rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Kutatóbúvár elefántfókák

  • Dél-georgiai elefántfókák fejére ültetett készülékekkel mérik a déltengeri vizek hõmérsékletét, mélységét és sótartalmát amerikai kutatók. A kutatók régóta szeretnék megérteni az óceán magatartását, csak eddig nem tudtak elérni olyan mélységekbe, ahová ezek az állatok képesek alámerülni. "Az elefántfókák több ezer kilométereket úsznak, kétezer méter mélyre merülnek, és így olyan helyekre is eljutnak, amelyeket másképp nem lehet feltárni" - mondta Mike Fedak, a St. Andrews egyetem tengeri emlõs kutatórészlegének munkatársa.

    A fejükre helyezett szerkezet rögzíti a mélységet, a víz hõmérsékleti értékeit és sótartalmát. Amikor a fókák felbukkannak a felszínre levegõt venni, egy mûhold továbbítja a kapott adatokat a Skóciában állomásozó természettudósoknak. Az elefántfókák által gyûjtött információkkal tanulmányozhatják, hogy a hõmérséklet és a sótartalom változása hogyan befolyásolja a víz áramlását a különbözõ mélységekben. Emellett többet tudnak meg az elefántfókák és táplálékuk, a tintahalak életérõl.

    Ha hajókról vesznek mintákat kötélen leeresztett érzékelõk segítségével, tíz évig kell az adatokat gyûjteni ahhoz, hogy képet kapjanak a frontok mozgásáról. A fókáknak köszönhetõen ez az idõtartam szám fél évre csökkent. A fókák segítségével kutatott régiónak jelentõsége van a nagy óceáni körforgásban, a víztömegek mozgásában, amely viszont abból a szempontból érdekes, hogy az energiának az éghajlati rendszerben való újraelosztásában van része.

    A kutatóintézet már több mint két éve dolgozik a projekten, francia, ausztrál és amerikai tudósok közremûködésével. A projekt párhuzamosan fut több kutatással együtt, amelyekben oroszlánfókák, tonhalak sõt cápák segítségével gyûjtetnek adatokat.

    A projekt biológiai szempontból is fontos, hiszen segítségével látni lehet az óceán valódi világát és a környezetet, s talán azt is segít kideríteni, miért változnak az elefántfóka populációk ennyire eltérõ módon - mondta a tengeri emlõs kutatóintézet munkatársa. A cél a faj megõrzése. Biológiai szempontból a Dél-Georgia négyszázezres fóka-populációja a legnagyobb, és nagyjából változatlan azóta, hogy az ötvenes években véget vetettek a nagy vadászatoknak. Ezzel szemben vannak olyan csoportok, amelyek száma egyre csökken.

    Bámulatos tényekre derült fény a fókák merülési képességeivel kapcsolatban is: a fókák idejük csupán tíz százalékát töltik a szárazföldön. Sokkal jobban szeretnek a vízben úszni, harminc perctõl akár egy óráig folyamatosan. Akár 2 kilométer mélyre is képesek lemerülni, ahol óriási, 200 bar nyomás uralkodik. Miközben merülnek, valamiképpen csökkenteniük kell az anyagcsere-rátájukat, ezért szervezetüket jórészt takarékra állítják. A fókák útközben gyakorlatilag alszanak, és csak 1500 méteres mélységben ébrednek föl, bízva abban, hogy ráakadnak kedvenc csemegéjükre, a tintahalra - mondta el Martin Biuw, az intézet munkatársa.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy az állatokat nem zavarja a fejükre helyezett adatrögzítõ. A dobozkákat ragasztóval rögzítik, s egy évig maradnak a helyükön, vedléskor maguktól lepottyannak. (MTI - Budapest)


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Állatfajok százai tûnhetnek el: Fajok kihalása kezdõdik

    Újabb tanulmány jelent meg arról, hogy a Föld történelmének hatodik tömeges kihalásának küszöbén áll és kevés a remény sok faj kihalásának megakadályozására.

    A Kaliforniai egyetem kutatói a Nature címû folyóiratban tették közé tanulmányukat, amely szerint a mostani kihalás üteme semmivel sem lassúbb, mint az elmúlt 540 millió évben tapasztalt öt korábbi tömeges kihalásé. A kaliforniai tudósok szerint ez is nagyon gyors, mert becslésük szerint korábban átlagosan egymillió év alatt halt ki két emlõs faj.

  • Megtalálták a szadista kutyagyilkost

    A szegedi rendõrök állatkínzás bûncselekményének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy algyõi férfi ellen, aki augusztus közepén a Tisza-parti nagyközség külterületén felakasztott a fára egy kutyát. A középkorú személy tettét azzal magyarázta, hogy a beteg és lefogyott jószágot az algyõi gyepmesteri telepre szándékozta vezetni, azonban a kutya nem bírt már szinte menni sem, a telepre nem tudta volna elvezetni, ezért úgy döntött, hogy az erdõben egy fára felakasztja, és magára hagyja.

  • Kutyajátékokat kaptak a kutyavédencek

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett állatvédelmi központba kizárólag bajban lévõ, utcáról megmentett állatok várják sorsuk jobbá alakulását. Az állatok mentésének vannak nehéz és könnyed pillanatai is. Az egyesület munkáját rendszeresen segítik állatbarátok, akik eledelt, kutyaházat, rongyot vagy egyéb támogatást adnak a jobb minõségû mûködéshez. Ma Juditnak köszönhetõen több tucat kutyajáték érkezett az állatok szocializációs programját segítendõ céllal. Együtt csodákra vagyunk képesek, a sikeres állatmentõ tevékenység "csak" közösen érhetõ el.

  • Csíkhelyi Lenke - Úrfi, Bikfic, Batyu meg a hazudós gazda

    Buksi kutyánk már elmúlt két éves, egyre gyakrabban került szóba, hogy férjhez kellene adni. A falubeli udvarlók színben, méretben, szokásaikban olyannyira elütöttek szépséges, de nem könnyû természetû Buksicskánktól, hogy már-már arra gondoltunk, egy kutyamenhelyen kellene körülnézni. A közelben azonban nem tudtunk ilyet, így a dolog csak halasztódott.

  • Tüntetés Moszkvában a fókabébik gyilkolása ellen

    Orosz állatvédõk a fókákért!

    Moszkva - A fókabébik gyilkolása ellen tiltakozott Moszkvában mintegy 150 ember, a megmozduláson részt vett többek között Oleg Mitvol, az állami Természetvédelmi Felügyelet vezetõje, valamint a környezetvédelmi minisztérium több munkatársa és több ismert tévés személyiség.

    Oroszország mintegy 20 városában voltak tüntetések a hófehér bundájú, hatalmas szemû kicsi fókák védelmében.

  • Ötszáz kilométernél is többet képes repülni egy fecske egyetlen éjjel

    Washington/Budapest - A bíborfecskék egyetlen éjszaka alatt több mint ötszáz kilométert is megtehetnek. Ez háromszor annyi, mint az eddigi feltételezések - írták kanadai biológusok a Science címû amerikai szaklapban.

    Bridget Stutchbury, a torontói egyetem kutatója és munkatársai tizennégy erdei fülemülerigóra (Hylocichla mustelina) és húsz bíborfecskére (Progne subis) szereltek fel mindössze 1,2 grammot nyomó úgynevezett geolokátorokat.

  • Akker, Poli, Pihi, Bimbo, Puha, Pihe, Pono, Gordon kutyák gazdihoz kerültek!

    A kicsiket utcára dobált dobozokban találták meg az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakemberei. Pono a palotapincsi kutya céltalan bolyongását is a befogás szüntette meg. Gordont, a nagytestû kant gazdának nem nevezhetõ emberek az albérletbõl kiköltözés után hagyták a fõbérlõnél, aki kérte az állatvédõk segítségét.

    A cikkben szereplõ kutyusok gazdihoz kerültek, de sok - sok megmentésre / örökbefogadásra váró kutyus keresi a végsõ - szeretõ gazdát.

  • Magyarországról csempésztek kutyakölyköket Olaszországba

    Jaj nektek illegális kutyaszaporítók!

    Milánó - Feljelentést tett az olasz csendõrség egy 31 éves férfi és munkatársnõje ellen, mert Magyarországról illegálisan importáltak Olaszországba kutyákat és több mint száz kutyakölyköt zsúfoltak össze egy legfeljebb húsz állat szállítására alkalmas furgonban.

    Az akciót több mint egyéves nyomozás elõzte meg.

  • Kötelezõ lehet a kutyachip

    Kötelezõvé tenné a kutyák azonosíthatóságát az agrárminisztérium. Az állatvédõk szerint a chiprendszer bevezetése lenne a legjobb, feltéve, ha a mostani négy adatbázis helyett lenne egy központi.

    Háttér: Magyarországon a hobbikutyák túl vannak szaporítva. Sokkal több születik, mint amennyi gazdijelölt van! Ki chipezi be a kutyákat, ha a szaporítók még a kötelezõ védõoltásokkal sem látják el a kis jövevényeket?

  • Pitonvadászati szezon kezdõdött Floridában

    Hivatalos pitonvadászati szezon kezdõdött Floridában, ahol a hatóságok ily módon igyekeznek megtizedelni az amerikai állam déli részén elszaporodott nem õshonos, kártékony kígyók állományát. Florida tavaly döntött a pitonvadászat hivatalos engedélyezésérõl, még bátorították is a vadászokat, hogy minél több óriáskígyót megöljenek. Bárki, aki 26 dollárért kiváltja a helyi vadászengedélyt, tetszés szerint pusztíthatja az állatokat az Evarglades mocsárvilágában és környékén.

  • Akna a kaukázusi juhász visszakerült gazdájához

    A felnõtt kaukázusi juhász jellegû, kan kutya egy magánházas környéken kóborolt. A kutya nyakában hosszú lánc volt, így az emberek körében nagy riadalmat keltett az egyébként is robosztus állat. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a kutyust megfelelõ ellátásban részesítette.

    Az állatot védelem alá helyeztük, majd nem sokkal késõbb kiderült, hogy az állat kiszakította magát addigi helyérõl (feltehetõen tüzelõ szuka szaga végett), és elszökött otthonról. Most a gazdi visszakaphatta kutyáját.

  • Elkerülhetõ, hogy kedvenceink is hazavigyék a vírust!

    A hírek szerint valószínûsíthetõ, hogy a Magyarországon elhullott madarakat a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírusa is megfertõzhette. A kutyáink és macskáink szabadjára engedésével is lakótérbe vihetõ a veszélyes kór. Némi odafigyeléssel és higiéniával elkerülhetjük a betegséget.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület (www.zug.hu) az ember és a kedvencként tartott állataik védelmére is felhívja a figyelmet. Sokan sétáltatják tavak, vízpartok környékén társállataikat, ahol a fertõzõtt vadmadarak is élnek...

  • Kit csípnek a szúnyogok?

    Nagy-Britannia - Brit biológusok kiderítették, miért van az, hogy egyes embereket agyoncsípnek, másokat elkerülnek a szúnyogok.

    A nõstény szúnyogokat általában az izzadtságban lévõ tejsav szaga vonzza, de ezt bizonyos illatok elnyomhatják, s a szúnyogok azokat kerülik, akiken nem érzik a tejsavat. A sav szagát elnyomó, hosszas kísérletezés során megtalált és hamarosan szabadalmaztatott illatanyagokkal hatásosabb és az ember számára kevésbé kellemetlen szúnyogriasztók készíthetõk.

  • Föld Napja az állatvédőkkel

    Föld Napja az állatvédőkkelFöld Napján is állatvédelem és felelős állattartás! Élőhelyünk védelme mindannyiunk közös ügye. Az Orpheus Állatvédő Egyesület a Föld Napi rendezvényeket 2018-ban is szerte az országban méltóképpen megünnepelte. Az egyesület állatokkal - környezettel kapcsolatos kiadványokat (plakátokat, matricákat, képeslapokat) biztosított az azt igénylő iskolák és óvodák részére, melyeket a www.zug.hu állatbarát web kuckón keresztül az intézmények ingyenesen kérhettek. Az üllési iskolában az Orpheus Önkéntes Közösség a jeles nap alkalmából a felelős állattartást népszerűsítette az oda járó többszáz gyermek részére.

  • Hõguta fenyegeti házi kedvenceinket is - hõségriadó!

    Hirtelen jött a kánikula. Figyeljünk kedvenceinkre!

    Van, ahol a tûzõ napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak kutyát. Az így tartott állatok kis idõn belül hõgutát kaphatnak, és el is pusztulhatnak. A felelõtlen gazda ilyen esetben az állatkínzás bûncselekményét követi el, amiért két évig terjedõ szabadságvesztés is kiszabható. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület információs telefonján rendszeres téma a tûzõ napon kikötött, víz nélkül tartott állatok számára történõ segítségkérés.

  • Bársony cicatappancsok

    A macska a kedvenc állatom! A Te kedvenc állatod micsoda?!

    Egy kisállat befogadása a családba mindig nagy felelõsséggel jár, fõleg, ha a szóban forgó kis barát négylábú és nincs terráriumba zárva. Már írtunk arról, milyen szempontok segíthetnek egy kiskutya kiválasztásában, ezúttal pedig a cicára vágyó olvasóknak próbálunk néhány megszívlelendõ tanácsot adni.

    Miért pont macska, amit tartani szeretne?

  • Róka fogta csuka Németországban

    Különös róka tartja rettegésben a németországi Rajna-Pfalz tartományt. A lompos farkú állat ugyanis nem a tyúkoknak üzent hadat, és még véletlenül sem támad sem felnõttre, sem gyermekre, hanem - bármennyire is különösnek tûnik - csakis cipõkre vadászik.

    A német hírtelevíziók szerint a mintegy 3 ezer lakosú tartományi település, Föhren lakói néhány hete figyeltek fel arra, hogy az udvarokról, a tornácokról, illetve a teraszokról egymás után lába kelt a kint hagyott csizmáknak, papucsoknak, továbbá tornacipõknek.

  • Károly herceg õzvadászattal sokkolja az állatvédõket

    Nagy-Britannia trónörököse kiábrándította az állatvédõket, amikor kijelentette, hogy jótékonysági õzvadászatot szervez Balmoralban.

    Wales hercege négy nagy befolyású licitálót hívott meg egy helyi jótékonysági aukció keretén belül, akiket vadászpuskákkal szerel fel, és megengedi, hogy erdejében vadászatra induljanak. A sikeres licitáló három társa és profi vadászok társaságában indulhat õzvadászatra. A jótékonysági intézmény idegbénulásos és mellrák-betegeket segít gyûjtésével.

  • Kedvenceink tavaszi ivarzásáról

    Állatvédelem: tüzelési idõszakban fokozottabban figyeljünk házi kedvenceinkre!A hírtelen jött jó idõ az emberek számára kellemes, az állatoknak is "jó"

    Minden év tavaszodó idõszaka társállataink számára (a kutyákra, macskákra) egyet jelent a párzási idõszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok ellenõrizetlen szaporodása okolható többek között a kóbor állatok magas számáért.

  • Belebolondulhat a kutya a láncon tartásba?!

    Belebolondulhat a kutya a láncon tartásba?!A kutyák folyamatos láncon tartása bizony tartósan megváltoztathatja az állat pszichikai állapotát, s ezáltal viselkedését. Méghozzá nem pozitív, hanem negatív irányba. A kutyák (az ember legjobb barátja, a társállat) számára szükség van a fizikai és lelki károsodás megelőzése érdekében rendszeres sétára, fizikai és szellemi mozgásra (játékra, sportra). A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szól) egyértelműen kimondja a minimumokat, bár az is csak egy szerény alap a felelős tartást illetően.