Állatok szerveit is beültethetik

Akár két éven belül elõ tudnának állítani olyan sertéseket a tudósok, amelyek szerveit a késõbbiekben transzplantációra váró betegek kaphatnák meg. A tudósok hamarosan képesek lehetnek arra, hogy olyan genetikailag módosított állatokat állítsanak elõ, amelyek szerveit nem löki ki az emberi szervezet. A kutatást, amely még kezdeti stádiumban van, Lord Robert Winston vezeti, aki meg van gyõzõdve arról, hogy ilyen az elsõ ilyen állatok, malacok, két éven belül megszületnek, ez pedig azt jelentheti, hogy szerveiket akár már egy évtizeden belül emberekbe lehet ültetni. A tudóscsoport genetikailag már módosította néhány sertés spermáit, Nagy-Britanniában azonban nem kaptak engedélyt arra, hogy az állatokat továbbtenyésszék.

Ahhoz, hogy az állati szerveket az emberi test sajátjának fogadja el az kell, hogy "elrejtsék" elõle a donorszerv valódi eredetét. Ehhez a tudósok egy génkoktélt juttatnak a disznók heréjébe, amelynek hatására a szerv genetikailag módosult spermát termel. Az ilyen sertések utódainak szervein olyan molekulák jönnek létre, amelyek elfedik az emberi szervezet, az immunrendszer elõl azt, hogy milyen élõlénybõl származik az adott vese, szív vagy tüdõ, amit transzplantálnak.

A spermák genetikai állományának módosítása eddig még nem sikerült véglegesen, de a kutatók szerint ezt a problémát két éven belül meg lehet oldani. Ezután azonban még rengeteg vizsgálatra és kísérletre, valamint legalább egy évtizedre lesz szükség ahhoz, hogy a gyakorlatban is felhasználható, állati donorszerveket hozzanak létre.

Sokan tiltakoznak az effajta állatkísérletek miatt is, Lord Winston szerint azonban nincs igazuk. "Ha társadalmi szintû egyetértés van abban, hogy alapvetõen etikus nagy állatokat leölni táplálkozási célból, akkor egyértelmû, hogy jobb, ha életek megmentésére használjuk õket." Arra ugyan nincs garancia, hogy ezek a szervek megfelelõen fognak mûködni, az átültetésre várók egyre nagyobb tömegét látva azonban a tudósoknak alternatív lehetõségeket is meg kell vizsgálniuk.

Korábban is kísérleteztek már állati szervek emberekbe ültetésével, ezek a próbálkozások hosszú távon nem jártak sikerrel. 1906-ban francia orvosok disznó- és kecskevesét ültettek át vesebetegek szervezetébe, a donorszervek azonban csupán egyetlen órán át mûködtek. A hatvanas évek elején csimpánzok és páviánok veséjét kapták emberek, akik közül volt, akinek hat hónappal hosszabbították meg ezzel az életét.

Szívtranszplantációval is próbálkoztak a kutatók: a kísérletek közül a legsikeresebb egy 1984-es volt, amikor egy csecsemõ testébe egy pávián szívét ültették. A gyerek húsz napot élt, ez idõ alatt pedig erõs kilökõdésgátló szereket kapott. Bár teljes szerveket eddig nem tudtak sikeresen transzplantálni, a sertések szívébõl származó billentyûket gyakran használják a klinikai gyakorlatban.