rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Akik a mézet termelik: a méhecskék

  • Magyarországon a krajnai mézelõ méh honos, azaz Apis Mellifica Carnica. A méh növényevõ, de a növénynek különlegesen specializált termékét fogyasztja: a növény szaporító szervében, a virágban képzõdött virágport és nektárt. Éppen a táplálkozás folytán a méh igen különleges helyet foglal el az élõvilágban. A növény szaporító apparátusával érintkezve a méh szinte részt vesz a növények életében.

    A rovarok között a méh az egyik legjobb memóriájú állat. Köztudott, hogy nemcsak az alakra, de színre és illatra is képes emlékezni.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A mézelõ méh helye az állatvilágban

    A rendszerbeli sorszám/Egység/Megnevezés
    I./Ország (Regnum)/Állatok (Animalia)/
    II./Állatkör (Subregnum)/Soksejtûek (Polycytozoa)
    XVII./Törzs (Phylum)/Ízeltlábúak (Arhropoda)
    A./Altörzs (Subphylum)/Csápos ízeltlábúak (Antennata)
    b./Ágazat (Cladus)/Légcsövesek (Tracheata)
    6/Osztály (Classis)/Rovarok (Insecta)
    B./Alosztály (Subclassis)/Színrovarok (Holomerentoma)
    b./Csapat (Legio)/Felsõrendû rovarok (Pterygota)
    31./Rend (Ordo)/Hártyásszárnyúak (Himenoptera)
    b./Alrend (Subordo)/Nyelespotrohúak (Apocrita)
    B./Osztag (Cladus)/Fullánkosok (Aculeata)
    /Családsorozat (Superfamilia)/Méhalkatúak (Apoidea)
    54./Család (Familia)/Méhek (Apidae)
    /Alcsalád (Subfamilia)/Mézelõméhek (Apinae)
    3/Nemzetség (Genus)/Méh (Apis)
    /Faj (Species)/Mézelõ (Mellifica)
    /Fajta (Varietas)/Krajnai (Carnica)

    A család

    A méh családban él. A méhközösségben a család szó azt jelenti, hogy a szülõk és utódok együtt élnek és együtt végzik a fennmaradás érdekében a tevékenységeket. Az évszakok változása szerint változik a népesség terjedelme.

    A család felépítése: méhanya, dolgozók, herék. A társas élet alaptevékenységei: munkamegosztással a fészeképítés, az ivadékgondozás, élelemgyûjtés és élelelemtárolás, hõmérséklet-szabályozás.

    A munkamegosztás elsõdleges szintje a méheknél nemi alapon történik. Az ivadék létrehozásában a hímnek csak a termékenyítés elvégzésével egyszeri szerepe van, a többi munkát az anya és a dolgozók végzik.

    Méhanya

    A méhanyát egyszerûen anyának, ritkábban királynõnek nevezik. Egy méhcsaládban normál esetben egy anya van. Az anya teste nagyobb a munkásénál. Az anya két fontos szerepet tölt be: a szaporítás letéteményese (nászrepülés, párzás, petézés) és a család tevékenységének összehangolója. Az anya feje legalább 32 feromonnak a forrása.
    A feromonok (üzenetközvetítõ váladék) a családon belüli információ eszközei, a rovarközösség egy tagja által kibocsátott illó anyagok, amelyek ugyanannak a fajnak az egyedeiben bizonyos pszichológiai vagy magatartásbeli választ váltanak ki. Ha az anya elpusztul, a családon egy napon belül az árvaság érzete vesz erõt. Sír a család. Az anyai feromon eddig gátolta az anyanevelést, most hiányzik. A méhek néhány fiasításos sejtre anyabölcsõt húznak. Az új anyának egy másik formája a csendes anyaváltás. Az idõs anya feromonjának csökken a gátlóereje. Eljön az a pillanat, hogy a munkások anyabölcsõt építenek, amelybe bepetézik az öreg anya. Mielõtt kikel és petézni kezd az új anya, az idõs anya csendesen eltûnik.

    Dolgozók

    A dolgozó méh fejletlen nõnemû alak. A méhcsalád tömegét a dolgozók, vagy más néven a munkásméhek alkotják. Télen a számuk 8-12 ezer, míg nyáron az erõs méhcsaládoknál akár 60-80 ezer is lehet. A család minden munkáját a munkásméhek végzik. Életük elsõ felében takarítanak, a fiasítást és az anyát táplálják, építenek és élelmet raktároznak. Életük második felében gyûjtõ munkát végeznek. Elõbb virágport, majd nektárt, a legidõsebbek pedig vizet és méhszurkot (propoliszt) hordanak. A gyûjtésnél a méhek jelzést adnak egymásnak, eltáncolják a nektárlelõhely irányát, távolságát.

    Akad a kaptárban több olyan idõs gyûjtögetõ méh, amely sem az egyik, sem a másik táncára nem figyel oda. Járják a maguk útját és újabb és újabb lelõhelyet keresnek, õk a kutató méhek.

    A gyûjtõ életkor elõtt némelyik méhbõl õr lesz. A család bejárója igen kifinomult megkülönböztetõ munkát ró az õrökre. Az idegen illat mûködésbe hozza az õrmechanizmust, a kaptárillat, a magabiztos, természetes hazaigyekvés pedig szabad “jövést-menést” enged a család saját tagjainak és az eltévedteknek. Itt kell megemlíteni a méhszúrást, mivel a legfõbb védekezés eszköze a fullánk. Mivel a család nagy élelemkészletet halmoz fel és együtt él ivadékával, így sok a prédára leselkedõ ellensége, beleértve az embert is. Fejlett védekezõ magatartás alakult ki náluk. Szúrás közben feromont bocsát ki a méh, és így az ellenségre irányítja a többiek figyelmét. Ezek a riasztó feromonok igen gyorsan elillanak. A fullánk horgos és bennszakad a megszúrt bõrében, ezáltal a család védelmében elpusztul a méh.

    A tisztogató tevékenység igen általános a munkásméhek között. Egymást is gyakran tisztogatják. Tisztogatási tánccal hívják fel a figyelmet.

    A fészek közepének hõmérséklete 35°C. A külsõ hõmérséklet bármilyen magasra szökken – bizonyos határon belül – a fészek hõmérséklete megtartja ezt az értéket. Mikor a külsõ hõmérséklet megközelíti a belsõt, akkor különféle hõszabályozó tevékenységbe kezd a család. Legelõször is a méhek megbontják a fürtöt, szétoszlanak a lépeken és egyesek elhagyják a kaptárt. Ha a hõmérséklet tovább emelkedik, a kaptárkijáróban álló méhek befelé fordulva gyorsan rezgetni kezdik szárnyaikat, így keltenek huzatot. Más egyedek ugyanezt teszik a kaptár belsejében.

    A szellõztetés munkájának elsõsorban a dajkák foglalkoznak. A víz vagy híg nektár elpárologtatásával is tudják csökkenteni a család belsõ hõmérsékletét. Ennek céljából vízcseppeket terítenek el a sejteken. Vízkészlete soha nincs a családnak, a dolgozók ezt a gyûjtõktõl kapják.

    Az elsõ fagypont alatti napok hidege hatására, a méhek telelõ fürtbe húzódnak: a méhek szorosan egymás mellé bújnak.

    Herék

    Tavasszal konok erõvel nevelik a családok a heréket. A herék a méhcsalád hímivarú tagjai, fõ tevékenységük az anya megtermékenyítése. A here nagyobb a munkásméhnél (15,5-18 mm). Nincs fullánkjuk. Családonként néhány száztól, akár ötezerig is elõfordulnak. Párzáskor a here hímivarszerve az anya fullánkkamrájába bennszakad és ebbe a csonkulásba belepusztul. A herék kaptáron belül semmit nem csinálnak, legfeljebb jönnek, mennek a lépeken és várják a párzási lehetõséget. Nyár végén ahogy készülnek a télre a család túlélése érdekében már nem növeli a létszámot és csökken a méhállomány. A tél folyamán a herék a család számára feleslegesek, így ahogy csökken a hordás, nem engedik a mézhez a heréket, ettõl legyöngülnek, majd elûzik õket.

    A méhek tánca

    A méhek egyedülálló jelzõ tevékenysége, a méhek tánca (pl. eddig említett tisztogatási tánc). Közeli nektárforrás esetén, ha 25 m-en belül van a nektár, csak a virágról ad jelzést és a lépen körtáncba kezd. Ha a gyûjtési hely 100 m-re vagy azon túl van riszáló táncot jár. Itt két újabb adattal egészül ki az információ: a lelõhely irányával és távolságával.

