rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • A gyapjaslepke (Lymantria dispar) jellemzõi, károsítása (kártevõinvázió?!?)

  • lepke, gyapjaslepkeA gyapjaslepke a több tíz éves tapasztalatok szerint erdészeti károsító. A 2003- as évben gócszerûen jelentkezett az országban. A 2004- es évben tömeges felszaporodását figyelhettük meg, eddig nem tapasztalt mértékben, a fertõzés, döntõen Veszprém megyére terjedt ki, (kisebb területen Somogyban és Csongrád megyében is észleltek jelentõs károsítást) országban, foltokban.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A rendkívül nagy számban kelõ lárvák már nem csak az erdõterületeken, hanem kultúrnövényeken, házikertekben, díszfákon, gyümölcsfákon, szõlõn is károsítottak. Az erdészek megfigyelései szerint a károsító ilyen mértékû megjelenése a múlt évi száraz meleg idõjárással magyarázható.

    A gyapjaslepke hím és nõstény imágója között nagy különbségek vannak. A hím kisebb és sötétebb, mint a nõstény. Testének hossza 18 - 22 mm. Alapszíne szürkésbarna, 4-5 elmosódó harántvonallal tarkítva. A nõstény 30 - 40mm testhosszú, színe fehér, vagy piszkosfehér, rajta 3 - 4 harántvonallal. A tojás a fa törzsén, vagy a vastagabb ágak törzsén csomókban látható, rajtuk gyapjúszerû bevonattal. Egy fatörzsön 5 - 50 db tojáscsomót is láthattunk Veszprém megyében, ebben az évben. A lárva keléskor 0,5 cm, majd kifejlõdve eléri az 50- 60 mm - es hosszúságot. Alapszíne barnásszürke, vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedõ pontsor látható. Ezek közül az elsõ 4 pár kék, a hátsó 6 pár piros. Változatos színárnyalatuk alapján könnyen hihetnénk, hogy két különbözõ fajhoz tartoznak. Testét hosszú szõrök fedik. A bábja feketésbarna fedett báb.

    lárvaÉvente 1 nemzedéke fejlõdik. A lárvák 2004-ben, április végén keltek ki. A keléselhúzódó volt 3 - 4 héten át zajlott. Tömegével kezdõdött a kivándorlásuk az erdõbõl, a szomszédos táblákba, kertekbe. Ezt elõsegítették a lárvaszõrök végén lévõ levegõvel telt gömböcskék, valamint a lárva által kibocsátott repítõháló. A kis hernyók elõször hámozgattak, majd lyuggató, karélyozó rágással károsítottak. Az erdei fák kilombosodása késõbb indult meg, ezért a kis hernyók elsõként az almástermésû fákat, szilvaféléket, és díszfákat rágták. A növekedésükkel arányosan nõtt a kártételük is. Június elején, táplálék hiányában a tûlevelû fákat is rágni kezdték. Május utolsó napjaiban már láthattuk az elsõ tarrá rágott tölgyfákat. A helikopterrel, kitinszintézist gátló szerrel védett erdõterületeken a védekezés után 5 - 6 nappal látható lárvapusztulás indult meg. A fiatal 2 cm - es hernyók szinte azonnal elpusztultak, míg a fejlettebb hernyóknak hosszabb idõre volt szükség a növényvédõszer hatásához. A lerágott fákon, ahol a hernyók nem találtak táplálékot helyenként kannibalizmus alakult ki a fejlettebb és a kevésbé fejlett egyedek között. A hernyók a teljes fejlettséget június utolsó heteiben érték el, és az elsõ bábokat június 8.-án találtuk. A tömeges bábozódásra június második felében került sor. A még zöld lombozatú cserjéket választották a lárvák, ahol apró szövedéket készítettek a bábozódáshoz. Egy szövedékben 2 - 3 lárva is bábozódott, de voltak egyedül bábozódó egyedek is. A bábnyugalom 8 - 10 napig tart, majd az imágók tömeges rajzására június végén, július elején számíthatunk. A nõstények a fák kérgén helyezkednek el, repülni alig képesek és csak a hím érkezését várják. Mivel egyáltalán nem táplálkoznak, a peterakás a lepkék megjelenése után hamarosan következik. A lerakott petékben már a nyár folyamán megindul az embrionális fejlõdés és a nyár végéig ki is fejlõdnek a lárvák. Kelésük azonban, csak a következõ év tavaszán indul.

    A gyapjaslepke gradációk az eddigi tapasztalatok szerint 10 évente követik egymást. A felszaporodás évében a tojáscsomókat mindig a fák kérgének alsó részére rakják. Az összeomlás szakaszában a tojáscsomók a fák törzsének felsõ részén, közel a koronához helyezkednek el. A gradáció összeomlását a madarak és élõsködõ rovarok segíthetik elõ. A madarak a tél és tavasz folyamán ritkítják a tojáscsomókat. A 2004 - es évben erre csak a tojáscsomók kb. 5 % - nál volt példa. Megfigyelhettük azt is, hogy a lerakott tojások egy része nem kelt ki, életképtelen maradt. A lárvák pusztulását a növényvédõszeres kezelések mellett a kannibalizmus, valamint több erdõterületen megfigyelt bábrabló lárvák táplálkozása segíti elõ. Ez utóbbiak nagyobb arányban a bábokat pusztították. A lárvák bebábozódása nem volt 100 % - os 2004 - ben. A Balaton- Felvidéken gyakran láthattunk olyan összeszõtt leveleket, ahol a lárva bábozódása nem tudott megkezdõdni, vagy a folyamat nem fejezõdött be, és a lárva elpusztult. Tehát, több tényezõ járul hozzá a különbözõ fejlettségû egyedek pusztulásához, amely feltételezéseink szerint még nem elegendõ a gradáció összeomlásához. A júliusi rajzásadatok, a bábok parazitáltságának vizsgálata és a lerakott tojáscsomók, már jelzést fognak adni arról, hogy jövõre vajon számíthatunk e károsításra.

    Nagy Krisztina

    Gyapjaslepke: az FVM önkormányzati segítséget kér

    Az önkormányzatok segítségét kérte a gyapjaslepke elleni védekezéshez a megyei közgyûlések elnökeinek írt levelében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára; Lasztovicza Jenõ, az országgyûlés idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke bírálta a védekezés késlekedõ kormányzati koordinációját és kevesellte a rendelkezésre álló összeget is.

    "Minden megyei közgyûlési elnöknek írtam levelet, amelyben arra kértem õket, hogy kísérjék figyelemmel a gyapjaslepke fertõzést az önkormányzatokkal karöltve és jelezzék a problémát" - mondta el Pásztohy András csütörtökön, Kecskeméten az MTI-nek. Hozzátette, számítanak az önkormányzatok anyagi hozzájárulására is, amennyiben a helyhatóságok "úgy ítélik meg". Az államtitkár szerint nem lenne szó nagy összegrõl. Elmondta, hogy beszélt több megyei önkormányzati vezetõvel, fogadókészséget tapasztalt. "Megértik, de természetesen pénzt nem szívesen áldoz rá senki" - mondta.

    Az államtitkár tájékoztatása szerint az FVM-nek 100 millió forintja van erre a célra, a költségvetés vis maior keretébõl 220 millió forintot vehetnek igénybe, 100 millió forintot pedig a környezetvédelmi tárca biztosít. Elismerte, hogy az agrártárca büdzséjében kevés a gyapjaslepke elleni védekezésre felhasználható pénz, de úgy vélte, a helyi és megyei önkormányzatok, az FVM a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi
    Minisztérium "össze tudja hozni" a szükséges forrásokat.
    László Boglár kormányszóvivõ április 6-án azt közölte, hogy a gyapjaslepke elleni védekezéshez az agrártárca 100 millió forintos elkülönített keretét további 125 millió forinttal egészíti ki a kormány az általános tartalékból. A védekezéshez szükséges félmilliárd forint fennmaradó részét, 250 millió forintot elsõsorban a Veszprém, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok igényelhetik a vis maior keretük terhére. A kormányszóvivõ elmondta: jelenleg 280 ezer hektárnyi terület fertõzött, és az elõrejelzések alapján az idén még a tavalyinál is nagyobb kárt okozhatnak a gyapjaslepkék. Hozzátette: az állami erdõterületek 15 százaléka erõsen fertõzött.

    Lasztovicza Jenõ az MTI-nek csütörtökön elmondta: több helyen már kikeltek a lárvák, úgyhogy már most kellene megkezdeni a gyapjaslepke inváziója elleni védekezést. Az ellenzéki politikus hozzátette: ennek ellenére a kormányzat még hatósági felelõst sem nevezett ki, aki felülrõl irányíthatná az önkormányzatokat és az erdõtulajdonosokat a károk megakadályozásában. Nehezményezte azt is, hogy nem hogy csak kevés pénzt különített el a kormány, de annak összege is bizonytalan. Megjegyezte, hogy múlt héten még 550 millió forintról beszélt a kormány az ez évi védekezési keret kapcsán, Pásztohy András pedig összesen már csak 440 forintot említett. "A gyapjaslepke tavalyi károkozásának tapasztalatai alapján legalább 1,2 milliárd forintra lenne szükség" - hangsúlyozta a bizottsági elnök. (Budapest)

    A gyapjaslepke elleni légi védekezéshez jogszabály-módosítás szükséges

    A gyapjaslepkék elleni hatékony védekezéshez a Somogy megyei védelmi bizottság elnöke azt kéri a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM), hogy ideiglenesen oldja fel a lakott területek fölötti növényvédõszeres repülés tilalmát. Gyenesei István errõl tájékoztatta az MTI-t.

    "A hatékony védekezés túlnyomórészt csak légi permetezéssel oldható meg" - jelentette ki a védelmi bizottság elnöke, aki kérését is ezzel indokolta Benedek Fülöp államtitkárhoz írt levelében.

    "A jelenlegi FVM-rendelet tiltja a lakott terület, állattartó hely, szennyvíztisztító telep fölötti átrepülést, márpedig a déli part egyes összefüggõ részeinek, természetvédelmi értékeinek érintése nélkül a légi védekezés nem oldható meg" - fûzte hozzá Gyenesei István. Közölte: az államtitkártól a jogszabály ideiglenes módosításának kezdeményezését kérte a lakott területekre vonatkozóan. Hangsúlyozta: a tilalom feloldása az élõvizek, szennyvíztisztító telepek fölötti légteret nem érintené, ott továbbra is tilos lenne töltött növényvédõszeres tartállyal átrepülni.

    A gyapjaslepkék elleni védekezésrõl szó volt a megyei területfejlesztési tanács csütörtöki ülésén is. Elhangzott: becslések szerint a gyapjas lepke csaknem 30 ezer hektáron okozhat károkat Somogyban. A tanács tagjait szakemberek tájékoztatták arról, hogy egy hektár erdõ helikopteres permetezése mintegy 10-12 ezer forint, a belterületen a megközelítheti a 17 ezer forintot. A légi munkák elvégzésére a jövõ héten pályázat jelenik meg, amelyen várhatóan 5-6 környékbeli vállalkozás is indul. A felmérések szerint Somogyban a legveszélyeztetettebb a marcali és a balatoni térség, a megyeszékhely közelében több település, továbbá a Koppány-völgyétõl délre esõ erdõk.

    A kormány 540 millió forintot szán a gyapjaslepke elleni védekezésre. A keret elsõsorban arra szolgál, hogy megvédjék az erdõsávokat és az idegenforgalmi területeket. (Kaposvár)


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Aknából mentettek ki egy tehenet (képekkel)

    Tûzoltók mentettek ki egy tehenet egy két méter mély betonaknából szombaton a Heves megyei Sirok határában - tájékoztatta az MTI-t a katasztrófavédelem.

    Az egri tûzoltók mintegy kétórányi munkával, targonca "bevetésével" húzták ki az aknából a csaknem fél tonnás állatot - közölte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivõje. Magyar Attila elmondta, hogy az állat legelés közben zuhant bele a gazda elõtt is ismeretlen aknába.

  • Felborult egy malacokat szállító kamion Szeged mellett

    Több mint száz vágósertés pusztult el abban a balesetben, amely vasárnap déltájban történt Szeged határában az 5-ös fõúton - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság lapunkat. Szenti Szabolcs elmondta: a kétszáz malacot szállító olasz rendszámú kamion magyar sofõrje, az elsõdleges adatok szerint rosszul választotta meg a haladási sebességet, ezért történt a tragédia. A sofõrnek nem esett baja, az állatok jelentõs része azonban elpusztult, néhányat pedig a helyszínre érkezett hatósági állatorvosnak kellett elaltatnia. Az elhullott malacokat vasárnap folyamatosan szállították el a helyszínrõl.

  • Brazília harcba kezd az állatokért

    Brazília szigorú hadjáratba kezd idén az olyan vállalatok ellen, amelyek a helyi ritka állat-, és növényfajokból készített termékeikkel tesznek szert jelentõs haszonra, ám ezért semmilyen, vagy csak kis mértékû kárpótlásban részesítik a dél-amerikai országot, illetve az õslakos közösségeket

    A biokalózkodás elleni határozott fellépés a brazil bennszülött törzsek és az amazonasi esõerdõk védelmezõinek támogatását is elnyerte, akik szerint a helyi vállalatok jogtalanul tesznek szert jelentõs haszonra.

  • Férfiak mellkas szőréből készítenek szőrmebundát

    Férfiak mellkas szőréből készítenek szőrmebundátSzőrmebunda, gyilkosság nélkül... - férfi mellkasszőrből! A valódi szőrmebunda támadói rendszerint azzal érvelnek, hogy ezekre minden esetben csak állatgyilkosságok útján lehet szert tenni. Most azonban itt a humánus megoldás - szó szerint emberi! Szőrmebunda, gyilkosság nélkül... - férfi mellkasszőrből! Aki eddig csupán azért fanyalodott a műszőrmére, mert nem akart csatlakozni az állatgyilkosságot pártolók táborához, az most végre fellélegezhet: már ő is hordhat igazi szőrből készült bundát, amihez ráadásul még megölni sem kellett senkit.

  • Karácsonyra ÁLLATSTOP!

    Az élõ állatok ajándékozásáról

    Keretes hirdetések, hangzatos szavak - így ünnepek elõtt - mindennaposak, melyek vásárlásra buzdítanak. Akciós sál, kabát, cipõ, és élõ ajándékok. Élõ ajándékok?!? Kisállat (kutya, macska) szaporítók hirdetik, hogy tenyészetük példányait vigyék ajándékba az ünnepekre (a "fa alá"). Az állattartás felelõsségen kell, hogy alapuljon. Az újdonsült gazdi az állatát élete végéig kell, hogy tartsa. A kedvencet rosszul tartó lakost a törvények szankciókkal sújthatják, ami akár börtönbüntetés is lehet.

  • Leparkolták a lovat a város közepén?!

    Segítségünkkel megmenekült a lovacska!

    Állatbarátok vették észre, hogy lakhelyük közelébe valaki kikötött egy lovat. Napról napra jobban aggódtak, mert senkit sem láttak a ló közelébe, senkit sem láttak, aki az állatról gondoskodna.

    Miért lehet ott a ló? Valaki így mondott volna le róla? Vagy vágásra vitte oda valaki? Annyi biztos, hogy a környéken több alkalommal végeztek egyes "emberek" illegális lóvágást (az utca kellõs közepén)...

  • Új repülõ békát fedeztek fel Borneón

    Több mint száz eddig ismeretlen állat- és növényfajt fedeztek fel kutatók a délkelet-ázsiai Borneó szigetén, köztük egy repülõ békát és a világ leghosszabb rovarát, amely több mint fél méteres és alakja a botsáskáéra emlékeztet. Az új fajokról a Természetvédelmi Világalap (WWF) számolt be csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében.

    A borneói "Mulu-repülõbéka" ujjai között repülõhártya van, ezek segítségével képes arra, hogy rövid siklórepülésekkel jusson el egyik fáról a másikra.

  • Sok kutyus és cicus várja örökbefogadók jelentkezését!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület mûködteti Szegeden az ebrendészetet. Megfigyelési idejüket letöltött, veszettség ellen oltott, féregtelenített, egészséges kutyusok várják megmentõjüket! Figyelem: a telepre folyamatos jelleggel kerülnek be újabb állatok! Ha nem kerülnek gazdához a befogott négylábúak, a hatósági állatorvos elrendelhet akár altatást is! Ezért is fontos az állatvédõ szervezet gazdakeresõ programja.

    További információ kérhetõ a 20/360-98-46-os telefonszámon, az ebrendészet weboldalán is!

  • Méri is hazakerült!

    A felnõtt, szuka beagle kutya egy árokparton az egyik bokor alá húzódott be az esõ elõl. Az ott lakók értesítették az Ebrendészetet. A helyszínre kiérve megfogtuk a bõrig ázott kutyust. Az állat hátán egy seb található.

    A kimerült kutyust az állatvédelmi telepre szállítottuk. Sebét fertõtlenítettük, és elláttuk élelemmel. Szerencsére az állapota ezután normalizálódott...

    Az állat eredeti gazdiját sikerült felkutatnunk, aki visszakapta az elkószált állatát.

  • Elképesztõ! Kos lógott a levegõben!

    Egy norvég városban az ott tanyázó turisták nem hittek a szemüknek: egy kos lógott a levegõben.

    A rémült állat szarva beleakadt az egyik elektromos vezetékbe. Csak találgatni lehet, hogy kerülhetett oda fel. Az ott nyaraló német turisták szerint az egyik dombról szaladhatott le a kos, a lendülettõl emelkedhetett ennyire a levegõbe. A szarva beleakadt az egyik elektromos vezetékbe, szerencséjére nem érte a baleset során áramütés.

  • A kisvakond és én

    A kisvakond csehszlovák mesefigura újra a reneszánszát éli. Melyikünk ne emlékezne a jó szándékú, csetlõ-botló állatkára és mezei barátaira. Hihetetlen élmény volt számomra, mikor kb.10 évesen, megláttam életem elsõ, igazi vakondját. Ahogy megmozdult a földkupac, és kidugta kis fekete orrát, még így csaknem 20 év után is élesen él bennem a kép.

    Éppen ezért vagyok most megdöbbenve, és elszomorodva. A múlt héten a postaládánkban landolt egy csomagküldõ szolgálat prospektusa. Ebben nincs is semmi meglepõ, egy gyors átlapozás és szörnyülködés után általában az efféle kiadványok a papírkosárban végzik nálunk. Ám most megakadt a szemem egy terméken.

  • Hõs patkányok menthetnek életeket a háborús övezetekben

    Piszkosak, kártékonyak, tönkreteszik a földeken a termést és betegségeket terjesztenek - általában ez a kép él az emberekben a Földön élõ valamennyi patkányról. A többnyire undorral emlegetett kis rágcsálók azonban életeket is menthetnek: háborús területen felkutatják az aknákat, a laboratóriumokban pedig kiszagolják a tbc-t. Babette, a két hónapos afrikai óriáspatkány apró hámmal a hátán kutatja át a számára kijelölt gizgazos területet. Az állatot figyelemmel kísérõ két kutató kis drótkötélpálya segítségével szoktatja a patkányt arra, hogy egyenes vonalakban derítse fel a földet.

  • Agyonvertek egy sünit a kegyetlen fiatalok

    Fiatalok kukaborogatása torkollott kegyetlen állatkínzásba Dunaújvárosban

    Hajnal négy óra után érkezett a bejelentés a rendõrkapitányságra ismeretlen tettesek ellen. A telefonáló a Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház portása volt. Elmondta, hogy látta, amint három személy a Korányi utcában kukákat borogat, a kórház mellett lévõ térhatároló oszlopot a helyérõl kihúzzák, és azzal egy sünt agyonvernek. A kisállat fejét a felismerhetetlenségig összeverték, hasfala kirepedt, belei darabokban voltak az úttesten.

  • Milliószám pusztulnak a cápák

    Legalább 7,8 millió cápát ölnek meg évente Dél-Afrika partjainál véletlenül, más állatok számára kikészített horgokkal - állítja egy kutatás. A véletlenül kifogott állatok között mintegy 34 ezer tengeri madár és 4200 tengeri teknõs van évente Dél-Afrika nyugati partjainál, Namíbiánál és Angolánál. A WWF dél-afrikai kirendeltsége és a Birdlife Dél-Afrika múlt héten közölte a lehangoló jelentést. Az állatokat a halászhajókon használt, több kilométer hosszú zsinegekre erõsített csalis horgok vonzzák, melyeket egyébiránt tonhalaknak és tõkehalaknak szánnak.

  • A kutyáknál is okosabbak lehetnek a farkasok

    2010 október 21-én adják át a Wolf Science Center (WSC) farkas-kutatóközpont új épületeit az alsó-ausztriai Ernstbrunnban. A központ a Konrad Lorenz Kutatóállomás (KLF) vezetõje, Kurt Kotrschal etológus, továbbá a Bécsi Egyetemen dolgozó Friederike Range és Virányi Zsófia kezdeményezésére jött létre farkasok és kutyák tanulmányozására. A farkasok nem kutyák. Egy ember által felnevelt farkas is jelentõs mértékben különbözik háziasított rokonaitól. Elsõsorban idegenekkel szemben maradnak félénkek, visszafogottak - mutattak rá a három éve egyesületként alapított WSC tapasztalatai. Ami Kotrschalt mindig meglepi, a farkasok intelligenciája.

  • Barangolás a Fõvárosi Állat- és Növénykertben

    Magyarország egyben Budapest csodás látványosságai közül, szerintem egyik a Fõvárosi Állat- és Növénykert. Már nem csak azért, mert szeretem az állatokat és, hogy ha valami új helyen járok szívesen meglátogatom az ottani állatkertet, hanem azért is, mert a Budapesten lévõ beletartozik a világ legrégibb de egyben legnagyobb állatkertjei közé is.

    Aki mostanság járt ott az észrevehette, hogy rengeteg újítás van az állatkertbe, valamint több helyen építkeznek.

  • Imike élménye Suzy-val

    Imike élménye Suzy-valImike tolószékéért indított 2018-ban kampányt a Mátrix Közhasznú Alapítvány. Imike a daganatos betegségből gyógyulóban lévő kisfiút ma az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa, Suzy kutya fakasztotta mosolyra. A rehabilitációs torna után látogatták meg a támogatójukat, az alapítványt, közben egy jó játékra is maradt idő. Az Orpheus Állatvédő Egyesület oktató - nevelő programja révén, az állatvédelmi szemléletformálás kapcsán évente több tucat olyan segítő programban vállal szerepet, mely segíti az állatszeretet kialakítását, és az állatszeretet kapcsán élmények teremtését.

  • Klónozzák a terrortámadás kutyahõsét

    Washington - Rövidesen klónozni fogják azt a mentõkutyát, amely a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen 2001. szeptember 11-i merénylet után több ember életét is megmentette - jelentette be kedden az a kaliforniai cég, amely egy dél-koreai laboratóriummal közösen a mûveletet végzi.

    A Trakr névre hallgató németjuhászt, amely gazdájával, James Symingtonnal Los Angelesben él, a BioArts International választotta ki mint a klónozásra legméltóbb négylábút egy pályázaton, amelyen a tulajdonosoknak felkínálták: ingyen állítják elõ kedvencünk másodpéldányát.

  • Környezetvédelmi Világnapi rendezvényen szerepeltünk!

    A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Szeged fõterén egész napos környezetvédelmi programot szervezett. A rendezvényre nem csak iskolás csoportok érkeztek, a felnõtt lakosság is érdeklõdéssel szemlélõdött, informálódott.

    Volt környezet- és természetvédelmi vetélkedõ, állatbarát totó, hulladékból tárgyak készítése, állatsimogatás, aszfaltrajz verseny is.

  • Kedvenceink tavaszi ivarzásáról

    Állatvédelem: tüzelési idõszakban fokozottabban figyeljünk házi kedvenceinkre!A hírtelen jött jó idõ az emberek számára kellemes, az állatoknak is "jó"

    Minden év tavaszodó idõszaka társállataink számára (a kutyákra, macskákra) egyet jelent a párzási idõszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok ellenõrizetlen szaporodása okolható többek között a kóbor állatok magas számáért.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása