Teljesen átlátszó a vére és nincsenek pikkelyei egy tokiói akváriumban megtekinthetõ rejtélyes mélytengeri jéghalfajnak, amely az Antarktisz ezer méter mély vizeibõl származik.
Az akváriumot magában foglaló Sea Life Park szakemberei szerint a Chionodraco hamatus nevû állatfaj vére azért átlátszó, mert nem rendelkezik a hemoglobin nevû proteinnel, amely a gerincesek testében az oxigént szállítja a tüdõkbõl vagy a kopoltyúkból a test többi részébe, s egyúttal a vér vörös színéért is felel.
Kutatók elmélete szerint a világ egyetlen ismert, hemoglobinnal nem rendelkezõ gerincese nagyméretû szívének köszönhetõen, hemoglobin helyett vérplazmát felhasználva képes keringetni az oxigént szervezetében. Emellett állítólag különleges, pikkelymentes bõrén keresztül is képes oxigénhez jutni.
A két példánnyal – egy hímmel és egy nõsténnyel – rendelkezõ tokiói akvárium az egyetlen hely a világon, ahol fogságban megtekinthetõ a különleges faj, amely hidegtûrésével is meglepte felfedezõit. Az antarktiszi vizekben ezer méter mélyen élõ állat természetes környezetében ugyanis mínusz 1,8 Celsius-fok a tenger átlaghõmérséklete, amelyen a mínusz 0,9 fokos fagyáspontú halvér elméletileg meg kellene, hogy fagyjon. Kutatók szerint a jéghalak fagyálló hatású fehérjék elõállításával kerülik el, hogy szó szerint jéggé váljanak.
Az ugyanakkor mind a mai napig nem világos, hogy a Chionodraco hamatus vérébõl miért hiányzik a hemoglobin, illetve milyen evolúciós folyamat során vesztette el és helyettesítette a más gerincesek számára elengedhetetlen fehérjét a faj.
A tokiói akvárium munkatársainak reményei szerint a rejtély megoldásában segíthet, hogy az ott élõ két példány januárban párzott, ezért tovább tudják majd tanulmányozni a különleges fajt.
Jimbo a hatalmas medve különleges barátságot kötött egy férfival, Jim Kowalczik-val, aki hosszú évek óta gondoskodik a fogságban született állatról. Jimbo egy állatmenhelyen él, amit Jim Kowalczik és felesége, Susan alapított évtizedekkel korábban. A non-profit szervezet vadon élő állatok, főként medvék rehabilitációjával foglalkozik és a céljuk, hogy minél több állatot visszajuttassanak a vadonba. Néhány hozzájuk kerülő medve azonban már túlságosan hozzászokott az emberek jelenlétéhez vagy éppen betegséggel küzd, ezért őket már nem lehet visszaengedni természetes élőhelyükre, róluk életük végéig gondoskodnak. 
Leírása: Közepes termetû, spiccszerû kutya. Koponyája széles, szeme sötétbarna. Füle rövid, hegyes, felálló. Teste téglalapra rajzolható. Végtagjai kissé rövidek, erõteljes csontozatúak. Farka közepes hosszúságú, a hátára kunkorodik. Szõrzete dús, sûrû, a nyakán gallért alkot.
Egy forgalmas útkereszteződés forgatagában rekedt kiscicát mentett meg egy amerikai motoros, akinek a sisakjára szerelt kamera rögzítette az esetet. Az aprócska cicán több autó is majdnem áthajtott, de szerencsére végül megmentőre lelt a női motoros személyében, aki megállította a forgalmat, felkapta a bajba jutott állatot és kiszaladt vele az út szélére, ahol egy arra járó nő is a segítségére sietett. A motoros végül úgy döntött, hogy megtartja a kismacskát, akit Skidmarknak nevezett el. Igazán szép cselekedet volt a motorostól.
Az állatok egy nagy csoportja képes elraktározni a spermát, hogy késõbb is tudjanak szülni, tojni, petézni. Ez egy túlélõ stratégia, mert valószínüleg kevés a hím egyed egy populáción belül és a késõbbi szaporodás ne legyen veszélyben. A halaknál a cápáknál gyakori jelenség, de a guppiknál is megfigyelhetõ ez a jelenség.
