Azon kanadai gyakorlat, mely fõleg a hím jegesmedvék "begyûjtését" célozza, a már amúgy is sérülékeny állatok egész populációinak összeomlását okozhatja - figyelmeztetnek a kutatók. Kanadai kutatók szerint, a hím jegesmedvéket célzó kanadai vadászati kvóta a populációk összeomlását válthatja ki. Az Albertai Egyetem kutatói szerint az, hogy pontosan mikor következhet be egy ilyen összeomlás az egyes populációk sûrûségétõl függ. Az eredmények egy modellezõ tanulmány eredményei, melyet arra terveztek, hogy elõre vetítse, mennyire sikeresen szaporodnak a jegesmedvék. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A jelenlegi kutatás kimutatta, hogy ezen politika jelentõsen csökkenti a nõstényekre jutó hímek arányát a jegesmedve populációkban az egész kanadai sarkvidéken. Egy nem vadászott populációban általában két-három hím jut egy bocs nélküli nõstényre. Ám egy kilencvenes évek második felében véghezvitt kutatás kimutatta, hogy a kanadai medvepopulációk legjobb esetben egyenlõ számú hímmel és nõsténnyel rendelkeztek, míg másoknál több volt a nõstény, mint a hím.
Az albertai kutatók - Molnár Péter és csapata - a Kanada hím medvéket preferáló vadászatának hatásait vizsgálták a jegesmedve-populációk hosszú távú fenntarthatóságára vetítve. Miután 1993 és 1997 között begyûjtötték az adatokat a medvék számáról és megoszlásáról a kanadai sarkvidék Lancaster Sound körüli területén, a kutatók számítógépes modellt készítettek, hogy bemutassák, hogyan kutatják fel a hím medvék a nõstényeket. A modell azt vetíti elõre, hogy a hímek elõször megkeresik a nõstényeket, párosodnak velük, majd elválnak azoktól és újabb nõstényeket keresnek.
Az elmélet olyan modell felállítása volt, mely meg tudta jósolni, hány pár jöhet létre egy adott populációs sûrûség és megoszlás mellett. A Lancaster Sound-i populáció durván ugyanannyi hímmel és nõsténnyel rendelkezik. Ezen gyengített arány ellenére, a modell azt sugallta, az elérhetõ nõstények 99 százaléka megtermékenyül. Ugyanakkor a kutatók figyelmeztetnek, hogy amint a populáció egyedszáma úgy lecsökken, hogy minden egyes hímre három nõstény jut, az összeomolhat.
Sõt mi több, a modell azt is kimutatja, hogy azon pont, ahol a jegesmedvék populációja összeomlik, a medvék sûrûségétõl függ. Egy kevésbé sûrû populációban a nõstényeknek több hímre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen szaporodjanak. Ezen esetben a medvepopuláció összeomlása akkor kezdõdhet meg, amikor minden két nõstényre kevesebb, mint egy hím jut.
John Harwood, a brit St. Andrews Egyetem kutatója úgy hiszi, egy ilyen drámai szituáció "nagyon valószínûtlennek tûnik a jelenlegi vezetési elvek mellett Lancester Soundban". Ám mind Harwood, mind Steve Buckland - szintén a St. Andrews kutatója - rámutat, hogy a megtermékenyített nõstények arányában bárminemû csökkenés valószínûleg még tovább romolhat egyéb, a jegesmedvék populációját érintõ problémák miatt.
A kutatók korábban már jelezték, hogy a jegesmedve-populációk a Sarkkör jégtakarójának olvadásával csökkenhetnek, és még nehezebbé válik az állatok számára az élelemkeresés. 2007 elején egy amerikai geológiai felmérés során mutatták ki, hogy az olvadó jég arra kényszeríti a nõstény jegesmedvéket, hogy változassanak szaporodási szokásaikon.
Molnár elmondta, eredményeik azt jelzik, hogy nem az elszigetelt, hanem az alacsony sûrûségû populációk lehetnek a leginkább veszélyeztetettek, mivel ezen populációkban a hímeknek és nõstényeknek hosszabb idõbe telik megtalálni egymást a szaporodási idõszakban.
Más állatpopulációkról már ismeretes, hogy azok az elhibázott, nemspecifikus vadászati kvóták miatt omlottak össze. A leghíresebb talán az orosz vagy kazahsztáni sztyeppék tatárantilopjának esete, mely populáció a kilencvenes évek vége felé omlott össze. A populáció - melynek egyedszáma valamikor átlépte az egymilliót - mindössze 10 év alatt 30 ezer egyed alá csökkent a hímeket célzó vadászat eredményeként.
hirado.hu/New Scientist