rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Nyestek a városban

  • A szünurbanizáció állat-populációk beilleszkedését jelenti az ember által létrehozott városi környezetbe. A közvélekedéssel ellentétben, az emberi települések nem minden esetben tekinthetõek "lebetonozott sivatagnak". Legtöbbször jelentõs területeken találhatók parkok, vízfolyásokat, vagy utakat övezõ fás területek. A kertvárosokban, különösen a mezõgazdasági-városi területek találkozásánál nagy mennyiségben termesztenek gyümölcsöket, nevelnek haszonállatokat, mintegy folyamatos átmenetet képezve a természet-közeli területek felõl a belsõ, sûrûn lakott városrészek felé.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A városiasodási folyamatot a természetes élõhely elvesztése, beszûkülése vagy a táplálékhiány is motiválhatja, azonban az esettanulmányok gyakran nem ezt igazolják. Sok esetben olyan széles elterjedésû, tágtûrésû fajok telepednek meg az ember környezetében, amelyek természetes élõhelyükön is -jelenlegi ismereteink szerint legalábbis- viszonylagos biztonságban vannak.

    A városi életközösségeket a ragadozók viszonylagos hiánya, az emberi tevékenységgel összefüggõ stressz - hatások, a visszacsatolások kiszámíthatatlansága jellemzi. A populációkat szabályozó tényezõk közül legjelentõsebb maga az ember ill. környezete: számos állat számára veszélyforrást, szelektáló tényezõt jelentenek például a forgalmas utak, az elektromos hálózatok, a különbözõ szennyezõ anyagok.

    Az urbanizálódó gerincesek, köztük az emlõsök faj- és egyedszáma világszerte növekvõ tendenciát mutat. Életmódjukról elsõsorban Észak-Amerikai, Nyugat-Európai és Ausztráliai kutatások nyújtottak új ismereteket, az urbanizáció és a természetes élõhelyek pusztulása azonban Ázsiában is gyorsuló tendenciát mutat, így már ott is megjelentek az elsõ urbanizálódó fajok. Néhány példa a közismertebb, már sok helyütt városlakóvá vált gerinces közül: mosómedve (Procyon lotor), róka (Vulpes vulpes), prérifarkas (Canis latrans), nyest (Martes foina), borz (Meles meles), bûzborz (Mephitis mephitis), kinkajou (Potos flavus), pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus), valamint számos madárfaj, mint a feketerigó (Turdus merula), a szárcsa (Fulica atra), az örvös galamb (Columba palumbus), a dolmányos varjú (Corvus corone-cornix) és a szarka (Pica pica).

    Az emberi településekre költözõ, itt élõ állatoknak adaptálódniuk kell az emberi környezethez. Táplálékbázisuk, szociális viselkedésük, aktivitási periódusuk egyaránt változhat. Túlélésükhöz elengedhetetlen, hogy képesek legyenek kihasználni a városi területek, és az ember nyújtotta táplálékokat, ezért általában az urbánus táplálkozási hálózatok csúcsragadozói is mindenevõk. Amellett, hogy az átlagosnál jobban tolerálják az ember jelenlétét, kevésbé érzékenyek a zavarásra. Hogy biztonságosan közlekedhessenek, vadászhassanak, párt találhassanak, napi ritmusukat gyakran szinkronizálni kell az emberéhez. Szükséges az alkalmas pihenõ és búvóhelyek felkutatásának képessége is.

    Magyarországon az emlõsök közül közismert a sün és mókus megtelepedése parkokban, kertvárosokban. A barlangok fokozódó zavarásával és egyre gyakoribb lezárásával párhuzamosan denevér-fajok telepednek meg épületek, köztük panelházak illesztékeiben. Pele-fajok elsõsorban gyümölcsösök közelében, a külvárosokban készítenek vackot maguknak házak padlásain. Falvakban és városok szélein gyakran tesznek élelemszerzõ körutat görények és menyétek. Az utóbbi évek felmérései alapján gyakran látogat be városokba a borz, a vörös róka, és néhány esetben a vaddisznó is, de mind hazai, mind európai összehasonlításban a nyest térhódítása a legsikeresebb. A nyestek megjelenése emberi településeken, Spanyolország kivételével egész Európában jellemzõ.

    Falusi környezetben a nyestek korábban megjelentek, de e települések struktúrája eltér a városoktól, kisebbek, egyszerûbbek, kevésbé tagoltak és jelentõsen nagyobb a zöld felület. A bevándorlást generáló tényezõ a háztáji gazdálkodásokban könnyen hozzáférhetõ háziállatok, gyümölcsök nagy sûrûsége lehetett, de mostanra olyan területeket is meghódítottak, ahol az életkörülmények gyökeresen különbözõek. Megtelepedtek a nagyobb városokban is, sikeresen élnek és szaporodnak akár egy metropolisz legbelsõ részein, nagy távolságban a 'zöld' területektõl. Sok szempontból 'hasznos' számunkra megtelepedése. Sikeres ragadozóként nagyban hozzájárulhat egyéb városi fajok -mint például a galamb, patkány, egér- létszámának féken tartásához.

    A városban teret hódító fajokkal gyakran nem problémamentes az együttélés. Az okozott gazdasági károk, az általuk esetlegesen terjesztett betegségek és paraziták miatt is szükséges megismerni életmódjukat, ökológiai igényeiket. Különösen fontos ez a nyest esetében, amely Európa-szerte jelentõs gazdasági károkat okoz. Mivel elõszeretettel vackolják be magukat üveg-, illetve kõgyapot szigetelõanyagokba, elsõsorban az épületek, tetõk szigeteléseiben okoznak károkat. Emellett gyakran rágnak meg mûanyaggal bevont kábeleket, például épületek és gépjármûvek elektromos vezetékeit, légkondicionáló és fûtõrendszerek csöveit. Míg Nyugat-, és újabban Dél-Európában igen gyakori a parkoló személygépkocsik megrongálása, Magyarországon szerencsére nem jellemzõ a nyestek jelentõsebb ilyen jellegû kártétele. Leggyakrabban azonban a szaladgálásukkal, játékukkal okozott zaj miatt panaszkodnak a lakók, ami olyan hangos lehet, hogy szinte lehetetlenné teszi az éjszakai pihenést. Esetenként felhalmozódó ürülékük, vizeletük, a táplálékuk maradványa fertõzések forrása lehet.

    A NYESTEK EMBEREKRE KÖZVETLEN VESZÉLYT NEM JELENTENEK!
    FORDITVA SAJNOS EZ NEM IGAZ.

    Nyestmentés <<<


    Mérgek helyett RIASZTÁS <<<


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Összetett dallamokat énekelnek az egerek

    Egy kutatás szerint a hím egerek komplex dallamokat prezentálnak, hogy felkeltsék a nõstények figyelmét.

    A csendesnek hitt egér a természet egyik legjobb énekese lehet - mutatta ki egy új kutatás. A hím rágcsálók ultrahangos dalokat énekelnek, melyek az emberi fül számára érzékelhetetlenek, ám az ellentétes nem számára igencsak vonzó zenét jelenthetnek. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a hím egerek hangokat képeznek, amikor nõstényekkel vagy nõstény feromonokkal találkoznak.

  • Járõrözéssel védik a rovarokat - 100 ezer forintos büntetést is kaphatnak a pusztítóik!

    Járõrözéssel védik a Tisza-menti kérésztelepeket, így is sok a vandál, pusztító cselekmény!

    Vásárosnamény - Mindennapos járõrözéssel védi a Tisza-menti kérésztelepeket a vízirendõrség, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet.

    A folyamatos razziázással a védett tiszavirág lárváinak illegális gyûjtését igyekeznek megakadályozni.

  • Etelka szeretõ gazdihoz került!

    Sok a kidobott négylábú... az emberek vásárolnak - hazavisznek kutyákat, vannak akik hamar megunják a nemrég még örömokozó kiskedvencet... és utcára lökik azokat... Így járt Etelka is. A felnõtt, tacskó keverék, szuka kutya utcára dobását követõen egy panelház tövében vert tanyát. Az ott lakókat zavarta, ezért kérték az állat elszállítását. Az kutyust külsõ-belsõ parazitáktól mentesítettük, így teljesen egészséges lett. Sovány bordái árulkodnak arról, hogy sokat nélkülözhetett. Szerencsére az Orpheus Állatvédõ egyesület szeretõ gazdit talált neki! Örökbe fogadható állatok képeiért klikk a cikkben található linkekre!

  • Vezetékmentes Internettel a szúnyogok ellen

    Egy biotechnológiával foglalkozó vállalat a legmodernebb technológiát is bevetné a vérszívó rovarokkal szemben.

    A magánkézben levõ American Biophysics (AmBio) vállalkozás sikerét a saját fejlesztésû „Moszkitó Mágnes” termékre alapozva érte el. Az eszköz azt ígéri az amerikaiaknak, hogy használatával megszabadulhatnak a kellemetlen és nem ritkán fertõzõ betegségeket is terjesztõ apró rovaroktól. A „mágnes” emberszerû illatanyagot bocsát ki magából, többek között széndioxidot, és a leheletnek megfelelõ páratartamot biztosít; így próbálván az emberi kilégzést imitálni. Erre a csalira rárepülnek a szúnyogok, moszkitók, hiszen ösztönük vérszívásra van kódolva, áldozataikat pedig azok illatanyagai alapján mérik be.

  • Vadászok vérengzése az erdõben

    Gyönyörû idõben elhatároztuk, hogy sétálunk egyet a Bükki Nemzeti Parkban. A felsõtárkányi kisvasút nyomvonalán haladtunk a Stimecz-ház felé. A vasútvonal végén vérnyomokat találtunk a hóban. A Stimecz háznál szörnyû látvány fogadott. Kibelezett állatok hevertek a földön szanaszét. Sehol egy ember. A gyerekeket sokkolták a látottak. Nem volt kedvünk továbbmenni, elindultunk hazafelé. Hazafelé félúton megállított egy ember, aki közölte velünk, hogy egy hajtóvadászat közepén gyaloglunk, úgyhogy álljunk meg és várjunk fél órát amíg véget ér a vadászat.

  • Együttélés a varjakkal

    Seattle - A varjúfélék ismertek intelligenciájukról és az emberrel való együttélésükrõl. Seattle térségében, ahol a külsõ városrészek gyors fejlõdése tekintélyes varjúpopuláció megjelenését eredményezte, a kutatók felfedezték, hogy ezek a madarak képesek az emberi arcok felismerésére.

    John M. Marzluff, a Washington állami egyetem biológusa 20 éven át tanulmányozta õket és észrevette, hogy azok a varjak, amelyeket alkalmanként be akarnak fogni megjelölés céljából, mintha kevésbé bíznának egyes kutatókban és nehezebben lehet õket ismét megfogni.

  • Öt édes házimacska szeretõ gazdit keres!

    Utcáról mentett kutyusok és cicusok is gazdira várnak!

    Egy parkoló közelében lévõ bokor alá menekült be négy kiscica.

    A pár hetes kismacskákat a járókelõk kérésére beszállítottuk az Ebrendészeti telepre, ahol a kimerült cicákat bolhátlanítottuk és a szemüket kitisztítottuk. Az állatok szemeit hosszabb kezelés gyógyította ki a rossz körülmények miatt kialakult fertõzésekbõl...

    A cicusok szeretõ gazdákra találtak!

  • Kiskutyák fulladtak vízbe - állatkínzás Szekszárdon

    A  kép illusztráció!Három kiskutya elpusztult Szekszárdon, amikor egy idõs helyi férfi egy patakba dobta az állatokat. Összesen öt (feltehetõen feleslegesen szaporított, eladhatatlan), háromhetes kutyától akart megszabadulni, de kettõt még meg tudtak menteni. Az állatvédõk állatkínzás miatt feljelentést tettek a szekszárdi rendõrségen. Az öt kiskutyát egy kutyasétáltató vette észre az egyik szekszárdi patakban szombaton délután.

  • Kutya, macska, görény, piton, madárpók...

    Kutya, macska, görény, piton, madárpók...Vannak emberek, akik nem csak kutyust, hanem macskát is sétáltatnak, sőt görényt is. Minduntalan, ahányszor ilyet látunk az utcán, megdobban a szívünk - \"Jaaaj, de édes!\" - és mosolygunk egy nagyot. Minél különlegesebb, egzotikusabb egy állat, annál nagyobb körültekintés szükséges a tartásához, speciális igényeihez a pénztárcának is alkalmazkodnia kell. Egy kis rágcsáló ugyan nem igényel nagy ráfordítást, de egy piton, akinek terráriumban kell élnie, már jóval több pénzbe kerül. Az állattartás felelősségen kell, hogy alapuljon...

  • Trikót a kutyára: muris, és praktikus

    A bundátját is nyírni, ha lehet!

    - A korai kánikulának örülnek a nyaralók, de gondokat is hoz az életükbe. Sõt, a hozzájuk tartozó állatokéba is, - nekik is szükségük van a napfényre és a melegre, de csak bizonyos mértékig. A túlzott ultraibolya sugárzás és a hõség ellen õket is védeni kell, érdemes tehát megfogadni az állatorvos - ezúttal a kutyatartóknak szóló - tanácsait, amelyeket az MTI ad közre...

  • Három apró szurikáta-csemetével lett gazdagabb a Schönbrunni Állatkert

    Mint az ólomkatonák, úgy állnak két lábukon a szurikáta-csemeték és kíváncsian szimatolnak bele a nagyvilágba.

    „Február 6-án csupaszon és vakon születtek, most pedig elhagyják a védelmezõ odút, hogy felfedezzék az állatkert minden zegét-zugát“ – nyilatkozta Dagmar Schratter, a Schönbrunni Állatkert igazgatónõje. A szemtelenül kíváncsi állatok gondtalanul játszanak, feltúrják a homokot és felforgatják az egész állatkerti kolóniát. Bár még anyatejen élnek, hamarosan leválnak anyjukról és átszoknak az ínyenc rovar-csemegére.

  • Tudósok bírálják a bálnavadászati bizottság kezdeményezését

    A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) saját tudósai bírálják a szervezet javaslatát a kereskedelmi célú bálnavadászat korlátozott engedélyezésérõl, mivel szerintük az túl magasan határozza meg az évente kifogható bálnák számát. Az IWC a marokkói Agadir városában hétfõn megkezdõdött éves találkozóján tárgyalja azt a javaslatot, amely feloldaná a 24 éve tartó kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó moratóriumot, véget vetve ezzel az illegális halászatnak. A tervezet értelmében az elkövetkezõ tíz évben engedélyeznék a kereskedelmi célú bálnavadászatot, szigorú korlátok közé szorítva.

  • Az állatvédõk is autómentes napoztak!

    Utazni kell, de nem mindegy, hogy hogyan. Környezetünk védelme egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a mindennapokban is.

    VI. Európai Autómentes Nap 2005. szeptember 22-én az állatvédõket is megmozgatta. Szegeden a város, a CSEMETE egyesület, és a Százszorszép Gyermekház által szervezett programon az Orpheus Állatvédõ Egyesület is aktívan tevékenykedett. Tesztlapokkal, kiadványokkal, beszélgetésekkel tette az eseményt változatosabbá, érdekesebbé.

  • Bezár a bõnyi állatotthon

    Nyugat-európai országokba szállítják az állatokat

    Megunta az állandó feljelentéseket és a hivatalok packázásait, ezért bezárja állatmenhelyét a Csizmás Kandúr Alapítvány. A Gyõrhöz közeli otthonban eddig 160 kutyát és 40-50 macskát gondoztak. Az állatokat – melyeknek nem találnak magyar gazdát – nyugat-európai menhelyekre viszik. Az állatotthon alapítója pedig még az országból is elköltözik.

  • Tegét süketen, vakon dobták utcára?!

    Tegét süketen, vakon dobták utcára?!Szeged-Kiskundorozsma területén, állatbarátok egy árokban gubbasztó kutyára lettek figyelmesek. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere a szemmel láthatóan rossz bőrben lévő kutyáról hamar kiderítette, hogy a baj tényleg komoly: a szerencsétlen párát idős korára (süketen és vakon) dobták utcára. A felelős állattartás része, hogy az érezni és szenvedni képes élőlényeket a gazda úgy tartsa, hogy az ne kínlódjon. Háziállatot utcára dobni meg alapból bűncselekmény. Aki az állatot a fotóról felismeri, a tulajdonos beazonosításában segíteni tud, az jelentkezzen a www.ebangyal.hu oldalon található telefonszámon.

  • Riadt lovak vágtáztak végig Sopron belvárosán

    Megriadt lovak vágtáztak végig szombaton késõ délután Sopron forgalmas utcáin. Az egyik állat egy autónak is nekiugrott. Az autót vezetõ 8 hónapos terhes kismama könnyebben megsérült. A lovakat végül a gyalogosok segítségével sikerült befogni. A tûzoltók maguk is meglepõdtek, amikor a furcsa riasztás befutott hozzájuk. Azért hívták õket, mivel két felnyergelt lovat láttak a városban, lovasok nélkül - tájékoztatta a Független Hírügynökséget vasárnap Csuka Zsolt, soproni tûzoltó parancsnok. A két ló feltehetõen egy puskalövéstõl riadt meg.

  • Két újdonság a földigilisztáról

    New York/London - Ha vibrál a föld, akkor a földigiliszták feljönnek a talajfelszínre. Ezt a reakciót használják ki Florida egyik térségében generációk óta a családok, amelyek ebbõl élnek: egy fabotot a talajba ütve és rezgésben tartva ugyanis pár óra alatt több ezer giliszta szedhetõ össze.

    Az amerikai Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetem kutatója, Kenneth Catania most kiderítette, hogy a giliszták nem azért jönnek fel a felszínre, mert a rezgések esõcseppek beütõdésére hasonlítanak, és a giliszták félnek, hogy megfulladnak.

  • Mit tegyünk, ha denevérekkel találkozunk?

    Denevérvédelem

    Tavaszi-nyári estéken a szürkületkor fejünk felett megjelenõ denevérekrõl még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Pedig túl jól tájékozódnak ahhoz, hogy "beleragadjanak" a hajunkba, nem terjesztenek veszettséget sem, és amennyiben a padlásra vagy a liftaknába költözve zavarnának bennünket, az illetékes hatóság kitelepíti õket. Dr. Molnár Viktor, a Fõvárosi Állat- és Növénykert állatorvosa, denevérkutató a kert nílusi repülõkutya-repdéje elõtt adott interjút rovatunknak.

  • Birkafelvonulás Madridban

    Mintegy hétszáz birkát tereltek keresztül vasárnap délelõtt környezetvédõk Madrid belvárosán, ezzel figyelmeztetve arra, hogy a város terjeszkedése veszélyezteti a szabadban nevelt állatok legelõit, és mindinkább korlátozza a legelõnek használt mezõkhöz való biztonságos eljutásukat.

    A bégetõ, kolompoló tüntetõk komótosan ballagtak végig a spanyol fõváros belsõ negyedeinek legforgalmasabb útjain, többször teljesen megbénítva az útkeresztezõdések forgalmát.

  • A cápák hatodik érzéke és az emberi gének

    Egy új kutatás szerint a cápák hatodik érzékét biztosító gének szerepet játszanak az ember bizonyos jellegzetességeinek kifejlõdésében

    Ugyanazon gének, melyek a cápákat felruházzák a hatodik érzékkel és lehetõvé teszik, hogy a halak érzékeljék az elektromos jeleket, felelõsek az ember fejének és arcvonásainak kifejlõdéséért - mutatta ki egy új tanulmány.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása