2024.03.29. - Auguszta

Összetett dallamokat énekelnek az egerek

Összetett dallamokat énekelnek az egerek
Egy kutatás szerint a hím egerek komplex dallamokat prezentálnak, hogy felkeltsék a nõstények figyelmét.

A csendesnek hitt egér a természet egyik legjobb énekese lehet - mutatta ki egy új kutatás. A hím rágcsálók ultrahangos dalokat énekelnek, melyek az emberi fül számára érzékelhetetlenek, ám az ellentétes nem számára igencsak vonzó zenét jelenthetnek. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a hím egerek hangokat képeznek, amikor nõstényekkel vagy nõstény feromonokkal találkoznak.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

"Az új tanulmány ugyanakkor egy kicsit gondosabban vizsgálta meg a hangokat, olyan mintákat kutatva, melyeket korábban még nem dokumentáltak" - mondja Timothy E. Holy neurobiológus.

Holy és kollegája Csungseng Kuo, rögzítette és manipulálta az egerek által kibocsátott ultrahangos dallamokat, ezzel meglepõ komplexitást fedve fel. A kutatók emellett arra is rájöttek, hogy az egyes hímek saját dallamukat prezentálják. Az egérének gazdagsága és sokfélesége bizonyos tekintetben az énekesmadarakhoz közelít.

Számos zenei szótagtípus megléte, és azon tény, hogy ezen szótagok szabályos és igen érdekes módon kerülnek felhasználására, a két leglenyûgözõbb jellegzetessége a madár és bálnaéneknek. A kutatók szerint az egerek hasonlóképpen járnak el. Egyes énekesmadár-szakértõket lenyûgöztek az egérhangok. Valójában az egérénekek sokkal összetettebbek lehetnek, mint az énekesmadarak dalai.

A madarak között a legjobb énekesek is hajlamosak sztereotipikus szerkezetekre építeni dalaikat. Hónapokon át gyakorolják azokat, majd ugyanazon témákat és dallamsorokat produkálják újra és újra. Akár elõny, akár hátrány, az egérének különbözik a madarakétõl. Sokkal inkább kísérleti jellegûek és nincsenek bennük sztereotípiák.

A hím egereket ugyanazon ösztön hajtja az éneklésre, mely a madarakat is, azaz a párosodás. A madárének számtalan funkciót tölthet be, ám általánosságban szorosan kapcsolódik a szaporodáshoz. A dal fõleg a nõstények vonzására és figyelmének fenntartására szolgál, valamint elrettenti a többi hímet. Holy szerint ezek a dalok fontos szerepet játszanak az udvarlásban, ám további tanulmányokra van szükség, hogy mindezt kétsége kizáróan bizonyíthassák.

Jill Soha kutató szerint az egérének érdekesen összetett. A felfedezést azért is tartja lenyûgözõnek, mert az megmutatja, hogy az egerek komplex dallamokkal kommunikálhatnak egymással, ráadásul ezen képességüket eddig nem is ismerték.

A jövõbeli tesztek egyike során rögzített énekeket játszanak majd le nõstény egereknek és megfigyelik azok viselkedésbeli változásait. Ezen énekek manipulálása segíthet a kutatóknak megérteni, hogy a dallam mely aspektusai váltanak ki reakciót az ellenkezõ nemben. Azt egyelõre még nem tudják, hogy a nõstény rágcsálók is énekelnek-e.

Számos kutatót érdekel, hogy az egerek rendelkeznek-e az úgynevezett vokális tanulás képességével, mely rengeteg faj számára lehetõvé teszi, hogy hangokat imitáljanak és replikáljanak. Ami az énekesmadarakat - valamint a denevéreket és néhány tengeri emlõst - megkülönbözteti a többi állattól, az azon képességük, hogy a jelek szerint hasonló módon sajátítják el a hangképzést, mint az emberek.

Úgy tûnik, hogy van tanáruk, akár szüleik, akár egy másik állat révén. Természetesen a tanulásnak a megfelelõ életkorban kell végbemennie. A vokális tanulás folyamata nagyon fontos az emberek és énekesmadarak számára. Ha az egerek is így tanulják a dallamképzést, az jelentõs segítséget adna azon genetikai kódok vizsgálatára, melyek ezen képességet egyes fajoknak biztosítják.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra