rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Állati influenza: a bálnától a sertésig

  • Az elmúlt idõszak híradásaiban rendre elõkelõ helyet foglaltak el az új influenzával kapcsolatos hírek.

    Esett szó a megelõzésrõl, a terjedésrõl és az oltóanyagról is. De vajon mi történik kedvenceinkkel, ha õk lesznek influenzások?

    Az influenza egy igen érdekes téma a betegségek között, ám az átlagembernek rendre csak kevés információ van birtokában ezzel kapcsolatban.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Az influenza a természetben egyedülálló betegség. Az ezt okozó vírus számos élõlényben megtalálható, s igen változékony. Állatról állatra, állatról emberre, de emberrõl állatra is terjedhet, s világméretû járványokat okozhat. Az utóbbi idõkben az állati influenzák táplálkozási szokásainkat is befolyásolták: a madár- illetve a sertésinfluenza hírének hallatán indokolatlanul visszaesett az ezen állatok húsa iránti kereslet.

    Az állandóan változó vírus:

    Az influenza vírus az RNS vírusok csoportjába sorolható. Változékonyságát a vírus felületén elhelyezkedõ antigének kombinációja okozza, melyek alakulásával új és új influenzák jelennek meg. Az antigének részeinek átrendezõdése, mutációja a genetikai labilitásra vezethetõ vissza.

    Az influenza egyes típusai mindig egy adott élõlényben alakulnak ki, ám elképzelhetõ, hogy nem abban a fajban, hanem egy másikba bekerülve okoznak megbetegedést, és gyors, széles körben terjedõ járványt. Így amíg a madárinfluenza vírusa a madarakban szaporodik, s a körükben okoz járványt, addig a sertésekben létrejött vírus-típus ránk, emberekre is veszélyes. A modern víruskutatás során kiderült, hogy a vakcinák készítése során is keletkezhet új vírus, ezért csak elölt kórokozót tartalmazó oltóanyagot használnak. Az immunválaszt kiváltó antigén felhasználásával készítik a szervezetet ellenanyag termelésére serkentõ vakcinát. Mint arról szintén gyakran szó esik, az oltások az adott vírustörzs ellen védettséget biztosítanak, az idõközben kialakuló kombinációk ellen azonban már nem biztosan.

    Az influenza okozta járványok általában szezonális jelleggel jelentkeznek, ennek oka a vírus gyenge ellenálló-képességében keresendõ. Maga a vírus a természetes környezetben nem életképes, csupán egy gazdatestben, ám nem feltétlenül okoz abban megbetegedést. Az influenza vírus számos élõlényben megtalálható. Kimutatták már bálnában, fókában és macskában is, ám az emberekben, madarakban, sertésekben és lovakban a leggyakoribb. Míg esetünkben a tünetek a légúti hurutos tünetek, láz, levertség, addig a madaraknál akár emésztõszervi, ritkább esetben idegrendszeri panaszokat is okozhat.

    Az influenza okozta emberi megbetegedéseket akár a sertésekével is lehetne modellezni, annyira hasonlóak a tünetek és a reakciók: a légutak nyálkahártyája és a kötõhártya kipirul, az állat tüsszög, köhög, lázas, étvágytalan, s ritkán tüdõgyulladást is kaphat. A vírus a sertések és az emberek körében egyaránt sokakat megbetegít, de halált ritkán okoz. Ez utóbbinak akkor van esélye, ha az áldozat más súlyos betegségben is szenved, gyenge az immunrendszere, baktériumok vannak a szervezetében. A vírusnak mindössze pár órába telik tízezer sertés megbetegítése, így a járványügyi intézkedések betartásával, oltásokkal igyekeznek kizárni ennek lehetõségét.

    A lovaknál terjedõ influenzának általában Ázsia a kiindulópontja, s madarak fertõzik meg a patásokat. A távoli kontinensen a meleg, párás környezetnek, a sûrû népességnek és állatpopulációnak köszönhetõen a vírus nemcsak az élõlények szervezetében, de a szabadban is megmarad. Itt alakul ki a legtöbb mutáció is.

    A lovak influenzája csak nagyon ritkán terjed át emberekre is. Európában a neki kedvezõ hideg, õszi idõben jelenik meg a vírus, s a lovakban légzõszervi megbetegedéseket, köhögést, orrfolyást, illetve lázat okoz. A betegeket ebben az idõben óvni kell a környezeti hatásoktól. A megbetegedõ állatok alig egy százalékánál lép fel késõbb valamilyen szövõdmény. Akárcsak a sertéseknél, a lovaknál is van kötelezõ oltás, amit évente egyszer kell beadni. A versenylovak esetében ajánlott az évi kétszeri (õszi és tavaszi) oltás, ám annak, aki gondos gazda szeretne lenni, ezt szintén célszerû meglépnie.

    Mint az már a fentebbiekbõl is kiderült, az influenza bölcsõje a madárvilág. Fõleg a vadon élõ és egzotikus madarak terjesztik a vírust, bár õk maguk gyakran nem betegszenek meg. A vízi baromfit sem igazán viseli meg az influenza, gyakran tünetmentes marad. Ennek éppen az ellenkezõje igaz háziasított társaira: a pulykát és a tyúkot igencsak rosszul érinti a betegség, a mutációk függvényében súlyos járvány alakulhat ki.

    A vírus átalakulásai a madarak bélcsatornáiban játszódnak le. Ha az állat nem is lesz beteg, szabadba kerülõ ürüléke akár még hónapokig is terjesztheti a vírust. A szárnyasoknál nemi úton, a nemi váladékkal is terjed az influenza, s kontinenseket átszelõ vándorútjaik révén messzire is eljuthat a kórokozó.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kutyaszaporítás = kóbor állat termelés

    Kutyaszaporítás = kóbor állat termelésAz Orpheus Állatvédő Egyesület jelmondata, hogy \"Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik\". De tényleg: ha a felelős állattartás és állatkezelés kultúrája végre felemelkedhetne környezettudatos szintre, akkor sokan a szaporodásra képes kutyájukat / cicájukat nem engednék szaporodni. A kontrollált állattartás következménye az lenne, hogy kevesebb utód születne, mint amennyi felelős gazda állatot tartana. Sajnos most az ellenkezője áll fenn: több a születő egyed, mint amennyi a felelős gazda, ami állatok szenvedését eredményezi.

  • Levesbe szánt macskákat szabadítottak ki

    Kína - Sanghaji állatvédõk 300 lopott macskát szabadítottak ki a hétvégén egy raktárból - adta hírül hétfõn a kínai állami média. A cicákat egy viszonteladó megbízásából gyûjtötték be a városban éjszakánként. Az állatokat 22 bambuszketrecben zsúfolták össze. A jelentések szerint a szállítók durván bántak az állatokkal, dobálták a ketreceket. A kiszabadított macskákat a gazdáik hazavihették. Három házi kedvenc azonban nem élte túl a megpróbáltatásokat. Több állatnak pedig eltört a mancsa. A macskák feltehetõen éttermekben végezték volna.

  • Segítõ négylábúak

    A kutya már nemcsak az ember legjobb barátja, hanem az utóbbi évtizedekben terápiás partnere is. Megkönnyíti a mozgássérültek életét, és képes elõre jelezni gazdája epilepsziás rohamát. A hatvanas évek végén történt, hogy egy amerikai pszichiáter nem tudta kire hagyni a kutyáját, ezért magával vitte vidéki munkái során. És láss csodát: a kutya jelenléte miatt az addig csak nehezen megnyíló gyerekek sokkal kezelhetõbbek lettek, és könnyebben teremtettek kapcsolatot a szakemberrel. Azóta számos kutatási eredmény bebizonyította, hogy a különbözõ terápiákra a kutya a legalkalmasabb állat. Magyarországon tíz éve jelentek meg az elsõ segítõ ebek.

  • Madaraink végveszélyben

    A húsfogyasztás milliókat fenyeget a madárininfluenzával

    A modern intenzív állattartás rengeteg állatot nevel extrém módon természetellenes feltételek mellett; az állatok túlzsúfolt csarnokokban állnak a saját piszkukban és erõsen szennyezett, elhasznált levegõt szívnak be. Nem meglepõ, hogy ezeken a helyeken lényeges szaporodási központja van egyes akár halálos betegségek, járványok kitörésének, mint pl a SARS, száj és körömfájás, marhabaj és jelenleg a legveszélyesebb mind közül: a madárinfluenza.

  • Repülõ halak és pókok

    Egy kutatócsapat hanghullámok segítségével apró élõlényeket lebegtetett, anélkül, hogy bármiféle bántódást okozott volna az állatkáknak.

    Ven-Csün Hszie és csapata az Északnyugati Politechnikai Egyetemrõl elmondta, a halak sajnos veszítettek életerejükbõl, ugyanis a kutatóknak minden erõfeszítés ellenére nem sikerült az állatokat a lebegtetett vízben tartani. Ugyanakkor a hangyák, katicabogarak, pókok és méhek esetén a kísérlet sikeres volt.

  • A tavaszi kert veszélyei állatainkra

    Itt a tavasz, kezdenek rügyezni a fák, aki csak teheti, a kiskertben vagy a hétvégi telken tölti minden szabadidejét, hiszen rengeteg munka vár egy igazi kertészre. A nappalok hosszabbodásával, a fokozatos felmelegedéssel a növények újraélednek, és robbanásszerûen burjánzani kezdenek.

    Az ebben az idõszakban elvégzendõ munkálatoknak azonban mind ránk, mind állatainkra nézve lehetnek káros hatásai, ezért fontos, hogy mindenképpen foglalkozzunk ezekkel.

  • Mókusmentés a brit szigeteken

    Brit szakértõk szerint reménytelen dolog megállítani Nagy-Britannia nagy szigetein a vörös mókusok kipusztulását, ezért a pénzforrásokat inkább a kisebb szigetek vörös farkú rágcsálóinak megóvására kellene koncentrálni. Bár a britek sajnálnak megválni megszokott mókusaiktól, a vörös mókus világviszonylatban nem számít veszélyeztetettnek, s elzárt helyeken, mint például az Isle of Wight sziget, Nagy-Britanniában is fenntarthatók kolóniák.

  • Gazdáikkal temették el a kutyákat az indiánok

    Több mint negyven mumifikálódott kutyatetemre bukkantak Peruban: az állatokat gazdáik mellé temették.

    A leletekre a Chiribaya kultúrához tartozó két falu egyikében folyó ásatások során bukkantak a kutatók, s a leletbõl arra következtetnek, hogy az 1100 és 1350 között - vagyis az inkák elõtt - a mai Chile északi és Peru déli részén virágzó Chiribaya kultúrában olyan nagyra értékelték a kutyákat, hogy élelemmel,...

  • Állatkínzás elkövetõit keresik az állatvédõk

    Öt szemrevaló kiskutyát zárt valaki dobozba, majd étel és víz nélkül magára hagyta õket Szeged egyik kertvárosában, Baktóban. Ugyanezen a napon kicsit odébb zsákba csomózott valaki két macskát, majd az esõtõl dagadó egyik csatornába hajította õket.

    A dobozos kutyákat, és a vízbe fulladásuk elõtt a macskákat is kimentették az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársai. Az esetek sora végtelen. Azt kevesek tudják, hogy állatokat így kitenni bûncselekmény, amiért akár két évig terjedõ börtön is kapható.

  • Macska-barátkoztunk a Whiskas doromboló napon

    Whiskas Nemzetközi Macskakiállítás és Doromboló nap volt Budapesten a Lurdy házban október 8-án és 9-én. A szebbnél szebb állatokat nem gyõztük csodálni. A macskák mellett törpenyulak, vadászgörények és kis rágcsálók is helyett kaptak a kiállítói teremben. A szervezõk gondoltak a gyerekekkel érkezõkre, mert arcfestés, tombola, kvízjátékok, kézmûves foglalkozások és ügyességi vetélkedõk színesítették a kiállítást. A táp- és felszerelés gyártók óriási kedvezménnyel kínálták a termékeiket, valamint az egyesület állatorvosa igyekezett a látogatók kérdéseire válaszolni.

  • Háziállataink immunrendszerét is védeni kell

    A multivitaminok nem csodaszerek, de a napfényben szegény, megbetegítõ kórokozókban viszont gazdag téli hónapokban erõsítik az immunrendszert. Háziállatainknál is alkalmazhatók, a télre való felkészítésük részeként.

    November utolsó harmadára megérkezett a tél, s mert többnyire erõs széllel érkezik a hideg, hõérzetünk még kellemetlenebb változást jelez. A hideg, nedves - ködös, esõs vagy havas - idõben sokkal jobban ki vagyunk téve a baktériumok, és a vírusok támadásának, mint egyébként, érdemes tehát ellenük alaposan felkészülni.

  • Bizarr kétarcú kiscicát szült a fiú macskája

    Egy oregoni fiú macskája a természet bizarr játéka révén kétarcú macskakölyöknek adott életet. Az állatnak két, egyszerre nyávogó szája, két orra és négy szeme van.

    Charles Roberts, a macska tulajdonosa egyelõre még nem döntötte el, milyen nevet adjon furcsa kedvencének, de azt mondja, talán a Tigris név lesz a legmegfelelõbb. Az alomban két másik macskakölyök is született, de csak ez az egy mutatott normálistól eltérõ tulajdonságokat.

  • Bugacpusztán táboroztunk

    Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgõ nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, táborlakóink egy egész hetet tölthettek a varázslatos Bugacpusztán.

  • Hogyan vásároljunk hobbiállatot?

    Az év végi ünnepek alatt sok hobbiállat lelt új otthonra. Sajnos, nem mindegyikük egészségesen, vagy az új gazda, vagy az eladó hibájából. Mielõtt kiszemelnénk és megvásárolnánk a leendõ kedvencet az állatkereskedésben, majd amikor elhelyezzük õt otthonunkban, mire kell vigyáznunk?

    Egy új kis házi kedvenc megvásárlása nem úgy megy, mintha tévét vagy cipõt szeretnénk venni. Ha betévedünk egy állatkereskedésbe, nézzünk körül, mennyire tiszták, gondozottak a ketrecek, az akváriumok, és a terráriumok, amiben az állatokat tartják.

  • Kutya jó ebhotel

    Õrület, hogy mik vannak!

    Melegvizes medencével, masszázsszalonnal, á la carte éteremmel várja vendégeit a párizsi ebhotel. A kutyák luxuskörülmények között élvezkedhetnek benne lelkesen csóválva farkukat. Szobáikban tévé is van DVD-s filmkészlettel, így nézhetik kedvükre akár a 101 kiskutyát is. Ami az árat illeti, 26-35 euró (7-10 ezer forint) naponta. Az elsõ francia ebluxushotelben - a hagyományosakhoz képest - nagy különbség, hogy ebben az álltatokat nem ketrecekbe zárják.

  • A házikedvenceknek van hatodik érzékük

    Az amerikai gazdák kétharmada hisz abban, hogy titokzatos hatodik érzéküknek köszönhetõen házikedvenceik képesek elõre jelezni a rossz idõ közeledtét - derült ki egy felmérésbõl.

    Egy felmérésében ezer állattulajdonost kérdezetek meg. Az ebtartók 72 százaléka, a macskatulajdonosok 66 százaléka állította, hogy házikedvencük egyértelmû jelzésekkel figyelmezteti õket a rossz idõ közeledtére. A kutyás gazdik 47 százaléka, a macskások 41 százaléka a rossz hírek érkezése elõtt is mindig pontos elõrejelzést kap kedvencétõl.

  • 800 ezret költöttek kedvenc tyúkuk törött lábára

    Kölcsönt vett fel és a nyaralásról is lemondott egy walesi házaspár, hogy fizetni tudja az állatorvosi költségeket. Lily tyúk lába ugyanis megsérült, így mûtétek sorozatára volt szükség. Vicky és Sam Mills majdnem kétezer fontot (mintegy 760 ezer forint) költött házi kedvencük kezeltetésére, amely hét operációt, majd egy lábamputációt foglalt magában. Lily lába ugyanis beakadt egy szögesdrótba, és bár az állatorvos figyelmeztette az állat megszeppent gazdáját, hogy a kezelés sokba fog kerülni, Vicky Mills arra kérte, hogy tegyen meg minden tõle telhetõt.

  • Koalabõgéstõl hangos az erdõ

    A koala a közhiedelemben csöndes kis erszényes, amely nyugodtan üldögél a fán eukaliptuszleveleket majszolva.

    A játékmackószerû állatok hímjei azonban hatalmas ricsajt képesek csapni mély, morgó bõgésükkel - ezzel vonzzák magukhoz a nõstényeket, derítették ki ausztrál kutatók.

    William Ellis, a Queenslandi Egyetem kutatója tíz éve figyeli a koalák egy csoportját St. Bees szigetén, amely 30 kilométerre helyezkedik el Queensland partjaitól, háborítatlan elszigeteltségben.

  • Mindennapos durva állatkínzások büntetlenül - kutyakereskedelem

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szigorúbb büntetéseket sürget az állatkínzók, a feketézõ kutya-és más kisállat szaporítók, állataikat kidobálók, illegális exportkereskedõk ellen.

    Magyarországon sokkal többen, sokkal több háziállatot tartanak, szaporítanak, mint amennyire a felelõs állattartói bázis igényt tartana. Ezért sok kisállatot külföldi busás haszon reményében, illegális módszerekkel csempésznek ki az országból. Nem ritka, hogy útközben se élelem, se víz nem áll a hosszú úton rendelkezésre. Nem ritka, hogy élve csak a csempészett állatok töredéke jut el a célállomásig. A busás haszon miatt a bûnözõknek még így is megéri az üzlet.

  • Állatünnep 2010 az Állatkertben - videóval, képekkel

    Idén is sok ezer látogatót ajándékoztunk meg állatbarát kiadványokkal.

    A Fõvárosi Állat- és Növénykert Állatünnep rendezvénysorozata idén is számos érdekességgel szolgált az állatbarát látogatók számára. A standok 2010. október 4 - 10. (hétfõtõl - vasárnapig), hétköznap 10-16 óra között, hétvégén 10-17 óráig fogadták az érdeklõdõket.

    Az idei fõ téma a Biodiverzitás volt, a vendégek az állatkert területén felállított programpontokon számos szervezettel, rengeteg érdekességgel találkozhattak.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása