rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Akik a mézet termelik: a méhecskék

  • Magyarországon a krajnai mézelõ méh honos, azaz Apis Mellifica Carnica. A méh növényevõ, de a növénynek különlegesen specializált termékét fogyasztja: a növény szaporító szervében, a virágban képzõdött virágport és nektárt. Éppen a táplálkozás folytán a méh igen különleges helyet foglal el az élõvilágban. A növény szaporító apparátusával érintkezve a méh szinte részt vesz a növények életében.

    A rovarok között a méh az egyik legjobb memóriájú állat. Köztudott, hogy nemcsak az alakra, de színre és illatra is képes emlékezni.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A mézelõ méh helye az állatvilágban

    A rendszerbeli sorszám/Egység/Megnevezés
    I./Ország (Regnum)/Állatok (Animalia)/
    II./Állatkör (Subregnum)/Soksejtûek (Polycytozoa)
    XVII./Törzs (Phylum)/Ízeltlábúak (Arhropoda)
    A./Altörzs (Subphylum)/Csápos ízeltlábúak (Antennata)
    b./Ágazat (Cladus)/Légcsövesek (Tracheata)
    6/Osztály (Classis)/Rovarok (Insecta)
    B./Alosztály (Subclassis)/Színrovarok (Holomerentoma)
    b./Csapat (Legio)/Felsõrendû rovarok (Pterygota)
    31./Rend (Ordo)/Hártyásszárnyúak (Himenoptera)
    b./Alrend (Subordo)/Nyelespotrohúak (Apocrita)
    B./Osztag (Cladus)/Fullánkosok (Aculeata)
    /Családsorozat (Superfamilia)/Méhalkatúak (Apoidea)
    54./Család (Familia)/Méhek (Apidae)
    /Alcsalád (Subfamilia)/Mézelõméhek (Apinae)
    3/Nemzetség (Genus)/Méh (Apis)
    /Faj (Species)/Mézelõ (Mellifica)
    /Fajta (Varietas)/Krajnai (Carnica)

    A család

    A méh családban él. A méhközösségben a család szó azt jelenti, hogy a szülõk és utódok együtt élnek és együtt végzik a fennmaradás érdekében a tevékenységeket. Az évszakok változása szerint változik a népesség terjedelme.

    A család felépítése: méhanya, dolgozók, herék. A társas élet alaptevékenységei: munkamegosztással a fészeképítés, az ivadékgondozás, élelemgyûjtés és élelelemtárolás, hõmérséklet-szabályozás.

    A munkamegosztás elsõdleges szintje a méheknél nemi alapon történik. Az ivadék létrehozásában a hímnek csak a termékenyítés elvégzésével egyszeri szerepe van, a többi munkát az anya és a dolgozók végzik.

    Méhanya

    A méhanyát egyszerûen anyának, ritkábban királynõnek nevezik. Egy méhcsaládban normál esetben egy anya van. Az anya teste nagyobb a munkásénál. Az anya két fontos szerepet tölt be: a szaporítás letéteményese (nászrepülés, párzás, petézés) és a család tevékenységének összehangolója. Az anya feje legalább 32 feromonnak a forrása.
    A feromonok (üzenetközvetítõ váladék) a családon belüli információ eszközei, a rovarközösség egy tagja által kibocsátott illó anyagok, amelyek ugyanannak a fajnak az egyedeiben bizonyos pszichológiai vagy magatartásbeli választ váltanak ki. Ha az anya elpusztul, a családon egy napon belül az árvaság érzete vesz erõt. Sír a család. Az anyai feromon eddig gátolta az anyanevelést, most hiányzik. A méhek néhány fiasításos sejtre anyabölcsõt húznak. Az új anyának egy másik formája a csendes anyaváltás. Az idõs anya feromonjának csökken a gátlóereje. Eljön az a pillanat, hogy a munkások anyabölcsõt építenek, amelybe bepetézik az öreg anya. Mielõtt kikel és petézni kezd az új anya, az idõs anya csendesen eltûnik.

    Dolgozók

    A dolgozó méh fejletlen nõnemû alak. A méhcsalád tömegét a dolgozók, vagy más néven a munkásméhek alkotják. Télen a számuk 8-12 ezer, míg nyáron az erõs méhcsaládoknál akár 60-80 ezer is lehet. A család minden munkáját a munkásméhek végzik. Életük elsõ felében takarítanak, a fiasítást és az anyát táplálják, építenek és élelmet raktároznak. Életük második felében gyûjtõ munkát végeznek. Elõbb virágport, majd nektárt, a legidõsebbek pedig vizet és méhszurkot (propoliszt) hordanak. A gyûjtésnél a méhek jelzést adnak egymásnak, eltáncolják a nektárlelõhely irányát, távolságát.

    Akad a kaptárban több olyan idõs gyûjtögetõ méh, amely sem az egyik, sem a másik táncára nem figyel oda. Járják a maguk útját és újabb és újabb lelõhelyet keresnek, õk a kutató méhek.

    A gyûjtõ életkor elõtt némelyik méhbõl õr lesz. A család bejárója igen kifinomult megkülönböztetõ munkát ró az õrökre. Az idegen illat mûködésbe hozza az õrmechanizmust, a kaptárillat, a magabiztos, természetes hazaigyekvés pedig szabad “jövést-menést” enged a család saját tagjainak és az eltévedteknek. Itt kell megemlíteni a méhszúrást, mivel a legfõbb védekezés eszköze a fullánk. Mivel a család nagy élelemkészletet halmoz fel és együtt él ivadékával, így sok a prédára leselkedõ ellensége, beleértve az embert is. Fejlett védekezõ magatartás alakult ki náluk. Szúrás közben feromont bocsát ki a méh, és így az ellenségre irányítja a többiek figyelmét. Ezek a riasztó feromonok igen gyorsan elillanak. A fullánk horgos és bennszakad a megszúrt bõrében, ezáltal a család védelmében elpusztul a méh.

    A tisztogató tevékenység igen általános a munkásméhek között. Egymást is gyakran tisztogatják. Tisztogatási tánccal hívják fel a figyelmet.

    A fészek közepének hõmérséklete 35°C. A külsõ hõmérséklet bármilyen magasra szökken – bizonyos határon belül – a fészek hõmérséklete megtartja ezt az értéket. Mikor a külsõ hõmérséklet megközelíti a belsõt, akkor különféle hõszabályozó tevékenységbe kezd a család. Legelõször is a méhek megbontják a fürtöt, szétoszlanak a lépeken és egyesek elhagyják a kaptárt. Ha a hõmérséklet tovább emelkedik, a kaptárkijáróban álló méhek befelé fordulva gyorsan rezgetni kezdik szárnyaikat, így keltenek huzatot. Más egyedek ugyanezt teszik a kaptár belsejében.

    A szellõztetés munkájának elsõsorban a dajkák foglalkoznak. A víz vagy híg nektár elpárologtatásával is tudják csökkenteni a család belsõ hõmérsékletét. Ennek céljából vízcseppeket terítenek el a sejteken. Vízkészlete soha nincs a családnak, a dolgozók ezt a gyûjtõktõl kapják.

    Az elsõ fagypont alatti napok hidege hatására, a méhek telelõ fürtbe húzódnak: a méhek szorosan egymás mellé bújnak.

    Herék

    Tavasszal konok erõvel nevelik a családok a heréket. A herék a méhcsalád hímivarú tagjai, fõ tevékenységük az anya megtermékenyítése. A here nagyobb a munkásméhnél (15,5-18 mm). Nincs fullánkjuk. Családonként néhány száztól, akár ötezerig is elõfordulnak. Párzáskor a here hímivarszerve az anya fullánkkamrájába bennszakad és ebbe a csonkulásba belepusztul. A herék kaptáron belül semmit nem csinálnak, legfeljebb jönnek, mennek a lépeken és várják a párzási lehetõséget. Nyár végén ahogy készülnek a télre a család túlélése érdekében már nem növeli a létszámot és csökken a méhállomány. A tél folyamán a herék a család számára feleslegesek, így ahogy csökken a hordás, nem engedik a mézhez a heréket, ettõl legyöngülnek, majd elûzik õket.

    A méhek tánca

    A méhek egyedülálló jelzõ tevékenysége, a méhek tánca (pl. eddig említett tisztogatási tánc). Közeli nektárforrás esetén, ha 25 m-en belül van a nektár, csak a virágról ad jelzést és a lépen körtáncba kezd. Ha a gyûjtési hely 100 m-re vagy azon túl van riszáló táncot jár. Itt két újabb adattal egészül ki az információ: a lelõhely irányával és távolságával.

    A méh felépítése

    A test a kifejlett méhnél fejre, torra és potrohra tagozódik. Az egyes testtájak szelvényekbõl állnak.

    Fej
    A fejen helyezkednek el a szemek, a csápok és a szájrészek. A méhnek kétféle szeme van: pontszeme és összetett szeme. A kifejlett méheknél a homlok közepén egymáshoz közel két csáp kapcsolódik a fejhez. A fej alsó részén találjuk a szájnyílást, amelyhez függelékként különbözõ szervecskék, a rágók, a szívó és nyalogató szerv kapcsolódnak.

    Tor
    A tor szelvényein függeszkednek a lábak és a szárnyak. Kifejlett méhnek négy szárnya és három pár lába van.

    Az elsõ pár lábon a sarokízület belsõ szélén mély félkör alakú bemélyedés van, melyet sûrû kitinszõrök borítanak (kefécskék). Ezek a csápok tisztogatására szolgálnak.

    A második lábpáron a munkásméheknél a lábszár belsõ szélén egy tüske van, ami a virágporcsomag hátsó lábról való leválasztására szolgál.

    A munkásméhek harmadik pár lábszárának külsõ felületén alakult ki a virágpor tárolására alkalmas kosárka.

    Potroh
    A potroh szelvényei hátrafelé szûkûlnek, mely szabad szemmel is jól látható. A munkásméh potroh szervei mézhólyag, fejletlen petefészek, csõszív, gyomor, vékonybél, vastagbél, mirigyek, fullánk.

    A méhek fejlõdése

    A méhek nem alszanak téli álmot. Mégis ébredésnek hívhatjuk a téli nyugalom végén a tisztuló kirepülésen át a rendszeres röpködéshez vezetõ idõszakot. A telelés végén, amikor az idõ tartós melegre fordul erõsebben nekilendül az anya petézése. Az anya a lépeken lerakja a petéket, majd nyolc nap múlva a dolgozó petébõl lárva másnevén álca vagy fiasítás fejlõdik. A fiatal fejlõdõ méheket növekedést serkentõ anyaggal, méhpempõvel táplálják a dajkaméhek. A 21. nap elteltével kikel a méhecske. A fiatal méh kikelés után két és fél napig úgyszólván pihen, pontosabban tisztogatja a lépeket és az idõsebb álcákat már képes etetni mézzel és virágporral. A harmadik nap után már elkezdi etetni a fiatal álcákat méhpempõvel. Tíznapos koruktól kezdenek a fiatal méhek a külsõ környezettel megismerkedni. Tizenegynapos koruktól a munkásméhek viaszt termelnek, takarítanak, mézet és virágport raktároznak, illetve õrzik a bejárót. A gyûjtõ munkát a méhkek általában 21 napos korukban kezdik el.

    Méhlakás

    Eredetileg a méhek lakása faodú, sziklarepedés, földüreg volt. Késõbb használtak például gyékénybõl font kasokat. A méhek a mai világban már ember készítette kaptárakban élnek. A kaptár ládaszerû építmény, ami fából, mûanyagbõl, hungarocellbõl is készülhet, mely legfontosabb része a keret. A keret lécekbõl áll, mely dróttal van átfûzve és ehhez olvasztják a lépszeletet.

    Viasz

    A viasz szerves összetételû. A méhek potrohuk gyûrûzeteinek hasoldali alsó részén folyékony, olajszerû anyag szivárog át, mely apró lemezzé szilárdul, melyekbõl lépépítményt készítenek. A lép sejtjei hatszögûek. A sejteket a méhek felváltva élelemraktározásra és fiasításra használhatják. A méhek különféle sejteket építenek, alakjuk és rendeltetésük szerint eltérnek egymástól: dolgozósejt, heresejt, anyasejt (anyabölcsõ). A frissen épített sejt fala fehér viaszból épül.

    Virágpor

    A virágpor gyûjtését a család szükséglete határozza meg. A méhmegporzás hatása illetve jelentõsége sokoldalú, a rovarmegporzást kívánó növények termesztéséhez nélkülözhetetlen (pl. almatermesztés). A méhek a lábukon lévõ kosárkákba gyûjtik a virágport. A virágporteherrel hazatérõk maguk helyezik el közvetlenül a lép sejtjeibe a virágporcsomókat. A virágpor igen dús fehérjékben és szabad aminosavakban.

    Propolisz

    Görög szó, jelentése: a város védelmi rendszere. Amikor az idõ alaposan felmelegedett a nyár, a vadgesztenye, a vörösfenyõ rügyeirõl gyûjtik a gyantás nyersanyagot, amit bizonyos mirigyváladékkal kevernek. Így nyerik a méhek a propoliszt. A méhek a kaptár repedéseinek és a fészekben elõforduló nyílásoknak a betömésére, megerõsítésére, valamint a kaptárba behatolt kis állatok hullájának bebalzsamozására használják. Legfontosabb azonban, hogy a kijárónyílás elõtt “lábtörlõt” készítenek, amin minden a kaptárba jövõ, onnan távozó méhnek át kell haladnia. Így megvédi a méheket a vírusos és baktériumos fertõzések ellen. Mivel a propolisznak jelentõs baktériumölõ és baktériosztatikus hatása van. A virágporhoz hasonlóan a kosárkákba csomózottan viszi haza.

    Méhméreg

    A méhméreg kellemes szagú, átlátszóan tiszta, savas kémhatású folyadék. Fontosabb összetevõi: enzimek, fehérjék és különbözõ aminvegyületek.

    Méhszúráskor az ember szervezetében elõször nagy fájdalomérzet keletkezik, amely néhány perc elteltével erõteljes viszketõ érzéssé alakul. E rövid idõ alatt a szúrás környéke megduzzad, gyulladttá vizenyõssé válik és égetõ érzet is kialakul.

    A méhméregben lévõ anyagok erõs értágító hatásúak és a vérnyomás hirtelen leesését, ájulást okozhatnak a méhszúrásra érzékeny emberekben. A méhszúrás kedvezõtlen hatásai elkerülhetõk megfelelõ védõruha használatával. A méhméreg értágító hatásánál fogva fõleg izületi bántalmak gyógyítására is felhasználható, illetve erõs baktériumölõ hatása is van. A továbbiakban nem foglalkozunk a méhméreg az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásával, mivel még nincs olyan módszer, amivel a méhektõl azt kíméletesen el lehetne szedni.

    Fontos a fullánk szúrást követõ gyors, szakszerû eltávolítása is. A fullánkot körömmel egyik oldalról kaparva kell eltávolítani, mert a kaparás közben a méregcsatornát összeszorítjuk és így megakadályozzuk a méreg további bejutását a szervezetbe. Ellenkezõ esetben összenyomnánk a méreghólyagot és ezáltal a szervezetünkbe juttatnánk még több mérget.

    A fullánk a méh szervezetébõl a méreghólyaggal együtt kiszakad és ezután a méh elpusztul.

    Felhasznált irodalom:

    Dr. Szalay László: Bioméhészet
    Mezõgazda Kiadó, 1999

    Báró Ambrózy Béla: A méh
    SITAM 1992, Negyedik változatlan utánnyomás

    Nikovitz Antal: A méhészet kézikönyve I-II.
    Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont és a Hungaronektár kiadása, 1983

    Szalay László – Halmágyi Levente: Gyógyító mézek és mézelõ gyógynövények
    Magyar Méhészek Egyesülete, 1998

    Méhész Szakképzés, Méhbiológia
    GATE Regionális Távoktatási Központ Gödöllõ, 1998

    Benedek Pál-Manninger Sándor-Virányi Sándor: Megporzás mézelõ méhekkel
    Mezõgazdasági Kiadó – Budapest, 1976


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kutyák kutyulják a kóbor kutyákat?

    Egyik ismerõsünk "állattenyésztõ". A kan kutyáival a nõstény kutyáit befedezteti, azok szaporulatait kiskosárban, a piacra viszi, ezzel egészíti ki a kevéske nyugdíját. Persze mindezt feketén, adózás, nyugtaadás nélkül. Vannak így, hozzá hasonlóan még jó pár ezren.

    Csak nyiss ki egy kutya / macska újságot, a lapok fele szaporítók hirdetéseivel van tele. Az utódok fele pedig senkinek sem kell...

  • Szigorúbb lett az állattartási szabályzat

    Augusztus 1-jétõl tilos a kutyák fülének csonkítása, és farokkurtításra is csak az állat hét napos koráig van lehetõség. Szintén újdonság, hogy az eb-, macska- és görény- kölyköket nyolchetes korukig kötelezõ az anyjukkal tartani. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület tapasztalata az, hogy sokan kizsákmányoló módon tartják állataikat, gyakran elmarad az állatkínzók felelõsségre vonása. A tartók gyakran a kötelezõ oltásokat, a féregtelenítést sem adatják be kedvenceiknek, ezzel fertõzésveszélynek tehetik ki a környezetükben élõ embereket és állatokat egyaránt.

  • Macska-barátkoztunk a Whiskas doromboló napon

    Whiskas Nemzetközi Macskakiállítás és Doromboló nap volt Budapesten a Lurdy házban október 8-án és 9-én. A szebbnél szebb állatokat nem gyõztük csodálni. A macskák mellett törpenyulak, vadászgörények és kis rágcsálók is helyett kaptak a kiállítói teremben. A szervezõk gondoltak a gyerekekkel érkezõkre, mert arcfestés, tombola, kvízjátékok, kézmûves foglalkozások és ügyességi vetélkedõk színesítették a kiállítást. A táp- és felszerelés gyártók óriási kedvezménnyel kínálták a termékeiket, valamint az egyesület állatorvosa igyekezett a látogatók kérdéseire válaszolni.

  • A kutya fanatizmus

    A kutya nem falkaállat, mégis azon kaphatjuk magunkat, hogy az eb a fõnök a családban. A dolog végtelenül komikus, de aki szereti a kutyáját, az pontosan tudja, hogy az állat mivel szolgál rá erre a már-már abszurd méreteket öltõ figyelemre.

    A kutyákkal kapcsolatban felállított falkavezér elmélet, azaz hogy az állat kiválaszt magának egy embert a családból, és azt tartja vezérének, nem állja meg a helyét. Bár a kutya a farkas leszármazottja, bárki, aki egy ilyen szõrössel...

  • Autóban élt, 23 kutyával és macskával

    A 66 éves Carol Lynette Samuelst valószínûleg meg is büntetik, mivel nem megfelelõen bánt az állatokkal. A nõ bevallása szerint korábban sikeres macskatenyésztõ hírében állt, azonban a gazdasági válság õt sem kímélte és katasztrofális anyagi helyzetbe került. Állítása szerint arra kényszerítették, hogy kiköltözzön a 1,5 millió dollárt (nagyjából 300 millió forint) érõ otthonából, ezt követõen pedig nem maradt más választása, mint beköltözni a saját autójába. Ide vitte magával azokat a macskákat, amelyeket "gyermekeiként" szeret.

  • Medvék és farkasok tizedelik a vadállományt Szlovákiában

    A méhészek medvék, a vadászok a farkasok elszaporodása miatt panaszkodnak Szlovákiában: a medvék állítólag egyre szemtelenebbül dézsmálják a kaptárokat, a szintén sokasodó ordasok pedig a vadállományt, s ezzel mind komolyabb konkurenciát jelentenek a vadászoknak.

    Az utóbbiak olyan komolynak tartják a helyzetet, hogy azt követelik: legyen a farkas ismét egész évben vadászható. Ami a medvéket illeti: belõlük becslések szerint mintegy három-hatszáz él a szabad természetben, de azelõtt általában távol tartották magukat az emberi településektõl.

  • Állatbarát alkotói pályázat értékes nyereményekért!

    Az Orpheus Országos Állatvédõ és Természetbarát Közhasznú Egyesület pályázatot hirdet "Állatvédelmi plakát-és fotópályázat 2005/2006" címmel, melynek célja az állatszeretet, a környezeti tudatosság fokozása, a kreatív alkotószellem ösztönzése.

    Ha vannak állatvédelmi ötleteid, rajzolsz vagy fotózól, akkor ezt a pályázatot neked találták ki. Alkoss maradandót, és vidd el a legjobbaknak járó, értékes díjak valamelyikét!

  • Börtön fenyegeti a kutyaviadalok szerbiai szervezõit

    A viadalosok ellen határozott hatósági fellépést várnak az állatvédõk!

    Belgrád - Három és öt év közötti börtönnel lehet majd sújtani a Szerbiában igen népszerû kutyaviadalok szervezõit, ha megszületik az errõl szóló, már a kormány elõtt lévõ törvény.

    Jelenleg a kegyetlen, de nagy pénzeket megmozgató "játék" szervezõi és lebonyolítói csak szabálysértésért vonhatók felelõsségre, s néhány ezer dinár büntetés róható ki rájuk, ám még nem fordult elõ, hogy bárki ellen is eljárás indult volna.

  • Mûvészek az állatokért!

    A bevételt a három legnagyobb állatvédõ szervezet: a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédõ Egyesület (HEROSZ), a Magyar Állatvédõk Országos Szervezete (MÁOSZ) és a Magyar Állatvédõ és Természetbarát Szövetség (MÁTSZ) számlájára utalják át. Jegyek (5000.- és 10.000.- forintos árban) kaphatók a Thália Színház pénztárában Budapest, VI. Nagymezõ u. 22-24.) Ha valaki plakátot vagy szórólapot szeretne, az V. Mérleg u. 10. alatt a Mérleg Jegyirodában (9.00-17.00 között) felvehet. HA ITT VESZI MEG A JEGYET, IGAZOLÁST KAP ÉS LEÍRHATJA AZ ADÓJÁBÓL.

  • Hami visaszakerült eredeti gazdájához

    A fiatal, szuka labrador keverék kutya egy forgalmas út mellett feküdt. Valószínûleg elüthették, mert hátsó lába sérült volt. Állatbarátok segítségével az ebet állatorvos megvizsgálta, többek között kapott antibiotikumot is.

    Az állatot beszállítottuk az Orpheus Állatvédõ Egyesület által üzemeltetett Ebrendészetre, ahol külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük.

    Az eb gazdáját felkutattuk és gyógyulásnak indult kutyust visszaadtuk neki.

  • Gazdihoz segítettük a piciket - képekkel

    Egy magánházhoz beszökött egy kutya, aki vemhes volt és le is fialt.

    A kutyusok hamar felcseperedtek, a sok éhes száj gondot okozott a családnak... A kölykök örökbe adásában az Ebrendészet segítséget nyújtott.

    A képen látható kölyök kutyus kan, puli-tacskó keverék, egészséges, családba való! Gazdihoz került, de nem csak õ, hanem az összes testvére is! A szaporulatok megelõzésével nagy gondoktól szabadulhatnak meg az állattartók, és a kóbor állatok száma is kevesebb lehet!

  • Készítsünk madáretetõt!

    Segítsük a telet itt átvészelõ madarakat

    Télvíz idején az ablaknál állva a meleget adó radiátor teszi kellemessé a benti létet. Kinn a zord hideg télben, a fagyott talajon, a kopár fák ágaira rárepülõ madarak sanyarú sorsának jobbá tételét már nyáron – kora õsszel, de télen is segíthetjük, ha gondos állatbarát módjára, elõre madáretetõt készítünk a hideg napokra.

    A madáretetõ készítés nem ördöngösség, és hasznos természetvédelmi / állatvédõ kiegészítõje lehet a kertnek vagy a ház elõtti fák ágainak!

  • Néhány felelõtlen gazda miatt sokan nem szeretik a kutyatartókat

    A minap az Orpheus Állatvédõ Egyesület ebrendészetét egy kétségbeesett állatbarát hívta: „az ablakból néztem épp kifelé, amikor láttam, hogy egy – feltehetõleg elengedett – rottweiler nekiront egy pici kutyusnak. Jöjjenek gyorsan és segítsenek”. A hívásra hamarosan kiérkezõ autónk állatvédelmi munkatársa látta, hogy a kutya – bár mély harapásos sebekkel megsérült, csontja nem törött – túléli a bajt. Sajnos sok helyen kutyáikkal nem boldoguló állattartók szabadjára engedik kedvenceiket. Az állatok van, hogy vadászterületük féltése, tüzelési idõszak vagy valami irracionális (pl. embersikítási hang) élmény végett kikerülnek a gazda irányítása alól.

  • Így mentheti meg a sündisznót!

    Így mentheti meg a sündisznót!Kora nyáron a legtöbb autós által úttesten elgázolt állat a sündisznó. Mivel a süni éjszaka vadászik, legtöbbször a sötétben útra tévedő egyedeket a gépjárművek vezetői már későn észlelik. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentői arra kérik az autóvezetőket, hogy a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetve, az útra tévedő állatokra ilyenkor fokozottabban ügyeljenek. Megfelelő sebesség választással a legtöbb gázolás elkerülhető lehetne. A sündisznó egyébként védett állat, így az úttesten pusztuló egyedek eszmei értéke sem elhanyagolandó.

  • Miért kaphatja vissza kutyáit az állatkínzó?

    Felmentette az állatkínzás vádja alól az ügyészség azt a férfit, aki iszonyatos körülmények között tartotta német juhászkutyáit.

    Egy állatvédõ szervezet vette gondozásba a 26 fajtatiszta ebet, amelyek közül kilenc elpusztult. Az ügyészség az állatorvosi szakvélemények ellenére is úgy döntött, hogy a kutyatartó nem követett el állatkínzást, így megszüntette ellene a büntetõeljárást. A hatályos jogszabályokat, valamint a helyi ügyészség állásfoglalását figyelembe véve megállapítást nyert, hogy Sz. János Tibor tette nem bûncselekmény, ezért az eljárást a rendõrség megszüntette – mondta Kovács Viktória, a PMRFK sajtóreferense.

  • Ne ajándékozzunk Valentin napra élõ állatot

    Ne élõ állattal lepjük meg szerelmünket Valentin napon

    Az idei év Valentin napi ajándékozásra az állattenyésztõk, az állatkereskedõk is készültek. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület óvva int mindenkit attól, hogy a Valentin napi érzelmi vonulatban kedvesüknek, szeretteiknek élõ állatot ajándékozzanak. A kutya, macska, díszmadár, apró gerinces állat tartása költségekkel, idõráfordítással, felelõsséggel jár, amelyre sokan nincsenek felkészülve. Az ünnepek utáni hétköznapokban sok állat fényét vesztve, unottan kerül süllyesztõbe.

  • Sziget 2011 - az Állatvédõk is Szigetelnek!

    Zöld Udvar - “Ha nem most, akkor mikor? Ha nem Te, akkor ki?” A fesztivál koncert és program kavalkádja alatt a Zöld Udvar a Sziget civil részlegének zöld oázisaként sok érdekes élményt, programot tartogat a látogatók számára.

    Résztvevõ szervezetek: BOCS Alapítvány, Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség, Humanista Mozgalom, Jane Goodall Intézet, Levegõ Munkacsoport, NOÉ Állatotthon Alapítvány, Orpheus Állatvédõ Egyesület, Pécsi Zöld Kör, Régiók Fejlesztéséért Egyesület, Útilapu Hálózat – SCI Hungary, Védegylet Egyesület.

  • Mérgespókok legnagyobb kelet-európai gyûjteménye egy harkivi lakásban

    Ungvár - Mintegy hatvan mérgespókfaj több mint száz egyedét tartja egyszobás lakásában egy egzotikus állatokat kedvelõ programozó házaspár a kelet-ukrajnai Harkivban. Jevhen Kravcov és Irina Szumcsenko két és fél évvel ezelõtt kezdte vásárolni a pókkülönlegességeket, s mára a csak Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában és egyes távoli óceáni szigeteken honos ízeltlábúakból akkora gyûjteményt hozott létre, amilyennel a Független Államok Közösségéhez tartozó országok egyetlen állatkertje sem dicsekedhet - írta a Szegodnya címû kijevi napilap internetes kiadása.

  • Rituálisan áldoztak fel kutyákat az Árpád-kori Kánában

    Budapest - Rituálisan áldoztak fel kutyákat Kánában, Magyarország legnagyobb egybefüggõ Árpád-kori településén, amelyet egy lakópark építését megelõzõ ásatások során, 2003 és 2005 között tártak fel Budapest XI. kerületében. A 200, földbe mélyített lakóházból álló falu "születése" a XII. század közepére tehetõ, s valamikor a XIV. század közepén néptelenedett el. Mint arról Daróczi-Szabó Márta, a Kánában talált állati maradványokat vizsgáló archeozoológus beszámolt, négy kutyakölyök csontváza került elõ fejjel lefelé fordított edénybõl, tíz felnõtt egyedet gödrökben földeltek el, s egytucatnyi további ebcsontvázra bukkantak a házak alapzata alá temetve.

  • Intelligencia-kutatás: állati elmék

    A legújabb kutatások szerint a galambok és a páviánok több száz képre emlékeznek legalább egy évre visszamenõleg. A kísérletben részt vevõ galambok egy ötéves idõszak alatt képesek voltak megjegyezni és fölidézni 800–1200 fotót, mielõtt diónyi agyuk elérte végsõ kapacitását.

    A guineai vagy vörös páviánokat három és fél évig vizsgálták. A nagy majmok 3500–5000 képet jegyeztek meg, és agyuk sosem „telt be”.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása