rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Így mentheti meg a sündisznót!

  • Így mentheti meg a sündisznót!Kora nyáron a legtöbb autós által úttesten elgázolt állat a sündisznó. Mivel a süni éjszaka vadászik, legtöbbször a sötétben útra tévedő egyedeket a gépjárművek vezetői már későn észlelik. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentői arra kérik az autóvezetőket, hogy a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetve, az útra tévedő állatokra ilyenkor fokozottabban ügyeljenek. Megfelelő sebesség választással a legtöbb gázolás elkerülhető lehetne. A sündisznó egyébként védett állat, így az úttesten pusztuló egyedek eszmei értéke sem elhanyagolandó.

    Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője sündisznó mentéshez a következőket javasolja: ha vezetés közben az úttesten sünit látunk, úgy körültekintően álljunk le és a forgalom által használt területről tegyük az út szélére a sünt. Ne vigyük túl messzire, mert előfordulhat, hogy megmentett állat épp a kicsinyeinek kutatja botorkálás közben az élelmet, ebben az esetben a kicsinyei is valahol a közelben lehetnek. A legtöbb természetben élő sün erősen bolhás, tüskéi szúrnak, gépjárműbe tenni, hazavinni nem javasolt. A süni úttestről történő leemeléshez használjunk újságpapírt, rongyot. Mindennapi apró tetteink is hozzájárulhatnak a környezetünk védelméhez. Világunkat Mi magunk alakítjuk, ez az eszme vezérelje tetteinket a természet értékeinek megóvása kapcsán is.

    Állatvédelem - természetben élő tüskés barátunkra, a sünire Te is odafigyelhetsz!

    A sündisznóról általában
    A süni védett állat. Téli álmot alszik, tavasszal ébred. Eredetileg 7-8 évet is élne, de sok egyed már kölyökkorában elhullik. A sündisznók éjszaka vadásznak. Bogarakat, azok lárváit, valamint szúnyog- és éjszakai pillangó lárváit, gilisztát, csigát, pókot is fogyasztanak. A természetben az uhu, a róka, a borz az ellensége. Tüskés barátaink emberközelbe tévedt példányai gyakran az autók kerekei alatt végzik. Éjjel ha közlekedünk, egy kis odafigyeléssel elkerülhetjük, hogy kerekünk alatt végezzék!

    Ne vidd haza a sünit!
    Mivel a sün védett állat, így a kertben található sünt tilos rabságban tartani. De nem csak ezért hanem mert nem tudhatod,hogy éppen milyen sünt kapsz el.Lehet, hogy egy nőstényt aki éppen élelmet ment keresni, és a kölykei addig egy védett helyen várják az anyjukat. Az is lehet, hogy egy beteg sünt kapsz el.

    Amúgy a természetben élő összes sün erősen bolhás!
    Ha szereted az állatokat, akkor légyszíves ne kínozz azzal a szerencsétlen sünt, hogy lakásban egy terráriumban, fogságban tartod. Úgyse bírná sokáig, elpusztulna. Ha szereted az állatokat, akkor hagyod hogy élje a saját kis életét a szabadban, szabadként.

    Ha annyira akarsz sünt akkor megteheted a következőt.
    Rakjál ki minden nap egy kis ételt a süniknek (a sün alapvetően rovarokkal, csigával, földigilisztával, gyümölcsökkel táplálkozik, de a macskakaját, kutyakaja konzervet sem utasítja el). Egy idő után egy egész süncsalád fog az ételhez járni, és ha csendben maradsz akkor megfigyelheted a kis családot, ahogy az ételeket eszik, majd elviszik. Ha hozzászoktatod őket,hogy eteted, akkor minden nap jönni fognak.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szégyen Dániára!

    Hihetetlen, de sajnos mégis igaz, hogy minden évben megismétlõdik ez a brutális szertartás a Faroe-szigeteken, ami Dániához tartozik. Dánia, amelyik országról azt gondoljuk, hogy egy nagyon fejlett ország, tagja az Európai Uniónak, minden évben megengedi, hogy megismétlõdjön ez a mészárlás. Mindezt azért, mert így "ünneplik" a fiatal fiúk férfivá válását: az öbölbe csalogatják a calderoni delfineket, akik nagyon barátságos, intelligens, kíváncsi élõlények, és utána halomra ölik õket, és ami még felháborítóbb, hogy az emberek el is mennek megnézni és, mint a bárányok, ott állnak és végignézik, hogyan ölik meg ezeket a csodálatos élõlényeket.

  • Betiltaná a delfinshow-kat és a delfinekkel való úszást egy vezetõ kutató

    A delfinek rendkívüli intelligenciája miatt meg kell tiltani a vízi emlõsök élõ show-mûsorokban és egyéb attrakciókban való alkalmazását - jelentette ki egy tekintélyes amerikai delfinkutató. Még az egyre kedveltebb, állítólag terápiás szempontból hatékony delfinekkel való együttúszást sem tartja jogosnak és igazoltnak Lori Marino, az atlantai Emory Egyetem kutatója. Marino vezeti az Idegtudomány és Viselkedésbiológia elnevezésû programot, illetve több mint nyolcvan publikációt jelentetett meg a delfinek viselkedésérõl és intelligenciájáról.

  • Golyót röpített a szomszéd kutyájába, mert az sokat ugatott

    Lelõtte szomszédja kutyáját egy egykori brit tévés. A férfi azt állítja, csak el akarta ijeszteni a csaholó ebet, a boncolás azonban kiderítette, hogy a lövedék éppen Foggy szívébe fúródott.

    Golyót eresztett szomszédja kutyájába a korábban tévés rendezõként Phil Bishop. A férfit az dühítette fel, hogy az eb, Foggy, már reggel a kertben szaladgált és ugatott.

    Bishop, a brintoni községi tanács tagja azzal védekezett, hogy nem akarta eltalálni a kutyát:

  • Hőségriadó: házi kedvenceinket is hőguta fenyegeti - állatvédelem

    Hőségriadó: házi kedvenceinket is hőguta fenyegeti - állatvédelemNagy melegben oda kell figyelnünk a házi kedvencek és a gazdasági állatok tartására. Az állatvédők gyakran találkoznak a lakosság által rövid láncra kikötött, árnyéktól mentes helyen, megfelelő mennyiségű - friss ivóvíz nélkül tartott kutyákkal. A nappali 30 foknál magasabb csúcshőmérséklet idején a rosszul tartott házi kedvencek rövid időn belül hőgutát kaphatnak, mely hosszú távon pusztuláshoz vezet. A nyári meleg napokon a hosszabb ideig tartó sétáltatást érdemes kora reggel és késő délután megtartani. A naptól felhevült aszfaltot is érdemes elkerülni, hiszen ott könnyen égési sérülés fenyegeti a sétáltatott kutya mancsát.

  • Rántott husi petri csészébõl?! - lombikhús állatok vágása nélkül!

    Ma már nem csak a sci-fi filmekben létezik a Petri-csészében növesztett csirkefalat. Egy kutatócsoport rájött, hogyan lehet laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben ehetõ húst elõállítani.

    A kutatás során két teljesen új szövettani technikát vetett be Jason Matheny, a Marylandi Egyetem doktorandusza. Ezek segítségével egy nap megvalósítható a mesterségesszövet-elõállítás, írta a BBC.

  • Agyonverték és kiterítették Szegeden a cicákat

    A macskaház mellett helyezték el a három tetemet

    Három macskát vertek agyon és terítettek ki tegnap ismeretlenek Szegeden a Dugonics temető mellett. Az állatok pofáját beverték, mellső lábukat eltörték. A tettesek akár két évet is kaphatnak. A szerencsétlen állatoknak szétverték a pofáját, és eltörték a mellső lábukat. A ebrendészet munkatársait a rendőrség értesítette délután egy óra körül. A megkínzott állatokat a macskaháznak nevezett, a temető kerítése mellett álló építménynél helyezték el.

  • Focilabda nagyságú pókok és négyméteres rákok

    Hét méter magas teknõsbékák, négyméteres rákok, futball-labda nagyságú pókok: ilyenek lesznek a Földet benépesítõ állatok több millió év múlva - állítja egy 16 neves tudósból álló nemzetközi csapat. Nem sci-firõl van szó, a fejlõdéselmélet bizonyított szabályaiból kiindulva jutottak erre a következtetésre. Megvizsgálták, hogyan változtak az állatok a múltban, hogy a környezethez alkalmazkodjanak, számba vették, hogy a Föld a jövõben miként alakul és e két tényezõbõl vezették le, hogy a maitól eltérõ ökológiai rendszerekben milyen átalakulások szükségesek a fennmaradásukhoz.

  • Egyesületünk munkáját a Marie Clarie magazin segíti

    "Emberszelídítõk – Akcióban az Orpheus Állatvédõ Egyesülettel" ez a címe annak a cikknek, melyet a Marie Clarie 2007 novemberi számában olvashatnak az állatok védelmét fontosnak tartó olvasók. A cikk elsõsorban az egyesület által átvett és üzemeltetett ebrendészeti telep munkáját mutatja be az olvasóknak. Az írásban továbbá az érdeklõdõk megismerhetik az aktuális állatvédelmi helyzetet és mintát kaphatnak a telep örökbefogadóiról is. A lapban a téma mellett sok más hasznos és színvonalas cikk is helyet foglal. Minden állatbarátot arra buzdítunk, hogy ismerje meg a Marie Clarie havilapot!

  • Kutyák bukkantak elõ a nádasból

    Az öt pöttömnyi kölyökkutya testvért lelketlen szaporítójuk egy külterületi lápos-nádas területre dobta ki. 1-2 napja lehettek étel nélkül, szomjan kihajítva, mert az állatok még viszonylag jól tápláltak, gondozottak voltak. Nagy Róbertnek az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakemberének az a tapasztalata, hogy az emberek nem törõdnek a meglévõ törvények szigorával, sokan kínozzák így vagy úgy állataikat, és követnek ezáltal el bûncselekményeket. Jelen ügyben is indult eljárás, de hacsak fel nem bukkan egy szuper tanú, az ügy nagy valószínûséggel felderítetlen marad.

  • Santos, Roxy, Polli, Peti, Morci gazdihoz kerültek

    Santos és Morci a város utcáin céltalanul, de annál éhesebben bolyontak, Roxy a németjuhász pedig egy játszótér környékén vert tanyát, Polli egy nagyon forgalmas útkeresztezõdésnél okozott riadalmat, Peti (a patkány) egy óvodába riogatta a gyerekeket-és felnõtteket.

    Az állatokat az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakemberei sikeresen befogták, felépülésükben, megtisztulásukban, szocializációjukban segédkeztek, majd gazdához adásukért munkálkodtak. Az állatok szeretõ gazdihoz kerültek.

  • Az állatvilág népszerû mítoszai - és a valóság

    A legújabb kutatások szerint a lajhár nem is olyan lusta, mint ahogyan a hiedelem tartja - a héten publikált felfedezés apropóján megvizsgálunk néhány népszerû, állatokkal kapcsolatos hiedelmet.

    "Lusta, mint a lajhár" - A derék lajhárok számos nyelvben, így a magyarban is a lustaság szimbólumává váltak, de ahogyan arról a héten a német Max Planck kutatóintézet szakemberei beszámoltak, természetes környezetükben ezek az állatok csak kevesebb mint tíz órát alszanak naponta.

  • Fonálféreg állatokban - veszélyes lehet a szúnyogcsípés

    Az állatokat is óvni kell a szúnyogcsípéstõl. Egy friss felmérés szerint ugyanis egyre több kutya fertõzõdik fonálférgességgel a vérszívóktól. Az állatok tovább is adják a betegséget, az ember megkaphatja, de nem terjeszti.

    Az elmúlt években egyre több állatorvos jelezte, hogy bõrfonálférgességet találtak más betegség miatt vizsgált állatokban. Ezért tavaly felmérést indított a Szent István Egyetem egy gyógyszergyártóval, a Pfizerrel. Az idén év végéig 1000 állat vérmintáját tervezik megvizsgálni - eddig 600-zal végeztek.

  • Kutyaházat kaptak az állatvédelmi központ védencei

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi központja az utcán bajba került állatok mentésével foglalkozik. A nagy hidegre valótekintettel egyre több az utcára dobva legyengült, bajban lévõ négylábú. Folyamatosan jönnek kisebb tápadományok, itató / etetõ tálak, de most Erki Tamás segítõnek köszönhetõen tíz kutyaházzal lett a kutyák tartási helye gazdagabb. Kutyaházanként egyszerre 2-3 négylábú tud menedékre lelni a kemény mínuszok elõl, így a támogatásnak az állatvédõk nagy hasznát veszik.

  • Átejtik fajtársaikat a rákok

    Sydney - Az Ausztrália keleti partjaitól nem messze elhelyezkedõ North Stradbroke szigetén élõ folyami rákok agresszív territoriális lények. Ha két rák megpillantja egymást, rituális magamutogatás során mérik fel a másikat.

    A menekülés és a harc közti mérlegelés közben egyvalamit vesznek figyelembe: a másik ollójának méretét. A gyõzedelmes nõstények ollója mindig erõsebb és nagyobb - fedezte fel a Queenslandi Egyetem ökológusa, Robbie Wilson.

  • Jobb- és balcsáposak a polipok

    London - Hány lába van egy polipnak? Hat.

    És két karja. Vagy két lába és hat karja.

    Erre a válaszra jutott kutatók nemzetközi csapata. 16 európai akváriumban figyelték a polipokat, miután bedobáltak nekik különféle színes játékokat, köztük Rubik-kockát. Utóbbit nem abban a reményben, hogy az oktopuszok helyesen kirakják (nem a vízbõl), hanem hogy kockázásuk által is megmutatkozhasson, jobb vagy balkezesek, illetve karosak, avagy csáposak-e.

  • 5500 éve háziasították a lovakat

    London - Ötezer ötszáz évvel ezelõtt, a korábbi feltételezésekhez képest egy évezreddel korábban háziasították a lovakat, mégpedig a mai Kazahsztán területén - jelentették be angol kutatók.

    A lovak megszelídítése gyökeresen megváltoztatta az ember életét, egyaránt befolyással bírt a szállításra és a kereskedelemre, a mezõgazdaságra és a hadviselésre.

    Ám a kutatóknak mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni a lovak domesztikálásának idõpontját.

  • Borzasztó körülmények között voltak a malacok

    A 2004. évi X. törvény szerint az állatkínzás bûncselekmény, amiért akár három évnyi letöltendõ börtön is járhat!

    Állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt hét román állampolgár ellen indított büntetõeljárást a szegedi rendõrkapitányság, miután csaknem másfélszáz sertést három kisteherautóba zsúfolva akartak Romániába vinni - közölte Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendõr - fõkapitányság sajtószóvivõje csütörtökön.

  • 19 éves liba

    Tizenkilenc esztendõs libát nevel mindszenti házában a Kósa házaspár, a házi szárnyasok között aggastyánnak számító, Palya névre hallgató állat jó egészségnek örvend. A libát majd tizennyolc évvel ezelõtt karácsonyra kapta ajándékba a család Abdul Rahimtól, a Tisza-parti kisváros háziorvosától. Gyorsan megbarátkoztak a szárnyassal, így nem lett ünnepi lakoma belõle, sõt nevet is kapott. "Egyszerûen csak Palyának neveztük el, hiszen nem számítottunk arra, hogy ilyen sok idõt együtt töltünk majd" - mondta Kósáné Marika, az állat egyik gazdája.

  • Jönnek a tavaszi vérszívók!

    Jönnek a tavaszi vérszívók!Tavasszal a természet ébredésével a vérszívó kullancsok is felébrednek. A melegebb, nedves időszakot szeretik legjobban, így bárki találkozhat velük füves, bokros, fás területeken. Nem csak a természetben, a városban is össze lehet szedni őket. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az apró ízeltlábú paraziták a lakásba legtöbbször a házi kedvencekkel együtt érkeznek, de éppúgy felkapaszkodhatnak az ember cipőjére, nadrágjára, bőrére is. Egy kis odafigyeléssel, rendszeres ellenőrzéssel megelőzhető a kullancs által terjesztett betegségekkel való megfertőződés.

  • Repülõ halak és pókok

    Egy kutatócsapat hanghullámok segítségével apró élõlényeket lebegtetett, anélkül, hogy bármiféle bántódást okozott volna az állatkáknak.

    Ven-Csün Hszie és csapata az Északnyugati Politechnikai Egyetemrõl elmondta, a halak sajnos veszítettek életerejükbõl, ugyanis a kutatóknak minden erõfeszítés ellenére nem sikerült az állatokat a lebegtetett vízben tartani. Ugyanakkor a hangyák, katicabogarak, pókok és méhek esetén a kísérlet sikeres volt.