rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Kutyajogosítvány is kellene

  • Kutyajogosítvány is kellene	Magyarországon bárki bármikor állattartóvá válhat. Van, hogy tartási ismeretek nélkül vesz család magához házi kedvencet. Az átgondolatlanság végett sok esetben a megunttá vált állatok az utcára kerülnek vagy a silány tartás öli meg őket. Október 4-e az Állatok Világnapja lehetőséget ad arra, hogy fontos állatvédelmi üzenetek jussanak el az állattartókhoz, a lakossághoz. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője oszt meg fontos gondolatokat állatvédelmi ügyben. Néhány apró praktika, megszerezhető ismeret minőségibb állattartást, jó gazda gondosságát eredményezheti.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    állatvédelem,

    Túlszaporított kedvencek
    Kutyákat, macskákat évente több százezerszer szabályozatlanul engednek szaporodni. Ebből az következik, hogy sokkal több kisállat születik, mint amennyi felelős gazdijelölt van. Ezekből az egyedekből keletkezik a megszámlálhatatlan mennyiségű kóbor állat, melyek jobb esetben állatvédő egyesületekhez, menhelyre, gyakrabban viszont a sintértelepekre kerülnek, ahol az állatok pusztítása törvényesen szabad. Fontos lenne az ivartalanítás vagy az állatok szaporodásának gondos megelőzése.

    Megveszik, megunják, kidobják
    Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint a felelős állattartáshoz megfelelő tartási helyre, az állat ellátásához (gondozásához, állatorvosra) anyagi fedezetre, illetve megfelelő mennyiségű szabad időre van szükség. Ha a három szükséglet közül bármelyik is hiányzik, az állattartás nem lesz megfelelő. A házi kedvencet az állat egész életére kell választani, gyakran ebbe nem gondol bele a tartó, és a megunt állatot egyszerűen utcára engedi. Elhagyni, kitenni kisállatot is állatkínzás bűncselekmény, amiért letöltendő börtönt lehet kapni.

    Sintért NE!
    Az utcára kidobott állatok legtöbbször a sintérekhez kerülnek. A www.sinter.hu oldalon működő „SintértNE!” településfejlesztő program az ország 3200 településének önkormányzatait, a képviselő testületeket arra buzdítja, hogy a településeken ne a képzetlen, sok esetben nem állatbarát, haszonért dolgozó gyepmestereket táplálják pénzzel, hanem működjenek együtt állatvédő egyesületekkel, állatmentőkkel, hogy a kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok humánusan legyenek megoldva.

    Állatrendőrségért kiált az állatvédő
    Az Orpheus Állatvédő Egyesület egy évtizede tette fel a kérdést a jogalkotó politikusoknak, hogy miért ne működhetne a rendőrség berkein belül egy állatvédelmi feladatokat ellátó egység, mely az állatvédők régóta várt állatrendőreiként működhetnének?! A civil szervezetek sok esetben nem tudnak gyorsan / hatékonyan fellépni egy - egy probléma megoldásáért. Állatrendőrség szükséges Magyarországra, ahol a tagok felismerik az állatkínzásokat, majd megfelelően fellépnek a bűnelkövetőkkel szemben.

    Állattartó jogosítvánnyal lehessen állatot tartani
    A felelős állattartói kultúra kialakítása és az állatok védelme érdekében alapvető szükséglet lehetne, hogy aki cicát, kutyát vagy egyéb más kisállatot szeretne tartani, annak legyenek alapvető ismeretei az állat szükségletei, és jóléte kapcsán. A helyi önkormányzatok az adott településeken élők számára működtethetnék az állattartók nyilvántartását, mely révén jogosítványt vagy eltiltást eszközölhetnének. Az, hogy bármikor bárki bármilyen hobbiállat tartását kezdeményezhet (alkalmatlanság esetén is) nyilván nem megfelelő.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Minden nap van állatkínzás... - Október 4. az Állatok Világnapja

    Minden nap van állatkínzás... - Október 4. az Állatok VilágnapjaA gazdasági haszonállatokat hizlaljuk, levágjuk, megesszük, a laborállatokat gyógyszerkísérletekhez alkalmazzuk, a természetben élő állatok egyedeit az erdőkben a vadászati hóbort kielégítése céljából tartjuk fenn, a hobbicélú társállatokat szeretetből vesszük magunkhoz. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki. A környezetünkben fellelhető állatok irányába nagyobb alázatot és tiszteletet kellene gyakorolnunk, hiszen nélkülük az emberi társadalom nem lenne olyan, amilyen. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa ismerteti a környezetünkben tartott és természetben élő állatok kapcsán gondolatait.

  • Több mint száz tonna elefántcsontot bocsátanak árverésre dél-afrikai országokban

    Johannesburg - Elárvereznek több mint száz tonnányi elefántcsontot négy dél-afrikai országban.

    Az állami készletekhez tartozó "fehér aranyat" keddtõl bocsátják árverésre a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában, Botswanában és Zimbabwéban.

    Az árverésre a veszélyeztetett állatfajokat védõ CITES szervezet adott soron kívül engedélyt, miután ebben a négy országban erõteljesen nõtt az elefántpopuláció létszáma.

  • Madáretetési tanácsok állatbarátoknak

    Csak télen és a leghidegebb idõben kell etetni a madarakat. Fontos, hogy olajos magvakat, búzát, árpát adjunk enni a madaraknak. Lehet szalonnát is kitenni, de az ne legyen füstölt és sós. A madarakat elsõsorban akkor kell etetni, ha leesett a hó és a hõmérséklet tartósan 0 fok alá süllyed. Most, hogy az ónos esõ ráfagyott a fákra, a cinegék például egyáltalán nem tudnak hozzájutni a bogarak petéihez, lárváihoz. Kenyeret nem javasolnak kirakni a madaraknak a szakértõk.

  • A kenguru genetikailag közel áll az emberhez

    Eddig más hittünk, mást gondoltunk!

    Canberra - Ausztrália jelképe, a kenguru a mai Kína területén alakulhatott ki, és meglepõ módon genetikailag közel áll az emberhez - állapították meg ausztrál kutatók.

    A kormányzati támogatásból mûködõ Centre of Excellence for Kangaroo Genomics (CEKG) tudósai elõször térképezték fel teljes egészében az erszényes emlõsök teljes génállományát, és arra a meglepõ eredményre jutottak, hogy az állatok meglehetõsen közel állnak az emberhez.

  • Kullancsvédõ nyakörvet kaptak az ebrendészet védencei

    Tavasszal, õsszel, télen az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi telepére bekerült kutyák - cicák folyamatos védelmet kapnak a belsõ paraziták mellett a külsõ (bolha, tetû, kullancs, atka, rüh) paraziták ellen is. A védelmet fúvással, kenõccsel, nyakörvekkel tudjuk biztosítani.

    Az Orpheus a korábban kapott Scalibor nyakörveket örömmel fogadta, és használta fel a megnövekedett parazitás idõszakban, hogy sikeresen megelõzhetõ legyen az élõsködõktõl elkapható megbetegedés.

  • Nem látják a távvezetékeket a nagytestû madarak

    Bizonyos madarak azért repülnek neki az elektromos légvezetékeknek, mert azok sokáig látómezejük holtterében helyezkednek el - derítették ki brit kutatók. Becslések szerint évente több millió madár esik áldozatul magasfeszültségû vezetékeknek világszerte.

    A darvak, túzokok és gólyák halálozási rátája a vezetékek közelében annak ellenére sem csökkent, hogy az utóbbi években fényvisszaverõkkel illetve jól látható jelzésekkel próbálják szembetûnõbbé tenni azokat.

  • A lomtalanítás veszélyei állatainkra

    A tavaszi idõszakban szervezett formában megkezdõdik a minden évben szokásos ingyenes lomtalanítás. Ilyenkor mindenki a közterületre teszi ki a megunt vagy már nem használatos dolgait: bútorokat, tönkrement mûszaki eszközöket és egyéb lomokat. A "nagytakarítás" közben azonban felmerülhetnek olyan veszélyek, amelyek állatainkat is érik. Ebben az idõszakban kisebbfajta népvándorlás indul meg: kisteherautóval vagy utánfutóval felszerelt személyautókkal sokan járják az utcákat, hogy a mások számára használhatatlanná vagy mûködésképtelenné vált tárgyakat összegyûjtsék.

