Büsum - Német tudósok szerint a napkitörések miatt vetõdnek tömegesen partra a bálnák. A központi égitest kitörései ugyanis megzavarják a Föld mágneses terét, így ezek a nagy testû tengeri állatok sem tudnak tájékozódni. Nem tesz jót nekik a tengeri hajók és fúrótornyok zaja sem, egyre többen egyszerûen megõrülnek tõlük.
Minden évben több száz bálna vetõdik partra világ tengerein, ilyenkor önkéntesek százai próbálják vizesen tartani õket, daruk segítségével megpróbálják visszaterelni õket a tengerbe. A látvány szörnyû és elég gyakori, ám a kutatóknak eddig fogalmuk sem volt róla, mi az oka az állatok tömeges öngyilkosságának.
Egy német kutatócentrum munkatársai azonban a közelmúltban új teóriával álltak elõ, szerintük a bálnák tájékozódását a napkitörések zavarják meg. Klaus Vanselow fizikus és Klaus Ricklefs geológus visszamenõleg megvizsgálta a bálnák regisztrált partra vetõdését - összesen 217-et, és összevetették az 1712 óta feljegyzett napviharok idõpontjával. Az eredmény meglepõ volt: a bálnák kilencven százaléka akkor téved el, amikor a nap az átlagosnál jobban tombol.
- A bálnák a Föld mágneses terének segítségével tájékozódnak a több hónapig tartó útjuk során. A napkitörések azonban megzavarják a mágneses mezõ egyensúlyát, így a bálnák is összezavarodnak. A sekély vízben pedig már nem képesek visszafordulni, így a homokon rekednek - állítják a kutatók.
A Nap azonban nem az egyetlen ok, amerikai tengerbiológusok szerint a zaj is megviseli ezek az állatokat. Egy egyetlen katonai tengeri bázis hangja állítólag 3,8 millió négyzetkilométeres körben belezavar a bálnák mindennapjaiba. Elõfordult már az is, hogy egy állat egyszerûen nem bírta megszokni a nem természetes hangzavart, és beleõrült.
