2021.05.14. - Bonifác

A csernobili állatokra a feltételezettnél súlyosabban hatott a sugárzás

A csernobili állatokra a feltételezettnél súlyosabban hatott a sugárzás
Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben érintette a környéken élõ állatokat a csernobili atomerõmû katasztrófája utáni radioaktív sugárzás - cáfolja a korábbi kutatási eredményeket egy szerdán közzétett tanulmány.

A tanulmány szerint a poszméhek, lepkék, pókok, szöcskék és más gerinctelen állatok száma kisebb a szennyezett területeken, mint másutt, mert a baleset után még 20 év elteltével is magas volt a sugárzás szintje.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A megállapítás cáfolja azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek az állatpopuláció növekvõ létszámáról számoltak be az ukrajnai Csernobil környékén, ahol a robbanás után kiürített zónában ezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat.

A baleset által okozott halálesetek számát eltérõen becslik: az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 9000, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kalkulációja alapján viszont 93.000 ember halála írható a katasztrófa számlájára.

Anders Moller, a franciaországi nemzeti tudományos kutatóközpont munkatársa, a tanulmány vezetõje megdöbbenésének adott hangot a megalapozott számadatok hiánya miatt. "A mi tanulmányunk volt az elsõ, mely az állatpopuláció nagyságára összpontosított" - mondta Moller, akinek csapata a csernobili reaktor 30 kilométeres körzetét vizsgálta. A kutatók úgy találták, hogy egyes területeken csaknem teljesen kipusztultak az állatok. Hozzátette, hogy vannak területek, melyeknek négyzetméterén száz egyed él, míg másutt ugyanekkora részen átlagosan még az egyet sem éri el az egyedszám.

A kutatók szerint a reaktor közelében az olyan állati deformitások száma is növekedett, mint az elszínezõdés vagy a satnya végtagok. "Ezeket a deformált állatokat általában gyorsan megeszik, mert nehéz elmenekülni eltérõ hosszúságú szárnyakkal" - magyarázta a kutatásvezetõ, aki 1991 óta foglalkozik a csernobili baleset hatásával.

A megállapítások kétségbe vonják, hogy Csernobil környéke ökológiailag helyre állt, annak ellenére, hogy az ukrán tisztviselõk természetvédelmi területnek nyilvánították farkasokkal, bölényekkel és medvékkel. Moller szerint a korábbi kutatások figyelmen kívül hagyták a tényt, hogy egyes állatpopulációk akadálytalanul szaporodhattak az emberi "zaklatás" hiányában.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra