rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Állatok Világnapja - Ivartalanítási kampány

  • Share on Tumblr

    Idén is a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székháza adott otthont az állatvédõ szervezetek Állatok Világnapja alkalmából tartott, immár hagyományosnak tekinthetõ sajtótájékoztatójának. Az idei év témája a Magyar Állatvédõk Országos Szervezete által létrehozott Ivartalanítási Alap és a hozzá kapcsolódó országos kampány, ami a szemléletformálást hivatott elõsegíteni.

    Az Ivartalanítási Alap létrehozását a pécsi Misina Természet- és Állatvédõ Egyesület kezdeményezte idén augusztusban és azóta már több állatvédõ szervezet és magánszemély kinyilvántotta csatlakozási szándékát és felajánlott kisebb-nagyobb összeget az Alapba. A befolyó pénzekbõl kizárólag ivartalanítási mûtétek finanszírozhatóak; a pályázatok elbírálását egy erre a célra létrejött bizottság végzi majd.

    Dr. Csölle Anita, a MÁOSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: nem azt szeretnék, ha minél több menhely és menhelyi férõhely létesülne az országban, hanem azt, hogy ne legyen szükség ezekre a férõhelyekre. Ennek pedig a legjobb módja a szaporulatszabályozás, azaz az ivartalanítás, a megelõzés és természetesen a szemléletformálás.

    A kampány fõ célja a menhelyes állatok ivartalanítása (hiszen nem minden menhelynek van anyagi kerete arra, hogy a mûtéteket elvégeztethesse), a szemléletformálás (beleértve annak a tévhitnek az eloszlatását is, hogy az állatoknak egyszer ellenie kell és kiemelve a gazdás állatok ivartalanításának fontosságát is) és végül, hogy az állatvédõk újra országos szinten összefogjanak és együtt lefolytassanak egy - a korábbiakhoz hasonlóan sikeres - kampányt.

    Bár az elsõ lépéseket az amúgy is szûkölködõ és csekély anyagi forrásokból gazdálkodó állatvédõk tették meg, a MÁOSZ reméli, hogy egyre többen csatlakoznak majd a kampányhoz és tesznek felajánlásokat az alapba, nem csak cégek és magánszemélyek, hanem a magyar állam is. Ez azért is elengedhetetlen, mert az állatotthonok jelenleg is állami feladatot látnak el - állami finanszrozás nélkül (!), pedig a kóborállat probléma nem csak az állatvédõk problémája, hanem mindannyiunké.

    Farkas Tamás, a pécsi Misina Természet- és Állatvédõ Egyesület elnöke megdöbbentõ statisztikával is szolgált az egybegyûlteknek. A szervezet összeadta azokat az államtól (szerzõdések, pályázatok útján elnyert, stb) összegeket, melyekbõl 10 éves fennállása során gazdálkodni tudott, majd az állatotthonban ez idõ alatt megfordult állatok számával (8940 kutya) elosztva kiszámította, mennyit fordított az állam egy kutya élete végéig történõ tartására, ellátására. Az öszeg - bár a szervezet sok hazai menhelynél sokkal jobb helyzetben van - sokkolóan kevés: a magyar államnak mindössze 3982 forintja jutott egy kutyára; ebbõl kellett volna akár 10 évig fedezni az állattal járó összes költséget: élelmezést, oltásokat, mûtéteket, stb.

    Farkas Tamás hangsúlyozta, hogy az Ivartalanítási Alaphoz kapcsolódóan nem csupán egyszeri kampányra, hanem folyamatos munkára van szükség, hiszen a végcél egy olyan, mûködõ alap, amit nem a civil szektor legrosszabbul finanszírozott ága, azaz az állatvédõk tartanak fent, hanem ami fenntartja önmagát - lehetõleg állami és önkormányzati hozzájárulással.

    A sajtótájékoztatón dr. Pintér Zsolt, a Magyar Állatorvosi Kamara fõtitkára kiemelte az ivartalanításon kívül az egyedi azonosítás fontosságát is, ami szintén segíthet tehermentesteni a menhelyeket azzal, ha az elveszett eb a lehetõ leghamarabb visszakerülhet a gazdájához. A Kamara képviseletében dr. Lorászkó Gábor is támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A MÁOK lehetõséget lát arra, hogy az állatotthonokat gyakorlati munkával is segítse. Dr. Lorászkó Gábor szerint lenne lehetõség többek között arra is, hogy a frissen végzett magyar állatorvosok tapasztalt állatorvosok felügyelete alatt ingyen ivartalanításokat végezzenek a hazai menhelyeken, amennyiben a menhelyeken a feltételek adottak a mûtétek elvégzéséhez. Ez körforgásos rendszerben kerülne kialakításra, oly módon, hogy minden állatotthon évente egyszer sorra kerülhessen. Az állatorvos team havi kb. két alkalommal kelne útra, így évi 24 helyszínen végezhetnének ingyenes mûtéteket.

    A MÁOSZ a sajtótájékoztatón bemutatta azt a szemléletformáló ivartalanítási kiadványát is, melyet minden állatvédõ szervezet és érdeklõdõ számára elérhetõvé tesz változatlan formában szabadon terjeszthetõ, nyomdakész, digitális formátumban.


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Túlélte a 15 emeletes zuhanást a kutyus

    Túlélte a 15 emeletes zuhanást a kutyusÖt törött bordával és szétzúzódott csípővel megúszta a zuhanást a 15. emeletről a 13 éves Boston terrier. A félig vak kutya szokás szerint a sacramentói lakás erkélyén élvezte a napsütést, amikor véletlenül lezuhant. Az esést látta a hetediken, az erkélyén kávézó szomszéd, a földszinten dolgozó munkások viszont már csak a hatalmas csobbanásra lettek figyelmesek. Azonnal a jacuzzihoz rohantak, és megtalálták a forró vízben úszkáló kutyát. A kutya szépen gyógyul, és a gazdái szerint nagyon bátran viselkedik.

  • Litvániai gólyafészek-program

    Gólyafészek-áttelepítéshez kér uniós támogatást Litvánia, amely ugyan büszke a sok gólyára, de jobban szeretné, ha nem az erõsáramú vezetékeket tartó oszlopokon fészkelnének.

  • Medveparadicsom Veresegyházon

    Jól érzi magát két Izraelbõl érkezett új mackó Közép-Európa egyetlen medvemenhelyén, a Veresegyházán e célra 3,5 hektáron berendezett mackókertben, ahol jelenleg már összesen 38 ilyen vadállat élvezi természetes körülmények között az emberi gondoskodás elõnyeit - közölte Kuli Bálint, a menhely vezetõje kedden az MTI-vel.

  • Állatkínzás Sellyén

    Állatkínzás miatt eljárást indított a rendõrség egy férfi ellen, mert erõszakosan, a befogott lovakat durván ütlegelve hajtotta fogatát a Baranya megyei Sellyén – értesült a HavariaPress.

  • A világ legkisebb kígyóját találták meg Barbadoson

    Washington, San Juan - A világ legkisebb, mindössze 10 cm hosszú, spagettivékonyságú kígyóját azonosították kutatók a karibi Barbados szigetén - közölték hétfõn amerikai kutatók a Zootaxa címû folyóiratban.

    A most felfedezett kígyófaj egy példányára szikla alatti leshelyén bukkantak rá. A Leptotyphlops carlae néven regisztrált kígyó kisebb, mint bármelyik másik a 3100 korábban ismert faj közül - állítja Blair Hedges felfedezõ, a Pennsylvaniai Állami Egyetem biológusa, aki a világ legkisebb békájának és gyíkjának fellelésében is segédkezett.

  • Nehezen születik meg az állatvédelmi törvény

    Még nem tudni, hogy az állatoknak lesz-e nyugodt életük Romániában, mivel a parlament még mindig dolgozik a végleges állatvédelmi törvény megalkotásán, eközben pedig a sajtó egyre több olyan esetrõl ír, amelyben embertelenül bánnak a négylábúakkal. A honatyák már elfogadták az állatvédelmi törvény egy változatát, Traian Basescu államfõ ki is hirdette, de a jogszabály "koraszülöttnek" bizonyult, ország-világ bírálja, ezért a parlament már nagyban dolgozik az új törvényen.

  • Elfogott „kutyaütõ”

    A kiszombori határátkelõhelyen kívánt Magyarországra utazni hétfõn az a huszonöt éves román fiatalember, akinek ellenõrzésekor kiderült, hogy körözi a Szegedi Rendõrkapitányság önbíráskodás és állatkínzás vétsége miatt – tájékoztatta az OBJEKTÍV Hírügynökséget Kunos Gyula, az Orosházi Határõr Igazgatóság sajtóreferense.

  • Durva: fejbe lõtte szomszédja kutyáját

    Állatkínzás miatt állítanak bíróság elé egy 63 éves városföldi férfit, aki az ügyészség szerint rókacsapdával fogta meg a szomszédja kutyáját.

  • Megvadult kutyát lõttek le Újfehértón

    Rendõrök lõttek le egy megvadult kutyát még vasárnap Újfehértón, az állat rátámadt ugyanis két felnõttre, majd a kihívott járõrökre is, akik végül három lövéssel tudták csak ártalmatlanná tenni a kóbor ebet – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fõkapitányság sajtószóvivõje hétfõn az MTI-vel.

  • Macska mentette meg a lakók életét

    Macska mentette meg egy lángra lobbant ház lakóinak életét a Bodeni-tónál fekvõ Lindauban, Németországban.

  • Csizmát kell hordania a fûallergiás kutyusnak

    A kutyus szerencsére hamar hozzászokott a különleges kutya cipõhöz és mostanra már együtt futkározik a többi ebbel.

  • Csónakba mászó, horgászt tépázó medve

    Victoria (Brit Columbia) - Ritka és nagyon hívatlan vendége volt egy horgásznak Kanadában: medve ugrott be a csónakjába és támadt rá.

    A mackó már a folyó túlpartjáról kiszemelte magának az 52 éves férfit, mert egyenesen átúszott a közelébe, felmászott egy stégre és onnan ugrott a csónakba.

  • Potyautas pónilovak és kenguruk

    Varsó - Potyautasokat szállított a Varsó és a kelet-ukrajnai Lviv (Lvov) városa között közlekedõ menetrendszerû busz: pónilovakat, kengurukat és vadmadarakat.

    A buszon mintegy 30 utas volt, az õ papírjaik rendben voltak - a törpe pónira, törpe kengurura és a fácánra emlékeztetõ madarakra a határõrök a csomagtérben, ketrecekben bukkantak rá.

  • Kínzásra kínzás a válasz?!?

    Antiszociálisnak hiheti az egyszerû átlagember azt, aki a "szemet szemért..." elvet követi, és néha öntörvényû megnyilatkozással - cselekedetekkel próbálja védeni környezetét.
    Védeni?!?

  • A zajszennyezés miatt a bálnák is egyre hangosabban jeleznek egymásnak

    A tengerek növekvõ zajszennyezése miatt a bálnák is kénytelenek egyre hangosabban jelezni egymásnak - mutatták ki amerikai kutatók.

    Susan Parks, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója munkatársaival tizennégy, Kanada keleti partjainál élõ északi simabálnán (Eubalaena glacialis) helyezett el felvevõkészülékeket. A hangfelvevõk a bálnák hangján kívül a hajók által kibocsátott zajt is rögzítették.

  • Döbbenetes titok: pacal van a csokiban

    A brit csokoládégyárak jelentõs etikai dilemma elé állították a vegetáriánusokat. Kiderült ugyanis, hogy termékeikben állati eredetû alapanyagok is vannak.

  • Sértõdõs oroszlánok

    Moszkva - Egy "vénlány" ázsiai oroszlánt próbáltak sokadszor "férjhez adni" a moszkvai állatkertben, de ez a kísérlet sem járt sikerrel, így már nincs remény arra, hogy a ritka faj nõsténye utódot hozzon a világra Moszkvában.

    Az öreglány rossz tapasztalatokat szerzett az udvarlókkal: a legutóbbi például folyton támadta, kergette és nem engedte enni.

  • Így néz ki egy pandaóvoda

    Így néz ki egy pandaóvodaKína Szecsuán tartományában található a csengtui (Chengdu) óriáspanda tenyésztő -és kutatóközpont, amely fontos szerepet tölt be a faj fenntartásáért folytatott küzdelemben. Az óriáspandák szaporítása nehéz és lassú folyamat, így minden itt világra jött pandabocs igazi kis csodának számít. Az 1987-ben alapított központ 100 hektáros területén ma már több mint 80 panda él a szakemberek kiváló munkájának köszönhetően. A következő képeknek köszönhetően bepillantást nyerhetünk a “pandaóvoda” imádnivaló lakóinak mindennapjaiba.

  • A Talió elv - ez lenne a megoldás?

    Mi is az a Tailó elv?
    Jelentése "lelket lélekért" vagy másképpen "szemet szemért" elv.

    A legtöbb ember számára ismeretes ez a fogalom: szemet szemért, fogat fogért. Napjainkban sajnos egyre többször hallhatjuk a hírekben, hogy egy védtelen állat, már megint egy ember áldozatává vált.

  • Meghívó: Tematikus beszélgetési kör

    Az Orpheus Önkéntes Közösség, a Mátrix Közhasznú Alapítvány, a Csermely tematikus beszélgető kört tart. A program célja, hogy a gyermekek mindennapi életében a környezettudatos szemlélet és az állatok védelme aktív szerepet kapjon. A program során a gyerekek a beszélgetéssel egybekötött természetismereti és állatvédelmi előadáson állatos kiadványokat kapnak. A részvétel az iskola keretein belül.