    A méh felépítése

    A test a kifejlett méhnél fejre, torra és potrohra tagozódik. Az egyes testtájak szelvényekbõl állnak.

    Fej
    A fejen helyezkednek el a szemek, a csápok és a szájrészek. A méhnek kétféle szeme van: pontszeme és összetett szeme. A kifejlett méheknél a homlok közepén egymáshoz közel két csáp kapcsolódik a fejhez. A fej alsó részén találjuk a szájnyílást, amelyhez függelékként különbözõ szervecskék, a rágók, a szívó és nyalogató szerv kapcsolódnak.

    Tor
    A tor szelvényein függeszkednek a lábak és a szárnyak. Kifejlett méhnek négy szárnya és három pár lába van.

    Az elsõ pár lábon a sarokízület belsõ szélén mély félkör alakú bemélyedés van, melyet sûrû kitinszõrök borítanak (kefécskék). Ezek a csápok tisztogatására szolgálnak.

    A második lábpáron a munkásméheknél a lábszár belsõ szélén egy tüske van, ami a virágporcsomag hátsó lábról való leválasztására szolgál.

    A munkásméhek harmadik pár lábszárának külsõ felületén alakult ki a virágpor tárolására alkalmas kosárka.

    Potroh
    A potroh szelvényei hátrafelé szûkûlnek, mely szabad szemmel is jól látható. A munkásméh potroh szervei mézhólyag, fejletlen petefészek, csõszív, gyomor, vékonybél, vastagbél, mirigyek, fullánk.

    A méhek fejlõdése

    A méhek nem alszanak téli álmot. Mégis ébredésnek hívhatjuk a téli nyugalom végén a tisztuló kirepülésen át a rendszeres röpködéshez vezetõ idõszakot. A telelés végén, amikor az idõ tartós melegre fordul erõsebben nekilendül az anya petézése. Az anya a lépeken lerakja a petéket, majd nyolc nap múlva a dolgozó petébõl lárva másnevén álca vagy fiasítás fejlõdik. A fiatal fejlõdõ méheket növekedést serkentõ anyaggal, méhpempõvel táplálják a dajkaméhek. A 21. nap elteltével kikel a méhecske. A fiatal méh kikelés után két és fél napig úgyszólván pihen, pontosabban tisztogatja a lépeket és az idõsebb álcákat már képes etetni mézzel és virágporral. A harmadik nap után már elkezdi etetni a fiatal álcákat méhpempõvel. Tíznapos koruktól kezdenek a fiatal méhek a külsõ környezettel megismerkedni. Tizenegynapos koruktól a munkásméhek viaszt termelnek, takarítanak, mézet és virágport raktároznak, illetve õrzik a bejárót. A gyûjtõ munkát a méhkek általában 21 napos korukban kezdik el.

    Méhlakás

    Eredetileg a méhek lakása faodú, sziklarepedés, földüreg volt. Késõbb használtak például gyékénybõl font kasokat. A méhek a mai világban már ember készítette kaptárakban élnek. A kaptár ládaszerû építmény, ami fából, mûanyagbõl, hungarocellbõl is készülhet, mely legfontosabb része a keret. A keret lécekbõl áll, mely dróttal van átfûzve és ehhez olvasztják a lépszeletet.

    Viasz

    A viasz szerves összetételû. A méhek potrohuk gyûrûzeteinek hasoldali alsó részén folyékony, olajszerû anyag szivárog át, mely apró lemezzé szilárdul, melyekbõl lépépítményt készítenek. A lép sejtjei hatszögûek. A sejteket a méhek felváltva élelemraktározásra és fiasításra használhatják. A méhek különféle sejteket építenek, alakjuk és rendeltetésük szerint eltérnek egymástól: dolgozósejt, heresejt, anyasejt (anyabölcsõ). A frissen épített sejt fala fehér viaszból épül.

    Virágpor

    A virágpor gyûjtését a család szükséglete határozza meg. A méhmegporzás hatása illetve jelentõsége sokoldalú, a rovarmegporzást kívánó növények termesztéséhez nélkülözhetetlen (pl. almatermesztés). A méhek a lábukon lévõ kosárkákba gyûjtik a virágport. A virágporteherrel hazatérõk maguk helyezik el közvetlenül a lép sejtjeibe a virágporcsomókat. A virágpor igen dús fehérjékben és szabad aminosavakban.

    Propolisz

    Görög szó, jelentése: a város védelmi rendszere. Amikor az idõ alaposan felmelegedett a nyár, a vadgesztenye, a vörösfenyõ rügyeirõl gyûjtik a gyantás nyersanyagot, amit bizonyos mirigyváladékkal kevernek. Így nyerik a méhek a propoliszt. A méhek a kaptár repedéseinek és a fészekben elõforduló nyílásoknak a betömésére, megerõsítésére, valamint a kaptárba behatolt kis állatok hullájának bebalzsamozására használják. Legfontosabb azonban, hogy a kijárónyílás elõtt “lábtörlõt” készítenek, amin minden a kaptárba jövõ, onnan távozó méhnek át kell haladnia. Így megvédi a méheket a vírusos és baktériumos fertõzések ellen. Mivel a propolisznak jelentõs baktériumölõ és baktériosztatikus hatása van. A virágporhoz hasonlóan a kosárkákba csomózottan viszi haza.

    Méhméreg

    A méhméreg kellemes szagú, átlátszóan tiszta, savas kémhatású folyadék. Fontosabb összetevõi: enzimek, fehérjék és különbözõ aminvegyületek.

    Méhszúráskor az ember szervezetében elõször nagy fájdalomérzet keletkezik, amely néhány perc elteltével erõteljes viszketõ érzéssé alakul. E rövid idõ alatt a szúrás környéke megduzzad, gyulladttá vizenyõssé válik és égetõ érzet is kialakul.

    A méhméregben lévõ anyagok erõs értágító hatásúak és a vérnyomás hirtelen leesését, ájulást okozhatnak a méhszúrásra érzékeny emberekben. A méhszúrás kedvezõtlen hatásai elkerülhetõk megfelelõ védõruha használatával. A méhméreg értágító hatásánál fogva fõleg izületi bántalmak gyógyítására is felhasználható, illetve erõs baktériumölõ hatása is van. A továbbiakban nem foglalkozunk a méhméreg az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásával, mivel még nincs olyan módszer, amivel a méhektõl azt kíméletesen el lehetne szedni.

    Fontos a fullánk szúrást követõ gyors, szakszerû eltávolítása is. A fullánkot körömmel egyik oldalról kaparva kell eltávolítani, mert a kaparás közben a méregcsatornát összeszorítjuk és így megakadályozzuk a méreg további bejutását a szervezetbe. Ellenkezõ esetben összenyomnánk a méreghólyagot és ezáltal a szervezetünkbe juttatnánk még több mérget.

    A fullánk a méh szervezetébõl a méreghólyaggal együtt kiszakad és ezután a méh elpusztul.

    Felhasznált irodalom:

    Dr. Szalay László: Bioméhészet
    Mezõgazda Kiadó, 1999

    Báró Ambrózy Béla: A méh
    SITAM 1992, Negyedik változatlan utánnyomás

    Nikovitz Antal: A méhészet kézikönyve I-II.
    Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont és a Hungaronektár kiadása, 1983

    Szalay László – Halmágyi Levente: Gyógyító mézek és mézelõ gyógynövények
    Magyar Méhészek Egyesülete, 1998

    Méhész Szakképzés, Méhbiológia
    GATE Regionális Távoktatási Központ Gödöllõ, 1998

    Benedek Pál-Manninger Sándor-Virányi Sándor: Megporzás mézelõ méhekkel
    Mezõgazdasági Kiadó – Budapest, 1976


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kutyáknál is okosabbak lehetnek a farkasok

    2010 október 21-én adják át a Wolf Science Center (WSC) farkas-kutatóközpont új épületeit az alsó-ausztriai Ernstbrunnban. A központ a Konrad Lorenz Kutatóállomás (KLF) vezetõje, Kurt Kotrschal etológus, továbbá a Bécsi Egyetemen dolgozó Friederike Range és Virányi Zsófia kezdeményezésére jött létre farkasok és kutyák tanulmányozására. A farkasok nem kutyák. Egy ember által felnevelt farkas is jelentõs mértékben különbözik háziasított rokonaitól. Elsõsorban idegenekkel szemben maradnak félénkek, visszafogottak - mutattak rá a három éve egyesületként alapított WSC tapasztalatai. Ami Kotrschalt mindig meglepi, a farkasok intelligenciája.

