rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Rovarok nélkül nem lesz élet és étel sem

  • Rovarok nélkül nem lesz élet és étel semVirágzás idején rovarirtók használata szigorúan tilos - lenne - sokan nem figyelnek a természetre, a benne élő rovarvilágra... Egyre nagyobb méreteket ölt szerte a világon a beporzó rovarok tömeges pusztulása, a beporzók nélkül a boltok polcai hamar üresen maradnának. Nem csak a háziméhekről van szó, hanem például 700 vadon élő rokonukról, lepke-, légy-, szúnyog-, bogár- és egyéb rovarfajok ezreiről, amelyek számtalan vad- és haszonnövény szaporodását biztosítják. Permetezni kizárólag megfelelő időben, megfelelő módon, megfelelő szerekkel szabad! Az Orpheus Állatvédő Egyesület figyelemre, és felelősségre szólít!

    Hagyjuk meg a termőföldek közötti "susmnyást", az a rovarok legelő területe!
    A megoldás nem ördögtől való, a magyar mezőgazdaság még az ezredforduló előtt nem sokkal is így működött: a termőföldeket vadnövények borította határmezsgyék, táblaszegélyek, gyepek, természetes élőhelyfoltok törték meg. A lényeg a rajtuk termő növényzet fajgazdagsága, ami tavasztól őszig biztosít a beporzóknak táplálékot. Ezek az úgynevezett méhlegelők a beporzók számára is élőhelyként szolgálnak, bőséget és fajgazdagságot biztosítanak, ami a termesztett növények beporzását is biztosabbá, hatékonyabbá teszi.

    Virágzik a fa, rovarok nélkül nincs beporzás, nincs termés sem!
    Fotó: Seres Zoltán / Orpheus Állatvédő Egyesület

    Az Orpheus Állatvédő Egyesület javaslata, hogy permetezés előtt környezetvédelmi céllal szakembert kell kérdezni, hogy akkor, ott, azzal a permetszerrel tanácsos-e permetezni. Virágzás alatt szigorúan tilos a permetezés, hiszen a rovarokra a fákat - növényzetet "védő" permetszer pusztítóan hat. A permetszer nem válogat, a haszontalannak vélt rovarok mellett a hasznosnak vélt rovarokat is elpusztítja. Ha virágzás alatt permetezés folyik, a rovarok pusztítása mellett a virágok is beporzatlanok maradnak, ami a termést tizedeli meg.

    Halott egyedek méhrajból - permetszertől földre hullva pusztultak el

    Szép virágokból - rovarok segítségével - finom termés
    A beporzás fontos a természetben... A növények meggyökeresedett életmódjuk okán értelemszerűen nem tudják egymást felkeresni, nem indulhatnak párkereső útra, a hím- és a női ivarsejtek találkozása így a szél és állatok közvetítésével történik, sokszor persze átfedéssel. A gyümölcsfák közül például az alma, a barack, a cseresznye termése nagyban a beporzókra van utalva, a dinnye, a tök, a spárga nem is hozna nélkülük termést, a sárgarépa, az uborka is elsősorban rájuk támaszkodik, a repce, a napraforgó, a bab vagy a szója terméshozama körülbelül 40 százalékkal csökkenne nélkülük – sorolja helyhiány miatt a teljesség igénye nélkül a szakember. Hozzáteszi, hogy akkor még nem is beszéltünk a vadnövények tömegéről a lágyszárú apróságoktól a fákig. Gyümölcshozam - jó porzás révén gazdagabb lesz.

    Támogassa Ön is az Állatok mentését!
    A legapróbb segítség is fontos! Köszönjük!!!

    1. Adományvonal Állatmentés Támogatására: az Orpheus ADHAT Segélyvonalán hívással és SMS-el is! Hívd a 13600-as telefonszámot (mindenféle előhívó nélkül), majd az automata bejelentkezése után add meg az Orpheus Állatvédő Egyesület kódját, a 99-et! Ha könnyebb az SMS, akkor a 13600-as számra küldd a 99 -et. Egy hívás vagy egy üzenet 500 Ft. Ennyit kapunk, és ennyit is számláznak az adott telefonszámlára! Telekom, Telenor, Vodafone, Invitel hálózatából érhető el.
    Köszönjük az évente 800 mentett állat nevében!

    2. Állatmentő Számlaszám (OTP): 11735005-20489094

    3. PayPal: info@zug.hu

    4. Adó 1% felajánlás állatmentésre! Adóbevalláskor ezt az adószámot adja meg az 1 százalékhoz: 18464654-1-06

    Állatvédő Egyesületünk 1999 óta közhasznú állatvédő feladatokat lát el. Támogatását hálásan köszönjük!

    Kapcsolódó: Méhek Mentése, az Orpheus Állatvédő Egyesület természetvédelmi programokban is gyakran jeleskedik.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kedvenceink által okozott károk

    Ebkártoplista: 1. a dán dog, 2. a csivava

    London - A legnagyobb és a legkisebb kutyafajta teszi a legtöbb kárt a lakásban, nevezetesen a dán dog és a csivava - állapították meg egy brit felmérés készítõi. Az utóbbi "vicsorgó vakarcsok" életük során - átlagosan - 638 font (190 ezer forint) kárt okoznak, az elõbbi "ebborjak" pedig 200 ezer forintnyit, szõnyegek szétrágásától megrágcsált fotelkarfákon és összetört vázákon át a lekapart ajtókig. A tacskók is elég "károsak" a maguk 133 ezer forintnyi kárértékével.

  • Sündisznó-számlálás Bécsben

    Bécs, 2007. 6. 8. (Compress) Mivel az osztrák fõváros nemcsak kétmillió embernek, hanem számos vadállat-fajnak is otthona, a természetvédõk sündisznó-számlálásra invitálták a lakosságot, hogy megtudják, pontosan hány tüskéshátú is él a városban.

    A Bécsi Városháza Környezetvédelmi Osztálya az Osztrák Természetvédelmi Szövetséggel közösen sündisznó-számlálásba kezdett a hónap elején. Az akció célja, hogy megtudják, hány állat él a városban és hol a legnagyobb a populáció.

  • Hõségriadó - kedvenceinkre is oda kell figyelni a hõségben

    Korábban is többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy az állatok a nagy hõségben éppúgy szenvednek, mint az emberek!

    A kutya meleg és az izzasztó kánikula nemcsak minket visel meg, házi kedvenceink is nyelvlógatva keresnek hûs zugot a lakásban. Nemcsak a cicák és a kutyusok igényelnek több törõdést kánikula idején, ugyanúgy oda kell figyelnie azoknak is, akik különleges hüllõket, pókokat, halakat, vagy éppen hörcsögöt tartanak.

  • Veszélyben a jegesmedve és még sok más állatfaj

    A hõmérséklet emelkedése miatt a nyári idõszakban olvad a jég az Északi-sarkon és ez veszélyezteti a jegesmedvék és az ott élõ állatok életét. 1978 óta 35 százalékkal kisebb területet fed nyáron a jégtakaró, a jég vastagsága pedig 40 év alatt 40 százalékkal lett vékonyabb.

    Az északi-sarki állatok egyik fontos lételeme a jég. A jégen hozza világra kicsinyeit a fóka és azon szoptatja azokat. Úszó jégtáblákon közlekedik a rozmár és a jégen keresik élelmüket a tengeri madarak. A jegesmedve, amelybõl jelenleg 22 ezer példány él, egyre kevesebb kis jégszigetet talál, ahol hosszú órákon keresztül várhatja kedvenc csemegéjének, a kis zsíros fókának a vízbõl való felbukkanását.

  • Árverésen Afrika vadjai

    Dél-Afrikában népszerû árverési "tárgyaknak" számítanak a zsiráfok, rinocéroszok, vagy éppenséggel a vízilovak, a vadon élõ állatokkal ugyanis virágzó befektetéseket lehet üzemeltetni

    Ahogy Európán sokan a bortermelésbe fektetik pénzüket, úgy Dél-Afrikában gyakori, hogy a tehetõsebb emberek hatalmas vadasparkokat létesítenek, amelyek az idegenforgalom és a vadászok révén igen jelentõs jövedelmet biztosítanak számukra.

  • Elõször szabtak ki letöltendõ börtönbüntetést állatkínzásért

    Az ítélet nem jogerõs - a 34 éves kálmáncsai férfinak 13 hónapot kellene leülnie

    Állatkínzás miatt Magyarországon elõször szabott ki letöltendõ börtönbüntetést a bíróság, bár az ítélet még nem jogerõs.

    A Kaposvári Bíróság ítélete szerint a 34 éves kálmáncsai férfinak 13 hónapot kellene leülnie - tudta meg a Független Hírügynökség a Somogy Megyei Bíróság sajtószóvivõjétõl.

  • Durva állatkínzás: Száz huskyt öltek le Kanadában

    Rendõrségi vizsgálat indult Kanadában száz husky kegyetlen lemészárlása ügyében.

    Az állatokkal a 2010-es vancouveri téli olimpiát követõen, áprilisban végeztek ki, miután a turistaáradat elapadásával feleslegessé váltak mint élményutazásokon használt szánhúzó kutyák.

    Az utazásokat két turisztikai cég, az Outdoor Adventures és a Howling Dogs kínálta a Vancouverhez közeli síparadicsomban, Whistlerben.

  • A beltenyésztés megzavarja a hangyatelepek immunrendszerét

    A hangyaboly nagymértékben hasonlít az emberi immunrendszerre, ennek most újabb tanúbizonyságát találták meg német kutatók. Elsõ ízben figyelték meg, amint hangyakolóniák fertõzött lárvákat távolítanak el a bolyból annak érdekében, hogy megelõzzék a betegség elterjedését. Ugyanígy szabadítják meg a fehérvérsejtek a szervezetet a kórokozóktól. A zárt közösségben szaporodó emberekhez és a fajtatiszta háziállatokhoz hasonlóan azonban a beltenyészetben élõ kolóniák is gyengébb "immunrendszerrel" bírnak, lassabban fedezik fel a kórt és távolítják el a fertõzött lárvákat, veszélyeztetve ezzel az egész populációt.

  • Halálos idegméreg az óceán mélyén

    Chicago - Nagy mennyiségben találtak a tenger mélyén is a felszíni algák által termelt idegméregbõl Kalifornia partjainál. Ez a korábban feltételezettnél nagyobb veszélyt jelent a mélytengeri élõlényekre - közölték amerikai kutatók a Nature Geoscience címû szaklap vasárnap megjelent számában.

    A tengerfelszín "virágzásáért" is felelõs Pseudo-nitzschia algák nagy mennyiségben termelik az úgynevezett domoiksavat, mely idegméreg.

  • Online fenyegetés a macskagyilkos kanadai fiatalok ellen

    A kanadai hatóságoknak törölniük kellett egy közösségi portál egyik oldalát, mert ott nyilvánosságra hozták négy fiatalkorú adatait, akik mikrohullámú sütõbe rakva megöltek egy macskát - közölte a rendõrség hétfõn. A Facebook nevû portálon dühös üzenetekben fenyegették meg a tizenéves fiatalokat, akik februárban állnak bíróság elé az állatkínzás miatt. "Az ilyen embereket le kéne lõni" - írta egy felháborodott ember a Facebook-on létrehozott csoportban, ahol az egyik hozzászóló nyilvánosságra hozta a fiatalok adatait, hozzátéve: szét kellene verni a fejüket.

  • Babba befogása után öt óraával visszakerült eredeti gazdájához

    A szuka németjuhász kutya egy magánházas környéken kóborolt az egyik éjszaka. A nehezen mozgó, idõs kutyát egy arra járõrözõ rendõr vette észre. Azt hitte, hogy az állatot elütötték. Azonnal értesítette az Orpheus állatmentõ csapatát és kérte a kutya elszállítását.

    Az eb befogását követõen biztonságba jutott, majd pár óra eltelte után a gazdája is sikeresen felkutatásra került. Így az elkóborolt öreg németjuhász kutya mindenki nagy örömére hamar hazamehetett eredeti otthonába.

  • Nem találnak haza az öreg méhek

    Amerikai és norvég kutatók felfedezték, hogy az öregedõ méhek nehezen találnak vissza egy új kasba, mivel emlékezetük halványul, tanulási képességük pedig csökken.

    Az Arizonai Állami Egyetem és a Norvég Élettudományi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan hat az öregedés a méhek amúgy kivételes tájékozódási képességére. Kiderült, hogy az idõsebb méhek nehezebben törlik ki a régi kas emlékét, hiába költözött át a család új helyszínre.

  • Pestissel fertõzött kísérleti állatok tûntek el egy terrorellenes laborból

    Az FBI nagy erõkkel nyomoz a három egér után.

    Eltûnt három, a bubópestis halálos baktériumával fertõzött kísérleti egér a bioterrorizmus elleni harcra való felkészülés egyik vezetõ kutatómûhelyébõl, a New Jersey Orvostudományi Egyetem egyik newarki laboratóriumából. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nagy erõkkel, de a feltûnést kerülve már két hete nyomoz az ügyben, amelyrõl azonban csak most szerzett tudomást a sajtó.

  • Gyógyító négylábúak -

    Olyan problémákat oldanak meg, melyekhez az ember már kevésnek bizonyul

    Ha már nem segítenek a gyógyszerek, és az évszázados praktikák, sok esetben hívnak segítségül állatokat súlyos betegségek gyógyításához. A legnépszerûbb terápiák lovakhoz, delfinekhez és kutyákhoz kapcsolódnak - természetesen ez utóbbiak a legkézenfekvõbbek, õk azok, akik a legfiatalabb és a legidõsebb pácienseken a legtöbbször segítenek. Lidi, Bogyi,...

  • Rókainvázió lehet az erdõ közeli, emberlakta területeken

    egyre kevesebb a rókák élettere is... az embertõl sok függ!NAGYKANIZSA – Tiszta vadasparkká váltak egyes dél-dunántúli települések. Már nemcsak éjjel, de fényes nappal rókák grasszálnak a külsõ házak között. Van, ahol még a parkokban is megjelentek, elõfordult, hogy valaki kukából ugrasztott ki egy vörös bundás példányt. Egy nagykanizsai gazda arról beszélt, hogy lassan a háziállatok is megszokják a jelenlétüket, együtt lakmároznak a rókákkal. – Egyértelmûen túlszaporodtak a vörösrókák a megye erdõiben. A veszettség elleni küzdelem eredményeként az emúlt hat évben megháromszorozódott a számuk, csak Zalában 6-7 ezer ravaszdi él...

  • Autóban élt, 23 kutyával és macskával

    A 66 éves Carol Lynette Samuelst valószínûleg meg is büntetik, mivel nem megfelelõen bánt az állatokkal. A nõ bevallása szerint korábban sikeres macskatenyésztõ hírében állt, azonban a gazdasági válság õt sem kímélte és katasztrofális anyagi helyzetbe került. Állítása szerint arra kényszerítették, hogy kiköltözzön a 1,5 millió dollárt (nagyjából 300 millió forint) érõ otthonából, ezt követõen pedig nem maradt más választása, mint beköltözni a saját autójába. Ide vitte magával azokat a macskákat, amelyeket "gyermekeiként" szeret.

  • Era a nyugdíjas rendõrkutya is hazakerült

    A kutya kétségbeesetten rohangált egy háztömb körül. Valószínûleg elkóborolt otthonról, és gazdáját keresete. A felnõtt, szuka kutyát állatbarátok segítségével befogtuk, majd az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészetére szállítottuk, ahol parazitáktól mentesítettük.

    A kutyus nagyon engedelmes, pórázhoz szokott, vékony testalkatú, mint késõbb kiderült egy nyugállományos nyomozókutya...

    Az állat gazdáját rövid idõn belül felkutattuk, és visszaadtuk neki.

  • Föld napi szemétszedés képes beszámoló

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület lelkes önkéntes csapata a Greenpeace-val együttmûködve a térségben a Föld Napi rendezvénysorozathoz kötõdõ programként 30-40 zsáknyi szemetet gyûjtött össze.

    Erre azért van szükség, mert nagyon sok az illegálisan lerakott hulladékokkal teli gócpont azon a szakaszon. Megtisztítottuk városunk szennyel teli zöld területeit. Mondjuk az illegális szemétlerakók elgondolkodhatnának, hogy tettük mekkora szennyezés (akkumulátor, elemek, gyógyszerek is vannak a hulladékok között)...

  • Idegen tájszólásokat utánoznak a kardszárnyú delfinek

    A kardszárnyú delfinek a szabad természetben szûk, stabil családi csoportokban élnek. A családtagok egymás közt használt hangjai csoportonként eltérõek - tehát mindegyiknek úgymond saját tájszólása van. Osztrák kutatók most felfedezték, hogy a delfinek képesek más családok dialektusát utánozni.

    Friedrich Ladich és Brigitte Weiss, a Bécsi Egyetem viselkedéskutatói azon felbuzdulva kezdték vizsgálni a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) nyelvi képességeit, hogy rokonaik, a palackorrú delfinek kiváló hangutánzók hírében állnak.

  • Szuper tippek rágcsálók, hüllõk, madarak tartásához!

    Szeretjük az állatokat. Annyira, hogy szívesen látjuk õket otthonunkban is. De nem mindegy, hogyan gondoskodunk róluk úgy, hogy nekik is jó legyen, nemcsak nekünk!

    Halomba almozva

    Ha a kisemlõsök almozását elhanyagoljuk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Egyfelõl hamar bûzleni fog a lakás, másfelõl a felgyülemlett ürülékhalmok között kedvencünk meg is betegedhet.