Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A királyharkályt évtizedeken át kipusztultnak hitték, miután az utolsó példányt, egy tojót 1944-ben észlelték Louisiana állam erdeiben. A faj korábban rendszeres, bár ritka költõmadárnak számított Arkansas, Louisiana és Mississippi államokban.
A kétkedõ szakemberek meggyõzése céljából a Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának vezetõje több órányi hangfelvételt küldött a Yale Egyetemre, amelynek tudósai - Richard Prum ornitológus vezetésével - éppen cáfoló cikket akartak megjelentetni egy tudományos folyóiratban, kétségbe vonva az április arkansas-i harkálylelet valódiságát.
A hangfelvételeken világosan hallható az a fajta kettõs dobolás, amely tipikus jellegzetessége a királyharkálynak. Ráadásul nem csak egy madár "üzenése" vehetõ ki a hangszalagon: a dobolás felhangzása után néhány másodperccel, valamivel távolabbról, egy másik harkály "felel" az elsõnek. (A dobolás, azaz üreges faágon történõ gyors kopácsolás a csõrrel, jellegzetes kommunikáció a harkályfajok körében. Fõleg tavasszal így hívják egymást a különbözõ nemû egyedek.)
A Cornell szakemberei a múlt télen Arkansas állam erdeiben, a Cache és a White folyók mentén számos ponton helyeztek ki hangfelvevõ berendezéseket, amelyek összesen 17 ezer órányi felvételt rögzítettek. A hangszalagokat áprilisban, a Science számára készült cikk írásakor nem értékelték ki teljesen, pedig a dobolást tanúsító részletek csatolása nagyban alátámaszthatta volna a királyharkályról készült, meglehetõsen elmosódott képfelvételek igazát. Mint John W. Fitzpatrick, a Cornell ornitológiai laboratóriumának vezetõje elmondta, terveik szerint még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák a hangfelvételeket az Amerikai Madártani Szövetség (AOU) Santa Barbara-i (Kalifornia) központján keresztül.
(MTI - Little Rock )