Büsum - Német tudósok szerint a napkitörések miatt vetõdnek tömegesen partra a bálnák. A központi égitest kitörései ugyanis megzavarják a Föld mágneses terét, így ezek a nagy testû tengeri állatok sem tudnak tájékozódni. Nem tesz jót nekik a tengeri hajók és fúrótornyok zaja sem, egyre többen egyszerûen megõrülnek tõlük.
Minden évben több száz bálna vetõdik partra világ tengerein, ilyenkor önkéntesek százai próbálják vizesen tartani õket, daruk segítségével megpróbálják visszaterelni õket a tengerbe. A látvány szörnyû és elég gyakori, ám a kutatóknak eddig fogalmuk sem volt róla, mi az oka az állatok tömeges öngyilkosságának.
Egy német kutatócentrum munkatársai azonban a közelmúltban új teóriával álltak elõ, szerintük a bálnák tájékozódását a napkitörések zavarják meg. Klaus Vanselow fizikus és Klaus Ricklefs geológus visszamenõleg megvizsgálta a bálnák regisztrált partra vetõdését - összesen 217-et, és összevetették az 1712 óta feljegyzett napviharok idõpontjával. Az eredmény meglepõ volt: a bálnák kilencven százaléka akkor téved el, amikor a nap az átlagosnál jobban tombol.
- A bálnák a Föld mágneses terének segítségével tájékozódnak a több hónapig tartó útjuk során. A napkitörések azonban megzavarják a mágneses mezõ egyensúlyát, így a bálnák is összezavarodnak. A sekély vízben pedig már nem képesek visszafordulni, így a homokon rekednek - állítják a kutatók.
A Nap azonban nem az egyetlen ok, amerikai tengerbiológusok szerint a zaj is megviseli ezek az állatokat. Egy egyetlen katonai tengeri bázis hangja állítólag 3,8 millió négyzetkilométeres körben belezavar a bálnák mindennapjaiba. Elõfordult már az is, hogy egy állat egyszerûen nem bírta megszokni a nem természetes hangzavart, és beleõrült.
A rendőrség és a KWS közös akciójában kétszázhuszonnyolc egész elefántagyart és hetvennégy kisebb darabot foglaltak le egy raktárban - közölte a kenyai vadvédelmi szolgálat, hozzátéve, hogy a csempészáru súlya 2,152 tonna. A hatóságok beszámolója szerint ez az idei legnagyobb fogás az elefántcsont tranzitállomásaként is ismert Mombasában. Két gyanúsítottat, köztük a raktár tulajdonosát őrizetbe vették. Paul Muya, a vadvédelmi szolgálat egyik szóvivője arról tájékoztatott, hogy a törvények szigorítása óta védett állatfajok trófeáinak illegális birtoklása és kereskedelme miatt akár életfogytiglani börtönbüntetés vagy 20 millió shillinges (51,6 millió forintos) pénzbüntetés is kiszabható Kenyában. 
Az afgán agár eredeti neve: Tāzī (Arabul: تازی) Az afgánok szerint olyan õsi faja, hogy már Noé is felvette a bárkájába a "tázisz"-t, ahogy eredetileg hívják. A pasutok (afgán hegyi törzs) antilop, vadkecske, vadjuh, és ragadozók vadászatára használják. Talán az egyetlen afgán fajta, melyet hegyi vadászatokra, sõt teherhordára is befognak. Az eredeti típus lényegesen eltér a mai luxusfajtától. Az afgán agár egy kutyafajta, a Földközi-tenger keleti partvidékérõl származik, az agarak közé tartozik. Azért tenyésztették, mert nagyon jó futó és nagyon jó látása volt. 
Különleges barátság alakult ki Penny, a selyemtyúk és Roo, a kétlábú csivava között. Mindkettejüket Alicia Williams mentette meg és vette magához. Roo-t, a kis csivavát az út szélén találták. A két lábbal született kutyát egyszerűen kidobta a tenyésztő, mivel a születési rendellenessége miatt valószínűleg nem tudta volna eladni. Penny-t, a selyemtyúkot pedig egy laboratóriumból szabadították ki, ahol kísérleteket végeztek rajta. A két állat állapota gyorsan javult, közben pedig igazi elválaszthatatlan barátok lettek. Számos aranyos kép készült róluk. 