  • A madarak omega-3 zsírsavval doppingolnak

    Washington/Budapest - A kis partfutó (Calidris pusilla) tudatos táplálkozásával fokozza kitartását - fedezték fel amerikai kutatók. Az észak-amerikai vándormadár minden évben Dél-Amerikába menekül a kemény tél elõl, azonban elõtte beiktat egy pihenõt Kanada keleti partjainál. A Fundy-öbölben két héten át kizárólag az omega-3 zsírsavakban gazdag tegzes bolharákkal táplálkozik. Ezzel a táplálék-összetevõvel jócskán növelni tudják teljesítményüket - írta az ottawai egyetem kutatója, Jean-Michel Weber kollegáival együtt a "Journal of Experimental Biology" címû szaklapban.

  • Húsvéti Állatvédelem - Ne vásárolj élõ állatot húsvétra!

    Az állatvédõk óvva intenek mindenkit attól, hogy a húsvéti ünnepekre csaholó kutyust, cicát, nyuszit vagy más élõ állatot válasszanak szeretteiknek ajándékba. A hobbicélú állatok otthonunkba kerülése elõtt jól meg kell gondolni, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e az állattartásra. Van megfelelõ helyünk az állatnak? Van elég idõnk az állatra? Jut pénz az állateledelre, vagy ha megbetegszik a kedvenc, jutni fog pénz az állat gyógyítására?

    Miért nem jó élõ állatot ajándékozni a gyerekeknek?

  • Halcsalival madárra vadászó delfinek

    Halcsalival fogdos madarat magának több delfin az Egyesült Államok atlanti-óceáni partjainál

    A kardszárnyú delfinek felöklendeznek magukból egy korábban fogott halat, hagyják, hogy a dög a víz tetején lebegjen, és aláúsznak vadászkészültségbe helyezkedve. Hamarosan felbukkan - azzal, hogy "lebukkan" a levegõbõl - egy sirály, de többé már nem bukkan föl, mert a delfin elkapja.

  • Túl sok a hús és a hal az asztalon, a Föld nem bírja a tempót

    A táplálkozási lánc csúcsán az ember kényelmesen elhelyezkedett, de az óceánokat kimerítõ túlhalászás, a vizeket, a talajt és a légkört szennyezõ állattenyésztés miatt ideje változtatni a szokásokon. Az ENSZ becslése szerint 2050-re 9 milliárd fõre gyarapodó emberiség élelmezése meg fogja követelni, hogy módosítsunk hozzáállásunkon, különösen a leggazdagabbak, és erõteljesen segítsük a fejlõdõ országokat. Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezetének (FAO) egyik jelentése szerint a világ hústermelése valószínûleg meg fog duplázódni, hogy elérje a világkereslet kielégítéséhez szükséges 463 millió tonnát.

  • Élõ terápia - segítenek a házikedvencek

    Egyre több a magányos ember, különösen az idõsebbek között, új barátságokat pedig nem mindig könnyû teremteni. Sokak életében valamilyen házikedvenc pótolja a kiesõ emberi kapcsolatokat, másokat pedig a társállat tesz újra alkalmassá ezekre. Minél inkább eltávolodik a civilizált emberiség a természettõl, az anyaföldtõl, annál nagyobb az igény valamiféle pótszerre: az emberek akár a szûk városi lakásaikban is szobanövényekkel, dísz- és hobbyállatokkal igyekeznek a természet-közeliség illúzióját fenntartani.

  • Parfümmel csalogatják elõ a jaguárokat a guatemalai dzsungelben

    Parfümmel csalogatják elõ a kutatók a jaguárokat a guatemalai dzsungelben, ugyanis a nagymacskák rajonganak a különleges illatért.

    Rony Garcia és Jose Moreira, a Wildlife Conservation Society (WCS) nemzetközi vadvédelmi szervezet jaguár védelmi programjában részt vevõ két biológus elmondta: elsõsorban az úgynevezett fotócsapdákkal igyekeznek nyomon követni a Guatemala legészakibb részén elterülõ Maja Bioszféra-rezervátumban élõ jaguárokat. A siker érdekében azonban szükségük van még egy fontos összetevõre.

  • Egy ló történetét írom le, aki már nincs közöttünk

    Rambó

    Rambó nyárfekete csõdör volt, orrán hókával. Szerette a családját, akikkel egy Kecel meletti tanyán élt. Boldog család voltak, persze néha kitört a veszekedés. Ugyanis voltak ezen a tanyán más csõdörök is, akiket nem õ nemzett. Két lánya volt, Bóra és Kiara. A tanyán a legnagyobb karámban, még tó is volt. Mellette két kisebb karám helyezkedett el.

