rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • A gyapjaslepke (Lymantria dispar) jellemzõi, károsítása (kártevõinvázió?!?)

  • lepke, gyapjaslepkeA gyapjaslepke a több tíz éves tapasztalatok szerint erdészeti károsító. A 2003- as évben gócszerûen jelentkezett az országban. A 2004- es évben tömeges felszaporodását figyelhettük meg, eddig nem tapasztalt mértékben, a fertõzés, döntõen Veszprém megyére terjedt ki, (kisebb területen Somogyban és Csongrád megyében is észleltek jelentõs károsítást) országban, foltokban.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A rendkívül nagy számban kelõ lárvák már nem csak az erdõterületeken, hanem kultúrnövényeken, házikertekben, díszfákon, gyümölcsfákon, szõlõn is károsítottak. Az erdészek megfigyelései szerint a károsító ilyen mértékû megjelenése a múlt évi száraz meleg idõjárással magyarázható.

    A gyapjaslepke hím és nõstény imágója között nagy különbségek vannak. A hím kisebb és sötétebb, mint a nõstény. Testének hossza 18 - 22 mm. Alapszíne szürkésbarna, 4-5 elmosódó harántvonallal tarkítva. A nõstény 30 - 40mm testhosszú, színe fehér, vagy piszkosfehér, rajta 3 - 4 harántvonallal. A tojás a fa törzsén, vagy a vastagabb ágak törzsén csomókban látható, rajtuk gyapjúszerû bevonattal. Egy fatörzsön 5 - 50 db tojáscsomót is láthattunk Veszprém megyében, ebben az évben. A lárva keléskor 0,5 cm, majd kifejlõdve eléri az 50- 60 mm - es hosszúságot. Alapszíne barnásszürke, vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedõ pontsor látható. Ezek közül az elsõ 4 pár kék, a hátsó 6 pár piros. Változatos színárnyalatuk alapján könnyen hihetnénk, hogy két különbözõ fajhoz tartoznak. Testét hosszú szõrök fedik. A bábja feketésbarna fedett báb.

    lárvaÉvente 1 nemzedéke fejlõdik. A lárvák 2004-ben, április végén keltek ki. A keléselhúzódó volt 3 - 4 héten át zajlott. Tömegével kezdõdött a kivándorlásuk az erdõbõl, a szomszédos táblákba, kertekbe. Ezt elõsegítették a lárvaszõrök végén lévõ levegõvel telt gömböcskék, valamint a lárva által kibocsátott repítõháló. A kis hernyók elõször hámozgattak, majd lyuggató, karélyozó rágással károsítottak. Az erdei fák kilombosodása késõbb indult meg, ezért a kis hernyók elsõként az almástermésû fákat, szilvaféléket, és díszfákat rágták. A növekedésükkel arányosan nõtt a kártételük is. Június elején, táplálék hiányában a tûlevelû fákat is rágni kezdték. Május utolsó napjaiban már láthattuk az elsõ tarrá rágott tölgyfákat. A helikopterrel, kitinszintézist gátló szerrel védett erdõterületeken a védekezés után 5 - 6 nappal látható lárvapusztulás indult meg. A fiatal 2 cm - es hernyók szinte azonnal elpusztultak, míg a fejlettebb hernyóknak hosszabb idõre volt szükség a növényvédõszer hatásához. A lerágott fákon, ahol a hernyók nem találtak táplálékot helyenként kannibalizmus alakult ki a fejlettebb és a kevésbé fejlett egyedek között. A hernyók a teljes fejlettséget június utolsó heteiben érték el, és az elsõ bábokat június 8.-án találtuk. A tömeges bábozódásra június második felében került sor. A még zöld lombozatú cserjéket választották a lárvák, ahol apró szövedéket készítettek a bábozódáshoz. Egy szövedékben 2 - 3 lárva is bábozódott, de voltak egyedül bábozódó egyedek is. A bábnyugalom 8 - 10 napig tart, majd az imágók tömeges rajzására június végén, július elején számíthatunk. A nõstények a fák kérgén helyezkednek el, repülni alig képesek és csak a hím érkezését várják. Mivel egyáltalán nem táplálkoznak, a peterakás a lepkék megjelenése után hamarosan következik. A lerakott petékben már a nyár folyamán megindul az embrionális fejlõdés és a nyár végéig ki is fejlõdnek a lárvák. Kelésük azonban, csak a következõ év tavaszán indul.

    A gyapjaslepke gradációk az eddigi tapasztalatok szerint 10 évente követik egymást. A felszaporodás évében a tojáscsomókat mindig a fák kérgének alsó részére rakják. Az összeomlás szakaszában a tojáscsomók a fák törzsének felsõ részén, közel a koronához helyezkednek el. A gradáció összeomlását a madarak és élõsködõ rovarok segíthetik elõ. A madarak a tél és tavasz folyamán ritkítják a tojáscsomókat. A 2004 - es évben erre csak a tojáscsomók kb. 5 % - nál volt példa. Megfigyelhettük azt is, hogy a lerakott tojások egy része nem kelt ki, életképtelen maradt. A lárvák pusztulását a növényvédõszeres kezelések mellett a kannibalizmus, valamint több erdõterületen megfigyelt bábrabló lárvák táplálkozása segíti elõ. Ez utóbbiak nagyobb arányban a bábokat pusztították. A lárvák bebábozódása nem volt 100 % - os 2004 - ben. A Balaton- Felvidéken gyakran láthattunk olyan összeszõtt leveleket, ahol a lárva bábozódása nem tudott megkezdõdni, vagy a folyamat nem fejezõdött be, és a lárva elpusztult. Tehát, több tényezõ járul hozzá a különbözõ fejlettségû egyedek pusztulásához, amely feltételezéseink szerint még nem elegendõ a gradáció összeomlásához. A júliusi rajzásadatok, a bábok parazitáltságának vizsgálata és a lerakott tojáscsomók, már jelzést fognak adni arról, hogy jövõre vajon számíthatunk e károsításra.

    Nagy Krisztina

    Gyapjaslepke: az FVM önkormányzati segítséget kér

    Az önkormányzatok segítségét kérte a gyapjaslepke elleni védekezéshez a megyei közgyûlések elnökeinek írt levelében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára; Lasztovicza Jenõ, az országgyûlés idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke bírálta a védekezés késlekedõ kormányzati koordinációját és kevesellte a rendelkezésre álló összeget is.

    "Minden megyei közgyûlési elnöknek írtam levelet, amelyben arra kértem õket, hogy kísérjék figyelemmel a gyapjaslepke fertõzést az önkormányzatokkal karöltve és jelezzék a problémát" - mondta el Pásztohy András csütörtökön, Kecskeméten az MTI-nek. Hozzátette, számítanak az önkormányzatok anyagi hozzájárulására is, amennyiben a helyhatóságok "úgy ítélik meg". Az államtitkár szerint nem lenne szó nagy összegrõl. Elmondta, hogy beszélt több megyei önkormányzati vezetõvel, fogadókészséget tapasztalt. "Megértik, de természetesen pénzt nem szívesen áldoz rá senki" - mondta.

    Az államtitkár tájékoztatása szerint az FVM-nek 100 millió forintja van erre a célra, a költségvetés vis maior keretébõl 220 millió forintot vehetnek igénybe, 100 millió forintot pedig a környezetvédelmi tárca biztosít. Elismerte, hogy az agrártárca büdzséjében kevés a gyapjaslepke elleni védekezésre felhasználható pénz, de úgy vélte, a helyi és megyei önkormányzatok, az FVM a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi
    Minisztérium "össze tudja hozni" a szükséges forrásokat.
    László Boglár kormányszóvivõ április 6-án azt közölte, hogy a gyapjaslepke elleni védekezéshez az agrártárca 100 millió forintos elkülönített keretét további 125 millió forinttal egészíti ki a kormány az általános tartalékból. A védekezéshez szükséges félmilliárd forint fennmaradó részét, 250 millió forintot elsõsorban a Veszprém, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok igényelhetik a vis maior keretük terhére. A kormányszóvivõ elmondta: jelenleg 280 ezer hektárnyi terület fertõzött, és az elõrejelzések alapján az idén még a tavalyinál is nagyobb kárt okozhatnak a gyapjaslepkék. Hozzátette: az állami erdõterületek 15 százaléka erõsen fertõzött.

    Lasztovicza Jenõ az MTI-nek csütörtökön elmondta: több helyen már kikeltek a lárvák, úgyhogy már most kellene megkezdeni a gyapjaslepke inváziója elleni védekezést. Az ellenzéki politikus hozzátette: ennek ellenére a kormányzat még hatósági felelõst sem nevezett ki, aki felülrõl irányíthatná az önkormányzatokat és az erdõtulajdonosokat a károk megakadályozásában. Nehezményezte azt is, hogy nem hogy csak kevés pénzt különített el a kormány, de annak összege is bizonytalan. Megjegyezte, hogy múlt héten még 550 millió forintról beszélt a kormány az ez évi védekezési keret kapcsán, Pásztohy András pedig összesen már csak 440 forintot említett. "A gyapjaslepke tavalyi károkozásának tapasztalatai alapján legalább 1,2 milliárd forintra lenne szükség" - hangsúlyozta a bizottsági elnök. (Budapest)

    A gyapjaslepke elleni légi védekezéshez jogszabály-módosítás szükséges

    A gyapjaslepkék elleni hatékony védekezéshez a Somogy megyei védelmi bizottság elnöke azt kéri a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM), hogy ideiglenesen oldja fel a lakott területek fölötti növényvédõszeres repülés tilalmát. Gyenesei István errõl tájékoztatta az MTI-t.

    "A hatékony védekezés túlnyomórészt csak légi permetezéssel oldható meg" - jelentette ki a védelmi bizottság elnöke, aki kérését is ezzel indokolta Benedek Fülöp államtitkárhoz írt levelében.

    "A jelenlegi FVM-rendelet tiltja a lakott terület, állattartó hely, szennyvíztisztító telep fölötti átrepülést, márpedig a déli part egyes összefüggõ részeinek, természetvédelmi értékeinek érintése nélkül a légi védekezés nem oldható meg" - fûzte hozzá Gyenesei István. Közölte: az államtitkártól a jogszabály ideiglenes módosításának kezdeményezését kérte a lakott területekre vonatkozóan. Hangsúlyozta: a tilalom feloldása az élõvizek, szennyvíztisztító telepek fölötti légteret nem érintené, ott továbbra is tilos lenne töltött növényvédõszeres tartállyal átrepülni.

    A gyapjaslepkék elleni védekezésrõl szó volt a megyei területfejlesztési tanács csütörtöki ülésén is. Elhangzott: becslések szerint a gyapjas lepke csaknem 30 ezer hektáron okozhat károkat Somogyban. A tanács tagjait szakemberek tájékoztatták arról, hogy egy hektár erdõ helikopteres permetezése mintegy 10-12 ezer forint, a belterületen a megközelítheti a 17 ezer forintot. A légi munkák elvégzésére a jövõ héten pályázat jelenik meg, amelyen várhatóan 5-6 környékbeli vállalkozás is indul. A felmérések szerint Somogyban a legveszélyeztetettebb a marcali és a balatoni térség, a megyeszékhely közelében több település, továbbá a Koppány-völgyétõl délre esõ erdõk.

    A kormány 540 millió forintot szán a gyapjaslepke elleni védekezésre. A keret elsõsorban arra szolgál, hogy megvédjék az erdõsávokat és az idegenforgalmi területeket. (Kaposvár)


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Merész, Geri, Fongi, Fonpi, Boxos, Selli, Joci kutyák gazdihoz kerültek!

    Merész a nagytestû keverék egy ház elé tanyázott le, onnan nem akart elmenni. Gerit a kistestû kutyust a belvárosban szedték össze állatbarátok. Fongi-Fonpi kutyák egy telephelyen születtek, Boxost testvéreivel együtt dobták utcára, Selli egy csatornánál vert tanyát, Joci egy ház elõtt próbált menedékre lelni, onnan vitették el.

    Az állatok az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi központjába kerültek, ahol rendbetételük után szeretõ gazdihoz kerültek.

  • Be kell tiltani a bikaviadalokat - vita a katalán parlamentben

    A bikaviadalok ellenzõi és támogatói csatáznak a katalán parlamentben amiatt, hogy betiltsák-e az embert és állatot egymásnak ugrasztó, évszázados látványosságot a spanyol régióban.

    A szerdai vitában összesen harmincan szólaltak fel, köztük filozófusok, állatorvosok, bikatenyésztõk és állatvédõk. A végszavazást nyár elõtt tartják, és a kérdés napirendre tûzését kezdeményezõ szervezet, a Prou! ("elég" katalánul) más spanyol térségekre ki akarja terjesztetni a bikaviadalok tilalmát, ha Katalóniában sikerrel jár.

  • Veszély az utakon - Vonulnak az õzbakok

    Õz gázolás után az út szélén hagyva!Május végéig tart az õzbakok területfoglalása, emiatt ebben az idõszakban gyakran vonulnak át az állatok a közutakon!

    Vas megyében tizenegy olyan baleset történt a hosszú hétvégén, amikor autók erdei állatokat ütöttek el. Leggyakrabban õzzel ütköztek a kocsik - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Péter Gábor, a megyei rendõr-fõkapitányság sajtóügyeletese. A baleseteknek összesen egy súlyos és egy könnyû sérültje volt.

  • Brodi, Peti gazdihoz került

    Brodi, a kan, keverék, kistestû kutya rendszeresen utcán kapott enni egy intézmény elõtt. Az állat egy idõ után védeni kezdte az ingatlant, ugatott, morgott, ami a járókelõket és az ott dolgozókat zavarta. A lakosság kérte, hogy az utcáról az állatot fogjuk be. Peti a kan, nagy termetû, kaukázusi juhász kutya egy ipartelep bejárata elõtt ténfergett. Az ott dolgozó portás tartott az állattól, ezért kérte a kutya elszállítását. Az Orpheus Állatmentõ csapata mindkét esetben az állatokat szakszerûen befogta. Brodinak sikerült új befogadót találni egy felelõs állattartó személyében, Petit pedig eredeti gazdája felkutatása után került vissza korábbi lakhelyére.

  • Mókusmentés a brit szigeteken

    Brit szakértõk szerint reménytelen dolog megállítani Nagy-Britannia nagy szigetein a vörös mókusok kipusztulását, ezért a pénzforrásokat inkább a kisebb szigetek vörös farkú rágcsálóinak megóvására kellene koncentrálni. Bár a britek sajnálnak megválni megszokott mókusaiktól, a vörös mókus világviszonylatban nem számít veszélyeztetettnek, s elzárt helyeken, mint például az Isle of Wight sziget, Nagy-Britanniában is fenntarthatók kolóniák.

  • A ládába zárt kutyák gazdáikat keresik!

    Az egyik kora reggel az ebrendészet munkatársai arra lettek figyelmesek, hogy valaki az állatvédelmi telep elé dobott egy kis ládába begyömöszölve kutyákat. Az állatok éppen hogy belefértek a ládába, az elkövetõ úgy becsomózta õket, hogy ha az állatvédõk nem szabadítják ki szerencsétleneket, akkor kevés ideig maradhattak volna csak életben...

    A kutyák három hónapos körüliek, játékosak, barátságosak, kanok. Le lettek fertõtlenítve, parazitáktól mentesítve. Jól vannak, szeretõ gazdit keresnek!

  • Megfejtették a fiatal lazacok vándorlásának titkait

    Egy miniatûr jeladó segítségével sikerült megfejteni a fiatal lazacok Sziklás-hegységbõl Alaszkáig tartó hosszú vándorútjának titkait. Amerikai és kanadai kutatók 2006-ban ezer kishalra erõsítették az újszerû, mandulanagyságú eszközt, amely hangokat bocsát ki. Ezeket a hangokat partmenti érzékelõk egész láncolata fogja fel Alaszkától Kaliforniáig. Eddig nem volt könnyû követni kistestû állatokat a hatalmas óceánban, ezzel a módszerrel azonban rengeteg újdonság kerülhet napvilágra a lazac és más vándorló halfajok életútjáról.

  • Ügyi szeretõ gazdit keres!

    Egy iskola udvarára szökött be a 10 hónap körüli, fekete-keverék, kan kutya.

    Az ott dolgozók nem tûrték meg az állatot, azért az ebrendészettõl az állat befogását és elszállítását kérték.

    A kutyát az ebrendészet "Ügyi"-nek nevezte el, neve egyben beszélõnév!

    Jó lenne, ha a kutya megtalálhatná végleges, szeretõ gazdáját.

  • 2 helyett 3 év börtön állatkínzásért

    Három évig terjedõ szabadságvesztéssel lesz büntethetõ az, ha valaki különös szenvedést okoz egy állatnak.

    A parlament hétfõn egyhangúlag szavazta meg a Büntetõ törvénykönyv (Btk.) ezzel kapcsolatos módosítását. A jogalkotók külön szabályozták azt az esetet, amikor valaki hosszan tartó szenvedést okoz egy állatnak, vagy rendkívüli brutalitással teszi ezt - a hatályos jogszabály ezt a tényt nem értékeli ugyanis súlyosító körülményként. A módosítás alapján a brutális állatkínzás már bûntettnek minõsül majd, így a büntetése is szigorúbb lesz.

  • Megvan a hiénák kacagásának a titka

    Francia és amerikai kutatók megfejtették a hiéna kacagásának értelmét. Ezek szerint az állat saját magáról kacag a világba információkat.

    Így például az életkoráról, a tartózkodási helyérõl, arról, hogy szívesen lát-e valakit a zsákmánya elfogyasztásához, és arról is, milyen pozíciót tölt be a hiénák társadalmában. Frédéric Theunissen a kaliforniai Berkeley egyetem és Nicolas Mathevon a St. Etienneben mûködõ Jean Monnet egyetem kutatócsoportjait vezetve 26 fogságban tartott hiéna kacagását elemezte ki.

  • Az ebrendészeten kutyusok szeretõ gazdit keresnek!

    A két hónapos körüli, puli - spániel jellegû keverék szuka kiskutya bekeveredett az állatkertbe. Feltehetõ, hogy valaki azért dobta be oda, mert nem tudott vele mit kezdeni...

    Ott egy élve - befogó csapdába került, ahonnan már nem volt kiút.

    Az ebrendészet onnan szállította az állatvédelmi telepre. Szeretõ gazdi jelentkezését várjuk, olyan állatbarát személyében, aki a kutya eddigi vert sorsát jobbá varázsolhatja!

  • Vinnék a magyar kutyahúst? Ki? Mikor? Hova?

    Tényleg esznek kutyát a távol-keleti emberek?

    Érdekes e-mail felhívást kapott az Orpheus Állatvédõ Egyesület, mely remélhetõleg csak egy késõire sikeredett áprilisi tréfa. A levél szerint egy cég Európában élõ távol-keleti emberek számára vásárolna fel itthon társállatként tartott kutyákat kutyahús evés céljából. Mivel kutyákból – macskákból még az elmúlt években is készültek európai gyártású bundakabátok, és hallani extrém kutyahús evéses eseteket is, nem kizárt, hogy egyes távoli, és egyes európai kultúrák kedvelõi élelmezési célból ténylegesen dolgoznának fel ételnek való kutyahúst.

  • Az állattartás veszélyei

    Gyakran megesik, hogy amikor állatkereskedés elõtt megyünk el, gyermekünk szívszaggatóan könyörög egy kis állatért; nem biztos, hogy minden szülõ tudja, mit is készül magára vállalni, ha ilyenkor enged az esdeklõ szónak. Még akkor sem sejti, hogy az állatra milyen veszélyek leselkedhetnek, amikor a gyereknek örömet szerezve hazaviszik az apróságot. A gondok részben a tudatlanságból, részben a felelõtlenségbõl fakadnak. A tudatlanság oka, hogy nem tájékozódunk kellõképpen az adott állat igényeirõl és szokásairól. Ezért fordulhat elõ, hogy kiskacsának nokedlit, teknõsnek parizert adunk, aminek az állat egészségkárosodása lesz a következménye.

  • Agresszív állatok - agresszió és erõfitogtatás az állatvilágban

    A híreket figyelõ, tévénézõ ember nap mint nap találkozhat az emberi agresszió gyakori és igen változatos megjelenési formáival. Ezekbõl a "tapasztalatokból" könnyen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ember különösen hajlamos az agresszióra. Vajon tényleg így van ez? A kérdés megválaszolásához meg kell vizsgálnunk az agresszív viselkedés elterjedtségét az állatvilágban. Közhelyszerû kijelentés, hogy az ember a legagresszívebb állat.

  • Majom neveli a kis pumát - videóval

    Amerikában egy majom úgy döntött, hogy anya lesz... Anjana, a csimpánz egyszer csak úgy gondolta, hogy beáll cica-sitternek. Mivel egy árva puma került egy dél-karolinai állatkertbe, a gondozók és természetesen Anjana úgy döntött, kiprobálja a pótanyáskodást.

    Segít mindenben az embereknek. Eteti, gondozgatja, ölelgeti sõt, még játszik is vele.

    A csimpánz fogja gondozni a kis nagymacskát amíg végsõ helyére, Kínába nem kerül. A park igazgatója Dr. Bhagavan Antle azt mondta:

  • Az emberek nem tudják lenyugtatni a viharfóbiás kutyákat

    Egy amerikai kutatás szerint a vihartól rettegõ kutyákat a gazdi nem tudja lenyugtatni, csak saját fajtársaik.

    A viharoktól rettegõ kutyákat csak másik négylábúak jelenléte nyugtatja meg, nem az emberek - mutatta ki egy forradalmian új kutatás. Dr. Nancy Dreschel állatorvos és kutató adatai alátámasztják azon elméletet, mely szerint a kutyák jól érzik magukat más ebek társaságában, fõleg kiélezett helyzetekben.

  • Ártalmatlan, Magyarországon õshonos pókot néztek feketeözvegynek

    Jobb félni, mint megijedni?!?

    Teljesen ízeltlábúak, amelyeket a veszélyes fekete özvegynek hittek a hét végén egy budapesti lakásban - közölte egy tudományos szakértõ kedden az MTI-vel. Samu Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa elmondta, hogy személyesen vizsgálta meg az említett budapesti lakásban elpusztított példányokat, illetve az egyik élve befogott pókot is.

  • Émi kutya és Círmi cica gazdihoz kerültek

    Émit frissen szült anyakutyaként öt kölyökkutyájával a hideg utcán, egy épület mögött találta egy állatbarát. Azonnal értesítette az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakemberét, aki nyomban meleg, biztonságos helyre szállította a kutyacsaládot. A kölykök korábban, Émi most került szeretõ örökbefogadóhoz. Cirmi cicához a rendõrség kérte az Orpheus Állatvédelmi Központ állatmentõ szakemberének segítségét. Elsõre azt hittük, hogy autó gázolta a cicát, késõbb kiderült, hogy az ablakból esett ki. Szerencsére a cica sérülései felszínesek voltak, a gazdáját is sikerült felkutatni, aki haza is vitte a lábadozó állatot.

  • Magyar siker a kutyás-terepfutás EB-n

    Budapest- Magyar gyõzelem született a Canicross, azaz kutyás-terepfutás Európa-bajnokságon: a 8-10 évesek kategóriájában elsõ helyen végzett Novák Réka és Bronzi nevû ír szettere.

    Magyarországon a 90-es években kezdték el a szánhúzó versenyeken megrendezni az elsõ canicross bajnokságokat. Eredetileg Franciaországból származik a kutyás-terepfutás, amelynek lényege, hogy a kutya és az ember együtt fut a kijelölt versenypályán egy szárral összekötve. A feladat, hogy a távot minél hamarabb megtegyék.

  • Cézár új reményt kapott

    A nagy testû, kan rottweiler kutya gazdája költözése miatt került az Ebrendészeti telepre. A kutya engedelmes, nagyon barátságos, teljesen szocializált, így gyorsan belopta magát az állatbarátok, önkéntesek, az örökbefogadásra jelentkezõk szívébe.

    Az eb külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesen, nemzetközi oltási könyvvel, veszettség elleni oltással került új gazdihoz.

    Köszönjük az együttmûködést!

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása