Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Bécsben elsõ ízben 1452-ben mutattak be állatokat V. László, az akkor 12 éves magyar és cseh király szórakoztatására. Az elsõ igazi állatkertet a XVI. század elején uralkodó II. Miksa császár építtette a Spanyolországból hozott elefántoknak - az állatok keltette feltûnést õrzi a Bécs felé vezetõ úton az elefánthoz címzett fogadók egész sora.
A bécsi Belvedere kastély kertjében Savoyai Jenõ herceg hozott létre állatseregletet, ennek állományát vásárolta meg Lotaringiai Ferenc, Mária Terézia férje (a Belvedere menazsériájából egy sas élt a legtovább, 117 fogságban töltött év után 1824-ben múlt ki). A schönbrunni állatkertet 1752. július 31-én nyitotta meg I. Ferenc császár a palota kertjének egy részén. A császári pár parancsára az osztrák nagykövetek és utazó kereskedõk szereztek be állatokat, s az elsõ 30 évben az uralkodónõ parancsára nem tartottak itt ragadozókat. A kertet 1780-ban nyitották meg a közönség számára, amely nagy érdeklõdéssel kísérte az egzotikus állatok sorsát. Az elsõ, 1828-ban érkezett zsiráf például divatot teremtett: volt kesztyû, ruha, kalap és frizura "á la giraffe", de még zsiráf-galopp nevû tánc is. A világon elõször ebben az állatkertben született elefánt, 1906. július 14-én.
Az állatkertet, amelyben 1914-ben 3400 állat élt, az elsõ világháború után pénzügyi okokból be akarták zárni. Ezt a bécsiek egy nagyvonalú gyûjtõakcióval megakadályozták ugyan, de bevezették a belépti díjat. A második világháború is nagy pusztulással járt, s a következõ évtizedekben újra és újra napirendre került a bezárás kérdése.
1991-ben az állatkertet kezelõi társaság vette át, élén Dr. Helmut Pechlanerrel, a kert mai igazgatójával. Az új vezetés alatt ugyanis a látogatók száma egyre nõ, s a belépõdíjakból, szponzorpénzekbõl 1999-ben új terrárium és akvárium, madárházak, elefántpark, a nagymacskáknak kifutó és Ausztrália-ház épült. A 250. évfordulóra adták át az Esõerdõ-házat, s az állatkert történetérõl kiállítás nyílt a Naturhistorisches Museumban. Jelenleg a majomházat építik az egykori schönbrunni filmstúdiók helyén, és itt alakítják ki az új látogatóközpontot is.
A világ legrégibb állatkertje külsõleg nem sok változott a kezdetek óta, szakmai körökben mégis korszerû állattartási módszereirõl híres. Például napelemeket is használnak energiatermelésre, sõt nemcsak fûtenek velük, de így hûtik a hideget kedvelõ állatok házát. A 17 hektár területû létesítmény átalakított régi épületeiben és a tágas kifutóiban jelenleg 550 faj 3000 egyede él, s a park minden esztendõben újdonságokkal várja látogatóit. A schönbrunni állatkert azon kevés ilyen intézmény egyike, amelyekre Kína (10 évre) rábízott egy óriáspanda párt. Az állatkertben tragédiák is történtek: 2002-ben két jaguár, 2005-ben Abu, a négyéves elefánt ölte meg ápolóját. A megmaradt XVIII. századi császári pavilon ma kávézó és étterem, de sok más épület is a barokk kort idézi. A belépõjegy 12 euró a felnõtteknek, 5 a gyerekeknek, a bejáratnál magyar nyelvû ismertetõk is kaphatók.