  • Hát ez a kutyatartó normális?!

    Téglás mellett (a Hajdúsági Iparmûvek után) egy szeszfõzde bejáratával szemben, egy fához kötve, lánca (vagy madzag?) becsavarodva, felborított vizes edény mellette... így tart valaki kutyát. Egy pár közlekedett arra, durván meglepett a látvány, õk fotózták le a nem mindennapi állattartást.

    Állatot szenvedtetni, számára fizikai - lelki károkat okozni, vagy elpusztítani a 2004. évi X. törvény szerint állatkínzásos bûncselekmény, amiért 3 évig terjedõ börtönt lehet adni.

  • Maki, Sissy, Dagi gazdinál!

    Maki egy forgalmas útszakaszon kis híján tömegkarambolt okozott az utcán magára hagyva. Egy bolt tulajdonosa sajnálta meg az állatot, és kérte az Orpheus Állatmentõ szakemberének segítségét. Dagit a kaukázusi juhászkutyát a rendõrség kérésére szállította be az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa az Ebrendészeti telepre. Sissy a vszuka, berni pásztorkutya a belvárosban egy buszmegálló körül kóborolt. Egy közeli boltban dolgozó állatbarát értesítette az Ebrendészetet, hogy az állat biztonságos helyre kerüljön. Mindhárom állat gazdihoz (eredeti gazdájához vissza vagy új befogadóhoz) került.

  • Elásott macskatetemtõl kapott sokkot a nagymama - durva képekkel

    Az unokáját vitte játszótérre egy napsütéses szombat reggelen egy nagymama. A picit annak rendje és módja szerint beengedte a homokozóba, aki egybõl gyermeki dinamizmussal ásni kezdett. Néhány pillanat múlva a kis srác megijedt, majd a mamát hívta. A mama a látványtól sokkot kapott: valaki elásott egy döglött állatot oda, ahova gyerekeket visznek játékra, a homokozóba...

    A döglött állatoktól sok olyan fertõzõ betegséget lehet kapni, ami egészségre káros lehet. Sose érintsen meg egyik kedves olvasónk se beteg, se már elpusztult állatot!

  • Rédi, Oddi, Komor, Foxi, Miso kutyák szeretõ gazdihoz kerültek!

    Rédit, a szuka, öreg németjuhász kutyust társával együtt gazdája hagyta magára... Méry kutyus egy belvárosi részen kutyafalkában riogatta a lakosságot. Oddi a kan, puli jellegû kutyát állatbarátok találták az utcán. Kétségbeesetten rohangált, keresete gazdáját. Komor a fajtiszta, dobermann, 1 év körüli, kan kutya egy forgalmas úttest környékén kóborolt, ahol - ha ott marad - komoly baja eshetett volna. Fokszit az utcáról fogatta be a vadaspark. Miso még télen - a nagy hóban - került be az Orpheus Állatvédõ Egyesület Állatvédelmi Központjába. További kutyusok és cicusok várják gazdáikat!

  • Jobb békén hagyni az õzgidákat

    Nem kéne, mégis sokan vesznek magukhoz elárvult õzgidákat ezekben a hetekben.

    Szakemberek szerint évrõl évre visszatérõ problémáról van szó: a jóhiszemû emberek azt hiszik a patásokról, hogy elárvultak, pedig sokszor csak néhány percre hagyja az anyjuk magukra õket. A Szegedi Vadasparkba is jóhiszemû emberek vittek be nemrég õzgidákat.

    Az állatokat felnevelik, és ha elég erõsek lesznek, szabadon engedik õket.

  • Egyre kisebbek a stressz miatt a bengáli tigrisek

    Nemcsak a populációja csökken a végveszélyben lévõ indiai bengáli tigriseknek, hanem a vadmacskák fizikailag is egyre kisebbek lesznek - derült ki egy nemrég készített kutatásból. Szakértõk szerint a tigrisek komoly súlyveszteségéért a stressz a felelõs, amelyet az okoz, hogy a környezeti változások jelentõsen átalakították a nagymacskák természetes élõhelyét, az indiai-bangladesi határon elterülõ Sunderban mangrove mocsarak térségét. Az indiai vadvédelmi hatóság által vezetett kutatásból kiderült, hogy a Sunderban régió környékén élõ tigrisek könnyebbek és testrészeik kisebbek az egy évtizeddel ezelõtt mértekhez képest.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása