Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A radiokarbonos kormeghatározás tanúsága szerint Európában és Ázsia északi részén a barlangi oroszlánok egyazon idõben pusztultak ki, a legkésõbbi csontlelet Franciaországban került elõ - ez az egyed 14 141 évvel ezelõtt múlt ki.
Az Alaszkában és a Yukon térségében fellelt csontleletek olyan barlangi oroszlánoktól származnak, amelyek 13300 és 13 800 évvel ezelõtti idõszakban éltek.
A brit kutatók magyarázata szerint 14 700 évvel ezelõtt a felmelegedés következtében az erdõségek és a cserjések egyre nagyobb területeket hódítottak el a füves sztyeppéktõl. Így egyre szûkült a barlangi oroszlán élettere, amelynek a vadászathoz nyílt térségekre van szüksége
"Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy miért halt ki a barlangi oroszlán, de világosan látszik az összefüggés a vegetáció átalakulása és e nagytestû macskafélék eltûnése között" - fogalmazott Tony Stuart, hozzátéve, hogy arra sincs magyarázat, Észak-Amerikában miért kapott évezredes haladékot.
Korábban úgy vélték a tudósok, hogy a barlangi oroszlán táplálék hiányában tûnt el a Föld színérõl.
"Ez kevéssé valószínû, hiszen a fosszíliák tanúsága szerint a barlangi oroszlán potenciális zsákmánya közül csupán a gyapjas orrszarvú halt ki ugyanabban az idõben, utóbbi viszont nem játszott túlzottan nagy szerepet a macskafélék étrendjében" - vélekedett Tony Stuart.
A tudós szerint az sem bizonyosodott be, hogy az ember a vétkes a barlangi oroszlán kihalásában.
"Egy biztos, a klíma megváltoztatta a környezetet, s ez az egész élõvilágra kihatott" - összegezte Tony Stuart.