állatok Világnapját a brit Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) 1979-es kezdeményezésére. A szervezet régi elnöke, Lord Dowding születésnapját jelölte ki a világnap megtartására, amelyet azóta az ENSZ is elismert. A laboratóriumi (kísérleti) állatok száma a világon eléri a 100 milliót. Védelmük fontossága indokolja, hogy "saját" világnapjuk legyen, az Állatok Világnapját ugyanis október 4-én tartják. A leggyakrabban egereken és patkányokon végeznek laboratóriumi teszteket, de sok kutya, macska, hal, madár és fõemlõs, azaz majom is elszenvedõje a kísérleteknek.

  • Ébred a kozmetikai szakma: Lush az állatkísérletek ellen

    Állatvédõvé nõhet a szépségipar!

    Aki az utóbbi idõben felkereste a www.lush.hu oldalt, talán meglepõdött, hogy még mielõtt eljuthatna termékeinkhez, fekete alapon nagy piros betûkkel, egy kiáltvány élén ez a felirat ugrik elé: ELÉG AZ ÁLLATKÍSÉRLETEKBÕL!

    Miért van szükség erre? És miért találkoznak hasonló állásfoglalásokkal a Lush vásárlói szerte a világban, mindenütt, ahol csak cégünk jelen van?

  • Vigyél haza - Daisy gazdit keres!

    Egy magánház udvarán "unták" meg az egy év körüli, kistermetû, keverék, szuka kutyát. A gazda - amikor házhoz hívta az állatvédõ egyesületet - altatásra szánta - , altatási célból adta le az állatot.

    A kutyát kívül belül parazitáktól mentesítettük, oltva, féregtelenítve várja megmentõjét!

    Daisy még kicsit félénk, de jóravaló, szelíd kutyus! Egy olyan gazdira vágyik, aki nem rúg bele, nem unja meg, aki befogadja családtagként! Társa lehet annak, aki eteti, szereti, gondozza majd!

  • Horror az újlengyeli álmenhelynél

    250 kutyát tartottak embertelen körülmények között egy újlengyeli menhelyen, emiatt szinte minden nap pusztultak el az állatok közül. A beteg, legyengült állatok között többek hátán vasvillától szerzett sebek éktelenkedtek. Az állatkínzásról egy ismeretlen értesített több környékbeli állatvédõ szervezetet, akik pár nappal ezelõtt elvitték az összes ebet. Kecskemétre került mind a 43 kutya. Ezeket egyelõre két hétig karanténban tartják, majd az ivartalanítás és a kötelezõ védõoltás után új gazdit keresnek nekik. Az állatokat egyelõre karanténban tartják, állatorvosi megfigyelés alatt.

  • Komi a komondor gazdihoz került

    A kan, komondor kutya a város szélén kóborolt. Állatbarátok figyeltek fel az ebre. Mivel az állat egy forgalmas út mentén kószált, értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesület által üzemeltetett állatmentõ központot, az ebrendészetet, hogy biztonságba kerüljön sovány, elhanyagolt állapotban lévõ kutyus.

    A megfigyelési idõ után sikeresen gazdihoz juttattuk a jobb sorsra érdemes, õsi magyar kutyafajta addigra rendbe hozott példányát.

  • A teknõsök lehetnek az elsõ áldozatok

    A klímaváltozás különösen veszélyezteti a vándorló állatokat, közülük is elsõsorban a tengeri teknõsöket és a madarakat - állapította az ENSZ egy közelmúltban publikált jelentése.

    A tanulmány szerint az emelkedõ hõmérséklet azért érinti különösen érzékenyen a teknõsöket, mert ennek hatására megváltozik a hímek és a nõstények aránya, a tojásokból sokkal több nõnemû egyed kel ki.

  • Föld Nap a Füvészkertben

    Föld Nap a FüvészkertbenA Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 2015. április 25-én, szombaton 10 és 16 óra között a Föld Napjához kapcsolódóan szervezte meg a zöld rendezvényét. A környezetvédelem jegyében az egyetem zöld szigetén számos, környezettudatosságra nevelő játékkal várták a látogatókat. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatvédelmi standján az örökbe fogadható kutyusok mellett arcfestéssel, ingyenes állatbarát kiadványokkal várták a kilátogatókat. A természetközeli programhelyszín igazi kikapcsolódás volt a vendégeknek, az egyesület egy kutyust sikeresen örökbe adott a program ideje alatt.

  • A ládába zárt kutyák gazdáikat keresik!

    Az egyik kora reggel az ebrendészet munkatársai arra lettek figyelmesek, hogy valaki az állatvédelmi telep elé dobott egy kis ládába begyömöszölve kutyákat. Az állatok éppen hogy belefértek a ládába, az elkövetõ úgy becsomózta õket, hogy ha az állatvédõk nem szabadítják ki szerencsétleneket, akkor kevés ideig maradhattak volna csak életben...

    A kutyák három hónapos körüliek, játékosak, barátságosak, kanok. Le lettek fertõtlenítve, parazitáktól mentesítve. Jól vannak, szeretõ gazdit keresnek!

  • Gazdaságilag is hasznos a veszélyeztetett fajok megmentése

    Negyvenkilenc - suttogja a kutató, miután megszámolta a nyálkás, kerek tojásokat, amelyeket egy ritka, másfél méteres kérgesteknõs rejtett a homokba Costa Rica csendes-óceáni partvidékén, a súlyosan veszélyeztetett fajoknak az óceán keleti medencéjében fekvõ fõ fészkelõhelyén.

    Az ENSZ szeretné, ha idén, a biológiai sokszínûség nemzetközi évében a természetimádókon kívül a vállalatok és a közgazdászok is tennének azért, hogy lassítsák a fajok eltûnésének egyre gyorsuló ütemét.

  • Fogamzásgátlás az állatoknál

    Bármily kedvesek és szeretni valók a kiskutyák és kiscicák, az anyaállat gazdája nem biztos, hogy megörül a szaporulatnak. Ha el akarjuk kerülni, hogy kedvencünk akaratunk ellenére (vagy inkább jóváhagyásunkra nem várva) hozzon kölyköket a világra, akkor járjunk el kisállatgyógyász-cikkírónk tanácsai szerint. Kedvenceink - amikor elérik az ivarérett kort - megváltoznak. Megváltozik a viselkedésük, a kutyák szófogadatlanokká válnak, ha nem pórázon sétáltatjuk õket elszöknek, elcsavarognak...

  • Megvan a kutyák õshazája

    A stockholmi Királyi Mûszaki Egyetem kutatói genetikai nyomok alapján beazonosították a kutyák háziasításának helyszínét és idõpontját. Az eredmény meglepetés mind a helyet, mind az idõt illetõen. A világ különbözõ területeirõl begyûjtött szõrmintákban található mitokondriális DNS tanulmányozásából az derült ki, hogy a mai állatok legelsõ õsei Kínában, a Jangce folyótól délre esõ területeken éltek, 16000 évvel ezelõtt. A felfedezés nem jelent nagy meglepetést a Peter Savolainen által vezetett kutatócsoport korábbi, hét évvel ezelõtti eredménye után, amely már sejtette, hogy a háziállatok Kelet-Ázsiából származnak, mivel ebben a térségben jóval nagyobb genetikai változatosságot mutatnak.

  • Macskákra lövöldöz: az állatkínzó akár börtönbüntetést is kaphat tettéért

    Állatkínzás miatt nyomoznak a nagykanizsai rendõrök, mert a város egyik családi házas övezetében valaki macskákra lövöldöz. A tettes egyelõre ismeretlen, de a rendõrök már tudják, hogy milyen fegyvert kell keresniük. Az egyik áldozatból légpuska-lövedéket operált ki az állatorvos.

    Szabóék két éves macskáját már másodszor lõtték meg a közelmúltban. Ezúttal a jobb hátsó combján találták el. Az állaton azért van körgallér, hogy ne tudja nyalogatni a 12 centiméteres mûtéti heget.

  • Farkasokat tartanak kedvencekként

    Egy kaliforniai pár 10 hibrid farkassal él együtt - az emberhez szokott, kedves állatok a lakásba is bejárhatnak, ott ülnek a gazdik mellett a pamlagon. Ha választanod kell, mégis milyen kedvencet tartsál otthon, nem valószínû, hogy rögtön valamilyen veszélyes ragadozó jutna az eszedbe.

    A Los Angeles közelében, Studio Cityben egy családi házban élõ Paul Pondella és Colette Duvall azonban máskép gondolja, õk kifejezetten boldogok odaadó társaikkal.