Állatvédő Egyesület

Japánban az Alzheimer-kór enyhítésére egy robotfóka-terapeutát használnak

Az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítésére is alkalmas terapeuta bébifóka-robotot fejlesztettek ki a Japán Tudományos és Technikai Intézet (AIST)munkatársai. A Paro névre hallgató mû-bébifóka antibakteriális bundája alatt számtalan érzékelõt és mikromotort rejt, így majdnem úgy viselkedik, mint egy igazi élõ állat: mozog, kacsint a szemével, reagál a simogatásokra és egyéb emberi gesztusokra.

A robotfókát tizennégy agymûködési zavarral küszködõ idõs emberen tesztelte az AIST, egy japán klinika, illetve egy speciális laboratórium. Az eredmény igen reményteljes, hiszen a betegek felénél javultak a kognitív funkciók. A "vigasztalóállatka" kifejlesztését a japán állam kezdeményezte és a finanszírozás jelentõs részét is vállalta.

Azért is esett a választás éppen egy bébifókára, mert ilyen állatot a betegek valószínûleg soha életükben nem érintettek, így nem tudják összehasonlítani az igazi és a mûállat reakcióit sem. "Ha macskát vagy kutyát választottunk volna, minden bizonnyal azonnal észreveszik a különbséget" - vélték a tudósok.

A fókát már 2005 márciusa óta árulják, eddig ötszáz darabot adtak el belõle, és számos idõsek otthonában használják az öregséggel kapcsolatos neuro-degeneratív betegségségek megelõzésére. A japán társadalom jelentõs részét alkotják idõs emberek, a szigetország lakóinak egyötöde idõsebb hatvanöt évesnél. 2015-re a lakosság egynegyede tartozik majd ebbe a korosztályba.

MTI

Sas öl bárányt?!

Bárányvadász sasok

Edinburgh - Bárányvadásznak csaptak fel sasok Skócia északnyugati részén, aminek nem örülnek a gazdák. Állításuk szerint az utóbbi egy évben mintegy 200 bárányt ragadtak el a legnagyobb brit ragadozó madárfaj példányai.

Ennek a rétisasfajnak kifejlett korára 2,4 méter a szárnyfesztávolsága, tömege 8 kiló is lehet, és egy felnõtt sas akár egy egyéves birkát is képes felkapni.

Gazdit keresünk árva kutyáknak és cicáknak!

Megmentésre várnak a legyengülten utcára kidobált, megunt, az ebrendészeti telepre bekerült kisállatok!

Az Orpheus Állatvédõ Egyesület környezet-és állatvédelmi céllal üzemelteti az ebrendészeti telepet. Megfigyelési idejüket letöltött, veszettség ellen oltott, jelölt, féregtelenített kutyusok várják örökbefogadók jelentkezését!

Fogadjon örökbe házi kedvencet, házõrzõt, négylábú barátot! Segítségét hálásan köszönjük!

Az emberi faj fennmaradása érdekében folyik az állatkísérlet

A kísérleti állatok védelmének világnapja április 24.

Állatokon tesztelik az élelmiszereket, az új gyógyászati beavatkozásokat, a gyógyszereket, de pl. állatok (élve)boncolása révén oktatják az egyetemeken az orvostanhallgatókat is. "Nem mondhatunk le legfõbb eszközünkrõl, tudásunk növelésérõl: a tudományról. Legfontosabb kötelezettségünk ugyanis nekünk is saját fajunk irányában van" vélik a tudósok.

Testvérével biztonságos szexre törekszik a hím darázspók

A jó hír a hímnek, hogy akár kétszer is szexelhet életében. A rossz hír: ha ez tovább tart tíz másodpercnél, akkor az életébe kerül, mert felfalja partnere. A közönséges darázspók hímjei azonban ügyesen megválasztják, melyik nõsténynek adják oda életüket. A darázspóknál (Argiope bruennichi) bevett gyakorlat a szexuális kannibalizmus, a nõstény az aktus után elfogyasztja õt megtermékenyítõ partnerét. A hím pókoknak két, párzásra alkalmas szervük van, ami azt jelenti, hogy legfeljebb kétszer párosodhatnak életükben.

Megvan a világ leggyorsabb harapása

Egy kutatócsoport felfedezte, hogy egy hangyafaj rendelkezik a leggyorsabb harapással az állatok világában

A természet leggyorsabb harapása. Az Odontomachus bauri hangyafaj másodpercenként 35-64 méteres sebességgel képes összecsukni állkapcsait. Ez 2300-szor gyorsabb a szempillantásnál.

Ez a leggyorsabb ütésnek számít az állatok világában - mondja Sheila Patek a Berkeley kutatója.

A tehenek belsõ iránytûje

Berlin - Az emlõsök belsõ iránytûvel rendelkeznek - derült ki német és cseh tudósok közös kutatásának hála, amelynek során mûholdas felvételek segítségével a szarvasmarha és az õzek legelési és pihenési tájolását tanulmányozták.
A kutatók eredményeiket a PNAS-ban, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences) publikálták. Marhapásztorok és a vadászok régesrég megfigyelték, hogy az állatok pihenéskor vagy legeléskor egy irányba fordulnak, ám sokáig azt hitték, hogy ez a szélirány, vagy a napsugarak hatására történik.

Kézbõl etetik az árva minimajmot

A Jászberényi Állatkert árván maradt mókusmajmát még cumisüvegbõl kell etetni.

A Jászberényi Állatkertben három hete született mókusmajom anyja a szülés után két nappal elpusztult. Az árván maradt csöppséget azóta Jezsoviczki Zoltán neveli. A kismajom elõszeretettel csimpaszkodik egy plüss kutyusba, no meg persze gondozójába. A „pótanya” cumisüvegbõl, gyermektápszerrel eteti a kis árvát.

Miért is ütközünk a vadakkal? - hasznos információk négy vagy két keréken haladóknak

Különbözõ felmérések szerint hazánkban évente több mint két ezer õzet gázolnak el az utakon.

Kivétel nélkül minden megyében növekedett az õzbalesetek száma. Hogy minek tudható be ez a növekedés? Nos, erre vonatkozóan tudományos alapossággal elvégzett kutatási eredménnyel természetesen nem rendelkezem, ennek ellenére megpróbálok magyarázattal szolgálni.

Era a nyugdíjas rendõrkutya is hazakerült

A kutya kétségbeesetten rohangált egy háztömb körül. Valószínûleg elkóborolt otthonról, és gazdáját keresete. A felnõtt, szuka kutyát állatbarátok segítségével befogtuk, majd az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészetére szállítottuk, ahol parazitáktól mentesítettük.

A kutyus nagyon engedelmes, pórázhoz szokott, vékony testalkatú, mint késõbb kiderült egy nyugállományos nyomozókutya...

Az állat gazdáját rövid idõn belül felkutattuk, és visszaadtuk neki.

Nyakába nõtt a méteres lánc - durva fotókkal

Egy másfél méteres láncra kötve tartották azt a kutyát, amelyet 2011 február közepén sikerült megmentenie állatvédõknek Lajosmizse külterületén.

A lajosmizsei tanyavilágból kaptak lakossági bejelentést arról, hogy az egyik ingatlan területén embertelen körülmények között tartanak láncon egy kutyát.

A helyszínre érkezve, egy három év körüli, keverék kutyát találtak, amelyet egy egy-másfél méteres láncon tartottak megkötve.

Kit csípnek a szúnyogok?

Nagy-Britannia - Brit biológusok kiderítették, miért van az, hogy egyes embereket agyoncsípnek, másokat elkerülnek a szúnyogok.

A nõstény szúnyogokat általában az izzadtságban lévõ tejsav szaga vonzza, de ezt bizonyos illatok elnyomhatják, s a szúnyogok azokat kerülik, akiken nem érzik a tejsavat. A sav szagát elnyomó, hosszas kísérletezés során megtalált és hamarosan szabadalmaztatott illatanyagokkal hatásosabb és az ember számára kevésbé kellemetlen szúnyogriasztók készíthetõk.

Macskakiállítás Budapesten, a Lurdy Házban, 2009 november 21-22-én!

Kisállat barátok csudajó programja!

Óriási nemzetközi macska és kutyakiállítás lesz november 21-22.-én Budapesten a Lurdy házban, ahol törpenyulak, tengerimalacok, kis rágcsálók, csíkos borzok, valamint törpekenguru is várja a látogatókat.

Nyitva mindkét nap: 10-18-ig.

Belépõ a helyszínen váltható.

Razzia: elkoboztak egy kutyát Kaposváron

A rendőrség az állatvédőkkel együtt elkobzott egy kutyát csütörtökön Kaposváron. A tulajdonos éheztetve, napokon át bezárva tartotta az állatot. A szomszédok szóltak az állatvédőknek, hogy az eb egész nap vonyít.

A tulajdonos állítólag irtózik az ebektől, nem tudni mégis miért tartotta magánál és sanyargatta az állatot. Bobi a hím keverék kutya egy emeleti lakásba volt bezárva. A szomszédok hónapok óta hallgatták a szenvedését.

Túlélte a fejbe lõtt macska a lenyilazást

Túlélte a fejbe lõtt macska a lenyilazást, sõt, nyoma sincs már az elsõ látásra rémisztõ sérülésének.

Gazdája szeretné, ha kiderülne, ki volt a tettes, mert szerinte az állatkínzás barbárság és ilyen nyílvesszõ emberen is átment volna.

"A macskám fejét átlõtte valaki nyílvesszõvel. Az állat túlélte a támadást, már lábadozik. Szeretném tudni, hogy milyen lépéseket lehetne tenni, hogy kiderüljön, ki volt a tettes."

Bikinis tüntetõk bilincsben

A vágóhídak kegyetlenségeire akarták felhívni a figyelmet

Bilincsbe verve vittek el 3 állatvédõt az egyik budapesti gyorsétterem elõl. A bikinis tüntetõk a vágóhídak kegyetlenségeire akarták felhívni a figyelmet, és arra hogy az étteremlánc beszállítói - szerintük - évente több millió csirkét kínoznak meg élve. A tüntetés külföldi szervezõi nem tudták, hogy Magyarországon minden demonstrációt be kell jelenteni a rendõrségen.

Gazdihoz került Lóri, Hami, Jutta, és a Njuk picikbõl is néhány

Sok a gazdátlan kutya, kicsi az örökbefogadói kedv...

Hami, a kan, tacskó keverék kutya egy ipartelep bejárata elõtti árokban húzta meg magát. Arra járók azt hitték, hogy valaki elütötte az állatot, ezért azonnal értesítették az Ebrendészetet. A helyszínre érve az állatot kiemeltük az árokból, akinek látszólag semmi baja nem volt, majd beszállítottuk az állatvédelmi telepre, ahol megfigyelés alá helyeztük. A kutyus ápolt, nyugodt természetû, bolhanyakörv volt a nyakában. Rövid keresgélés, és egyeztetés után örömmel jelenthetjük, hogy eredeti gazdáját sikerült megtalálnunk, akikhez az állat épségben visszakerülhetett.

Háziállatainkat veszélyeztethetik az otthon tartott gyógyszerek

Az állatorvosok a közelmúltban közleményben figyelmeztették az embereket arra, hogy ha a háziállatok szervezetébe olyan gyógyszer kerül, amelyet eredetileg emberek gyógyítására szántak, abba a kis kedvenc könnyen bele is pusztulhat.

Éppen ezért fontos, hogy a gyerekek mellett az állatok elõl is jól zárjuk el az ilyen készítményeket. Emberek számára kifejlesztett gyógyszert csakis abban az esetben szabad beadni háziállatoknak, ha azt az állatorvos ajánlja, illetve engedélyezi.

Miért színesebbek a háziállatok?

Stockholm - A háziállatok szõrének színe és mintázata sokfélébb, mint a vadon élõ rokonaié. Ennek okait kutatták svéd tudósok.

Korábban a tudomány azt feltételezte, hogy a vadon élõ állatoknak álcázniuk kell magukat mind prédájuk megközelítése, mind a rájuk vadászók elõli rejtõzködésük végett. Voltak olyan tudósok is, akik szerint a sokféleség a háziasítás eredménye, mivel az erõs szelekciónak kitett állatok magatartását meghatározó gének befolyásolják szõrük színét és mintázatát is.

Nagy üzlet a kóbor kutyák elaltatása? Állatvédõk tüntettek Romániában!

Kutyák fájdalommentes megöléséért szinte 70 eurót vasalnak fel, az ivartalanítás 15 euróba kerül.

Ez utóbbi bizonyítottan hatékonyabb. A hatékonyság pedig ránkfér: Brüsszel már szólt, hogy a romániai kóbor kutyák jelentik a második legnagyobb fenyegetést a turistákra.

Kolozsvár is csatlakozott tegnap ahhoz a tüntetéssorozathoz, amely a kóbor kutyákat és a helyi büdzséket védené a képviselõházban szavazásra váró törvénytervezettõl.

150 millió éves, valószínûleg új szauropoda fajt találtak

Közel 150 millió éves, épségben lévõ szauropoda dinoszauruszt találtak Montanában. A jelek szerint egy új fajról van szó

Montanai önkéntesek azon dolgoznak, hogy egy olyan szauropoda dinoszaurusz maradványait ássák ki, mely a jelek szerint nem hasonlít egyetlen eddig ismert lelethez sem, ráadásul kétszer idõsebb, mint az államban eddig fellelt legtöbb dinoszaurusz-fosszília.