  • Bikaviadalt - összefognak a bikaviadal hívei

    Üzlet a véres játék, ami turistákat, pénzbevételt hoz!

    Madrid - Szövetségre léptek a hétvégén a spanyol, a francia és a protugál törvényhozás bikaviadal-párti képviselõi, hogy megmentsék a mindhárom országban jelentõs létszámú publikum által kedvelt véres idõtöltést.

    A résztvevõk Madridban tartott tanácskozásukon elhatározták egy koordinációs bizottság létrehozását, hogy válaszolni tudjanak az állatvédõk corrida elleni, mind hevesebb támadásaira.

  • Az ember legrégibb barátja a macska

    A házimacskák õsei 100-130 ezer évvel ezelõtt bármikor felbukkanhattak az ember mellett, ám a kelet-ázsiai farkasoktól származó kutyák viszont egy DNS vizsgálat szerint csupán 15 ezer évvel ezelõtt férkõztek a Homo sapiens barátságába. A legújabb DNS vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a világ összes házimacskája a közel-keleti termékeny félhold (a Földközi-tenger keleti medencéjétõl a Perzsa-öbölig terjedõ) területén élt öt nõstény macskától származik. A Science címû tudományos lapban publikált tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport készítette 979 házimacska és vadmacska genetikai összetételének vizsgálatával.

  • Kutyajátszótér épül az Orpheus Állatvédelmi Központban

    Kutyajátszótér épül az Orpheus Állatvédelmi KözpontbanEgyre több az Orpheus Állatvédő Egyesület által utcáról megmentett vagy elhanyagolt tartási helyekről kimentett kutyusok közül az elvadult, embertől és állatoktól félő egyed. Az egyesület az állatvédelmi központ egy elkerített területén hoz létre a jobb sorsra érdemes kutyák és a trénerek számára foglalkoztató teret. A kutyás játszótér az állatok emberhez-állathoz való szoktatását, kutyaiskolai feladatok sikeresebb működtetését segíti elő. A nagy - füves területen önkéntesek, középiskolás önkéntes szolgálatosok, örökbefogadó jelöltek is lehetőséget kapnak arra, hogy kutyákkal ismerkedjenek, az állatokkal foglalkozzanak, sétáltassák őket, játszanak velük.

  • Ünnep után: Paprikás lesz a húsvéti nyúlból

    paprikás vagy pörkölt...Budapest - Sanyarú sors vár azokra a kisnyulakra, amelyeket a jó szándékú szülõk vásárolnak az esdeklõ gyerkõcöknek húsvét közeledtével. Az aranyos, ölelgetni való szõrmókok többsége, még ha a legnagyobb jó szándékkal is adjuk le õket az állatkertbe, elõbb-utóbb a terített asztalon végzi. Tenyésztõkhöz kerülnek, ahol három hónapig hizlalják õket, aztán irány a fazék. Nincs belemakogás!

  • IAMS Nemzetközi Macskakiállítás

    IAMS Nemzetközi Macskakiállítási ajánló!

    Idõpont: 2009. szeptember 12-13. között Budapesten, a Lurdy házban. Itt naponta több mint 250 különleges macska várja a látogatókat, akik állateledelekbõl és felszerelésekbõl óriási kedvezménnyel vásárolhatnak kedvenceiknek.

    A kiállítás ideje alatt az Alpha - Vet Kft. állatorvosa hasznos tanácsokkal látja el a kiállítókat illetve a látogatókat.

  • Több ezer elpusztult halat mosott partra a víz egy riói lagúnában

    Több ezer döglött halat mosott partra a víz a hét végén egy Rio de Janeiró-i lagúnában, orrfacsaró bûzt eresztve a környékre.

    Az Agencia Brasil állami hírügynökség közlése szerint az önkormányzat mintegy 100 alkalmazottja péntek óta folyamatosan dolgozik a partszakasz megtisztításán, és vasárnapig közel 80 tonna halat gyûjtöttek össze. Az elpusztult halak mennyiségére vonatkozóan egyelõre nem adtak közre becslést, azt azonban tudni lehet, hogy számos faj megtalálható köztük.

  • Mérges hernyó invázió Németországban

    Berlin - A tölgy búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea) a németországi Brandenburg tartományban egyre kellemetlenebb jelenség - írja a Die Welt címû lap online kiadása. A Magyarországon is jelenlévõ kártevõ elsõsorban a kétcentis hernyók szõrével okoz bosszúságot - azok ugyanis mérgezõek.

    A taumetopoin nevû anyag az embernél allergiás reakciót válthat ki - a bõrpírtól egészen az asztmatikus rohamig.

  • Óriási méhraj okozott pánikot - Méhek támadását hárítottuk el

    Óriási méhraj okozott pánikot - Méhek támadását hárítottuk elSzegeden, a Délceg utcai buszvégállomás fái között egy ötvenezer méhből álló méhraj okozott pánikot. A közelben dolgozó parkgondozók és a buszra várakozók a nagy hanggal duruzsoló rovaroktól nagyon megijedtek. Volt is rá okuk, hiszen a méhek dezodorra, izzadság szagra is tömeges támadással válaszolhatnak. Kiskundorozsmán, a Kond utca egyik családi házának kertjében is méhraj okozott pánikot, a Puja család a többezer méhecskétől a házból sem mertek kimenni. Az Orpheus Állatvédő Egyesület a veszélyt jelentő - kirajzó méheket évek óta menti, hiszen alapvetően nagyon hasznosak a természet és az ember számára.

  • Baiji és patkányvakond - különös állatok védelme

    Brit kutatók e hónap közepén közzétették azoknak a sokszor furcsa és elhanyagolt állatoknak a listáját, amelyek védelmére a közeljövőben összpontosítani kívánják a természetvédelmi erőfeszítéseket.

    A londoni Zoológiai Társaság által vezetett „Evolúciós szempontból egyedi és globálisan veszélyeztetett” (EDGE – Evolutionarily Distinct and...

  • Rédi, Oddi, Komor, Foxi, Miso kutyák szeretõ gazdihoz kerültek!

    Rédit, a szuka, öreg németjuhász kutyust társával együtt gazdája hagyta magára... Méry kutyus egy belvárosi részen kutyafalkában riogatta a lakosságot. Oddi a kan, puli jellegû kutyát állatbarátok találták az utcán. Kétségbeesetten rohangált, keresete gazdáját. Komor a fajtiszta, dobermann, 1 év körüli, kan kutya egy forgalmas úttest környékén kóborolt, ahol - ha ott marad - komoly baja eshetett volna. Fokszit az utcáról fogatta be a vadaspark. Miso még télen - a nagy hóban - került be az Orpheus Állatvédõ Egyesület Állatvédelmi Központjába. További kutyusok és cicusok várják gazdáikat!

  • Elképesztõ fotó! Aknába esett!

    Egy bébielefánt esett egy gödörbe. A fotón látszik, hogy nemcsak sírt, de a kétségbeesett szeme is látszik.

    A kis elefánt Tájföldön esett bele a vízelvezetõaknába, és kétségbeesetten próbált kiszabadulni. Miután látta, hogy nem fog tudni megmenekülni, csak segítségkérõen nézett.

    Egy elefánthajcsár vette észre a pórul járt kisállatot, majd segítségért rohant.

  • Kutyaszán-világbajnokság volt az Alpokban

    Budapest - Alaszka és az aranyláz hangulata jellemzi majd február 12. és 25. között a kis osztrák Werfenweng falu környékét: 1000 kutya és 200 kutyaszánhajtó ad egymásnak találkozót a Tennen-hegység lábánál.

    Ezer husky ugatásától lesz hangos a 900 méterrel a tengerszint felett található község és környéke. A világ minden tájáról érkeznek nézõk, hogy drukkoljanak a szánhúzó kutyák és hajtóik összehangolt munkájának.

    A világbajnokság eseményei mellett a gyerekeknek külön élménybirodalmat kaptak:

  • A babák és a kutyák közös nyelve?!

    A kutya és az ember kommunikációja között érdekes párhuzam létezik- tudósít a Science tanulmánya a magyar kutatók méréseire hivatkozva. E hasonlóság valószínûleg a háziasítás eredménye - állapítják meg a magyar kutatók.

    A vizsgálatot Topál József, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa végezte, az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársaival, Miklósi Ádámmal és Erdõhegyi Ágnessel valamint a CEU Cognitive Development Center kutatóival, Gergely Györggyel és Csibra Gergellyel.

  • Kutyák, állatvédõk a hídon, gazdit találtunk Cininek a hídi vásáron!

    A Szeged Napja ünnepségsorozat minden év május 21. körül zajlik. Ennek leglátványosabb eleme a hídivásár. Folk, etno, utcamûvészetek, bábszínház, na meg állatvédõk is tevékenykedtek a programsorozat lehetõsége révén a forgatagban. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület évek óta meghívást kap a rendezvényre, ahol ebben az évben is kb. 6000 ajándék kiadványt sikerült az érdeklõdõk számára ingyenesen ajándékként kiosztanunk. A legörvendetesebb dolog mégis az, hogy egyik védencünk számára a program hozta meg a várva várt Gazdit.

  • Kormoránokat lõtek ki a halak miatt

    A legértékesebb halfajokat tizedelték a Közép-Tiszán lelõtt kormoránok.

    Szolnok – Tanulságos eredményt hozott az a vizsgálat, amelyet a Közép-Tiszán gyülekezõ kormoránok gyérítése során végzett a vízterület kezelõje. A lelõtt, majd felboncolt példányokból ugyanis a folyó talán legértékesebb halai kerültek elõ. Elõször fordult elõ Magyarországon, hogy szervezett keretek között gyérítették az egyik legellentmondásosabb megítélésû vízi madár, a kormorán egyre szaporodó állományát – hangsúlyozta Mészáros Gyula.

  • Saint, a szörfözõ kutya

    A hároméves golden retriever a kaliforniai aranyifjak vidám életét éli: ha kedve tartja, meglovagolja a hullámokat.

    Saint gazdija Kathleen "Kat" Yeung, egy 27 éves kaliforniai lány, akinek a hobbija - nem nehéz kitalálni - a szörfözés. Amikor csak tehetik, a Morro öböl hullámait próbálják meglovagolni. A kutya pár hónapos kora óta állandó kísérõje Katnek a sport kirándulásokon. Saint ma már elég ügyes szörfös: kis segítséggel kievez a hullámtörésig és egy megfelelõ hullámmal egészen a homokig kiszörföl.

  • Delfin-dialektusok

    Róma - A tenger akusztikai szempontból még sok titkot rejteget. Például a delfinek nyelvérõl. E cetfélék egyes csoportjaiban valóságos dialektusok alakultak ki.

    A torinói egyetem kutatói folytatnak ebben a témában évek óta kutatásokat. Legutóbb június végén indult Genovából a "Delfinek vitorlása" expedíció egy 1500 mérföldes felfedezõ útra.

  • Állatkínzók kezében a magyar zsebkutyaexport?

    Még a Sky News hírtelevízió is foglalkozott a magyarországi kutyabiznisszel, mert az utóbbi idõben a szatyorban és ölben is elférõ "minikutyák" iránti növekvõ angliai keresletet és az alacsony magyar árak miatt egyre több ilyen ebet vesznek Magyarországról, eközben a továbbtenyésztésre sokszor alkalmatlan, beltenyésztett, rossz körülmények között tartott állatok rengeteget szenvednek, jó részük el is pusztul. Magyarországon sokkal több állatot tenyésztenek, mint amennyire a lakosság igényt tarthat, sokan feketéznek, adótcsalnak a szaporított állatok révén.

  • Íme a világ legapróbb emlõse

    Ugyan még egy giliszta járatába is belefér, de félelmetes étvágyú, rettenthetetlen vadászról van szó!

    Aki éhes, az nem válogat. Márpedig az az apró, pár grammot nyomó, alig 3-5 centis emlõs, akirõl most szó lesz, mindig éhes, és semmi sem állítja meg. Ha kell egy gilisztát is üldözõbe vesz, melynek akár földalatti járatába is bepréselõdik, mert annyira pindurka. Ez az aprócska tünemény Európa déli vidékein, valamint Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Délnyugat-Ázsiában él, a füves puszták lakója. Õ a világ legkisebb emlõsállata.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása