rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A gyapjaslepke (Lymantria dispar) jellemzõi, károsítása (kártevõinvázió?!?)

  • lepke, gyapjaslepkeA gyapjaslepke a több tíz éves tapasztalatok szerint erdészeti károsító. A 2003- as évben gócszerûen jelentkezett az országban. A 2004- es évben tömeges felszaporodását figyelhettük meg, eddig nem tapasztalt mértékben, a fertõzés, döntõen Veszprém megyére terjedt ki, (kisebb területen Somogyban és Csongrád megyében is észleltek jelentõs károsítást) országban, foltokban.

    A rendkívül nagy számban kelõ lárvák már nem csak az erdõterületeken, hanem kultúrnövényeken, házikertekben, díszfákon, gyümölcsfákon, szõlõn is károsítottak. Az erdészek megfigyelései szerint a károsító ilyen mértékû megjelenése a múlt évi száraz meleg idõjárással magyarázható.

    A gyapjaslepke hím és nõstény imágója között nagy különbségek vannak. A hím kisebb és sötétebb, mint a nõstény. Testének hossza 18 - 22 mm. Alapszíne szürkésbarna, 4-5 elmosódó harántvonallal tarkítva. A nõstény 30 - 40mm testhosszú, színe fehér, vagy piszkosfehér, rajta 3 - 4 harántvonallal. A tojás a fa törzsén, vagy a vastagabb ágak törzsén csomókban látható, rajtuk gyapjúszerû bevonattal. Egy fatörzsön 5 - 50 db tojáscsomót is láthattunk Veszprém megyében, ebben az évben. A lárva keléskor 0,5 cm, majd kifejlõdve eléri az 50- 60 mm - es hosszúságot. Alapszíne barnásszürke, vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedõ pontsor látható. Ezek közül az elsõ 4 pár kék, a hátsó 6 pár piros. Változatos színárnyalatuk alapján könnyen hihetnénk, hogy két különbözõ fajhoz tartoznak. Testét hosszú szõrök fedik. A bábja feketésbarna fedett báb.

    lárvaÉvente 1 nemzedéke fejlõdik. A lárvák 2004-ben, április végén keltek ki. A keléselhúzódó volt 3 - 4 héten át zajlott. Tömegével kezdõdött a kivándorlásuk az erdõbõl, a szomszédos táblákba, kertekbe. Ezt elõsegítették a lárvaszõrök végén lévõ levegõvel telt gömböcskék, valamint a lárva által kibocsátott repítõháló. A kis hernyók elõször hámozgattak, majd lyuggató, karélyozó rágással károsítottak. Az erdei fák kilombosodása késõbb indult meg, ezért a kis hernyók elsõként az almástermésû fákat, szilvaféléket, és díszfákat rágták. A növekedésükkel arányosan nõtt a kártételük is. Június elején, táplálék hiányában a tûlevelû fákat is rágni kezdték. Május utolsó napjaiban már láthattuk az elsõ tarrá rágott tölgyfákat. A helikopterrel, kitinszintézist gátló szerrel védett erdõterületeken a védekezés után 5 - 6 nappal látható lárvapusztulás indult meg. A fiatal 2 cm - es hernyók szinte azonnal elpusztultak, míg a fejlettebb hernyóknak hosszabb idõre volt szükség a növényvédõszer hatásához. A lerágott fákon, ahol a hernyók nem találtak táplálékot helyenként kannibalizmus alakult ki a fejlettebb és a kevésbé fejlett egyedek között. A hernyók a teljes fejlettséget június utolsó heteiben érték el, és az elsõ bábokat június 8.-án találtuk. A tömeges bábozódásra június második felében került sor. A még zöld lombozatú cserjéket választották a lárvák, ahol apró szövedéket készítettek a bábozódáshoz. Egy szövedékben 2 - 3 lárva is bábozódott, de voltak egyedül bábozódó egyedek is. A bábnyugalom 8 - 10 napig tart, majd az imágók tömeges rajzására június végén, július elején számíthatunk. A nõstények a fák kérgén helyezkednek el, repülni alig képesek és csak a hím érkezését várják. Mivel egyáltalán nem táplálkoznak, a peterakás a lepkék megjelenése után hamarosan következik. A lerakott petékben már a nyár folyamán megindul az embrionális fejlõdés és a nyár végéig ki is fejlõdnek a lárvák. Kelésük azonban, csak a következõ év tavaszán indul.

    A gyapjaslepke gradációk az eddigi tapasztalatok szerint 10 évente követik egymást. A felszaporodás évében a tojáscsomókat mindig a fák kérgének alsó részére rakják. Az összeomlás szakaszában a tojáscsomók a fák törzsének felsõ részén, közel a koronához helyezkednek el. A gradáció összeomlását a madarak és élõsködõ rovarok segíthetik elõ. A madarak a tél és tavasz folyamán ritkítják a tojáscsomókat. A 2004 - es évben erre csak a tojáscsomók kb. 5 % - nál volt példa. Megfigyelhettük azt is, hogy a lerakott tojások egy része nem kelt ki, életképtelen maradt. A lárvák pusztulását a növényvédõszeres kezelések mellett a kannibalizmus, valamint több erdõterületen megfigyelt bábrabló lárvák táplálkozása segíti elõ. Ez utóbbiak nagyobb arányban a bábokat pusztították. A lárvák bebábozódása nem volt 100 % - os 2004 - ben. A Balaton- Felvidéken gyakran láthattunk olyan összeszõtt leveleket, ahol a lárva bábozódása nem tudott megkezdõdni, vagy a folyamat nem fejezõdött be, és a lárva elpusztult. Tehát, több tényezõ járul hozzá a különbözõ fejlettségû egyedek pusztulásához, amely feltételezéseink szerint még nem elegendõ a gradáció összeomlásához. A júliusi rajzásadatok, a bábok parazitáltságának vizsgálata és a lerakott tojáscsomók, már jelzést fognak adni arról, hogy jövõre vajon számíthatunk e károsításra.

    Nagy Krisztina

    Gyapjaslepke: az FVM önkormányzati segítséget kér

    Az önkormányzatok segítségét kérte a gyapjaslepke elleni védekezéshez a megyei közgyûlések elnökeinek írt levelében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára; Lasztovicza Jenõ, az országgyûlés idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke bírálta a védekezés késlekedõ kormányzati koordinációját és kevesellte a rendelkezésre álló összeget is.

    "Minden megyei közgyûlési elnöknek írtam levelet, amelyben arra kértem õket, hogy kísérjék figyelemmel a gyapjaslepke fertõzést az önkormányzatokkal karöltve és jelezzék a problémát" - mondta el Pásztohy András csütörtökön, Kecskeméten az MTI-nek. Hozzátette, számítanak az önkormányzatok anyagi hozzájárulására is, amennyiben a helyhatóságok "úgy ítélik meg". Az államtitkár szerint nem lenne szó nagy összegrõl. Elmondta, hogy beszélt több megyei önkormányzati vezetõvel, fogadókészséget tapasztalt. "Megértik, de természetesen pénzt nem szívesen áldoz rá senki" - mondta.

    Az államtitkár tájékoztatása szerint az FVM-nek 100 millió forintja van erre a célra, a költségvetés vis maior keretébõl 220 millió forintot vehetnek igénybe, 100 millió forintot pedig a környezetvédelmi tárca biztosít. Elismerte, hogy az agrártárca büdzséjében kevés a gyapjaslepke elleni védekezésre felhasználható pénz, de úgy vélte, a helyi és megyei önkormányzatok, az FVM a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi
    Minisztérium "össze tudja hozni" a szükséges forrásokat.
    László Boglár kormányszóvivõ április 6-án azt közölte, hogy a gyapjaslepke elleni védekezéshez az agrártárca 100 millió forintos elkülönített keretét további 125 millió forinttal egészíti ki a kormány az általános tartalékból. A védekezéshez szükséges félmilliárd forint fennmaradó részét, 250 millió forintot elsõsorban a Veszprém, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok igényelhetik a vis maior keretük terhére. A kormányszóvivõ elmondta: jelenleg 280 ezer hektárnyi terület fertõzött, és az elõrejelzések alapján az idén még a tavalyinál is nagyobb kárt okozhatnak a gyapjaslepkék. Hozzátette: az állami erdõterületek 15 százaléka erõsen fertõzött.

    Lasztovicza Jenõ az MTI-nek csütörtökön elmondta: több helyen már kikeltek a lárvák, úgyhogy már most kellene megkezdeni a gyapjaslepke inváziója elleni védekezést. Az ellenzéki politikus hozzátette: ennek ellenére a kormányzat még hatósági felelõst sem nevezett ki, aki felülrõl irányíthatná az önkormányzatokat és az erdõtulajdonosokat a károk megakadályozásában. Nehezményezte azt is, hogy nem hogy csak kevés pénzt különített el a kormány, de annak összege is bizonytalan. Megjegyezte, hogy múlt héten még 550 millió forintról beszélt a kormány az ez évi védekezési keret kapcsán, Pásztohy András pedig összesen már csak 440 forintot említett. "A gyapjaslepke tavalyi károkozásának tapasztalatai alapján legalább 1,2 milliárd forintra lenne szükség" - hangsúlyozta a bizottsági elnök. (Budapest)

    A gyapjaslepke elleni légi védekezéshez jogszabály-módosítás szükséges

    A gyapjaslepkék elleni hatékony védekezéshez a Somogy megyei védelmi bizottság elnöke azt kéri a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM), hogy ideiglenesen oldja fel a lakott területek fölötti növényvédõszeres repülés tilalmát. Gyenesei István errõl tájékoztatta az MTI-t.

    "A hatékony védekezés túlnyomórészt csak légi permetezéssel oldható meg" - jelentette ki a védelmi bizottság elnöke, aki kérését is ezzel indokolta Benedek Fülöp államtitkárhoz írt levelében.

    "A jelenlegi FVM-rendelet tiltja a lakott terület, állattartó hely, szennyvíztisztító telep fölötti átrepülést, márpedig a déli part egyes összefüggõ részeinek, természetvédelmi értékeinek érintése nélkül a légi védekezés nem oldható meg" - fûzte hozzá Gyenesei István. Közölte: az államtitkártól a jogszabály ideiglenes módosításának kezdeményezését kérte a lakott területekre vonatkozóan. Hangsúlyozta: a tilalom feloldása az élõvizek, szennyvíztisztító telepek fölötti légteret nem érintené, ott továbbra is tilos lenne töltött növényvédõszeres tartállyal átrepülni.

    A gyapjaslepkék elleni védekezésrõl szó volt a megyei területfejlesztési tanács csütörtöki ülésén is. Elhangzott: becslések szerint a gyapjas lepke csaknem 30 ezer hektáron okozhat károkat Somogyban. A tanács tagjait szakemberek tájékoztatták arról, hogy egy hektár erdõ helikopteres permetezése mintegy 10-12 ezer forint, a belterületen a megközelítheti a 17 ezer forintot. A légi munkák elvégzésére a jövõ héten pályázat jelenik meg, amelyen várhatóan 5-6 környékbeli vállalkozás is indul. A felmérések szerint Somogyban a legveszélyeztetettebb a marcali és a balatoni térség, a megyeszékhely közelében több település, továbbá a Koppány-völgyétõl délre esõ erdõk.

    A kormány 540 millió forintot szán a gyapjaslepke elleni védekezésre. A keret elsõsorban arra szolgál, hogy megvédjék az erdõsávokat és az idegenforgalmi területeket. (Kaposvár)


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Visszaadtuk a gazdájától elcsavargott Labit

    A szuka labrador kutyus a város több pontján is feltûnt az elmúlt napokban. Az állatot nem engedett magához közel senkit sem, így a lakosság segítségével tudta megfogni az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ munkatársa a bolyongó állatot.

    A kutya befogás után barátságosan viselkedett, ápolt, jól táplált volt. Az állatvédelmi telepen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítve lett. Gazdáját sikerült megtalálni, aki az állatot (jó tanácsok kíséretében) hazavihette.

  • Ne ajándékozz kutyát, macskát!

    A legtöbb embert a jó szándék és az örömszerzés vezérli, amikor úgy dönt, kutyát vagy macskát ajándékoz karácsonyra szeretteinek. Mielõtt így döntenénk, gondoljunk a következményekre...

    Karácsonykor mindenki nagyon elfoglalt, hiszen az elõkészületek és a családlátogatások zsúfolttá teszik az ünnepnapokat. Aki állatot kap ajándékba, annak fel kell rá készülni lelkiekben, de meg kell teremteni a fizikai feltételeket is. Az állatvásárlás egy életre szól, nem lehet egy pillanatnyi fellángolás, a karácsony szüleménye.

  • Döglött állatok Brazília partjainál

    Több száz pingvin és más tengeri állat tetemét sodorta partra a víz a brazíliai Sao Paulo államban. A szakemberek egyelõre nem tudják, mi történhetett, a szennyezést mindenesetre kizárják a lehetséges okok közül.

    A brazil természetvédelmi illetékesek közlése szerint 530 pingvin, számos tengeri madár, öt delfin és három nagy tengeri teknõs maradványait találták meg eddig fõként Peruibe, Praia Grande és Itanhaem partjainál. Egy vadvédelmi kutatóközpont munkatársai megpróbálják kideríteni az állatok pusztulásának lehetséges okait.

  • Állatvédõk felvonulása 2005.

    A Magyar Állatvédõ és Természetbarát Szövetség meghívója

    Ezúton szeretnénk meghívni Önöket az Állatok Világnapja alkalmából megrendezendõ, immár hagyományosnak tekinthetõ budapesti felvonulásra!

    A felvonulás október elsõ vasárnapján, 2-án 10 órakor indul az V. ker. Bazilika melletti parkolóból, és tart a Hõsök teréig az Andrássy úton végig haladva.

  • Nemzetközi Tradicionális és TICA Macskakiállítás

    2005 november 26-27-én Budapesten (Lurdy-ház - 1097 Bp. Könyves Kálmán krt.12-14.) Gourmet Nemzetközi Macskakiállítást rendez a Panoráma Macskak Club és a Macskamánia Magazin. Ez a kiállítás, a tavaly márciusban elindított, és sikeresen megrendezett kiállítás sorozat következõ állomása.

    Holland, belga, osztrák, német és hazai kiállítók, mintegy 250 macskája várja a látogatók érdeklõdését. A kiállítás területén kedvezményes vásárlási lehetõség lesz cicatápokból, ill. felszerelésekbõl, valamint a Gourmet, ajándékokkal és különbözõ meglepetésekkel várja a gyerekeket.

  • Lui, Balu, Jancsika, Zsazsa is gazdihoz került!

    Az egyik kutya gazdája betegsége miatt került védelmünkbe, a másikat feltehetõen kidobták, emiatt kényszerültünk megmenteni, a harmadikra reszketve leltünk rá az utcán, a negyediket is kóborlás közben fogtuk meg.

    Gazdikeresõ programunknak köszönhetõen a gazdához adható állatokat oltva, parazitáktól mentesítve örökbe tudjuk adni állatbarát gazdiknak.

    Sok - sok kutya vár még gazdira! Segítsen ön is!

  • Állatfajok százai tûnhetnek el: Fajok kihalása kezdõdik

    Újabb tanulmány jelent meg arról, hogy a Föld történelmének hatodik tömeges kihalásának küszöbén áll és kevés a remény sok faj kihalásának megakadályozására.

    A Kaliforniai egyetem kutatói a Nature címû folyóiratban tették közé tanulmányukat, amely szerint a mostani kihalás üteme semmivel sem lassúbb, mint az elmúlt 540 millió évben tapasztalt öt korábbi tömeges kihalásé. A kaliforniai tudósok szerint ez is nagyon gyors, mert becslésük szerint korábban átlagosan egymillió év alatt halt ki két emlõs faj.

  • Hõguta fenyegeti házi kedvenceinket is - hõségriadó!

    Hirtelen jött a kánikula. Van, ahol a tûzõ napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak kutyát. Az így tartott állatok kis idõn belül hõgutát kaphatnak, és el is pusztulhatnak. A felelõtlen gazda ilyen esetben az állatkínzás bûncselekményét követi el, amiért két évig terjedõ szabadságvesztés is kiszabható.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület információs telefonján rendszeres téma a tûzõ napon kikötött, víz nélkül tartott állatok számára történõ segítségkérés.

  • Tavaszi sünivédelem

    A süni védett állat. Téli álmot alszik, tavasszal ébred. Eredetileg 7-8 évet is élne, de sok egyed már kölyökkorában elhullik. A sündisznók éjszaka vadásznak. Bogarakat, azok lárváit, valamint szúnyog- és éjszakai pillangó lárváit, gilisztát, csigát, pókot is fogyasztanak. A természetben az uhu, a róka, a borz az ellensége. Tüskés barátaink emberközelbe tévedt példányai gyakran az autók kerekei alatt végzik. Éjjel ha közlekedünk, egy kis odafigyeléssel elkerülhetjük, hogy kerekünk alatt végezzék!

  • A tavaszi kert veszélyei állatainkra

    Itt a tavasz, kezdenek rügyezni a fák, aki csak teheti, a kiskertben vagy a hétvégi telken tölti minden szabadidejét, hiszen rengeteg munka vár egy igazi kertészre. A nappalok hosszabbodásával, a fokozatos felmelegedéssel a növények újraélednek, és robbanásszerûen burjánzani kezdenek.

    Az ebben az idõszakban elvégzendõ munkálatoknak azonban mind ránk, mind állatainkra nézve lehetnek káros hatásai, ezért fontos, hogy mindenképpen foglalkozzunk ezekkel.

  • Salgótarjánban tízezer a kóbor kutya és macska

    A miniszter, az alapítványi elnök és a befogadott õrkutya Állatorvosok becslése szerint Salgótarjánban és környékén mintegy tízezer kóbor kutya és macska lehet. Talán hamarosan elkészül az az állatmenhely, amely könnyíthet a helyzeten.

    Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter közelmúltbeli salgótarjáni látogatásán egymillió forint támogatást adott a salgótarjáni állatmenhely befejezéséhez. A Salgótarjáni Állatotthon Alapítvány két, egyenként tíz férõhelyes kennelsort szeretne kialakítani a kóbor állatok tartására. A város peremén, a Gyurtyánosként számon tartott területen, a rekultivációra váró régi szeméttelep területén évekkel ezelõtt kezdték el az építkezést, de tavaly pénzhiány miatt le kellett állniuk.

  • Vadászat vadászszemmel:

    vadászat, állatvédelemValamikor mostanában olvasta egy vidéki vadász valamelyik állatvédelmi aspektusú, vadászati témával foglalkozó cikkünket. Ebbõl felbuzdultan és ingerrel teli, telefonon keresett fel bennünket.

    Tudvalevõ, hogy az Orpheus Egyesület vadászokkal kapcsolatos szemlélete állatközpontú, és emberségre figyelmeztetõ, ezért minden életellenes - vadászós tevékenységet legszívesebben megszüntetnénk. Persze ez nem lehetséges, mert a törvények - rendeletek ezt a tevékenységet is szabályozzák...

  • Kiscica repül a fûbe

    A kedvencek feleslegesen túlszaporított egyedeivel a lakosság nem tud mit kezdeni

    Valaki az ebrendészeti telep közelében, a forgalmas út szélére dobott le egy pár hetes kiscicát. Az állatot szerencsére az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa találta meg, így megmenekült, nem került az autók kerekei alá. A cica a nagy melegben folyadék utánpótlást kapott, majd egy macskabarát menedékében kapott védelmet. Neki szerencséje volt, nem úgy, mint sok ezer ilyenkor elpusztuló társának.

  • Időzített bomba a láncon tartott kutya?!

    Időzített bomba a láncon tartott kutya?!Sok kutyatartó nem biztosít megfelelő életteret állata számára. Az állandó láncon tartás a kutya viselkedésében olyan maradandó idegrendszeri torzulást okozhat, mely a környezete számára súlyos veszélyek forrása lehet. A 2016 januártól szigorodó állatjóléti, állattartási szabályokat az állatvédő szervezetek örömmel fogadták, azonban van olyan állattartó, aki a szabályváltozásról másként vélekedik. Ahol még nem szenvedés mentes a kutyatartás, ott pár aprósággal megfelelővé alakítható a házi kedvenc tartási helye.

  • Gazdiból sosincs elég - kutya- és cicamentõ hetek

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szeretne minél több állatot megmenteni, ezért arra kéri a lakosságot, hogy amennyiben kutya vagy cica beszerzését tervezik, elõbb nézzék meg honlapjukon az örökbe fogadható állatokat.

    A leendõ kedvencekrõl a www.ebrendeszet.zug.hu oldalon fotókat is lehet találni. Augusztusban és szeptemberben a kutyákhoz és cicákhoz a kötelezõ oltások, a féregtelenítés mellett kezdõ eledelcsomagot és állatvédelmi kiadványt is adnak az új gazdiknak. Csak komoly érdeklõdõk jelentkezzenek!

  • Rétisasvédelmi tervet dolgoznak ki Duna-menti országok

    Védelmi tervet dolgoznak ki Duna-menti országok nemzeti parkjai. Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) természetmegõrzési osztályvezetõje arról tájékoztatta az embereket, hogy a projektben Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia érintett nemzeti parkjai vesznek részt. Jelenleg a rétisasokkal kapcsolatos problémák, a rájuk leselkedõ veszélyek felmérése folyik, ezt egy közös adatbázis létrehozása, gyûrûzési akciók szervezése, a rendszeres tapasztalatcsere, s a madarak megmentésében már bevált módszerek bevezetése követi.

  • Bull-típusú kutyák viadala

    Budapest - A bull-típusú kutyák legális versenye a sínes súlyhúzás, amely a négylábúaknak játékot, a nézõknek izgalmas versenyt ígér.

    Az idén magánszemélyek által létrehozott Magyar Súlyhúzó Egyesület ezt a kutyás sportot szeretné népszerûsíteni, illetve eloszlatni azt a megítélést, miszerint a bull-típusú kutyák gyilkos ebek, "mumusok". Kressalek Ágnes, az egyesület alelnöke szerint ezek a fajták is épp olyan hûséges, szerethetõ ebek, mint bármely más típusok, ha megfelelõ gazdihoz kerülnek.

  • Állatmentő autó adományozás

    Állatmentő autó adományozásAz Orpheus Állatvédő Egyesület működőképes (karbantartást - állagmegóvást igénylő), az egyesület által nem használt gépjárműje civil állatmentő részére ingyenesen adta át. A gépkocsihoz chipolvasó, sárga sziréna is járt, amit a támogatott a járművel együtt tulajdonba kapott meg. A gépjárműre több, mint 100 civil - magán állatvédő jelentkezett és több tucat egyesület - alapítvány. A legideálisabb jelölt Róbert volt a kocsira, aki főállásban is állatmentő, civilben - szabadidejében is állatokkal foglalkozik.

  • A kenguru genetikailag közel áll az emberhez

    Eddig más hittünk, mást gondoltunk!

    Canberra - Ausztrália jelképe, a kenguru a mai Kína területén alakulhatott ki, és meglepõ módon genetikailag közel áll az emberhez - állapították meg ausztrál kutatók.

    A kormányzati támogatásból mûködõ Centre of Excellence for Kangaroo Genomics (CEKG) tudósai elõször térképezték fel teljes egészében az erszényes emlõsök teljes génállományát, és arra a meglepõ eredményre jutottak, hogy az állatok meglehetõsen közel állnak az emberhez.

  • Ha nem érzed a szagát, tovább élsz?

    Amerikai biológusok kísérletei szerint nem csak a kevesebb táplálkozás hosszabbítja meg az állatok életét. Muslicáknál (Drosophila melanogaster) ehhez az is elég, hogy ne érezzék az étel illatát.

    Többen megfigyelték már, hogy a korlátozott tápanyag mennyiségen tartott állatok (legyek, férgek, patkányok, egerek) tovább élnek, de az okokra nem találtak egyértelmű magyarázatot.