rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Akik a mézet termelik: a méhecskék

  • Magyarországon a krajnai mézelõ méh honos, azaz Apis Mellifica Carnica. A méh növényevõ, de a növénynek különlegesen specializált termékét fogyasztja: a növény szaporító szervében, a virágban képzõdött virágport és nektárt. Éppen a táplálkozás folytán a méh igen különleges helyet foglal el az élõvilágban. A növény szaporító apparátusával érintkezve a méh szinte részt vesz a növények életében.

    A rovarok között a méh az egyik legjobb memóriájú állat. Köztudott, hogy nemcsak az alakra, de színre és illatra is képes emlékezni.

    A mézelõ méh helye az állatvilágban

    A rendszerbeli sorszám/Egység/Megnevezés
    I./Ország (Regnum)/Állatok (Animalia)/
    II./Állatkör (Subregnum)/Soksejtûek (Polycytozoa)
    XVII./Törzs (Phylum)/Ízeltlábúak (Arhropoda)
    A./Altörzs (Subphylum)/Csápos ízeltlábúak (Antennata)
    b./Ágazat (Cladus)/Légcsövesek (Tracheata)
    6/Osztály (Classis)/Rovarok (Insecta)
    B./Alosztály (Subclassis)/Színrovarok (Holomerentoma)
    b./Csapat (Legio)/Felsõrendû rovarok (Pterygota)
    31./Rend (Ordo)/Hártyásszárnyúak (Himenoptera)
    b./Alrend (Subordo)/Nyelespotrohúak (Apocrita)
    B./Osztag (Cladus)/Fullánkosok (Aculeata)
    /Családsorozat (Superfamilia)/Méhalkatúak (Apoidea)
    54./Család (Familia)/Méhek (Apidae)
    /Alcsalád (Subfamilia)/Mézelõméhek (Apinae)
    3/Nemzetség (Genus)/Méh (Apis)
    /Faj (Species)/Mézelõ (Mellifica)
    /Fajta (Varietas)/Krajnai (Carnica)

    A család

    A méh családban él. A méhközösségben a család szó azt jelenti, hogy a szülõk és utódok együtt élnek és együtt végzik a fennmaradás érdekében a tevékenységeket. Az évszakok változása szerint változik a népesség terjedelme.

    A család felépítése: méhanya, dolgozók, herék. A társas élet alaptevékenységei: munkamegosztással a fészeképítés, az ivadékgondozás, élelemgyûjtés és élelelemtárolás, hõmérséklet-szabályozás.

    A munkamegosztás elsõdleges szintje a méheknél nemi alapon történik. Az ivadék létrehozásában a hímnek csak a termékenyítés elvégzésével egyszeri szerepe van, a többi munkát az anya és a dolgozók végzik.

    Méhanya

    A méhanyát egyszerûen anyának, ritkábban királynõnek nevezik. Egy méhcsaládban normál esetben egy anya van. Az anya teste nagyobb a munkásénál. Az anya két fontos szerepet tölt be: a szaporítás letéteményese (nászrepülés, párzás, petézés) és a család tevékenységének összehangolója. Az anya feje legalább 32 feromonnak a forrása.
    A feromonok (üzenetközvetítõ váladék) a családon belüli információ eszközei, a rovarközösség egy tagja által kibocsátott illó anyagok, amelyek ugyanannak a fajnak az egyedeiben bizonyos pszichológiai vagy magatartásbeli választ váltanak ki. Ha az anya elpusztul, a családon egy napon belül az árvaság érzete vesz erõt. Sír a család. Az anyai feromon eddig gátolta az anyanevelést, most hiányzik. A méhek néhány fiasításos sejtre anyabölcsõt húznak. Az új anyának egy másik formája a csendes anyaváltás. Az idõs anya feromonjának csökken a gátlóereje. Eljön az a pillanat, hogy a munkások anyabölcsõt építenek, amelybe bepetézik az öreg anya. Mielõtt kikel és petézni kezd az új anya, az idõs anya csendesen eltûnik.

    Dolgozók

    A dolgozó méh fejletlen nõnemû alak. A méhcsalád tömegét a dolgozók, vagy más néven a munkásméhek alkotják. Télen a számuk 8-12 ezer, míg nyáron az erõs méhcsaládoknál akár 60-80 ezer is lehet. A család minden munkáját a munkásméhek végzik. Életük elsõ felében takarítanak, a fiasítást és az anyát táplálják, építenek és élelmet raktároznak. Életük második felében gyûjtõ munkát végeznek. Elõbb virágport, majd nektárt, a legidõsebbek pedig vizet és méhszurkot (propoliszt) hordanak. A gyûjtésnél a méhek jelzést adnak egymásnak, eltáncolják a nektárlelõhely irányát, távolságát.

    Akad a kaptárban több olyan idõs gyûjtögetõ méh, amely sem az egyik, sem a másik táncára nem figyel oda. Járják a maguk útját és újabb és újabb lelõhelyet keresnek, õk a kutató méhek.

    A gyûjtõ életkor elõtt némelyik méhbõl õr lesz. A család bejárója igen kifinomult megkülönböztetõ munkát ró az õrökre. Az idegen illat mûködésbe hozza az õrmechanizmust, a kaptárillat, a magabiztos, természetes hazaigyekvés pedig szabad “jövést-menést” enged a család saját tagjainak és az eltévedteknek. Itt kell megemlíteni a méhszúrást, mivel a legfõbb védekezés eszköze a fullánk. Mivel a család nagy élelemkészletet halmoz fel és együtt él ivadékával, így sok a prédára leselkedõ ellensége, beleértve az embert is. Fejlett védekezõ magatartás alakult ki náluk. Szúrás közben feromont bocsát ki a méh, és így az ellenségre irányítja a többiek figyelmét. Ezek a riasztó feromonok igen gyorsan elillanak. A fullánk horgos és bennszakad a megszúrt bõrében, ezáltal a család védelmében elpusztul a méh.

    A tisztogató tevékenység igen általános a munkásméhek között. Egymást is gyakran tisztogatják. Tisztogatási tánccal hívják fel a figyelmet.

    A fészek közepének hõmérséklete 35°C. A külsõ hõmérséklet bármilyen magasra szökken – bizonyos határon belül – a fészek hõmérséklete megtartja ezt az értéket. Mikor a külsõ hõmérséklet megközelíti a belsõt, akkor különféle hõszabályozó tevékenységbe kezd a család. Legelõször is a méhek megbontják a fürtöt, szétoszlanak a lépeken és egyesek elhagyják a kaptárt. Ha a hõmérséklet tovább emelkedik, a kaptárkijáróban álló méhek befelé fordulva gyorsan rezgetni kezdik szárnyaikat, így keltenek huzatot. Más egyedek ugyanezt teszik a kaptár belsejében.

    A szellõztetés munkájának elsõsorban a dajkák foglalkoznak. A víz vagy híg nektár elpárologtatásával is tudják csökkenteni a család belsõ hõmérsékletét. Ennek céljából vízcseppeket terítenek el a sejteken. Vízkészlete soha nincs a családnak, a dolgozók ezt a gyûjtõktõl kapják.

    Az elsõ fagypont alatti napok hidege hatására, a méhek telelõ fürtbe húzódnak: a méhek szorosan egymás mellé bújnak.

    Herék

    Tavasszal konok erõvel nevelik a családok a heréket. A herék a méhcsalád hímivarú tagjai, fõ tevékenységük az anya megtermékenyítése. A here nagyobb a munkásméhnél (15,5-18 mm). Nincs fullánkjuk. Családonként néhány száztól, akár ötezerig is elõfordulnak. Párzáskor a here hímivarszerve az anya fullánkkamrájába bennszakad és ebbe a csonkulásba belepusztul. A herék kaptáron belül semmit nem csinálnak, legfeljebb jönnek, mennek a lépeken és várják a párzási lehetõséget. Nyár végén ahogy készülnek a télre a család túlélése érdekében már nem növeli a létszámot és csökken a méhállomány. A tél folyamán a herék a család számára feleslegesek, így ahogy csökken a hordás, nem engedik a mézhez a heréket, ettõl legyöngülnek, majd elûzik õket.

    A méhek tánca

    A méhek egyedülálló jelzõ tevékenysége, a méhek tánca (pl. eddig említett tisztogatási tánc). Közeli nektárforrás esetén, ha 25 m-en belül van a nektár, csak a virágról ad jelzést és a lépen körtáncba kezd. Ha a gyûjtési hely 100 m-re vagy azon túl van riszáló táncot jár. Itt két újabb adattal egészül ki az információ: a lelõhely irányával és távolságával.

    A méh felépítése

    A test a kifejlett méhnél fejre, torra és potrohra tagozódik. Az egyes testtájak szelvényekbõl állnak.

    Fej
    A fejen helyezkednek el a szemek, a csápok és a szájrészek. A méhnek kétféle szeme van: pontszeme és összetett szeme. A kifejlett méheknél a homlok közepén egymáshoz közel két csáp kapcsolódik a fejhez. A fej alsó részén találjuk a szájnyílást, amelyhez függelékként különbözõ szervecskék, a rágók, a szívó és nyalogató szerv kapcsolódnak.

    Tor
    A tor szelvényein függeszkednek a lábak és a szárnyak. Kifejlett méhnek négy szárnya és három pár lába van.

    Az elsõ pár lábon a sarokízület belsõ szélén mély félkör alakú bemélyedés van, melyet sûrû kitinszõrök borítanak (kefécskék). Ezek a csápok tisztogatására szolgálnak.

    A második lábpáron a munkásméheknél a lábszár belsõ szélén egy tüske van, ami a virágporcsomag hátsó lábról való leválasztására szolgál.

    A munkásméhek harmadik pár lábszárának külsõ felületén alakult ki a virágpor tárolására alkalmas kosárka.

    Potroh
    A potroh szelvényei hátrafelé szûkûlnek, mely szabad szemmel is jól látható. A munkásméh potroh szervei mézhólyag, fejletlen petefészek, csõszív, gyomor, vékonybél, vastagbél, mirigyek, fullánk.

    A méhek fejlõdése

    A méhek nem alszanak téli álmot. Mégis ébredésnek hívhatjuk a téli nyugalom végén a tisztuló kirepülésen át a rendszeres röpködéshez vezetõ idõszakot. A telelés végén, amikor az idõ tartós melegre fordul erõsebben nekilendül az anya petézése. Az anya a lépeken lerakja a petéket, majd nyolc nap múlva a dolgozó petébõl lárva másnevén álca vagy fiasítás fejlõdik. A fiatal fejlõdõ méheket növekedést serkentõ anyaggal, méhpempõvel táplálják a dajkaméhek. A 21. nap elteltével kikel a méhecske. A fiatal méh kikelés után két és fél napig úgyszólván pihen, pontosabban tisztogatja a lépeket és az idõsebb álcákat már képes etetni mézzel és virágporral. A harmadik nap után már elkezdi etetni a fiatal álcákat méhpempõvel. Tíznapos koruktól kezdenek a fiatal méhek a külsõ környezettel megismerkedni. Tizenegynapos koruktól a munkásméhek viaszt termelnek, takarítanak, mézet és virágport raktároznak, illetve õrzik a bejárót. A gyûjtõ munkát a méhkek általában 21 napos korukban kezdik el.

    Méhlakás

    Eredetileg a méhek lakása faodú, sziklarepedés, földüreg volt. Késõbb használtak például gyékénybõl font kasokat. A méhek a mai világban már ember készítette kaptárakban élnek. A kaptár ládaszerû építmény, ami fából, mûanyagbõl, hungarocellbõl is készülhet, mely legfontosabb része a keret. A keret lécekbõl áll, mely dróttal van átfûzve és ehhez olvasztják a lépszeletet.

    Viasz

    A viasz szerves összetételû. A méhek potrohuk gyûrûzeteinek hasoldali alsó részén folyékony, olajszerû anyag szivárog át, mely apró lemezzé szilárdul, melyekbõl lépépítményt készítenek. A lép sejtjei hatszögûek. A sejteket a méhek felváltva élelemraktározásra és fiasításra használhatják. A méhek különféle sejteket építenek, alakjuk és rendeltetésük szerint eltérnek egymástól: dolgozósejt, heresejt, anyasejt (anyabölcsõ). A frissen épített sejt fala fehér viaszból épül.

    Virágpor

    A virágpor gyûjtését a család szükséglete határozza meg. A méhmegporzás hatása illetve jelentõsége sokoldalú, a rovarmegporzást kívánó növények termesztéséhez nélkülözhetetlen (pl. almatermesztés). A méhek a lábukon lévõ kosárkákba gyûjtik a virágport. A virágporteherrel hazatérõk maguk helyezik el közvetlenül a lép sejtjeibe a virágporcsomókat. A virágpor igen dús fehérjékben és szabad aminosavakban.

    Propolisz

    Görög szó, jelentése: a város védelmi rendszere. Amikor az idõ alaposan felmelegedett a nyár, a vadgesztenye, a vörösfenyõ rügyeirõl gyûjtik a gyantás nyersanyagot, amit bizonyos mirigyváladékkal kevernek. Így nyerik a méhek a propoliszt. A méhek a kaptár repedéseinek és a fészekben elõforduló nyílásoknak a betömésére, megerõsítésére, valamint a kaptárba behatolt kis állatok hullájának bebalzsamozására használják. Legfontosabb azonban, hogy a kijárónyílás elõtt “lábtörlõt” készítenek, amin minden a kaptárba jövõ, onnan távozó méhnek át kell haladnia. Így megvédi a méheket a vírusos és baktériumos fertõzések ellen. Mivel a propolisznak jelentõs baktériumölõ és baktériosztatikus hatása van. A virágporhoz hasonlóan a kosárkákba csomózottan viszi haza.

    Méhméreg

    A méhméreg kellemes szagú, átlátszóan tiszta, savas kémhatású folyadék. Fontosabb összetevõi: enzimek, fehérjék és különbözõ aminvegyületek.

    Méhszúráskor az ember szervezetében elõször nagy fájdalomérzet keletkezik, amely néhány perc elteltével erõteljes viszketõ érzéssé alakul. E rövid idõ alatt a szúrás környéke megduzzad, gyulladttá vizenyõssé válik és égetõ érzet is kialakul.

    A méhméregben lévõ anyagok erõs értágító hatásúak és a vérnyomás hirtelen leesését, ájulást okozhatnak a méhszúrásra érzékeny emberekben. A méhszúrás kedvezõtlen hatásai elkerülhetõk megfelelõ védõruha használatával. A méhméreg értágító hatásánál fogva fõleg izületi bántalmak gyógyítására is felhasználható, illetve erõs baktériumölõ hatása is van. A továbbiakban nem foglalkozunk a méhméreg az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásával, mivel még nincs olyan módszer, amivel a méhektõl azt kíméletesen el lehetne szedni.

    Fontos a fullánk szúrást követõ gyors, szakszerû eltávolítása is. A fullánkot körömmel egyik oldalról kaparva kell eltávolítani, mert a kaparás közben a méregcsatornát összeszorítjuk és így megakadályozzuk a méreg további bejutását a szervezetbe. Ellenkezõ esetben összenyomnánk a méreghólyagot és ezáltal a szervezetünkbe juttatnánk még több mérget.

    A fullánk a méh szervezetébõl a méreghólyaggal együtt kiszakad és ezután a méh elpusztul.

    Felhasznált irodalom:

    Dr. Szalay László: Bioméhészet
    Mezõgazda Kiadó, 1999

    Báró Ambrózy Béla: A méh
    SITAM 1992, Negyedik változatlan utánnyomás

    Nikovitz Antal: A méhészet kézikönyve I-II.
    Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont és a Hungaronektár kiadása, 1983

    Szalay László – Halmágyi Levente: Gyógyító mézek és mézelõ gyógynövények
    Magyar Méhészek Egyesülete, 1998

    Méhész Szakképzés, Méhbiológia
    GATE Regionális Távoktatási Központ Gödöllõ, 1998

    Benedek Pál-Manninger Sándor-Virányi Sándor: Megporzás mézelõ méhekkel
    Mezõgazdasági Kiadó – Budapest, 1976


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nagyon dúrván végeztek az elkobzott ebekkel

    Az állatvédõk az elkobzott állatok tetemének tucatjait fedezték fel a helyszínen. Elpusztították az állatellenõrök azokat a hatósági engedéllyel elkobzott háziállatokat, amelyeket egy Puerto Ricó-i városban élõ gazdáiktól vettek el - hozta nyilvánosságra vasárnap egy helyi állatvédelmi csoport aktivistája.

    A tengerparti Barceloneta szociális lakásainak lakóit azzal fenyegették meg a kirendelt ellenõrök, hogy kilakoltatják õket az eb- és macskatartásért.

  • Új reményt kapott Vándor, a kidobott terrier!

    A két év körüli, kan, staffordshire terrier keverék kutya a város szélén lévõ magánházas környéken kóborolt. Valaki megunhatta és kidobta...

    Az eb barátságos, szófogadó, barna szõrzetû, fehér mellénnyel, fekete nyakörvvel volt felszerelve.

    Azt hittük, hogy robosztus külseje miatt nehéz lesz gazdához adni, de szerencsére sikerült!

    Fogadjon Ön is örökbe házi kedvencet az Állatvédelmi telepre bekerült állatok közül!

  • Ébrednek a denevérek - a bõregér a városban marad?!?

    a denevér védett állat, szunyogokkal táplálkozikAz urbanizált közeghez alkalmazkodó denevér õsszel a téli álmát gyakran lakásunk, házunk közvetlen közelébe vándorolva kezdte meg. Ez akkor rendkívül nagy pánikot okozott, mert telelõhelyéül pincénket, kamránkat próbálta meg hajlékként igénybe venni.

  • Radics Gigi segíti az állatok megmentését

    Radics Gigi segíti az állatok megmentésétA Kari.hu - Karitatív Bevásárlótér - vásárlói úgy segíthetik az állatok megmentését, hogy az nekik semmibe sem kerül. A vásárlási forgalom 1%-át a Vásárlók által kiválasztott közhasznú szervezet kapja meg. A kilencvenes évek óta működő Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő munkájának támogatása fontos és nélkülözhetetlen. Minél több az egyesület bevétele, annál több anyagi ráfordítást tudunk állatmentő és környezetvédelmi tevékenységünkre fordítani. A Kari.hu jószolgálati nagykövete Radics Gigi, a sztárral való együttműködés már önmagában nagy megtiszteltetés.

  • Varjú- és sirálysült egy norvég étteremben

    Szokatlan étkekkel akarja elcsábítani vendégeit egy norvégiai éterem: különféle varjú- és sirály-különlegességeket kóstolhatnak meg a merész gourmandok.

    "Norvégiában egyedülálló különlegességeket szolgálunk fel; az egész országban csak nálunk kapható a varjú- és sirályhús" - jelentette ki egy újonnan megalapított Østre Bolærne-i étterem tulajdonosa, aki azt reméli, a gasztronómia fogja fellendíteni az Oslo-fjord szélén fekvõ sziget turizmusát. Az étterem vezetõje és szakácsa régi norvég receptek alapján készíti el a madárkülönlegességeket - mint kiderült, éhínség idején a skandinávok gyakran éltek a szapora sirály vagy varjú húsán, amelynek íze hasonlít a csirkéére.

  • Magukra hagyott kutyákat szedtünk össze

    Egyre többször fordul elõ, hogy elszegényedett, otthonukból kilakoltatott, otthonukat elhagyó emberek "feleslegessé vált négylábúihoz" segítségnyújtás kérése kapcsán hívják az állatvédõket. ebben az ügyben is ez történt, a rendõrség kérte az Orpheus Állatévõ Egyesület által mûködtetett Ebrendészet segítségét, mert egy magánház udvarán gazdáik magukra hagytak öt kutyát, de magát a házat is otthagyták a végrehajtóknak.

    Az ebek beszállítását követõen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük. A kutyusok éhesek, szomjasak, riadt állapotúak voltak, több napig tartó sokkhatást voltak kénytelenek elviselni...

  • Kullancsok, szúnyogok - a helyzet ijesztõ

    Nõ a kullancs- és szúnyogveszély Magyarországon. A kullancsok riasztó hányada agyhártya-, illetve agyvelõgyulladást okozó vírussal fertõzött, és majdnem minden ötödik állatban megtalálható a Lyme-kór baktériuma. A szakemberek szerint az eddig elbagatellizált szúnyogcsípések is okozhatnak tömeges megbetegedéseket.

    Gyorsabban szaporodnak, és nagyobb területen terjeszkednek a kullancsok Magyarországon, a napokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyét árasztották el Franciaországból érkezett kórokozók.

  • Szárazabbá válik a Dél-Dunántúl - a vizekbõl eltûnhet a vidra

    Akár a fajok 40 százaléka is eltûnhet a Föld színérõl

    A gyors éghajlatváltozás miatt a fajok 20-40 százaléka eltûnhet 2050-re a Föld színérõl, s gyakrabban számítunk olyan hõhullámokra, mint amilyenektõl Európa most is szenved - figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete. Az elmúlt évszázad során Európa évi átlagos hõmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett és további 1-2 Celsius-fokos növekedés várható - olvasható az MTI közleményében.

  • Halálos vírust terjeszthetnek az afrikai denevérek

    A Nyugat-Afrikai Gabonban és a Kongói Köztársaságban a világon elsõ alkalommal mutatták ki a halálos Marburg-vírus nyomait gyümölcsevõ denevérekben. Eddig a vírus az állatok közül csak a majmok között szedte az áldozatait. Ez alátámasztja azokat a feltételezéseket, melyek szerint a denevérek okozták a legutóbbi Marburg megbetegedéseket Ugandában. A tudósok még most sem tudják, miként terjed át a vírus emberekre, de gyanítják, hogy a denevéreknek közük van hozzá.

  • Madarak téli etetése - készítsünk madáretetőt!

    Madarak téli etetése - készítsünk madáretetőt!Az Orpheus Állatvédő Egyesület tagjai már nyáron - ősszel készültek a téli hidegben fontos madáretetésre: táborokban, rendezvényeken madáretetőt készítettek szárnyas barátainknak a zord hideg napok átvészelésére. A ház körül is van sok praktika, ami a természetben itt telelő madarak túlélését segíthetik. Amikor a fák elhullajtják leveleiket, amikor beköszönt a hideg tél, és leesik az összefüggő hótakaró - érdemes körülnézni kertünkben, vajon hogyan jutnak élelemhez a madarak, mi tudja megvédeni őket a hidegtől.

  • A kiöregedett farkasok nyugdíjasotthont kaptak

    Összkomfortos nyugdíjasotthont rendezett be három agg farkasnak a franciaországi Amnéville állatkertje. A kiszolgált dúvadak a látogatóktól távol, az állatkert egy távoli, fákkal övezett csendes zugában élvezik a megérdemelt pihenést.

    A békés környezetben õsi ösztöneiknek megfelelõen viselkednek, egyedül gondozójukat engedik közel magukhoz. A farkas természetétõl fogva félénk állat, különösen az embertõl tart, amely évezredeken keresztül módszeresen pusztította a fajtáját.

  • A kenguru genetikailag közel áll az emberhez

    Eddig más hittünk, mást gondoltunk!

    Canberra - Ausztrália jelképe, a kenguru a mai Kína területén alakulhatott ki, és meglepõ módon genetikailag közel áll az emberhez - állapították meg ausztrál kutatók.

    A kormányzati támogatásból mûködõ Centre of Excellence for Kangaroo Genomics (CEKG) tudósai elõször térképezték fel teljes egészében az erszényes emlõsök teljes génállományát, és arra a meglepõ eredményre jutottak, hogy az állatok meglehetõsen közel állnak az emberhez.

  • Anett, Erdi, Erda gazdihoz is került

    Anett a szuka, három év körüli, vizsla kutya a belváros egyik utcájában rohangált az autók között. Állatbarátok lettek figyelmesek a balesetveszélyesen közlekedõ kutyára. Az állatot megfogták, majd hívták az Orpheus Állatvédõ Egyesületet, hogy végre menedékre leljen. Erdi és Erda testvérekként dobozban út szélére dobva vált egy felelõtlen állatszaporító révén kóborrá. Az Orpheus állatmentõ munkatársa találta meg, és vette gondozásba õket.

    Mind a hárman szeretõ gazdihoz kerültek.

  • Elásott macskatetemtõl kapott sokkot a nagymama - durva képekkel

    Az unokáját vitte játszótérre egy napsütéses szombat reggelen egy nagymama. A picit annak rendje és módja szerint beengedte a homokozóba, aki egybõl gyermeki dinamizmussal ásni kezdett. Néhány pillanat múlva a kis srác megijedt, majd a mamát hívta. A mama a látványtól sokkot kapott: valaki elásott egy döglött állatot oda, ahova gyerekeket visznek játékra, a homokozóba...

    A döglött állatoktól sok olyan fertõzõ betegséget lehet kapni, ami egészségre káros lehet. Sose érintsen meg egyik kedves olvasónk se beteg, se már elpusztult állatot!

  • Eredményhirdetés: Állatvédelmi Fotópályázat 2007.

    A mindennapi életben fontos, hogy az ember az õt körülvevõ természetes, és épített környezettel megfelelõ (tudatosan jó) viszonyt alakítson ki. Ezt segítõ céllal került meghirdetésre az „Állatbarát Fotópályázat 2007.” alkotói program.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület (www.zug.hu) által kiírt alkotói fotós pályázatára összesen 1652 alkotás (nyers és kidolgozott fotó) érkezett be. A jó eredmény mutatja, hogy az állatvédelem egyre több embert foglalkoztat.

  • Egy bikaviadal... és árnyéka

    Barátnõm Spanyolországban járt. Hazajövetele után felkeresett. Spanyolország nagyon szép - lelkendezett. De - itt elkomorult a hangja - voltam bikaviadalon is. Nem akartam elmenni, de tudod, a társaság...

  • Idegen tájszólásokat utánoznak a kardszárnyú delfinek

    A kardszárnyú delfinek a szabad természetben szûk, stabil családi csoportokban élnek. A családtagok egymás közt használt hangjai csoportonként eltérõek - tehát mindegyiknek úgymond saját tájszólása van. Osztrák kutatók most felfedezték, hogy a delfinek képesek más családok dialektusát utánozni.

    Friedrich Ladich és Brigitte Weiss, a Bécsi Egyetem viselkedéskutatói azon felbuzdulva kezdték vizsgálni a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) nyelvi képességeit, hogy rokonaik, a palackorrú delfinek kiváló hangutánzók hírében állnak.

  • Újszülött kiskutyák mínusz tíz fokban a bokor alatt

    Utcán kényszerült leelleni a magára hagyott kutya

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület bejelentés után találta meg Szeged egyik kertvárosában a macska nagyságú csivava keverék kutyát, aki a befogás elõtt kb. egy nappal szülhette meg kiskutyáit. A zord hidegben az anyakutyának és a kölyköknek kevés esélyük lett volna csak a túlélésre. Az anyakutya termete és színe miatt a „Mogyi” nevet kapta, aki jól tûri a viszontagságokat, három kölykébõl egy a kiérkezéskor már nem élt.

  • Kaliforniai zombicsigák

    Akár egy horrorfilm forgatókönyve is lehetne az Evolutionary Ecology címû folyóiratban megjelent cikk: a kaliforniai egyetem kutatói az amerikai Carpinteria sós mocsaras természetvédelmi területén megvizsgálták, hogyan teszi pokollá egy csiga életét egy parazita.

    A trematodáknak, vagyis élõsködõ szívóférgeknek köztigazdája a Cerithidea californica nevû kaliforniai csigafaj. Laposférgek petébõl kikelõ lárvái a puhatestûeket zombiszerû tenyészteleppé változtatják.

  • Egy kutya, aki allergiás az emberre

    Egy furcsa állattörténet Svédországból. Él ott ugyanis egy kutya, aki komolyan beteg. Csakhogy állatoknál igen ritka betegségben szenved: allergiás. Mármint az emberekre. Ez általában pont fordítva szokott elõfordulni, úgyhogy nincs is igazi gyógymód a szegény állatka bajára.

    Tavasz van, és ilyenkor az emberiség egy része tüsszög. Svédország, azt hiszem, vezeti a statisztikát az allergiás megbetegedések számában. Talán az éghajlat, talán a koszt, talán az egymás közti házasodás vagy sok minden együtt okozza, hogy majd minden harmadik ember allergiás valamire.