rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Kihal negyvenöt ausztrál állatfaj?

  • Kenguruk, bandikutok és más ausztrál állatok mintegy 45 ritka faja halhat ki húsz éven belül, ha nem vezetnek be azonnali intézkedéseket, hogy szabályozzák a behurcolt ragadozókat és más veszélyeket – figyelmeztettek szerdán kutatók.

    A távoli, Kimberley-régióban több tucat emlõs, madár, gyík és más gerinces van veszélyben az elvadult macskák miatt, illetve azért, mert õshonos élõhelyüket vadszamarak, kecskék és tüzek pusztítják – mutatta ki egy tanulmány. Tara Martin, a jelentés társszerzõje szerint Ausztráliában nagyobb kihalási esemény közepén járnak.

    Az északi rész számos madár-, emlõs- és hüllõfaj számára az utolsó menedék lehet. A vizsgálatban azonosított, veszélyeztetett fajok közel 30 százaléka egyedülálló a Kimberley-régióban, míg mások – mind az arany bandikut és az aranyhátú ausztrál patkány – esetén a régió az utolsó menedék, miután az ország egyéb területein már kihaltak.

    A jelentés szerint azonnali, mintegy 96 millió dollár támogatás szükséges, hogy számos védelmi programot indítsanak be, és a régió õshonos állatainak védelmét szolgáló éves pénzügyi alap összegét meg kellene duplázni 40 millió dollárra. A vizsgálatot - mely a régióban tapasztalattal rendelkezõ, mintegy 30 szakember információi és tudományos adatai alapján készült - a Wilderness Society természetvédõ szervezet kérte.

    A kihalást hordozó veszélyek elleni, leghatékonyabb módszerek között megtalálható a vadszamarak és kecskék egyedszámának csökkentése, melyek az õshonos fajokkal versengenek a ritkás táplálékért és vízért, emellett még többet kell tenni, hogy megfékezzék a tájon tomboló erdõtüzeket. Az elvadult macskák egyedszámát is csökkenteni kellene úgy, hogy a közösséget oktatják arra, milyen veszélyt jelenthetnek a háziállatok az apró õshonos állatokra, emellett kerítéseket emelnek.

    A szamarak, kecskék és macskák azon több tucat faj közé tartoznak, melyeket az emberek hurcoltak be Ausztráliába háziállatként vagy kedvencként, ám, melyeket ma már invazív fajnak tekintenek számos területen, ahol a vadon élõ populációk élnek, mivel azoknak igen kevés, természetes ragadozóik vannak. Martin szerint az elvadult macskák naponta mintegy 500 ezer õshonos állatot pusztítanak el a régióban. Martin szerint, a javasolt konzervációs erõfeszítések némely jótékony hatása relatíve hamar megmutatkozna, míg mások számos generáció után lennének észlelhetõek.

    Richard Hobbs, a Curtin Egyetem ökológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban elmondta, ez az elsõ alkalom, hogy a Kimberley-régió problémáiról széles körû, megbízható információk állnak rendelkezésre, és az eredmények az egyes fajokat érintõ kisebb tanulmányokat is alátámasztják.




Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Náci szemlélet az uralkodó: a nem tökéletes kutya pusztuljon

    A svéd állatorvosok panaszt tettek az ebtartók ellen, ugyanis rengeteg kiskutyát azért kell elaltatni, mert a színe nem felel meg az elvárásoknak.

    A svéd Állatorvosi Kamara hivatalos úton tett feljelentést az északi ország Kutyatulajdonosainak Szövetsége ellen. A panaszosok úgy vélik, az ebtartók túlzásba viszik az elvárásokat: csak azokat a kutyákat hajlandók törzskönyvezni, és kutyakiállításokon versenyeztetni, amelyek tökéletesen megfelelnek a fajta elvárásainak.

  • Jönnek a tavaszi vérszívók!

    Jönnek a tavaszi vérszívók!Tavasszal a természet ébredésével a vérszívó kullancsok is felébrednek. A melegebb, nedves időszakot szeretik legjobban, így bárki találkozhat velük füves, bokros, fás területeken. Nem csak a természetben, a városban is össze lehet szedni őket. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az apró ízeltlábú paraziták a lakásba legtöbbször a házi kedvencekkel együtt érkeznek, de éppúgy felkapaszkodhatnak az ember cipőjére, nadrágjára, bőrére is. Egy kis odafigyeléssel, rendszeres ellenőrzéssel megelőzhető a kullancs által terjesztett betegségekkel való megfertőződés.

  • Kutyaházat kaptak az állatvédelmi központ védencei

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi központja az utcán bajba került állatok mentésével foglalkozik. A nagy hidegre valótekintettel egyre több az utcára dobva legyengült, bajban lévõ négylábú. Folyamatosan jönnek kisebb tápadományok, itató / etetõ tálak, de most Erki Tamás segítõnek köszönhetõen tíz kutyaházzal lett a kutyák tartási helye gazdagabb. Kutyaházanként egyszerre 2-3 négylábú tud menedékre lelni a kemény mínuszok elõl, így a támogatásnak az állatvédõk nagy hasznát veszik.

  • Az anyai gondoskodástól függ az emlõsök agymérete

    Ha egy állatnak különösen nagy az agya, az magas fokú intelligenciára, ügyességre utal: ebbe csoportba elsõsorban az emlõsök, köztük is leginkább a fõemlõsök, fogascetek, kutyafélék tartoznak. Biológusok most felfedték, miért épp õk: a fõszerepet az e fajokra jellemzõ anyai gondoskodás játssza. Vera Weisbecker, a németországi Friedrich Schiller Egyetem és Anjali Goswami, az angliai Cambridge-i Egyetem kutatói csaknem kétszáz erszényes és több mint négyszáz méhlepényes emlõs agyméretét hasonlították össze. A két csoport csak távoli rokona egymásnak, és egymástól függetlenül alakult ki körükben a nagy agy.

  • Finnyás õzek, mindenevõ vaddisznók - Vadetetés télidõben

    A hóborította erdõkben, letarolt mezõkön a vadak egyre kevesebb táplálékot találnak: a hivatásos vadászok hetente több mint nyolcvan mázsa takarmányt visznek az õzek, szarvasok, vaddisznók etetõihez - mondja el Zsernoviczky Károly, a pacsai vadásztársaság fõvadásza. A szórókhoz általában az állatok kedvére való élelmet juttatják el.

    - Az õz az egyik legfinnyásabb, legválogatósabb vad, de meghálálja - jobb minõségû, nagyobb agancsot növeszt - ha a különbözõ magokhoz kisebb mennyiségû agancsnövesztõ tápot is kevernek.

  • Egy CD lemez többet ér, mint egy állati élet?!

    A minap állatbarátokkal beültünk egy moziba filmet nézni. A műsor előtt reklámblokkokat sugároztak. Az egyik jogvédő reklám sokkolta a közönséget: filmet másolni bűncselekmény, és három évig terjedő börtönnel is sújtható…

    A film végén felidéztük egymás között a jogvédelmi anyagot, és elgondolkodtunk: „állatot kínozni kisebb bűn, mint cd-t másolni”. A 2004. évi X. törvény szerint ugyanis aki állatot úgy bántalmaz, hogy fizikai vagy lelki károsodást...

  • Október 4. az Állatok Világnapja - felelõs állattartást a mindennapokban!

    Az ember a környezetében található háziasított és vadállat állományt a mindennapi élet során, széles körben használja. Õket tesszük ételként az asztalra, belõlük készülnek ipari módon termékek, van aki prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdõkben hobbiból lövik õket, vannak, akik állatukat családtagként tartják. Felgyorsult világunkban egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletérõl, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.

  • Whiskas Nemzetközi Macskakiállítás és Törpenyúl bemutató

    2006 április 15-16-án Budapesten (Lurdy-ház - 1097 Bp. Könyves Kálmán krt.12-14.) Whiskas Nemzetközi Macskakiállítást és Törpenyúl bemutatót rendez a Panoráma Macska Club és a Macskamánia Egyesület.

    Holland, belga, osztrák, német és a hazai kiállítók, mintegy 200 macskája várja a látogatók érdeklõdését.

    A kiállítás területén kedvezményes vásárlási lehetõség lesz cicatápokból, ill. felszerelésekbõl, valamint a rendezõk, ajándékokkal és meglepetésekkel várják a gyerekeket.

  • Sérültek tucatjai a legutóbbi pamplonai bikafuttató fesztiválon

    Pamplona (Spanyolország) - Száztizenöten sérültek meg a hét végén a pamplonai bikafuttató fesztiválon, tíz sebesült kórházi ápolásra is szorult - közölték vasárnap az észak-spanyolországi város hatóságai.

    A legsúlyosabb sebet egy 26 éves kolumbiai férfi combján ejtette egy bika, az illetõn azonnali mûtétet kellett végrehajtani. Az egy hete tartó, s hétfõn befejezõdõ San Fermin fesztiválon naponta délelõttönként tartanak bikafuttatást hat-hat állattal egy 800 méteres útvonalon.

  • Gyógyító állatok

    Már régen felismerték, hogy bizonyos állatokat fel lehet használni az ember gyógyításában. Halak, méhek, piócák - õk az állatvilág jeles "orvosképviselõi".

    A garra rufa, amit haldoktornak is neveznek, a kisebb pontyfélék családjába tartozik és Közel-Keleten az édesvízi folyókban õshonos.

    Bõrproblémák kezelésére használják õket - õsidõk óta. Fõleg az egyébként nehezen kezelhetõ pikkelysömör, ekcéma esetében alkalmazhatók eredményesen.

  • Ausztriában is sok vadat ütnek el az autók

    Egyre több vadon élõ állatot ütnek el az osztrák utakon

    Bécs - Az osztrák utak egyre veszélyesebbé válnak a vadon élõ állatok számára. Az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) összesítése szerint a 2007/2008-as vadászszezonban több mint százezer állat vált baleset áldozatává az alpesi országban, tízezerrel több, mint a megelõzõ idényben.

    A legveszélyeztetettebbek a nyulak és az õzek.

  • Hogyan szállítsunk állatot az autóban? - tanácsadás, jó tudni!

    Mindenki látott már autók biztonsági tesztelésén készült fotókat, videókat. Ezeken nyomon követheti, mi történik a bábuval, esetleg az autóban ülõ gyerekkel, vagy a szállított állattal, óránként 50 kilométer/órás sebességnél bekövetkezett ütközésnél.

    Nem ajánlják a szakemberek : az ADAC német autóklub legújabb töréstesztjein azt vizsgálták, a különbözõ állatszállító eszközök mennyire biztonságosak egy balesetnél.

  • A gazda a kutyáját továbbra is láncra kötheti...

    A kormány szabályozni akarta / szabályozta a kedvtelésbõl tartott állatok tartását és forgalmazását. A kormányszóvivõ kitért arra, hogy bár az egész világon Magyarországon van az egy fõre esõ legtöbb házi kedvenc, eddig mégsem volt semmilyen szabályozás erre vonatkozóan. Mostmár van!

    A kormányrendelet megalkotásának a célja az volt, hogy a házi kedvenceket a lehetõ legmegfelelõbb körülmények között tartsák, az állatok egészségesek legyenek és jó kondícióban maradjanak. Fontos szempont a Kárpát-medence ökológiájának fenntartása is.

  • Kutyafutta a Városligetben: gazdik, kutyák együtt fogytak

    Minegy nyolcszázan vettek részt vasárnap a Városligetben a Felelõs Állatbarátok Egyesülete és a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Kara által immár második alkalommal megrendezett Kutyafutta elnevezésû futóversenyen. Az eseménnyel a szervezõk a rendszeres mozgás szükségességére hívták fel a figyelmet. Professzor Dr. Solti László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának tanszékvezetõ tanára, aki maga is részt vett a futásban, az MTI-nek elmondta, Bécsben találkozott egy hasonló rendezvénnyel, és ennek apropóján kezdeményezte a közös futás hazai meghonosítását.

  • Valódi a Négy Mancs filmje a nyúltartásról

    A nyúltelep tulajdonosa bevallja, hogy a NÉGY MANCS felvételei az õ magyarországinyúltelepein készültek.

    A svájci SF1 "Kassensturz" címû november 18-i adásában a svájci érdekeltségû cég OLIVIA Kft. tulajdonosa (Odermatt Meinrad) bevallotta, hogy a NÉGY MANCS filmfelvételei a magyarországi telepein készültek és nyilvánvalóan rossz állapotokat dokumentálnak. A filmen látható, hogy a nyulak a megrendítõen rossz tartási körülmények alatt szenvednek, a kannibalizmus és a kezeletlenül hagyott nyílt sebek sem ritkák.

  • Jogos önvédelem volt a rendõrkutya fejbe rúgása?!

    A rendõrkutyák is hivatalos személynek számítanak, a nagy magyarok ettõl függetlenül jól beléjük rúgtak...

    Több rendõrkutyát is fejberúgtak a szombati melegfelvonulás ellen tüntetõk. A melegeket, zsidókat, rendõröket trágár módon szidalmazó agresszív emberek közül összesen 8-at vittek be, a kutyákat megrúgó férfiak ellen ma tettek feljelentést. A Zagyva György Gyula a Jobbik országgyûlési képviselõje azt mondta, jogos önvédelembõl rúgták fejbe a kutyákat. Annak ellenére mondta ezt, hogy a kutyák pórázon voltak, és még szájkosár is volt rajtuk.

  • Divatba jöttek a sünök

    Kissé szúrós divat hódít Angliában a hobbi állatok gazdái között: afrikai törpe sünökért állnak sorban az állatkereskedõknél.

    A cuki kis állatkákért sokan rendkívüli áldozatokra is hajlandók: képesek akár 500 kilométert is autózni, hogy találjanak egy üzletet, ahol viszonylag gyorsan kifizethetik a 150 fontos vételárat.

    A legtöbb kereskedõnél ugyanis akár egy évet is várni kell a megrendelt sünre.

  • Kaliforniai zombicsigák

    Akár egy horrorfilm forgatókönyve is lehetne az Evolutionary Ecology címû folyóiratban megjelent cikk: a kaliforniai egyetem kutatói az amerikai Carpinteria sós mocsaras természetvédelmi területén megvizsgálták, hogyan teszi pokollá egy csiga életét egy parazita.

    A trematodáknak, vagyis élõsködõ szívóférgeknek köztigazdája a Cerithidea californica nevû kaliforniai csigafaj. Laposférgek petébõl kikelõ lárvái a puhatestûeket zombiszerû tenyészteleppé változtatják.

  • A gorillák is szeretnek fogócskázni

    A gorillacsemeték, akárcsak az embergyerekek, szeretnek fogócskázni - derítették ki brit kutatók. A tudósok, akik a gorillák közötti játékos birkózás szokását kívánták tanulmányozni, öt európai állatkertben élõ hat kolónia 21 egyedérõl három év leforgása alatt készített videofelvételeket elemezték. "A kis gorillák ráütöttek valamelyik játszótársukra, majd futásnak eredtek, hogy pajtásuk utol ne érje õket, majd a szerepek felcserélõdtek, az üldözõbõl üldözött lett. Mindez igen hasonlított a gyerekek fogócskázására" - magyarázta Marina Davila Ross, az angliai Portsmouth-i Egyetem etológusa.

  • Hogyan takarítsuk állataink élõhelyét?

    Halak, madarak, rágcsálók...

    Az akvárium vizét idõnként cserélni, talaját és növényzetét tisztogatni kell. madaraink kalitkájára, a kedvtelésbõl tartott rágcsálók terráriumára is ráfér olykor az alapos tisztogatás.

    A takarítás során azonban be kell tartanunk bizonyos szabályokat és a mûvelet idején, majd a visszahelyezéskor az állatok biztonságáról is gondoskodnunk kell.