2020.12.05. - Vilma

Brutális állatkínzás! Rókákat vetnek vadászebek elé, hogy rajtuk gyakoroljanak

Brutális állatkínzás! Rókákat vetnek vadászebek elé, hogy rajtuk gyakoroljanak
Kotorékvizsgának álcázott, Európa-szerte tiltott versenyeket rendeznek évek óta Magyarországon, amelyekre gyakran külföldiek is beneveznek.

Védekezésre, menekülésre képtelen rókát vetnek a kutyák elé, mondván: az ebeknek gyakorolniuk kell. A vadászok szerint ez megengedhetetlen és brutális, a résztvevõk és a szervezõk több törvényt is durván áthágnak. A Tolna megyei állatvédõk feljelentést tettek az ügyben.
Négyzetméteres ketrecbe zárt, megkínzott rókát találtak a napokban az állatvédõ alapítvány munkatársai Kakasdon. A ketrec tetején lévõ szállítóeszköz és a róka állapota egyértelmûen arra utalt, hogy nem kedvtelésbõl tartják, hanem gyakran viszik ide-oda. Két évvel korábban alig néhány méterrel odébb bukkantak egy sebhelyekkel teli, remegõ rókára, a rácsok tetején befogó- és kényszerítõeszközökkel. Az alapítvány elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: köztudomású, hogy Kakasdon évente többször tartanak kotorékversenyeket.

Rókákat vetnek az ebek elé, hogy rajtuk gyakoroljanak. A vadnak esélye sincs a menekülésre, az állatok kölcsönösen megsebzik egymást, olyannyira, hogy gyakran bele is pusztulnak. A kutya és a róka küzdelme a kotorékpályán valójában ember által szervezett állatviadal, amit a törvény háromévi szabadságvesztéssel büntet. Az pedig, aki gerinces állatot bántalmaz, vagy egészségkárosodását, netán pusztulását okozza, állatkínzást követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel számolhat. A civilek ez ügyben feljelentést tettek tegnap a rendõrségen.

A Vadászkutya-tenyésztõk Magyarországi Szövetségének tenyésztésvezetõje, vadgazdamérnök és kinológus a Magyar Nemzetnek elmondta: Magyarországon, miként Nyugat-Európában is, tilosak az ilyen versenyek. A vadászkutyákat vizsgáztatni azonban kötelezõ. Emiatt a versenyeket vizsga címén szervezik, amelyekre Olaszországból, Svájcból is utaznak ide. A mûkotorékban a bíró stopperórával figyeli, hogy a kutya hány másodperc alatt fogja meg a rókát, és mely testrészén. Mindezekért pont és nemzetközi gyõztes cím jár, ami igencsak megemeli az eb és ezzel együtt a kölykei értékét is.

A résztvevõk kilencven százaléka hobbiszaporító, nincs közük a vadászokhoz. Az utóbbiak ugyanis nem abban lelnek élvezetet, hogy mûkotorékban megfogatják vagy megöletik a kutyájukat. Nem beszélve arról, hogy az ebet mesterséges körülmények között vadászatra felkészíteni nem lehet. A kinológus olyan esetekrõl is hallott, amikor macskákat használtak fel, de mivel azok kiengedett karmokkal védekeznek, ezért elõbb lekötötték vagy megcsonkították a lábukat.

A szakember elmondta: az állatok egymás ellen uszítását az 1998-as állatvédelmi törvény tiltja, az edzéseken és a vizsgán tilos a közvetlen fogás, a kutyát kötelezõ módon rács választja el a rókától. Az 1996-os, vadászatra vonatkozó törvény pedig leszögezi: az állatot tilos erõs megerõltetésnek kitenni vagy csonkolni.

G. Juhász Judit
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra