Az immár megszokott jogalkotási slendrián munka következtében egy jogi kiskapu nyílt arra, hogy az EU és a józan magyar hagyományokkal ellentétesen lehetőség nyíljon a kutyák élelmezési célú illetve szőrmehasznosítás céljából történő tenyésztésére, forgalmazására és feldolgozására. Ez a jogi ellentmondás az ELTE AJTK-n tűnt fel egy szakembernek. Az alábbiakban közöljük írását. És az sem ártana ha az állatvédő szervezetek erre felhívnák a felületes jogalkotók figyelmét, mielőtt Magyarország az Európában elő távolkeleti közösség kutyahús beszállító nagyhatalma lenne. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Ugyan kb. 7 héttel a jogszabály hatályba lépése előtt, még semmit sem lehet tudni a gyakorlati megvalósításról, azért a jogász állatkedvelőknek ismerniük kell, hogy milyen kiskaput nyitottak meg mindazok, akik e törvény módosítást kieszközölték.
A jogalkotók álláspontjukat arra alapozzák, hogy létezik az Átv. végrehajtási rendeleteként megalkotott a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM rendelet. E rendelet köti az Átv-hez a kutyát, ami azt jelenti, hogy a kutya tenyésztésére is vonatkoznak mindazok a rendelkezések, melyek bármely Átv. hatálya alá tartozó gazdasági haszonállatra vonatkoznak.
A jogalkotó az Átv. 45 és 45/A módosításával június 01.-től betiltotta civil szervezetek ebtörzskönyvezési jogát, aminek az lesz a következménye, hogy ekkortól az Átv. 3.§ 26.27 . rendelkezései szerint az ebek törzskönyvezését az Átv. hatálya alá tartozó un. „elismert” tenyésztő szervezetek végezhetik és ezt a hivatkozott joghelyek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hatóság -mint tenyésztési hatóság -lesz köteles hitelesíteni.
Az Átv. 3.§ 7. szerint Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a prémtermelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve állati eredetű termék-előállítás, -forgalmazás.
Azaz aki az Átv. hatálya alatt tenyészt, az jogosult gazdasági célból élelmiszer és prémtermelésre kutyát tenyészteni.
Ez alól nem nyújt védelmet, hogy „Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998 évi XXVIII. törvény 11. § (1) szerint tilos az eb és macska fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása , illetve leölése. Ugyanis a joghely a tenyésztést nem tiltja és azt sem, hogy ezeket a kutyákat kivigyék az országból és a Nemzeti –Élelmiszerlánc –Biztonsági Hatóság pecsétjét felhasználva olyan országban öljék le őket ahol ez nem tilos.
Az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelét tiltja. Annak azonban nincs akadálya, hogy e kutyák EU-n kívüli országba kerüljenek leölési és feldolgozási célzattal.
Azaz Magyarországon a jogalkotók kiskaput nyitottak, az élelmiszer és prémtermelési célú ebtenyésztésre éspedig egy törvénysértés sorozattal.
Kezdve azzal, hogy az FVM rendelet nem hivatkozik az Átv. 49.§ (1) a) 13. alpontjára, ami a minisztert feljogosítja, hogy a törzskönyv vezetésének és a származás igazolás kiállításának szabályait megalkossa. Ennélfogva az FVMr minden olyan mondata, ami az ebtörzskönyvezéssel kapcsolatos törvényi felhatalmazás nélküli.
Még ha hivatkozna is a 13. alpontra , a végrehajtási rendelet akkor sem térhet el a törzskönyv Átv. szerinti definíciójától, sem pedig az Átv. követelményeitől. Az Átv. 3.26-27, 48.§ (2) és az FVMr. 8.§ (3) együttes rendelkezése szerint az ebtörzskönyv elismert tenyésztő szervezet által vezetett, a Nébih által hitelesített közokirat, mely tény közhitelesen bizonyítja, hogy Magyarországon élelmiszer és prémtermelési célból tenyészthető kutya (Átv. 3.§ 7. ), azt ráadásként az a hatóság köteles hitelesíteni, melynek neve élelmiszer biztonsági hatóság.
A nemzetközi botrány, amint ez kiderül garantált és ebből Magyarország jól semmiképpen sem tud kijönni, ugyanis a 47/2008 (IV. 17.) AB határozat és a 146/2011 (XII. 02) AB határozat együttes értelmezése alapján a kutya tenyésztése, tartása és forgalmazása nem az Átv., hanem a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet hatálya alá tartozik, ami nem az Átv., hanem az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1989 évi XXVIII. törvény végrehajtási rendelete. A 47-es AB határozat pedig az FVMr-t vizsgálta kimondva, hogy az állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait állapíthatja meg, ugyanakkor nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesületi formában is el lehessen érni.
Azaz a jogalkotó amikor a 20 millió forintig terjedő bírsággal fenyegető Átv. módosítást elfogadta, nemcsak jogszabályokat sértett meg, hanem kiskaput nyitott, hogy Magyarországon bárki arra hivatkozhasson, hogy azért kezdett ebtenyésztésbe azzal a céllal , hogy azok az EU-n kívül prémként, vagy élelmiszerként hasznosuljanak, mert a jogalkotók szerint a kutya az Átv. hatálya alá tartozó haszonállat, amit lehet élelmiszerként és prémként hasznosítani.
Vélelmezem, hogy egyik kutyatenyésztő sem szeretné, ha a kiskapu azt eredményezné, hogy kedvenc kutyája utódai, bundaként , vagy élelmiszerként végezné, egy olyan törzskönyv felhatalmazása alapján, melyet a NÉBIH hitelesít, azaz bárki a hozzátartozó kutyát élelmiszerként, prémként hasznosítja. Ez pedig nem akadályozható meg, mert a kutya kikerülve az országból, illetve az EU-ból szabad prédává válhat.
Azt sem szeretnénk, ha a kipucolt disznóólakban megindulna az élelmiszer, vagy prémtermelés célú ebtenyésztés, melyek aztán élve kiszállítanának és valamely EU-n kívüli országban bundaként, vagy élelmiszerként hasznosulnának.
Tudnotok kell, hogy a magyarországi jogi szabályozás megteremtette az elvi lehetőséget, az élelmiszer és/ vagy prémtermelés célú ebtenyésztésre.
Természetesen a jogi lépéseket megtettem, de ehhez az is hozzátartozik, hogy a tenyésztők tudjanak arról, hogy mit kockáztatnak, ha elfogadják azt a helyzetet, hogy a továbbiakban kutyájuk az Átv. hatálya alá tartozó tenyészállat.
Az Európai Parlament és a Tanács 1523/2007/EK rendelet, tiltja a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalát , illetve onnan történő kivitelét, azt azonban nem, hogy Magyarországon tenyésztett kutyákat az országból, illetve az EU-ból élve kivigyenek és EU-n kívül leölve az EU-n kívüli országokban élelmiszerként , vagy prémként hasznosuljon.
Feltételezem akik 15 évig hajtották, az FVMrendeletet nem erre az eredményre gondoltak. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések ezt az eredményt hozhatják.
Készitette: Pozsonyi Anikó(Elte AJTK)